Part

1001 16|                   Tehát sympathetice.~– Nem olyan cifra ennek a neve.
1002 16|                nekem férjem.~– Hja, azt nem tudtam.~– Még többet is
1003 16|            beleszeressenek. De Bertiről nem teszem föl ezt a lehetőséget.
1004 16|               föl ezt a lehetőséget. Az nem áll kötélnek.~– S hátha
1005 16|           kegyednek a kedélyébe. Hiszen nem hiába tanulmányoztam e kimeríthetetlen
1006 16|             itthon lesz.~– Dehogy lesz! Nem eresztem én azt be Pestre.
1007 16|                  Két Kecskét” s akkor ő nem tud hová szállni s visszafordul.~–
1008 16|           szállni s visszafordul.~– Óh, nem fog a „Két Kecskébe” szállni.
1009 16|         szállásról másutt.~– Hol?~– Azt nem mondom meg önnek.~Katinka
1010 16|                önnek.~Katinka csakugyan nem hagyta magából kivallatni,
1011 16|             hogy ki ne nyíljék. De mind nem tesz az semmit; mindegy
1012 16|                gémnyakú szörnyeteg, aki nem szégyenli a zsiráffejét
1013 16|       magasabbra is emelgetni; no, ha ő nem szégyenli, hát szégyenli
1014 16|              szürke volt addig, amíg ki nem verte a szeplő. Hanem mind
1015 16|           kocsis fel akar ülni a bakra, nem várja meg, hanem nekiiramodik,
1016 16|           szerencsésen felszökhetett, s nem törte ki a lábát, viszi
1017 16|                 elereszti fülét-farkát, nem bánja, akárhogy biztatják
1018 16|              magát, megáll egy helyben, nem akar indítani. Üthetik azt
1019 16|                felrugdal, s ha a kocsis nem akarja a fogát kirúgatni
1020 16|           munkafelosztás.~A gyeplüs, az nem húz semmit; az csak táncol.
1021 16|        szegletkőnek, hogy Csollán Berti nem is ugrik, de repül ki a
1022 16|            képéről valami. Talán a bőr? Nem biz a, csak egy kis piszok.~
1023 16|             megütötték, s kérdezi, hogy nem tetszik valamit parancsolni.~
1024 16|               Schiller, a színházban.~– Nem kell nekem. Nem értek én
1025 16|           színházban.~– Nem kell nekem. Nem értek én németül többet,
1026 16|                 referálni.~Bertók tehát nem ment Katinkához megérkezése
1027 17|               is csak kell gondoskodni. Nem minden ember áll a kultúra
1028 17|             Rókus-kórház tömör alakjáig nem látni egyebet, mint néhány
1029 17|              lett belőle a kastély? Azt nem tudja senki. Talán nem is
1030 17|              Azt nem tudja senki. Talán nem is volt. – Most egy kerek
1031 17|           szoktak bebocsáttatni, – akik nem a színlap szerint fizetnek. –
1032 17|             fejelés csizma látszik elő, nem nagy bátorság kell hozzá,
1033 17|            szólítá meg Csollán Berti –, nem tudná nekem megmutatni,
1034 17|                állapotját megjelentetni nem szokta, annál fogva én a
1035 17|            tapasztalataim értelmében be nem tölthetem; hanem gyorsítsa
1036 17|                 kikanyarított stílusban nem hallott beszélni. Aztán
1037 17|               dolgot németül. No, azzal nem sokat vesztettek, akik elszalasztották;
1038 17|                németül, attól meg éppen nem lett okosabb.~Nem ér ez
1039 17|                 éppen nem lett okosabb.~Nem ér ez semmit: hanem a kutyahecc,
1040 17|               Szuitli, visszahátrálva a nem várt erélyes ellenállástól;
1041 17|           megint oda futottak vissza, s nem akartak az egymás közötti
1042 17|             várát az utolsó emberig fel nem adni, s a bombardirozásnak
1043 17|                 főnemes uraktól, hogy a nem várt esemény miatt a „római
1044 17|           helyettesíteni, mely jelenleg nem volt a programban: a „kínai
1045 17|         tudományra betanítani.~A talián nem volt fukar a mutatványával;
1046 17|          hintóról, s üdvözlé a nézőket, nem tagadhatá meg magától azt
1047 17|                pajtása volt, a pecér.~– Nem bolondultam meg. Az egész
1048 17|             énnálam semmi pénz, mert én nem vagyok valami úr, hanem
1049 17|                  A komédiások elhitték. Nem is sok kételkednivaló volt
1050 17|             helyre egy bolondot, s mért nem vigyáz jobban a kezére;
1051 17|              fizesse ő a kárt.~Bálvándy nem tagadhatta sem az egyiket,
1052 17|             megöli. Parasztgyilkolásért nem fizetünk többet huszonöt
1053 17|              gyönyörködtető látványt le nem írhatom, mellyel egy-egy
1054 17|          bivalybika párharca kecsegtet; nem azért, mintha a szörnyű
1055 17|                az olympi küzdelem éppen nem mehetett végbe. A bika ugyanis,
1056 17|             között termett. Szerencsére nem volt kedve ott mulatni,
1057 17|                vagy hét embert. Biz azt nem számlálta meg senki. Ki
1058 18|            magának rézpénzben kiadatni; nem volt elég hite, hogy ne
1059 18|                jó barátok odább mentek; nem anélkül, hogy egy ott maradt
1060 18|           sohasem szokott megfizetni.~– Nem adok én, ha csak valami
1061 18|                  ha csak valami zálogot nem adsz.~– Hát mit adjak? A
1062 18|              mit adjak? A pipámat?~– Az nem ér öt garast.~– Hát a bekecsemet?~–
1063 18|                 jutott lassanként, hogy nem otthon van Gödénylakon;
1064 18|             ismeretlen is. Hirtelenében nem jut eszébe, hol látta. Pedig
1065 18|              jövök én ide az úrhoz? Hát nem az úr hítt engem ide?~–
1066 18|             alakja tette nevezetessé.~– Nem tudok én olyan messziről
1067 18|                az a Csollán Berti, vagy nem az úr az? – kiálta rá nyersnyakasan
1068 18|                 a pokolfélegyházába! Én nem vagyok se birkózó, se vasgyúró,
1069 18|               se vasgyúró, se akrobata; nem tudok az egészről semmit.~–
1070 18|                orra alatt hadonászva. – Nem megy ám az: így akarni kibújni
1071 18|                 a kutyád, meg magad. Én nem birkózhatnám, nekem nem
1072 18|                 nem birkózhatnám, nekem nem ez a mesterségem. Most is
1073 18|           bolonddá tette a várost.~– De nem oda Buda! Nem ütjük azt
1074 18|              várost.~– De nem oda Buda! Nem ütjük azt azzal el! Ismerem
1075 18|            mondta, hogy ő csak tréfált, nem akar birkózni; utóbb meg
1076 18|                ötven forintot ígért, de nem engedtük ám; hanem ki kellett
1077 18|              három oldalbordája betört. Nem jön az többet Pestre birkózni!
