Part

 1 1 |             a sonka és kolbászféle, magában hordja „az örvendetes hír”
 2 1 |    másolatot venni?”~Jenőy feltette magában, hogy „nem”-re fog szavazni.
 3 4 |       révész nem szólt semmit, csak magában dörmögé a rettenetes szókat: „
 4 4 |           zsebébe, titkosan nevetve magában, hogy fognak ezek majd bámulni,
 5 4 |         Korcza úr titkosan nevetett magában. Most látták egymást először;
 6 4 |        hanem azután csak azt mondta magában: „majd csak mégis inkább
 7 4 |             még azután is motyogott magában, a füle mellé dugott tollat
 8 5 |      odakinn, mintha föltette volna magában, hogy a tüzes taplóval felgyújtsa
 9 5 |             szükség az, ha az ember magában imádkozik, s így tett eleget
10 5 |          bizony nagy hiba!” gondolá magában Béni bácsi.)~Azonban csak
11 5 |            kedélyét. Hanem föltette magában, hogy ma nem szól róla senkinek.
12 6 |            Bizony nem is hagyjuk ám magában itthon.~– Ugye a Kálmán
13 6 |          Hunnia nyög letiporva” még magában igen szép dolog, hanem hogy
14 6 |           fizetett be.”~De föltette magában, hogy ez állapoton segíteni
15 7 |        veszedelem készül, – gondolá magában Béni bácsi. S nem szólt
16 7 |            Bálvándy nagyot nevetett magában, s még azután egypár obligat
17 8 |          lelkem ifjasszony! – mondá magában Béni bácsi. – Mit csinált!
18 9 |         mondani. Korcza úr föltette magában, hogy majd ebbe is beleoktatja. –
19 9 |         kriminális bűnt fedezve fel magában.~Hanem akkor már közbelépett
20 9 |        nevető publikumot szolgáltat magában, még kedves embernek is
21 10|             a patvarista azt mondta magában erre a nagy megtiszteltetésre,
22 10|            kilenc bizony ezt mondta magában, s ha mondta, bizony meg
23 10|            hogy úgy elvörösödött, s magában a Sz. Gellért tetejére kívánta
24 11|            papagáj azonban föltette magában, hogy ezt a pöresetet alaposan
25 11|        retket meghámozni.~Korcza úr magában nevetett.~– Én is le szoktam
26 12|             egy lovagvessző – monda magában. – No, hát legyen kettő!”~
27 12|            a fülemile csattogása! – Magában senki sem kacag.~Mikor benyitott
28 12|            Hívjad, hívjad!” – mondá magában Kálmán; – „hol leszünk mi
29 12|            szamár!”~Kálmán föltette magában, hogy addig nem megy el
30 12|         aludtunk.~Jenőy úr föltette magában, hogy haladni fog azon az
31 13|            beszédet kezdeni. Kálmán magában azt kívángatta, hogy bárcsak
32 13|        diákba.~Kálmán pedig átkozta magában még azt is, aki legelőször
33 14|           Összeköttetéseik hálózata magában foglalt minden számításba
34 14|         minden szépet és nagyszerűt magában egyesítő, eszményi, elragadó –
35 16|     cselédei mind nevetik.~Föltette magában, hogy majd csinál ő mind
36 16|      hódolattal. Ariadne azt mondja magában: no ha Theseust elvitte
37 16|          egy ház, mely azt gondolta magában, hogy ő bizony kikönyököl
38 19|      mindjárt meghal.~Hogy elítélte magában a két kövér kanonokot, akik
39 19|             mert pápisták.~Föltette magában, hogy nem fog bort inni;
40 20|         átcammogott rajta; gondolta magában, az utána jövőknek sem fog
41 20|         minő szép tünemény! – mondá magában mind a kettő, de fennhangon
42 21|              Kálmán gondolt valamit magában, de még csak végiggondolni
43 21|        gazdástul együtt! – gondolta magában Kálmán, míg a grófnő zsebkendője
44 22|         átkötöz.~Még most csak főzi magában, hogy mit tegyen.~      ~
45 22|            öt ölnyi tér mit rejthet magában?~A zenekar emelvényén túl
46 24|         fölveszlek.~Kálmán föltette magában, hogy csak azért sem marad
47 24|      mozduló Göncölt s gondolkozott magában: milyen rettenetes igazsága
48 25|             akkori törvénytudományt magában foglalta.~– Meglehetősen
49 25|         mintaképet.)~Kálmán gondolá magában: „Vigasztaljatok csak! Hadd
50 27|         fogva azt fölemeli! Gondolá magában, s aztán elaludt.~Mikor
51 27|           ez jó is lesz így – mondá magában Kálmán –, én, aki értek
52 27|  kiszaladjon a száján, amit odabenn magában beszél.~– Hát ki ez a fickó?
