Part

 1 1 |     megnyitá a gyűlést.~– Barátim. Ma egy hete, mint tudjátok,
 2 1 |           ránk megneheztelt, s íme ma már meg sem jelene közöttünk. – „
 3 1 |            Óh idők, erkölcsök! már ma a nemesi ~Rang az agarak
 4 1 |        dolgokat mondott el, amiket ma is csak suttogva lesz jó
 5 2 |        sánta Biróczy felkiáltása:~„Ma diák, holnap katona!”~S
 6 3 | orientalista.~– Hová sietsz?~– Még ma Tiszarévben akarok hálni.~–
 7 3 |        hozzájuk:~– Íme, kikaptátok ma az egy esztendőre való sátoros
 8 3 |       kérdeni, hogy mit tanultatok ma.~De úgy szétmentek erre
 9 4 |          Biróczy –, s visszahoz?~– Ma ugyan nem. Arról már felelek –
10 4 |         hozni!~(Dejszen, nem eszel ma azokból!)~Mikor a Tisza
11 5 |           dohány innen a zacskóból ma elfogy, holnap megint másikat
12 5 |       Hanem föltette magában, hogy ma nem szól róla senkinek.
13 5 |         lányoknak, aminek a végére ma este kíváncsiak lesznek.
14 5 |        Senki se sejtse, hogy őneki ma milyen rossz kedve van.
15 6 |            is kaptam. Itt van ni: „Ma felsőbbek engedelmével adatik
16 6 |         bilét nélkül?~– Nem jön e! ma sem kedves Kálmán öcsém
17 7 |        alakot! Milyen pompásan van ma öltözve a mi primadonnánk!
18 7 |           hogy a főispán úrnak még ma útra kell készülni. Inkább
19 7 |            Ezt önöknek el kell még ma egyszer játszani újra!~No,
20 7 |            bolondos egy ember. Hát ma, hiszen tudja, Lucretia
21 7 |      kifejezé azon óhajtását, hogy ma ő is elmegy a színházba.~
22 7 |           nyilatkozattal, hogy „én ma nem megyek!”~– Hát mért
23 7 |            talán nem is vacsorálsz ma?~– De addig talán elmúlik.~
24 7 |       unokahúgát a színházba, hogy ma ennek az embernek valahogyan,
25 8 |     odarohant Béni bácsihoz, kinek ma a csizma éppen nagyon nehezen
26 8 |            e szókat suttogá:~– Még ma elmegyek…~
27 9 |  háládatlan.~– Megpróbálom. Tessék ma estére visszajönni. Addig
28 9 |       tudassa a szakácsnéval, hogy ma úri vendég lesz itt ebéden.~–
29 9 |           magára. Kedve lett volna ma nem adni magának ebédet.
30 10|          Mikor megírtam neki, hogy ma jövök. Miért nem tartja
31 10|           feltett szándékkal, hogy ma sokat fog dolgozni. Az iroda
32 11|         midőn azt mondja a férfi: „ma vagyok először húszéves!”~(
33 12|         fogadtam el ezt az állást: ma sem fogadom el. Én mint
34 12|   mennyországba sem.~– No jól van. Ma látom, hogy bal lábbal keltél
35 13|    hercegnőnek úgy tetszenék, hogy ma a családi gyűlésben elnököljön,
36 15|          súgta neki: „Mi bajod van ma? Kezdesz okosan beszélni.”~
37 16|            a szóval, hogy a tensúr ma délután elköltözött Korcza
38 16|          tette volna?~– Micsoda?~– Ma kaptam meg a válaszát, melyben
39 16|        igazíttassa magát, hogy még ma este felkereshesse a feleségét,
40 16|             a Stocker-udvarban van ma is nagy hecc, amit az uraságok
41 17|         díjat is ő tette le érte.~„Ma, reggelig együtt mulatunk.”~
42 20|       morzsácskát kívánnak belőle. Ma tegye meg a kedvünkért ezt,
43 23|           Az az Oltár! Oda mászunk ma föl. Te, Cilike meg én.
44 23|       Milyen tréfás kedvedben vagy ma, te Sándor! – monda Cilike.~–
45 23|          halhatatlanságért küzdök! Ma gazdag vagyok, holnap koldus;
46 24|           mikor azt mondják nekik: ma a földön fogtok hálni?~A
47 25|           te el nem éred. Hisz ezt ma nem érti meg senki. Ehhez
48 29|             Hanem azért ne féltsd; ma kipiheni magát, s mikor
49 31|         alul való játék volt, amit ma produkáltak. Egynek sincs
50 31|        magán kívül van haragjában. Ma reggel voltam az udvarnál;
51 32|         házmester azt mondta, hogy ma korán hajnalban a hercegnő
52 32|           hieroglif, mint amennyit ma ön velem találgattat.~–
53 33|         felejt, könnyen emelkedik. Ma kész a temetőbe örökre lemenni,
54 33|         kenyerét veszté miatta. Ha ma húsz forintot nem kap, hogy
55 33|           lovak vontatták az égen, ma pedig már tudjuk, hogy a
56 34|     rakhatott félre: „Bányaváry úr ma kitett magáért”, „Bányaváryné
57 35|         erős vagyok azt elviselni. Ma és ez órában látsz magad
58 35|          az uraknak! Puncsot iszik ma minden ember!~Nyert…~S aztán
59 35|        kést mellé.~– Mi ketten még ma nem vacsoráltunk, uram –
60 36|            színházigazgató, akinek ma valahova haza kell menni;
61 36|      Feszítsük meg erőnket. Te még ma ezt a művet kiszerepelteted,
62 36|           ér. Tehát kezdjünk hozzá ma és rögtön.~Bányaváryra mindig
63 37|     összeköttetésre lép egymással. Ma esküdtek Bálvándy és Dorothea
64 37|           volt, a bajusza sem volt ma kipödörve, sem a haja felfodorítva;
65 37|            ki kell szabadulnom még ma. Elég lesz-e, ha az ön megbízójának
66 37|       fizetni, az átveendi; én még ma utazom vissza Pestre.~– „
67 38|   öltözőszobáit, meghívogatta őket ma estére előadás után egy
68 38|         apja üdvösségéért sem megy ma át Budára, mert a jég csupa
69 38|              De hisz az nem is jön ma el. Az jó helyen van most! –
70 39|       mindenki: ennek a botnak még ma valami dolga – de lesz!~
71 39|            most.~– Te, Borcsay! Én ma megtudtam azt, hogy te el
72 39|         Holnap.~– És társaságom?~– Ma tartja utolsó előadását
73 39|         tudatta társaságával, hogy ma lesz utolsó előadásuk Budapesten.
74 39|             Kálmán ott volt nálam. Ma játszunk utolsót. Holnap
75 39|         forintos szerződést tépett ma széjjel. És mindezt az imádott
76 39|      utoljára történik!”~„Csak még ma legyen szabad vétkezni;
77 39|       kezdjünk el vezekelni.”~„Még ma szabad legyen megittasodni
78 40|            a sziklából fakasztott, ma terhes gályákat hord.~Dolgoztak
79 40|       mester – mondá Kálmán –, még ma veszek vásznat és festéket,
80 40|            aki boltcímereket fest? Ma vörös oroszlánt fest, holnap
81 40|       Pedig – monda a vén cseléd – ma is láttam az utcán Béni
82 40|         másutt ebéden. S nekem még ma el kell indulnom a szekerekkel;
83 41|         nagyon elkésnek, pedig még ma messze el kell menniük.~–