1078 18|        Becsületem szentségére esküszöm, nem vagyok én, nem is voltam
1079 18|                esküszöm, nem vagyok én, nem is voltam soha komédiás.
1080 18|                 vesz ki a zsebemből, ha nem akar birkózni. Én már előre
1081 18|                tenni az embert! No, hát nem bánom. Én jó bolond cimbora
1082 18|                az ajtón. De Wasztl csak nem mozdult. Úgy állt ott, mint
1083 18|         sajnálom, hogy úgy szelíden, ha nem is a földre, csak ide a
1084 18|                  csak ide a pamlagra le nem vágtam, hogy legalább tudná
1085 18|              tudná meg, hogy ki vagyok. Nem pénzért, csak úgy barátságból.~
1086 18|             Berti köszönte neki szépen; nem akar sehova lebukfenceztetni,
1087 18|                Berti fejének.~– Azokkal nem fog ám az úr olyan könnyen
1088 18|          elkészülni, mint énvelem. Azok nem hagyják magukat ilyen aprópénzzel
1089 18|            mikor fogja az embert, aztán nem veszi észre, a vállával
1090 18|               Mert azok fürge gyerekek. Nem olyan jámbor fiúk, mint
1091 18|             Kinek a munkája?~Senki másé nem lehet, mint Katinkáé.~A
1092 18|              elkövetni.~Más magyarázata nem is lehet.~Bosszújában és
1093 18|            napvilágra, amíg a vámon túl nem voltak.~Csak időre, évek
1094 19|              velük minden szent áldást, nem kérdezve, ki igazhivő, ki
1095 19|            nézhette a szertartást, ahol nem osztottak tettlegesen kifejezett
1096 19|                ha a mi urunk Üdvözítőnk nem volna ott a két csók között.~
1097 19|               jókedv. Adoma, áldomás ki nem fogy annál az asztalnál,
1098 19|                 őt hívni; amit pedig az nem igen nagyon kíván; nincsen
1099 19|              most hoznak. Az a makaróni nem valami kígyófajta-e? Mert
1100 19|                  Föltette magában, hogy nem fog bort inni; de aztán
1101 19|                valaki az asztalnál, aki nem volt felköszöntve, megtósztozatlanul
1102 19|                hosszú vala, a fölhívott nem várhatta végét, közben kiitta
1103 19|               káros következménye ennek nem volt.~Tehát Kálmánra is
1104 19|             maga vallását kisebbíttetni nem engedi. Ő a maga nyájából
1105 19|              becses juhot elcsábíttatni nem enged.~No, ebből azután
1106 19|             pedig szépen lefektették, s nem kellett neki ringatás.~–
1107 19|           flecti, non frangi” (hajolni, nem törni), ez a jelszó a jó
1108 19|               Ha a Katzenjammer előjön, nem tudom, melyikünknek a feje
1109 20|         helyeken hánynak le, hová ember nem közelít.~Fenn a sziklafalon
1110 20|               lakik még, ahova ember el nem jut.~Ezt a helyet még nem
1111 20|               nem jut.~Ezt a helyet még nem taposta emberi láb.~A ledűlt
1112 20|              Olyan helyen él csak, amit nem háborítnak soha. Nedvet
1113 20|                 látása gerjeszt. Senkit nem bánt, mégis irtózat ránézni.~
1114 20|                 a vendégek elhelyezése, nem engedett magával alkudni.~
1115 20|              hogy ő itt a statutiót meg nem tarthatja; mert a sok vendéget
1116 20|          tarthatja; mert a sok vendéget nem tudja hova eltenni.~Arról
1117 20|                 pajtába összerekeszteni nem lehet. Aztán meg Bálvándy
1118 20|             rettegett vendégül szállni.~Nem! Bálvándy egészen másutt
1119 20|          földesúr vendége. Hanem hiszen nem is történik ilyen szertartás
1120 20|         szántszándék vagy vakeset össze nem bír állítani. Papok és tisztviselők,
1121 20|                 A világban sehol másutt nem állhatnának egymás mellett.
