Part

 1 1 |     világítani” annyit tesz, hogy mindenki ihatik belőle, aki az asztalhoz
 2 1 |      jövőre más helyet keressünk.~Mindenki helyeslé az indítványt.
 3 1 |          módja, hogy bezárt öklét mindenki egy lefordított kalpag alá
 4 1 |    Borcsay diktandója után.~Azzal mindenki kiverte a pennáját, becsavarta
 5 1 |            A nótákat is elfeledte mindenki.~Utoljára fújták e nótákat
 6 1 |      akarja, ~Fülöpöt is kínálja.~Mindenki előtt ismeretes lesz az
 7 1 |       felel:~– Egyszerű tudomány. Mindenki tudja, hogy a debreceni
 8 2 |     nemzet ifja, véne; mert tudta mindenki jól, hogy ez az a varázsgyűrű,
 9 3 |     kémények hol lesznek. Azokról mindenki megfeledkezett.~Csollán
10 4 |       végigmászik a papiroson. Ha mindenki írása hasonlít a maga emberéhez,
11 4 |           képén, amit elképzelhet mindenki, ha egy ügyvédnek azt mondják,
12 5 |      bálványoznak. Élcet mondasz: mindenki kacag rajta. Csak egy nem,
13 5 |            Úgy mégy ki az utcára. Mindenki gratulál, s balkézzel szorítasz
14 5 |         egyet! A város hőse vagy. Mindenki bámul, imád, szeret.~És
15 5 |           egészen más találkozás.~Mindenki szájában eláll a szó a rémülettől,
16 5 |      háznak húzd meg magad, mégis mindenki szid. Ruhád szakad, inged
17 5 |      megszólít: a neved „szamár”. Mindenki „te”-nek nevez, s oly megvetőleg
18 5 |        kegyes megszokásnak.~Azzal mindenki helyet foglalt, s nagy templomi
19 5 |         háznál. Ezt a tésztaneműt mindenki fölöttébb szeretvén. Szerette
20 6 | elváltoztatta a nevét és alakját, mindenki tudja felőle, hogy ez egy
21 6 |         seregéből, mely hang urát mindenki báró Bálvándy név alatt
22 8 |         eltűrt nemzetiség. Afelől mindenki tudja, hogy csak gráciából
23 8 |       sejt-e az valamit; s miután mindenki elmondá a maga észrevételeit
24 12|      világon.~Ha azt én mondanám, mindenki kinevetne vele. Úgyde nem
25 12|      sincs belőle. Ezt így szokta mindenki. És még soha nem volt eset
26 12|         gyalog járó embernek. Azt mindenki meglátja; szemével kíséri;
27 13|       mikre meg kellett felelnie.~Mindenki latinul beszélt hozzá.~E
28 13|           ezt az utat? Nyitva van mindenki előtt. Csak szív kell hozzá
29 14|         hát tanuljunk este, mikor mindenki lefeküdt a háznál, a kerti
30 15|          meglepetések napja volt. Mindenki hosszú előkészülettel tervezte
31 15|       szakácsig, s viszont azután mindenki megkapta a megfelelő ajándékot,
32 15|           amit most kezébe adtak.~Mindenki oda volt a bámulattól, s
33 16|     nagyon jól tudta, hogy őrajta mindenki nevet. Imádói, védőügyvédje
34 19|       volt, az asztal felbomlott; mindenki sietett őnagyságának, a
35 20|          még csak szóba sem állt. Mindenki hivatalosan van itten.~Az
36 20|       rendezte azt Bálvándy, hogy mindenki meg legyen elégedve a helyével
37 20|          húztak, s keresni kezdte mindenki a maga párját s rá is talált,
38 20|         szó: arra nincsen válasz. Mindenki ad neki egy kis részecskét
39 21|        hogy annál jobban nevetett mindenki. Néha csak azért védelmez
40 21|      felelnének vissza. Itt pedig mindenki jó pajtás.~– Hát hiszen
41 22|    vendégsereg ki volt fáradva, s mindenki meg volt elégedve azzal
42 22|           végezni el ne mulassza.~Mindenki el volt rá készítve, hogy
43 22|         fizetni Bálvándynak, mert mindenki azt mondja: hátha te nem
44 22|  praetensióval jött, hogy ezúttal mindenki előtt kellemetessé fogja
45 22|        hosszú monológgal küzdött. Mindenki figyelve hallgatott rá.
