Part

2001 34|             szegények, tudósok és írást nem ismerők, orvosok és betegek –
2002 34|             törvénye volt rég, csakhogy nem volt még így kodifikálva.~
2003 34|   megtörhetetlen kitartásnak, a soha el nem felejtett célhoz törekvésnek,
2004 34|       folytonosan épül, halad, soha meg nem pihen.~Ez Galilei hazája.~
2005 34|              nevezetes alakkal, akikről nem való regényben beszélni.~
2006 34|              előtt kitudhatatlan titkok nem léteznek.~Megtudta azt,
2007 34|                elutazott magyar hölgyek nem utaztak a hajóval tovább
2008 34|              széjjeltépni, de senkit el nem árul; s akik mindannyian
2009 34|               volt, hogy az egész világ nem volt neki elég, hogy a lábait
2010 34|                neki, hogy ő a vallomást nem tevő szövetkezettek ősemléke,
2011 34|             öregasszony odahaza mindezt nem tudhatta. Ő csak azt tudhatta,
2012 34|                szorgalmasak és józanok; nem lázítanak, nem háborítanak;
2013 34|                 józanok; nem lázítanak, nem háborítanak; békében élnek
2014 34|         háborgatói, s amit alkotnak, az nem a teremtő műveinek dicsőítése,
2015 34|                Az pedig biztosítá, hogy nem ő, ha mindjárt még egy nyakat
2016 34|           adnának is neki az eddigihez.~Nem is volt rest Jenőyné unokájához
2017 34|         megdorgálta Kálmánt, hogy miért nem írja meg, hogy van-e még
2018 34|                 van-e még pénze. Ő csak nem találhatja el innen a „Mátyus
2019 34|                  hogy neki a madonnából nem marad más, csak az arckép
2020 34|           pókfonál. Oda már a szövetség nem terjed. Az a mozdulatlan
2021 34|             Lowe Napóleon testamentumát nem akarja kiadni; hogy Kolokotroni
2022 34|                kiadni; hogy Kolokotroni nem akar részt venni a görög
2023 34|             ismeretes aprószőlő az idén nem jól termett; hogy Zummalacarregui
2024 34|              senki se látója, se tudója nem volt. – Hát Magyarországról
2025 34|             volt. – Hát Magyarországról nem szólt a magyarországi hírlap?
2026 34|                valami, amikhez a cenzor nem értett, de már azokat elejétől
2027 34|                aztán a jámbor olvasó el nem tudta gondolni, hogyan került
2028 34|             mindig anglus, más nemzetre nem szabad élcelni, mert azokkal
2029 34|               nekünk van faggyúnk elég, nem szorultunk a levegőre.” –
2030 34|              mondta, hogy ha angol lord nem volna, magyar nemes szeretne
2031 34|            anglus!” (Már ti., hogy mért nem akar előbb „magyar nemes”
2032 34|                 valami kétujjnyi helyre nem telt szöveg, egy kis anekdota
2033 34|               cigányról.~Hanem amit meg nem tudott a hazai hírlapokból
2034 34|              művésszé emelkedik, akinek nem Liptó vármegye határán végződik
2035 34|               kitiltották az iskolából. Nem hunyászkodott meg bele.~
2036 34|          géniusz leperzselte szárnyait. Nem olvadt meg benne.~Majd a
2037 34|           mézzel folyó Kánaánt mutogat. Nem szédült el bele.~Megpróbálta
2038 34|               munkádban, s napestig meg nem tudok válni a nézésétől.