53 27|       embernek?~Sátory őrnagy mondá magában:~„Én ennyi idő alatt elfoglaltam
54 29|        főtől a szívhez. Elhatározta magában, hogy elmegy a főhercegnőhöz.
55 29|        Annál kevesebb kedvet érzett magában a doktor porait beszedegetni,
56 29|         legyen.~Aztán végiggondolta magában, hogy mégiscsak furcsa,
57 31|           mely a német színházat is magában foglalja; újkori stílban
58 31|               Várjatok csak – mondá magában Bányaváry, mikor a pislogó
59 31|             potya” fogalma egyesíti magában az önkéntes megtelepedés
60 32|           hogy ön azt fogja mondani magában: „mégiscsak jó volt, hogy
61 32|           el magától, s meg kellett magában vallania, hogy felfogása
62 33|         Apelles csizmadiái!” mondja magában a szerző.~Azután, hogy búcsút
63 34|            útja mellé szőlőt ültet, magában arra gondol, hogy csatornája,
64 35|       szorongatta markával és mondá magában: „óh, kedves bajtársam;
65 36|            Ez nem lesz igaz – mondá magában Bányaváry; azzal felugrott
66 36|            most is álmodom, gondolá magában, s vette a szék karjára
67 36|             Tseresnyés uram föltevé magában, hogy megszemléli a dolgot;
68 37|          majoresco, szamár! – mondá magában Biróczy.) Aztán a nyakába
69 37|         húzza már be!” – Elgondolta magában, hogyha őelőtte egyszer
70 37|         Béni bácsi pedig elgondolta magában, hogy ezekből a párizsi
71 37|          istennői arcba és gondolta magában: „én tudom, hogy ki az a
72 38|            kell sietni, mert kisfia magában van otthon a dajkával. Ez
73 38|              óh, kisfiam!” – rebegé magában az anya.~Ne remegjetek!
74 38|          helyen Bálvándy? – gondolá magában Kálmán, hanem azért mégis
75 38|        zongorán.~És Kálmán gondolta magában: Cilike most tán éppen ezt
76 39|          szeglet elé ért, elkezdett magában okoskodni.~„Hát illik-e,
77 40|         Kálmán egy reggel azt mondá magában: „elmegyek, lefestem azt
78 40| tovaőgyelgett az utcán, akkor kezdé magában érezni, hogy mi az az ember,
79 40|            kincsei vannak, aki érzi magában, hogy lángész lakja szívét,
80 40|             csizmadiája!) – gondolá magában Tseresnyés uram. „Már ugyan
81 40|    csomagokat a szekerére.~Gondolta magában: de már végefelé közelít
82 41|     komolyan, mint az ember képzeli magában. Béni bácsi kitett magáért
83 42|            Már előre ki is csinálta magában az élces beköszöntőt, melyben
84 42|           víz; odavagyok – gondolja magában –, hisz ezek emberevők;
85 42|           Már megsütnek! – gondolja magában Aszályi, s elkezd görögül
86 42|          köpönyegzsebében? Az, akit magában tisztel, a leendő férje