1122 20|             állhatnának egymás mellett. Nem a rangkülönbség miatt; Katinka
1123 20|              miatt. Egy nő, ki férjével nem él együtt, a Decséry családdal
1124 20|         családdal egy társaságba másutt nem jöhet. Csak a statutión;
1125 20|            minden kárpótlás nélkül. Azt nem mondta meg neki előre, hogy
1126 20|                 Találkozott is vele: de nem állt vele szóba; pedig az
1127 20|         dörgölőzött volna hozzá. Kálmán nem akarta észrevenni.~– Te! –
1128 20|       kézbeadásáig. A kordicai statutio nem ezen kezdődött.~A megérkezés
1129 20|       alkalommal az útcsináló jobbágyok nem kevesebb mint kilenc medvével
1130 20|                az erdőt a fenevadaktól.~Nem is volt e bevezetés ellen
1131 20|               meg a kíséretével is, ami nem nagy boszorkányság egy olyan
1132 20|               kacagni. – Nézze csak: rá nem ismertem önre. Hát ugyan
1133 20|                fegyverét is, de Katinka nem fogadta el.~„Elbírom magam
1134 20|                 megszólítá kísérőjét.~– Nem fáradt ön el?~– Nem. Talán
1135 20|        kísérőjét.~– Nem fáradt ön el?~– Nem. Talán kegyed kíván megpihenni?~–
1136 20|               kíván megpihenni?~– Óh én nem fáradok el soha.~S azzal
1137 20|                itt Katinka Kálmánnak. S nem kívánta segítségét, ha ruháival
1138 20|                Kálmán kezére.~– Menjen, nem kell többet a keze.~S azzal
1139 20|             folyam forrásáig.~A nap még nem jött elő a hegyek mögül;
1140 20|                 mögül; a szivárvány még nem volt jelen; a szép látványnak
1141 20|                 nagy baj az, hogy innen nem lehet elszökni?~Kálmán visszafordult
1142 20|                medvét, amíg a hajtás el nem kezdődik; annak is csak
1143 20|                 ide mellém, ha fogadása nem tartja az ellenkezőt.~Kálmán
1144 20|                mikor engedelmeskedem.~– Nem tanították rá – monda Kálmán
1145 20|               csípősen.~– Az igaz, hogy nem tanítottak rá – monda a
1146 20|               leszek a családban az úr; nem nő, asszony, hitestárs,
1147 20|                 egész világ ismeri, hát nem ez-e az igazi neve? Lássa
1148 20|              mert azt a világ nekem meg nem bocsátja soha –, de én magam
1149 20|              most mindjárt sírni fog. – Nem biz az, kacajra fakadt~–
1150 20|           kacajra fakadt~– No, már csak nem mondhatja senki, hogy nem
1151 20|               nem mondhatja senki, hogy nem kegyes elmélkedésekkel töltjük
1152 20|                történetekből. À propos: nem lett ön még pápistává? –
1153 20|                 ön még pápistává? – Még nem? – No, én azt hallottam.~
1154 20|               nevetett a kérdésre, hogy nem lett-e még pápistává, s
1155 20|            pápistává, s azt felelé „még nem”.~Eközben feljött a hátuk
1156 20|            kettő, de fennhangon mondani nem merte: félt, hogy a másik
1157 20|              hogy megnyugodott benne.~– Nem egészen; tudott magáért
1158 20|                arra megfelelni.~Katinka nem is hagyott neki időt a felelésre:
1159 20|            meggyűlölte a két szememet s nem akart többet beléjük nézni? –
1160 20|               Egyedül vagyunk. S ön még nem tudja, mit tesz az, egyedül
1161 20|               aztán visszagondol rá, de nem beszél róla. Az álom folytatása
1162 20|             folytatnia kell; hiszen még nem is végzett; még könyveinek
1163 20|         hitletétel. Ez után kell látni, nem az asszony után. Ebben igaza
1164 20|              hideg Alpes áll közöttünk. Nem érzi ön a szelét amint ráfúj
1165 20|                 azt, hogy mi az. De azt nem szokták megnevezni.~„Az,
1166 20|              mást szeretek!”~De Katinka nem hagyta őt menekülni ezzel
1167 20|               az arcát felém, kérem, ha nem sajnálja. Úgy. – Óh, barátom.
1168 20|                    Óh, barátom. Az mind nem igaz, amit ön beszélt. Az
1169 20|             beszélt. Az ön tekintetében nem leskelődik az a sárga szemű
1170 20|        összehasonlította magát azzal, s nem volt hite se önmagában,
1171 20|                 a küzdelemnek a tárgyát nem tartotta elég érdemesnek,
1172 20|               mindent – monda Kálmán –, nem azért, hogy védjem magamat
1173 20|               azoknak a jeltelen sírjai nem buzdítják a továbbhaladásra
1174 20|                küzdött ezalatt; csak én nem mondhattam semmit: egyedül
1175 20|             győzelemre juttatása. És én nem tettem semmit. – Örültem
1176 20|                 most szárnyakat öltött, nem követheti őt az a hölgy.
1177 20|         Kérdezte-e tőlem valaha: hát te nem akarsz ily eszményi, ily
1178 20|                költő akart ön lenni, ha nem akadt, aki műveit kiadja,
1179 20|             hogy soha más szót senkihez nem ejtek, mint amit ön emelni
1180 20|                  vagy a bolondok házába nem kerülünk! … De hát szólt
1181 20|               énrám féltékenyek? Miért? Nem férhetnek meg énvelem mind
1182 20|           melytől a költő megundorodik? Nem voltam-e önnel szemben tetőtől
1183 20|          rádicsérem az elócsárlottat! – Nem, csak önt akarom saját maga
1184 20|                 körű olvasóközönségnek? Nem odament ön. Hanem fellépett
1185 20|             magát azon az úton, amelyen nem göröngyök, de sima parkettek
1186 20|              táncolni tud ez úton; ahol nem babérfa és koldusbot, hanem
1187 20|            teremnek, s ahol a stációkat nem kidűlt poéták sírjai, hanem
1188 20|              hangot elfogó sziklafaltól nem tört fel idáig, ha felhangzott
1189 20|               örök moraja elnyelte azt, nem zengett azon keresztül más,
1190 20|                mármost szeretik. Óh, én nem mondom azt, hogy önnel játszanak!