2039 34|                tudok válni a nézésétől. Nem győzök eléggé hálákat adni
2040 34|       remekművedet is úgy megbuktatták. Nem is érdemelnek mást, mint
2041 34|               elhagyta őket a világ, én nem hagyom el. Pihenj, ecset,
2042 35|            fáradt a levélírással, ahhoz nem requirálta Bénit, a vén
2043 35|           apróra mind leírd.”~Ha Kálmán nem értette volna az öreg asszonyság
2044 35|            eltuszkolja otthonról. Addig nem nyugodott, míg Velencéből
2045 35|            nyugodott, míg Velencéből el nem nógatta Florencbe; most
2046 35|              amit otthon hagyott.~De az nem feledte el azt a valamit.~
2047 35|             Magyarországba.~Úti málhája nem állt egyébből, mint legszükségesebb
2048 35|            Haladéktalanul utazott haza.~Nem vonzotta többé semmi Olaszország
2049 35|             ahol most nagyanyja lakott.~Nem kellett tudakozódnia, hogy
2050 35|               kell lenni.~Béni bácsi el nem maradna a mamától a világ
2051 35|              dicsőségéért, mert akkor ő nem volna élő ember. Ő lakja
2052 35|              kávéházban, de oda a mamát nem viheti magával, egyedül
2053 35|        Örülhetett Kálmán, hogy a fejére nem köpött viszonzásképpen.~
2054 35|            végigtehénkedhetni, minthogy nem volt szabad. Most azután,
2055 35|                oda.~Hogy azonban Kálmán nem tartott ily atyafiatlan
2056 35|              oda fogja festeni? Hogy az nem illik a díszruhához, inkább
2057 35|                 kért uramöcsémtől, hogy nem megy be vele a mamához;
2058 35|                 kezét ajkához emelve.~– Nem kaptad utolsó leveleimet?~–
2059 35|              halni akarok úgy, ahogy te nem akarod.~E szókkal letette
2060 35|                felhozatni megy, ugye?~– Nem biz én.~– Hát hol a bagázsija?~–
2061 35|              utcára.~– Tied már minden! Nem osztozol már senkivel. Nem
2062 35|              Nem osztozol már senkivel. Nem kér már belőle senki. Magad
2063 35|           halálítéletét hallotta volna, nem esett volna le tőle úgy
2064 35|                 is ott hagyta az utcán, nem ment le érte.~Hát Kálmán
2065 35|                ebben a városban, mintha nem a Duna vetette volna ki
2066 35|          dél-amerikai város kikötőjébe.~Nem volt szüksége az idegen
2067 35|            gyalogjárdája, másutt megint nem volt. Egy helyen éppen márványból
2068 35|                  S másik párnak ezúttal nem volt birtokában. Ami rajta
2069 35|              magát, mint Jupiter, mikor nem akarta, hogy lássák. Három
2070 35|                 vágyat árulnak el a meg nem láttatás után, hogy a mellettük
2071 35|           vedlett uzsorással valami meg nem hallani való ügyről; mámoros
2072 35|                mikor az ember egész nap nem evett.~Amint a szemei hozzászoktak
2073 35|               Egyetlenegy ismerős arcot nem látott közöttük. Egy egészen
2074 35|                 kerül elő. Engem oda be nem eresztenek, mert ahhoz különös
2075 35|                engem már ismernek, hogy nem vagyok sem játékos, sem
2076 35|             hazavezetni.~– A nejéhez?~– Nem oda, hanem hozzám. A neje
2077 35|              neje Budán lakik, és odáig nem volna hatalom, mely elcipelje;
2078 35|              vigyázunk reá?~A csizmadia nem kérdezte sem azt, hogy miért
2079 35|              Tudta ő azt mind igen jól.~Nem is kérdezősködött tőle olaszországi
2080 35|                már Tseresnyés uramat, s nem háborgatták kérdezősködéseikkel,
2081 35|               csak azt erősítette, hogy nem jól aprították össze; s
2082 35|               az ajtón kivonszolni; ami nem ment anélkül, hogy a meggyfa
2083 35|             Bányaváryt, ha Kálmán eléje nem tartja a karját, amidőn
2084 35|              kisegítve.~Az utcára aztán nem üldözték; sőt rögtön becsapták
2085 35|                 hogy Mátyás királyt meg nem lőtték.~– Árulás volt! –
2086 35|               király szava volt.)~– Hát nem ismer már fölséged? – esedezék
2087 35|            megfogadták-e parancsomat!~– Nem vagyok én cinkotai kántor,
2088 35|              sáfár, felét az ajtónálló. Nem ez itt a sáfár?~– Nem, fölséges
2089 35|        ajtónálló. Nem ez itt a sáfár?~– Nem, fölséges uram – sietett
2090 35|          királyi várlakomba?~– Oda most nem mehetünk, mert az most be
2091 35|               végett van a vár bezárva.~Nem nyugodott meg benne, erővel
2092 35|                vele disputálni, hogy az nem holló, hanem oroszlán, s