46 24|     Beauté paysanne…~Amikor aztán mindenki kérdő bámulattal tekinte
47 24|      ablaka sötét volt már; aludt mindenki. Az istállók előtt horkoltak
48 25|   arcképet is meg a másolatot is. Mindenki magasztalta a művészetét,
49 25|     szolgálni kész embernek ismer mindenki. Nem igaz! Kevély vagyok,
50 25|            s akkor szörnyedjen el mindenki, mekkora kincset hantolt
51 26|       tett; a „Villám-nak az árát mindenki előtt ezernyolcszáz forintra
52 27|       volt és költséges. Kálmánra mindenki ivott egy tósztot; felmagasztalták,
53 27|     Protestáns volt. Úgy sajnálta mindenki, aki gyászát ismeré. Kálmánt
54 27|        török követ ajánlja magát.~Mindenki kíváncsi rá, aki belépni
55 28|        komoly kitartása semmihez. Mindenki ért mindenhez, de egy tárgyat
56 28|         de egy tárgyat megragadni mindenki restelkedik. A magyar, ha
57 29|         eső szemközt ver, az elől mindenki eltakarta legféltőbb részét,
58 32|   embernek egymás után mondja fel mindenki a szerelmet: barát, ara,
59 33|        tökéletessé tenni a művet. Mindenki tudna egy-egy vonást javítani
60 34|   játszhassanak, a várszínházban. Mindenki ócsárolja őket. És méltán.
61 35|       Annál jobban nevetett rajta mindenki.~Azt a meggyfa pipaszárt
62 35|        lebontották, gazdája nevét mindenki elfeledte; de vendége nevénél
63 36|       felvegyek egy ügyet, melyet mindenki elesettnek hisz. Én nem
64 36|        mindennapi alakokat, kiket mindenki ismer: a parlagi úrfit,
65 36|     embertől egy krajcárt kérnek; mindenki iránt nagylelkű és generosus;
66 38|          mily fényes bizonyságot!~Mindenki sajnálta őket. Igenis, sajnálta;
67 39|   forintot kölcsön; – hanem azért mindenki szerette nagyon.~Ez úgy
68 39|       Jenőyt; ámbár az elsőbbiről mindenki azt mondja, hogy haszontalan
69 39|           Holnap úgyis meghallod, mindenki beszélni fogja az utcán.~
70 39|   társaság számára. Azt az esetet mindenki úgy adja tovább, mint egy
71 39|         divatpálca volt. Gondolta mindenki: ennek a botnak még ma valami
72 39|       régi jó patrónusaikkal. Ezt mindenki igen természetesnek találta.~
73 40|         versek olyan szépek, hogy mindenki megérti, s a próza meg olyan
74 41|           s a megye székvárosában mindenki duzzogott miatta.~Ilyenkor
75 41|      csukatni be érte.~Sietett is mindenki elismerését kifejezni Bálvándynak,
76 46|        midőn úgy hagyja ott, hogy mindenki nevet rajta.~Arra pedig
77 47|       ember, nincs rangkülönbség: mindenki polgár, mindenki nemes,
78 47|   rangkülönbség: mindenki polgár, mindenki nemes, mindenki dolgozik;
79 47|           polgár, mindenki nemes, mindenki dolgozik; s minden munka
80 47|     tudóstól, kiről már azt hitte mindenki, hogy meghalt.~Barkó Pál
81 47|          csend lesz. De mikor már mindenki eltávozott, még egy alak