1191 20|               hogy önnel játszanak! Meg nem sérteném önt a félvilágért
1192 20|                 egy fiatalembernek, aki nem főrangú, csak azért, mert
1193 20|              Mindenével ugye? De hát ön nem tudja még, hogy mi az a „
1194 20|        kedvesének oltára; mert azt csak nem hiszi ön, hogy a vakbuzgó
1195 20|         Palatínus Pistának a lovát! Ott nem ír ön hazafias verseket;
1196 20|               ön hazafias verseket; ott nem emeli ön fel nemzetének
1197 20|                 porba esett dolgát; ott nem fog ön magyar komédiásokat
1198 20|                 szavaival.~– De ez mind nem lesz így. Ne szomorodjék
1199 20|               Gyermekjátékok ezek csak. Nem vár önre a szép madonnaarc,
1200 20|                Ne ugorjék fel mellőlem. Nem akartam önt meghazudtolni. –
1201 20|                     mert hiszen ön csak nem lesz örökké Decséryéknél
1202 20|       megragadta kezét egész hévvel, és nem bocsátá.~– Tán azt hiszi
1203 20|            magasan van, azoknak a lábuk nem botlik soha? Asszonyok vagyunk
1204 20|           másiké. Én sem vagyok angyal: nem hazudom, nem ámítok. De
1205 20|             vagyok angyal: nem hazudom, nem ámítok. De ha én vétek ön
1206 20|          hízelegni kínzójának – soha ki nem engesztelt szívvel. Nos,
1207 20|          szívvel. Nos, fusson ön innen. Nem bántam önnel elég kegyetlenül
1208 20|                véletlen hozott össze? – Nem jön ön arra a gondolatra,
1209 20|                 statutio, hajtóvadászat nem kicsinált terv talán? A
1210 20|               odaillik a madonnaarchoz. Nem érti ön ezt még? Ah, ha
1211 20|                 Ah, ha én önnek volnék, nem állnék itten, hanem venném
1212 20|           Átlátta, hogy neki e tárgynál nem szabad nevetségesnek lennie.
1213 20|        leheveredett a fűbe.~– Én bizony nem megyek a bozótnak; nagyon
1214 20|                 hogy így bántottam önt. Nem igaz, amit mondtam. Nem
1215 20|                 Nem igaz, amit mondtam. Nem igaz, felejtse el. Csak
1216 20|        Hűségesek lesznek önhöz. Hisz az nem lehet másképp. Aki önt egyszer
1217 20|          egyszer megszerette, az önt el nem felejtheti soha: az meg
1218 20|          érdemelni. Óh csak én, csak én nem voltam képes önt megérdemelni!…~
1219 20|                közeledtét hirdeté. Maga nem adott hangot.~Egyenesen
1220 20|                  Talán ide szorították.~Nem soká váratott magára. Előzuhant
1221 20|          könnyen agyonlőhette volna, de nem tette. Tudja Isten, miért
1222 20|               tette. Tudja Isten, miért nem tette! Talán megsajnálta
1223 20|        vadászokon akárhányszor.~– Miért nem lőtte ön meg? – kiálta rá
1224 20|               puskák divatoztak.)~Pedig nem volt igaz.~– Ah, minő kár!~
1225 20|               minő kár!~Azonban a medve nem menekült el olyan könnyen,
1226 20|          oltalma felesleges; a vadállat nem jön támadni: fiát keresi.~
1227 20|               jön támadni: fiát keresi.~Nem jött kihívó fenyegetéssel,
1228 20|              vagy mintha köszönné, hogy nem bántották.~– Álljon félre
1229 20|            Lehetetlen volt azt a sírást nem érteni.~– „Ne bánts engem.
1230 20|             emlőjét keresni, mely tejet nem ad többé.~Kálmán puskájára
1231 20|                És e percben, tán a soha nem hallott hangra, megjelent
1232 20|              történik itt.~Pedig szemei nem a napvilág számára vannak
1233 21|               oda felkapaszkodni; azért nem is fogtak hozzá.~A lövésre,
1234 21|               ugyan azt állította, hogy nem mulasztott ő semmi kötelességet,
1235 21|               hajtóvadászatnak. Egyébre nem volt szabad lőni, csak medvére.
1236 21|                 különböző vadásztól, de nem jól találták; elvitt a bőrében
1237 21|               elég nagy vétek; de éppen nem lőni, az már főbenjáró bűn.~
1238 21|                főbenjáró bűn.~Pedig hát nem volt szabad a bokorban elbújnia;
1239 21|                 mert szükség volt rá. – Nem addig van az. – A vadásztörvénynek
1240 21|              egy virágszállal.~– No, az nem fog fájni.~És azzal körültekintett,
1241 21|              azt nézte, a többi hölgyek nem pirulnak-e. Nem. Mind nevettek.
