Part

  1 1 |            öntudat.~Ez humanissime Jenőy Kálmán.~A tógátusok között
  2 1 |           szelekbe.~Ez idő szerint Jenőy Kálmán volt a krónikások
  3 1 |   kocsmáros rájuk csukta az ajtót, Jenőy megnyitá a gyűlést.~– Barátim.
  4 1 |    krónikába.~Harmadik előadó volt Jenőy.~Szent István koronájáról
  5 1 |       korán.~A többiek hallgattak.~Jenőy föltevé a kérdést, hogy
  6 1 |            cédulát hagyott alatta.~Jenőy felemelte a kalpagot. Csak
  7 1 |     költeményről másolatot venni?”~Jenőy feltette magában, hogy „
  8 1 |      másodszor „igen”-re szavazni.~Jenőy súgva mondá a mellette ülő
  9 1 |          elnöki széken már nem ült Jenőy, hanem sánta Biróczy.~A
 10 1 |     kendhez szólottam. Humanissime Jenőy miért nem ül kend az elnöki
 11 1 |          ül kend az elnöki széken?~Jenőy előbb gúnymosollyal vetette
 12 1 |            krónikaírás prezidense?~Jenőy bámuló arcot csinált.~–
 13 1 |         Depraecor! – szakítá félbe Jenőy. – Nekem mint juristának
 14 1 |            azt. Hol van a Koszorú?~Jenőy folyvást zavartalan humorral
 15 1 |            szól ehhez, humanissime Jenőy? Aki olyan fizikus; nem
 16 1 |         felül pedig nem ad hangot?~Jenőy zavarodatlanul felel:~–
 17 1 |  vereshagyma.~– Ecce! – kiálta fel Jenőy. – Ez a harmadik koszorú
 18 1 |            az asztalra kopogtatva.~Jenőy észrevette társai arcán
 19 1 |            be kell vágni az útját.~Jenőy dacosan felugrott az asztal
 20 1 |       zsebében akarjon megtalálni? Jenőy megijedt a tintacsepptől,
 21 2 |               Sequens! Humanissime Jenőy.~Jenőy a törvényszék elé
 22 2 |        Sequens! Humanissime Jenőy.~Jenőy a törvényszék elé lépett.~–
 23 2 |      várunk, a vallásos hit ellen!~Jenőy arcát elhagyta a vér.~„Jaj
 24 2 |            azt kend vagy bevallja?~Jenőy összeszorítá vékony ajkait,
 25 2 |       csend pillanata következett. Jenőy végighordozá tekintetét
 26 2 | Nagytiszteletű iskolaszék! – szólt Jenőy. – Amaz emlékezetes könyvnek
 27 2 |           folytatá felemelt hangon Jenőy –, hogy amidőn e krónikát
 28 2 |          diákok között megpillantá Jenőy az áruló Aszályit.~– Miért
 29 2 |           legfőbb bűnöm) – sóhajta Jenőy.~Odabenn sokáig nagy és
 30 2 |       előtt.~Öten mint főcinkosok: Jenőy, Biróczy, Borcsay, Barkó
 31 2 |       vágott oda a vaskalaposoknak Jenőy? Hát Barkó hogy replikázott
 32 2 |        Olyan diákot kicsapni, mint Jenőy, aki példája volt a jó erkölcsnek!
 33 2 |            a botja végére. Sőt még Jenőy is tapasztalá, hogy van
 34 2 |           a nap fenn lesz az égen.~Jenőy eszükre téríté őket, hogy
 35 3 |     saraglyába hátul. Upré, pupos.~Jenőy felelt neki.~– Legelőször
 36 3 |         invitatiót el nem fogadná. Jenőy hirtelen fölkapott a kocsisülésbe,
 37 3 |            katedrát is kipróbálta. Jenőy, jurista létére, sőt még
 38 3 |            gondom, ne félj pajtás.~Jenőy hallgatott.~– Hát teveled
 39 3 |        öreganyádnál sem volt jobb.~Jenőy meg akarta azt köszönni;
 40 3 |        húszforintos bankó cédulát.~Jenőy visszautasítá.~– Én nem
 41 3 |            azután jött a szószékbe Jenőy.~De ez már olyan szépen
 42 3 |        ajánlóleveled, kedves öcsém Jenőy. Ezt már fáinabb papirosra
 43 4 |             Itt a válaszút – monda Jenőy – holnap ki erre, ki amarra;
 44 4 |        lakása feltalálható Pesten.~Jenőy két nappal későbben érkezett
 45 4 |           régiók bűbájos illata. – Jenőy kezdett érteni valamit belőle,
 46 12|            jő Kalender úrhoz.~– Ah Jenőy úr, hozta Isten!~Óh Kalender
 47 12|          vidék jött helyébe.~– Ah, Jenőy úr, ismét látjuk egymást! –
 48 12|         előre kitalálni.~Megjelent Jenőy álmaiban egy női arc; de
 49 12|            jelenti, hogy aludtunk.~Jenőy úr föltette magában, hogy
 50 12|            a vérszínű árnyékokkal.~Jenőy úr azzal a föltett szándékkal