2093 35|                holló, hanem oroszlán, s nem gyűrű az a szájában, hanem
2094 35|                  nekiiramodott vele, de nem Holubárnak, hanem saját
2095 35|               hátáról a vetett ágyba le nem dobhatta; ahol aztán őfelsége
2096 35|               mellé.~– Mi ketten még ma nem vacsoráltunk, uram – szólt
2097 35|                 kínálás, mert aznap még nem evett. Hagyott magának szelni
2098 35|           respektálja. Szívére beszélni nem ér semmit. Mikor kijózanodik,
2099 35|           Génuában, akihez utasított; s nem bántam meg. Aztán megemlékeztem
2100 35|              Amíg erre készülnek, addig nem fog a mi barátunk korhely
2101 35|               Fölséges volt!~– A kenyér nem nagyon barna?~– Igen jóízű.~–
2102 35|    rendelkezésére áll. Ne értsen félre. Nem kínálok ajándékot, az nincs
2103 35|             nagyanyja itt lakik Pesten; nem volt nehéz megtudnia, hogy
2104 35|           komédiást magamhoz haza. Mért nem engedem, hogy feküdjék ott
2105 35|            elszöktette, meggyalázta. Az nem volt elég, még önt is, kedvencét,
2106 35|              neki, hogy azt semmiképpen nem cselekszem. És óvtam a nagyasszonyt,
2107 35|      csizmadiacéhet, s azt mondta, hogy nem kell a Béninek több csizma,
2108 35|          merészel jönni, az ő házába be nem lép, sem az ő abroszához
2109 35|               sem az ő abroszához többé nem törli a késit, hanem mehet
2110 35|             abba beülteti Béni urat. Én nem feleltem rá többet semmit,
2111 35|           többit belül viseli ön. Talán nem vénülünk meg együtt. – Talán
2112 35|            saját úri fogata lesz. Talán nem lesz. Talán itt fog ön mindvégig
2113 36|              csak vereslik és bűzöl, de nem világít. Az asztal mellett
2114 36|                 és álomtól elnyomva.~Ez nem lesz igaz – mondá magában
2115 36|            asztal mellett ülő alak csak nem akart eltűnni onnan. Végtére
2116 36|                 aztán ölelj meg.~Kálmán nem mondta neki, hogy cudar
2117 36|                 kenyér és szilvórium.~– Nem iszunk pálinkát – szólt
2118 36|           reggelire való. Tudod, Cilike nem állhatja ki a kávét, gyümölcsöt
2119 36|                 le e fényűzési cikkről. Nem telik rá.~A hídon áthatoltak,
2120 36|               nyújtá neki kezét.~– Nos? Nem ver meg engem az én angyalom? –
2121 36|            szelíden ingatá fejét.~– Hát nem haragszik? Ugyan haragudjék
2122 36|                 sokat szenvedett nő.~De nem zokogott a fájdalomtól,
2123 36|                 az, „kedves Kálmán!” És nem elég, hogy ő maga jött;
2124 36|             hétszer megvált a pokolból. Nem, ilyet nem látott a világ
2125 36|          megvált a pokolból. Nem, ilyet nem látott a világ soha.~Kálmánt
2126 36|              majd lát a világ, amit még nem látott. Hanem most beszéljünk
2127 36|                 beszéljünk prózában. Én nem azért jöttem az Óperenciák
2128 36|            mindenki elesettnek hisz. Én nem hiszem. Kezdjük újra. Itt
2129 36|                  mely egy új ismeretlen nem; egészen a mai életből véve,
2130 36|             fényes rangúaknál, csak ott nem keressük, ahol van, körülöttünk
2131 36|           tárgyaknak él már a fejemben. Nem hagyunk magunknak piheni
2132 36|             minden lételünknek; amíg ez nem lüktet, addig nem ver a
2133 36|               amíg ez nem lüktet, addig nem ver a nemzetben semmi ér.
2134 36|           gyönyörvágynál: a dicsvágyat. Nem ért rá sem a kártya-, sem
2135 36|               sarkú tragikus pátosszal.~Nem kellett már a közönséget
2136 36|                 ott is; a társaság soha nem látott boldog napokat élt
2137 36|               boldog napokat élt azóta. Nem volt már adósság; tele volt
2138 36|                 nagy munka napjai alatt nem járt tivornyázni, hazament,
2139 36|               vacsoráját.~Arra az egyre nem gondolt még senki, hogy
2140 36|              még senki, hogy a költőnek nem lehet puszta dicsőségből
2141 36|           honorárium, írói tantième még nem volt felfedezve.~Hogy létrejött
2142 36|              dolga, vagy nagyon jól. És nem mondta hiába. Mert amint
2143 36|                 vele. Bányaváry ezúttal nem hagyta a morfiumot befecskendezni
2144 36|             Kálmán nagyot sóhajtott, és nem szólt neki többet, sőt napokig
2145 36|                generosus; csak az iránt nem, akinek tartozik vele.~Hanem
2146 36|           kiengesztelje? Óh, dehogy. Az nem lett volna teátrista-tempó.