1242 21|                 hölgyek nem pirulnak-e. Nem. Mind nevettek. Így szokás
1243 21|        virágszállal a hivatalos hármat; nem fájt abból semmi a hölgynek;
1244 21|                 meg a vadászaton, azért nem menekült meg az autodafétól;
1245 21|                A legfőbb bűnös, aki még nem is lőtt. A gyáva! Végig
1246 21|     szemrehányással kérdezé:~– Nos, hát nem ilyen volt-e?~Az összevergődött
1247 21|                a szép fiatal lányok ezt nem igen teszik, s a szép fiatal
1248 21|         jurátusának. De abban meg éppen nem volt köszönet, mert olyan
1249 21|             Katinka. – Se lőni, se ütni nem szokott? – S kecsesen szopta
1250 21|              mentem, puskavégre vettem, nem futottam meg tőle, de amint
1251 21|               gyöngébb nemhez tartozik, nem bántottam. Én nőt nem tudok
1252 21|         tartozik, nem bántottam. Én nőt nem tudok ölni, még ha medve
1253 21|                 jó pajtás.~– Hát hiszen nem veszekszünk mink – szólt
1254 21|                vitt magával: hisz ez el nem sül. Nem tudom, ki választotta
1255 21|            magával: hisz ez el nem sül. Nem tudom, ki választotta ki
1256 21|                 a zára; azzal csakugyan nem tanácsos medvére menni.~–
1257 21|                a puskádat a medvére, de nem sült el, s mentve van bátorságod
1258 21|           kocsisom be van kapva erősen, nem bízhatom rá a hajtást. Te
1259 21|                a partie-t.~Kálmán pedig nem szeretett ajándékba adott
1260 21|               hol az öreg hercegnő ült, nem ahol Dorothea grófnő foglalt
1261 21|              Bálvándy iránt viseltetik, nem magyarázza meg e különös
1262 21|                 ami négy lövést elvitt, nem futott el messze, hanem
1263 21|                   rebegé Aszályi.~– Hát nem tudja az úr? Szörnyű állat
1264 21|                 állat az! Mikor az jön, nem várja ám, hogy a vadász
1265 21|              utána, megkövetem alássan, nem mondhatom meg, hogy miben.~–
1266 21|                 fordítja haragját, vagy nem lesz, s akkor előbb azokat
1267 21|                 állatnak, sem vadásznak nem való, a tisztásain piros
1268 21|                jön!~De hogy honnan, azt nem lehetett a sok csalóka visszhang
1269 21|              több, futott amerre medvét nem látott. A túlsó oldalon
1270 21|               mint aki halott. Így csak nem bántja a medve.~– Hopp!
1271 21|                 medve nagyot mordult és nem esett el.~– Mondtam, hogy
1272 21|              merényt elkövesse.~Mert ha nem ezt tette volna, hanem megfogadja,
1273 21|                 pán jáger!”~Mert hiszen nem volt az se vérmedve, se
1274 21|          medvebőrbe öltöztetve, s aztán nem is a regényírói végzet rendezte
1275 21|                 a tréfába; csak Aszályi nem. Azt is azért ijesztgették
1276 21|             nyilatkozatával, hogy azért nem lőtt az első medvére, mert
1277 21|                 a hím. Mintha a többiek nem a hímet szalasztották volna
1278 21|             valódi bátor vadász. Te azt nem tudhatád, hogy nem igazi
1279 21|               Te azt nem tudhatád, hogy nem igazi medvére lősz, s golyótlan
1280 21|              lesz olyan kegyes.~Kálmánt nem kellett erre kötéllel vontatni.~
1281 21|             Eleget integettem önnek; de nem vette észre, hogy jöjjön
1282 21|               azt a száraz zsebkendő le nem vitte; a grófnő nem sokat
1283 21|        zsebkendő le nem vitte; a grófnő nem sokat gondolkodott mit tegyen:
1284 22|                 Ez órától fogva Katinka nem szólt többet Kálmánhoz.~
1285 22|          megalázta Kálmán őt!~Óh, azért nem dobta el magától. Ne higgye
1286 22|               az ácsorgó paraszttömegen nem akart keresztülfurakodni.~
1287 22|            akinek mondja. Hanem Aszályi nem ment oda megnézni, mi van
1288 22|                barátjának, Bálvándynak, nem volt olyan csekélység. Ez
1289 22|            olyan csekélység. Ez a játék nem megy tökmagba.~Csollán Berti
1290 22|           tökmagba.~Csollán Berti ugyan nem fog a törvényes egy év alatt
1291 22|           mindenki azt mondja: hátha te nem vagy az igazi földesúr;
1292 22|              amint idejét látja.~Puskát nem vitt ő magával védelmére,
1293 22|                forint Bálvándy úr előtt nem nagy pénz.~Igaz ugyan, hogy
1294 22|            nyargal a szekere után, hogy nem üldözik. Hiszen nevettek
1295 22|               fog történni. Tudta, hogy nem őtet kergetik.~– Mi tetszik? –
1296 22|                 önt, hogy Csollán Berti nem fogja önt úgy elverni karikás
1297 22|            kezemből?~A megfordított hős nem menekülhetett a dilemmából.~
1298 22|             Pedig megveretni egyáltalán nem kellemes dolog; de asszony
1299 22|          Határozza el ön magát, mert én nem akarok sokáig diskurálni!~–
1300 22|             iránt, hogy ebből aligha az nem lesz, hogy őtet is végigfektetik
1301 22|        becsületes Aszályit csakhogy meg nem verték ezért a helyreigazításért.
1302 22|           uraimék, amiért egy esztendei nem fizetésnek mármost ezzel
1303 22|                Csak a tettleges szidást nem szerette, az ütleget. Hanem
1304 22|                 asszonyt a saláriummal?~Nem soká kellett keresnie; Katinka
1305 22|        csomagolt aranyakat. Az erszényt nem adta hozzá emlékül.~Aszályi
1306 22|             adta hozzá emlékül.~Aszályi nem hitt az inasnak, s felbontá
1307 22|          közeledőt, s azt mondá neki:~– Nem tudom, miről beszél ön.~
1308 22|               ragyog.~Katinka szemeivel nem találkozott többé, és saját
1309 22|                De biz ilyen valaki most nem találkozott.~Valami ízetlenséget
1310 22|           másfél éven túl csak egy sort nem írtál a szökevényeknek,
1311 22|    szökevényeknek, sem útjaikba kerülni nem akartál, megőrizted magadat
1312 22|              bevette magát; ott Borcsay nem látja meg.~Óh, ne tessék
1313 22|               tessék remegni! A színész nem lát meg a színpadról senkit.