 51 12|           az csak gyalog érkezett.~Jenőy úr alig ismert rá a gimbes-gombos
 52 12|            összevissza szorongatta Jenőy úrnak a kezeit.~No, Jenőy
 53 12|          Jenőy úrnak a kezeit.~No, Jenőy úr is örült egy kicsit,
 54 12|  Tudományos Gyűjteményt? – kérdezé Jenőy úrtól.~Jenőy úr magas bámulással
 55 12|               kérdezé Jenőy úrtól.~Jenőy úr magas bámulással nézett
 56 12|         Hisz én is járatom – monda Jenőy.~(Észre sem vette, hogy
 57 12|            Tudományos Gyűjteményt.~Jenőy úr elvörösödött. Haragudott
 58 13|        Biróczy.~Ezért aztán kapott Jenőy könyökétől egy oldaldöfést.~
 59 13|          Nem – szólt a hercegnő –, Jenőy úr jön velünk.~Nagy kitüntetés
 60 14|     hullámok közül, Neptun dacára?~Jenőy Kálmán vezérfénye volt az
 61 14|         Zseni (így szokta kiejteni Jenőy nevét). Önnél nem veszne
 62 15|         alig hallhatóan suttogá:~– Jenőy úr.~Pál gróf szemei kerekre
 63 15|     kerekre felnyíltak e névnél.~– Jenőy úr? – szólt Kálmánra szegezve
 64 15|   visszadugta azt a zsebébe. – No, Jenőy úr, ezt én önnek nagyon
 65 27|           visszaérkezik, s odasiet Jenőy Kálmánhoz, karon fogja.~–
 66 30|          cotillont Dorothea grófnő Jenőy Kálmánnal járja. Köztudomású
 67 31|       országos dolgot? – De az nem Jenőy volt, és nem az ő színműve.
 68 31|         mint egy idegenhez.~– Nos, Jenőy! Nemde Dorothea említette
 69 31|          jutni.~– Jaj, jaj, kedves Jenőy, mit csinált ön azzal a
 70 31|        Érti ön a helyzetet, kedves Jenőy?~– Egészen értem – szólt
 71 33|          az asztal alatt megnyomta Jenőy lábát.~Tseresnyés uram pedig
 72 33|       nagyon hamar csüggednek. Ön, Jenőy uram, a darabja előadása
 73 33|            malacpecsenyétől. Hanem Jenőy nagyon elhallgatott.~– Eredeti
 74 33|    klasszikus tanácsokat tud adni. Jenőy, ezeket jegyezd fel magadnak.~
 75 35|           kezét és a fülébe súg:~– Jenőy úr.~Kálmán széttekintett,
 76 36|       banque!” vagy „semmi” – vagy Jenőy Kálmán”, s aztán megnyertem
 77 36|        jövedelmünk van abból, hogy Jenőy színműveit előadjuk. Te
 78 37|          öreg úr makacs volt. Neki Jenőy Kálmán nagyon megnyerte
 79 38|            erőltette tovább.~Éppen Jenőy Kálmánnak egy új darabját
 80 39|         azt mulatságosan adja elő. Jenőy pedig oly zárkózott, oly
 81 39|            meggyőződött róla, hogy Jenőy felcsapta a kalapját a fejére
 82 39|               Biróczy denunciálja, Jenőy elítéli, Csuka Feri exequálja;
 83 40|        másik nap azt jelenté, hogy Jenőy tensúr nem akar többé feketekávét
 84 40|            utai.~Csak hát jőne már Jenőy úr haza.~Az ebéd egészen
 85 41|         származott azon eset, hogy Jenőy Benjámin úr is megkapta
 86 41|         egyik határán igyekezett a Jenőy család becsületét helyrehozni,
 87 41|        Decséryék azt hitték, mikor Jenőy Kálmán volt a kegyben, hogy
 88 42|        Hárman pedig Pesten laktak: Jenőy Kálmán, Biróczy Sándor és
 89 42|            személyi hírekre; hanem Jenőy Kálmán mégis sokkal nevezetesebb
 90 43|           posta hozott egy levelet Jenőy Kálmánnak.~Kálmán kezébe
 91 44|         eresztve.~– E házban lakik Jenőy Kálmán? – kérdi az idegen.~
 92 44|          valaki, hogy „itt lakik-e Jenőy Kálmán?” S aztán ő kérdezte
 93 44|         Kicsoda ön? S miért keresi Jenőy Kálmánt?~Az idegen föld
 94 44|           nevem Barkó Pál. Keresem Jenőy Kálmánt azon fogadás végett,
 95 44|       Küldve jöttél. Lelkipásztor. Jenőy Kálmán itt lakik, és bizony
 96 45|          ugyan már felgyógyult; de Jenőy Kálmán temetéséről nem tudott
 97 45|           város minden parókiáját. Jenőy Kálmán neve nem fordult
 98 45|     alázatosan, hogy ha az elhunyt Jenőy Kálmánnak hagyatéka között
 99 47|       Hogyne hangzanék azok között Jenőy Kálmán neve?~Az utókor igazságos.
100 47|         kik azon töviseket szedték Jenőy Kálmánnal?~Ki tudja azt?~