1314 22|          világításban Borcsay előtt, az nem látta volna őt meg.~De majd
1315 22|               nyegle produkálás?~Hiszen nem volt még akkor színinövelde.~
1316 22|               úrhölgyek talán éppen úgy nem értették a szavalat szövegét,
1317 22|                 képzeleteiben álmodott.~Nem is rejtette magát most már
1318 22|        keresztül a fenyőgallytorlaszon; nem törődött már sem fehér pantallonjával,
1319 22|              csak szeretetet adnak –, s nem követelnek érte semmit.~–
1320 22|              Benyovszky Móric sima arca nem gátolá, hogy barátja összecsókolja,
1321 22|            lengyel száműzött jellemétől nem ütött el, hogy magyar barátját
1322 22|                 kissé érdessé tették, s nem állhatta meg, hogy szemrehányásokat
1323 22|              tarthattad meg, míg velünk nem találkozol. Tudtam én azt.
1324 22|                 Mert tőlünk most már el nem maradsz, amíg itt leszünk.
1325 22|                kis isten. – Egész éjjel nem hunyjuk le a szemünket,
1326 22|             mécsbél elfogy, s kártyázni nem lát többé. Mi pedig el fogjuk
1327 22|                velünk maradjon, amíg el nem szökünk tőle? – Látod, ő
1328 22|                 ezek között a – ránézni nem szabad – úri arcok között,
1329 22|              legyen rád? Hiszen odalenn nem megy a szerelem olyan hamar.
1330 22|                szeretni. – Hát még most nem félsz senkitől; még most
1331 22|     öregasszonynak odahaza.~De hát arra nem gondol senki.~A játék folyik;
1332 23|                közé a költséges templom nem illett volna. Azt mondják,
1333 23|                A kegyes úrhölgy azonban nem érte meg, hogy ájtatos építményét
1334 23|            erdők harangja, a kakukk. Mi nem megyünk a templomszentelésre.
1335 23|              kar karba fűzve.~Bányaváry nem hagyta útitársait gondolatokba
1336 23|                Reggeltől késő délutánig nem volt egy harapás a szánkban,
1337 23|                 truppot, három napig el nem eresztettek! A súgó nem
1338 23|                 nem eresztettek! A súgó nem fért negyednap a súgólyukba,
1339 23|                minden jó, ami kell. Hát nem okosan tettük-e, hogy három
1340 23|                 hogy három nappal előbb nem haltunk meg éhen? Hja, barátom,
1341 23|               kortestanyának. S azt ide nem adja a herkópáternek sem.
1342 23|    becsületesebb, fidelisebb pajtásokra nem akadtam, mint ezek a jószívű
1343 23|                 ahol még a csizmatalpat nem viselik, hanem eszik: egy
1344 23|          sátorunkat, az, aki nyelvünket nem is érti, odajön, egymás
1345 23|     országgyűlési articulusaitok fejébe nem vernek soha; ha pedig mi
1346 23|           Sándor! – monda Cilike.~– Hát nem igaz? Nincs-e nekünk fejedelmi
1347 23|              messze vidék az övé; pedig nem igaz: ez a mienk, övé csak
1348 23|           látványban érzünk, s amiről ő nem is tud semmit. Övé jobbágyainak
1349 23|                 költő, a színész. Engem nem köt a sárhoz a föld birtoklása:
1350 23|      beleéneklek az ég zengésébe! Engem nem aggaszt a holnap: pedig
1351 23|            holnap koldus; egyik se baj! Nem törődöm vele. Nézd meg azt
1352 23|               se szellő, se emberszólás nem érte soha! Óh, hidd el,
1353 23|                 soha! Óh, hidd el, hogy nem az a boldogság, mindennap
1354 23|         mindennap vetett ágyban aludni! Nem az a boldogság, mindennap
1355 23|                cikáznak, miknek dörgése nem hangzik idáig, de alattuk
1356 23|                benne szédület, mely már nem félelem, hanem gyönyör.~
1357 23|            Vannak emberek odalenn, akik nem tudnak betelni a földdel;
1358 23|           földdel jól tarthassa vágyát; nem érez senki, semmi iránt,
1359 23|           egyszer engem is meglepne! De nem félek tőle. Engem az a másik
1360 23|               akkor is a miénk lesz. De nem esünk le! Nem lesz mindig
1361 23|            miénk lesz. De nem esünk le! Nem lesz mindig a mi nótánk: „
1362 23|             Kálmán elmélázva. – A nádor nem tűri a magyar színészetet
1363 23|           keserű gunyorral Bányaváry. – Nem ott leszesz-e te már akkor
1364 23|                 én Pestre felkerülök? S nem fogsz-e megemlékezni szegény
1365 23|     bajtársadról? Hahaha! Ne ijedj meg. Nem ilyen nagy urakra számítok.
1366 23|               bejutnak, a kertek alatt. Nem kérem tőled, hogy segíts.~
1367 23|              jobban is elfelejtesz!”~De nem úgy van.~Kálmán szótlanul
1368 23|                 nagy urak szalonjaiban. Nem; ő velünk jött.~És elkezdték
1369 23|                égi gondolatok!~És mikor nem bírt magával, átadta az
1370 23|                nyújtott a szikláknak; – nem: ott ültek körül Olymp fényalakjai:
1371 23|                  hízelkedik: mind, mind nem érti meg őt! Egyedül ez
1372 23|                 közepett kár volt észre nem venni, hogy azok a körülcsoportosuló
1373 23| körülcsoportosuló fényes alakok az égen nem Zeusz és istenudvara, hanem
1374 23|             völgyben zúgó szellemalakok nem Bánk bán és Csák Máté és
1375 23|               Magyarországra.~De ők azt nem veszik észre. Fölötte állnak
1376 23|              szívét tőlem, mert ezentúl nem fog egyébről gondolkozni,
1377 23|                  hogy költő vagy, ha te nem szolgálsz annak az oltárnak,
1378 23|                 Ne nevess, ne fitymálj! Nem vagyok olyan erős, mint
1379 23|                 olyan erős, mint te; én nem birkózom medvével a vadászaton,
1380 23|                a felhő ellepi a hegyet, nem fogják megtalálni az utat
1381 23|           Tombolj! Üvölts! Hiszen neked nem adtam két országot!”~A jámbor
1382 23|               országot!”~A jámbor orosz nem győzi a keresztet hányni
1383 23|          besötétedett. Tovább menni már nem lehet az erdők sötétjében;
1384 23|            sötétjében; de hát minek is? Nem vagyunk itt a legjobb helyen?
1385 24|             égbe törőknek semmi gondjuk nem volt.~Hogyan szentelték
1386 24|             arisztokraták! A bohózathoz nem ereszkednek le.~Másnap reggel
1387 24|           cotillont, s másnap Kálmántól nem kérdezte senki, hogy hát
1388 24|         kérdezte senki, hogy hát ő mért nem volt a táncban.~Szekérre
1389 24|          megváltoztatták útrendjüket, s nem Kassa felé utaznak Bécsnek,
1390 24|        kinevették az indítványával! „Ez nem vendégfogadó.” És valamennyi
1391 24|                volt már vendége. Hiszen nem lehet Debrecenben olyan
1392 24|         vásárkor, s ennek a szűrét csak nem teszik ki semmiféle grófért.~
1393 24|                 háznak a tulajdonosa?~– Nem különben lévén.~– Nem adhatna
1394 24|                   Nem különben lévén.~– Nem adhatna ön szállást egy
1395 24|                ő, hogy ez csak tréfa.~– Nem mindjárt? – monda folyvást
1396 24|                 itt maradhatok talán?~– Nem énnálam egy óráig is.~–
1397 24|                Bánom is én, akárhova.~– Nem kapok én most szállást Debrecenben.~–
1398 24|                Ennyi mobiliát a hátamra nem vehetvén!~– Én pedig azt
1399 24|              annyi személynek meg éppen nem adhatok szállást! – tréfált
1400 24|           bőkezűségéről a tréfás bárót, nem kellett nekik kétszer parancsolni;
1401 24|              Mák uram mikor látta, hogy nem tréfa ez, futott a városházára
1402 24|                 aztán mikor látta, hogy nem talál részvevő kebelre,
1403 24|            gavallérhoz illő tréfa volt. Nem is teremnek már a mai világban
1404 24|                Látta, hogy Bálvándyt el nem éri. Még ha rendelkeznék
1405 24|            ötletekre képessé tesz: soha nem jönne arra a gondolatra,
1406 24|                nap délutánján ismét egy nem várt úti baj adta elő magát.~
1407 24|              summus pontifexet; de azok nem biztattak senkit, hogy holnapnál
1408 24|                est. – Az ég alatt hálni nem lehet. Visszafordulni bajos;
1409 24|           Visszafordulni bajos; éjfélig nem érik el az elhagyott mezővárost.
1410 24|                 beválik gentlemannek, s nem szégyen vele fenntartani
1411 24|        szarvakkal, hogy kapu kell neki, nem ajtó, ahol bemegy; az első
1412 24|                 Hajsz ne hó!” – Mert ha nem ilyen hőrögetve szólnak
1413 24|              valami úr ül a szekéren, s nem fogadja a szót.~A főispán
1414 24|                   Édesapámat keresik?~– Nem ülnél ide át hozzánk a hintóba? –
1415 24|                leereszkedőleg a gróf.~– Nem bizony – felelt a gyerek
1416 24|           gyerek onnan a magasból éppen nem leereszkedőleg. – Majd lenne
1417 24|              tartva, csakhogy biz annak nem voltak szobái, szárnyajtói,
1418 24|              fölösleges fényűzési tárgy nem volt felfedezhető. Semmi
1419 24|        nyájassággal –, ugyan szép, hogy nem vetették meg szegény házunkat.
1420 24|            kezét messzire tartva tőle: „Nem merek a kezéhez nyúlni;
1421 24|      asszonyságot? – kérdé a főispán.~– Nem biz’ engem. Ottan van a
1422 24|               Azt biz’ a grófkisasszony nem tudta, mert olyan tárgyat,
1423 24|          alkalmazva egy-egy fogaskerék. Nem ismerik azt Magyarországon
1424 24|               Sára asszony. – Talán még nem is látott a grófkisasszony
1425 24|                látott soha, a grófoknál nem a konyhán keresztül járnak
1426 24|     grófkisasszonynak; Dorothea azt meg nem engedte, inkább ő csókolta
1427 24|              meg magát máskor is. Ugye, nem emlékszik rá? Nem ám. Ott
1428 24|                 Ugye, nem emlékszik rá? Nem ám. Ott voltam én a maga
1429 24|            hangját Sára asszony. – Csak nem akar kend így a méltóságos
1430 24|              vendégeket elfogadni abban nem szokás.)~– Megy kend mindjárt
1431 24|                háta mögül előkeríthető. Nem érdemli ő azt a magas leereszkedést.~
1432 24|                négyre a háziasszony. Ők nem akarnak külön étkezni, ők
1433 24|                mikor eszik!”)~Ez megint nem tetszett őméltóságának: „
1434 24|             többi tagja?”~– Óh! Azoknak nem dukál idebenn. Az István
1435 24|              kis Jóska? Annak meg éppen nem kell vacsora; kap egy darab
1436 24|             megeszi a szederfa tetején; nem kell annak egyéb. Dehogy
1437 24|                ülnek azok az asztalhoz. Nem kell a gyereknek a jó életet
1438 24|            asztal szegletére; de biz az nem fog ott megülhetni, mert
1439 24|               minden vendégét, míg bele nem unszolt a felhordott drága
1440 24|                egy hónapig, tudom, hogy nem lenne ilyen halovány, mint
1441 24|         halovány, mint most!”~A főispán nem is állhatta meg, hogy magas
1442 24|                van az nála, míg férjhez nem viszik. Munkára szoktatja
1443 24|                kedvéért vette el; azzal nem volt családja, engem aztán –
1444 24|                a számon; tudom én, hogy nem illik az embernek mások
1445 24|              Még az se írni, se olvasni nem tudott. A fiát sem igen
1446 24|                maga zsoldját. Akkor meg nem termett semmi. Iszonyú szárazság
1447 24|         kenyeret; takarmány pedig éppen nem termett, úgyhogy az ország
1448 24|               Az a fődolog. – Én bizony nem hoztam az uramhoz semmit;
1449 24|         tisztesen megélhet. Azt tartom, nem is bánja meg, aki az én
1450 24|         hibáztatta, hogy az a „leányom” nem akar megjelenni az asztalnál.~–
1451 24|        megjelenni az asztalnál.~– Hjaj, nem jöhet az addig, míg odakinn
1452 24|                az addig, míg odakinn el nem végezte minden dolgát. Úgy
1453 24|             asszonyfélének megcsókolni. Nem tudom, most is olyan-e?~
1454 24|          ártatlan együgyűségében bizony nem is vette észre, hogy jószívű
1455 24|              szépség, kinek termete még nem ismer vállfűzőt, mindenütt
1456 24|      mesterkéletlenül. Szava nincs még, nem tud semmi nyelvet; semmi
1457 24|            nyelvet; semmi kérdezősködés nem bírja rá, hogy megszűnjön
1458 24|            Hanem bővebb felvilágosítást nem adott magáról, honnan tanulta
1459 24|               az én rendes fekvőhelyem. Nem alszom én ágyban, amíg a
1460 24|                 én ágyban, amíg a hó be nem kerget. Mindig a földön.
1461 24|              köpenyét.~– De biz azt meg nem engedem – erősködék Sára
1462 24|              kézzel Kálmán gallérját. – Nem ilyen fáin úrfinak való
1463 24|                 nagyasszonyom nekem meg nem bocsát, ha itt most megbetegszik.~
1464 24|                lehet ide lenn a földön!~Nem láttátok, hogyan örülnek
1465 24|        beszélgetni egymással.~– Én soká nem tudok elaludni, mikor ilyen
1466 24|              Azt hiszem, hogy ha a föld nem fogna, oda kellene esnem
1467 24|               uram. – De hát parasztnak nem való mindent tudni.~– Miért
1468 24|             való mindent tudni.~– Miért nem?~– Mert nem emészti meg
1469 24|              tudni.~– Miért nem?~– Mert nem emészti meg az esze. Nincs
1470 24|              hegy, semmi helység tornya nem emelkedett ki. Olyan sík
1471 24|       vésztűznek kellett kigyulladni.~– Nem vésztűz az – mondá nyugodtan
1472 24|       tulajdonul, hogy a birtoka szélét nem láthatja meg sehonnan: még
1473 24|                 a nagy darab a földből, nem ismer puhább fekhelyet a
1474 24|           puhább fekhelyet a földnél, s nem tanult mást, mint amit a
1475 24|               vagyok mindig a sarkában. Nem ütöm, verem, nem szidom
1476 24|              sarkában. Nem ütöm, verem, nem szidom én a cselédet; de
1477 24|                 de látom minden tettét. Nem hagyom megtörténni a rosszat.
1478 24|           varjúvajjal sült kenyér az, s nem kíván jobbat. Így lehet
1479 24|                 én éltem. A nagyapámnak nem volt több egy paraszt telkénél,
1480 24|          Egészségünk van. A zivatar meg nem hűt, a nap heve el nem lankaszt.
1481 24|              meg nem hűt, a nap heve el nem lankaszt. A természet gyönyörködtet.
1482 24|              Akit megszeretünk, az után nem sokat sóhajtozunk: a farsang
1483 24|             szereztem az egyháznak. Ott nem vagyok fösvény.~– Nem egyedül
1484 24|               Ott nem vagyok fösvény.~– Nem egyedül a vallást értettem
1485 24|         kalendárium.~– És semmi egyebet nem kell nekik megtudni soha?~–
1486 24|             kell nekik megtudni soha?~– Nem. Minek a parasztnak a tudás?
1487 24|                a kételkedés? A fenekére nem mehet a tudománynak, mert
1488 24|           embert, azt megtanulja. Engem nem instruktorok, nem professzorok
1489 24|                 Engem nem instruktorok, nem professzorok tanítottak,
1490 24|            elviszik őket katonának.~– S nem menti ki őket a katonaság
1491 24|                őket a katonaság alól?~– Nem. Próbálják meg ők is a nyomorúságot.
1492 24|                 itthont.~– De hát azóta nem érdekli önt az a nemzetek
1493 24|                 Tehát járat hírlapot?~– Nem biz én. Az újságba csak
1494 24|               Hát a hazai költők műveit nem szereti olvasni?~– Nem érti
1495 24|           műveit nem szereti olvasni?~– Nem érti azokat a paraszt; nagyon
1496 24|             nemzetiségének terjesztését nem tartja ön kötelességünknek?~–
1497 24|                hogy annak tartom. De az nem megy könyvvel meg írással.
1498 24|               szűk esztendő volt, azért nem nyelték az éhkoppot, hanem
1499 24|                 mindig telt az; mert én nem adtam ki sem selyemre, sem
1500 24|               Ahol az megtelepedik, azt nem bírja senki kimozdítani.