2147 36|               volna teátrista-tempó. Az nem szokás. A megbántást el
2148 36|                is beszólítsam, mert ezt nem elég egy embernek hallgatni;
2149 36|               le azt a pápaszemet, mert nem tud tőle nevetni.~– A nevetés
2150 36|              nevetni.~– A nevetés nekem nem nyavalyám.~– Fogadjunk!~–
2151 36|                 korában, hogy nevetett. Nem is folytatta, újra komollyá
2152 36|            kimenekülni a keze közül; de nem bírtam a fejemet kiszabadítani
2153 36|                 alól. Az orléans-i szűz nem verte úgy az angolokat,
2154 36|          Szegény gyerek! Aztán reggelig nem csinált egyebet, mint írósvajjal
2155 36|             neked; egy tízesnél többnek nem szükség nálad állni.” Én
2156 36|            Néztem, mert muszáj volt; de nem tudtam, mit lássak rajta.
2157 36|      cimborákkal megitatni való, s arra nem gondoltál soha, hogy egyetlen
2158 36|             ember lesz; kártyázni éppen nem fog, mert a pénztár kulcsa
2159 37|            költő közönsége.~A falu népe nem tud még róla semmit, a szalonok
2160 37|              annyit. Ott még hideg van.~Nem kell tőle félni, hogy a
2161 37|              arcába, kik őt elfeledték: nem hat az fel odáig.~Olyan
2162 37|              arcképet; de az arckép rég nem emlékezett már őreá.~A szép
2163 37|              jól tett Kálmánnal, amidőn nem adta neki e kincset. Óh,
2164 37|    megmérhetetlen értékű szépség bírása nem annak való, ki szerelme
2165 37|              alatt, aminő Kálmáné volt, nem maradhatott az tizenhét
2166 37|             telt idomokká alakultak. Ez nem volt többé az ő ideálja.~
2167 37|               ideálja.~A Decséry család nem is sokat időzött olyan közel
2168 37|               zsengék. A grófkisasszony nem írt többé verseket, s a
2169 37|                előttük ragyogni, és meg nem hódol nekik. Ő az ideál.
2170 37|             volna, ha az öreg apa kegye nem biztosítaná afelől, hogy
2171 37|                ő érdeke Dorothea körül, nem a szép arc.~Viszont a Decséryeknek
2172 37|            Dorotheáért őrjöngött, s aki nem lett volna rossz vőlegény,
2173 37|               ez volt az áramlat. „Csak nem fogok valamennyi mágnás
2174 37|         főispánokat ijesztgettek. „Csak nem fogok valamennyi jó pajtásommal
2175 37|           elnyerésére.~Csak a főszemély nem volt még meghódítva: – az
2176 37|  félbeszakította, hanem azt hitte, hogy nem tart ez sokáig. Minden fiatalembernek
2177 37|                 Hadd poétázza ki magát; nem kell útjába állni, majd
2178 37|              eszére fog az még térni. Ő nem tesz le róla, hogy az ajándékba
2179 37|                a milliót.~De ha a leány nem szereti már?~Ejh, csak még
2180 37|              Béni fia számára, Kálmánra nem néz egyéb, mint a csekély
2181 37|                 is szeretni.~Az öreg úr nem restellt e tárgyban személyesen
2182 37|         világban, amerre dolguk volt; ő nem kísérte őket sehova.~Amit
2183 37|             haragja volt az öreg úrnak: nem ment a fejébe, hogyan ülhet
2184 37|                paripa, sokkal szebb is, nem olyan sovány, s télire megnő
2185 37|                 s télire megnő a szőre, nem fázik meg olyan könnyen.~
2186 37|                tárgyra. Az öreg Decséry nem mondott mindjárt igent.
2187 37|                  hogyha az öreg úr maga nem fog is felfáradni Bécsbe
2188 37|             bánni tudnak.~Egyéb akadály nem állt az összekelés útjában.~
2189 37|             kivételes állapota van: azt nem tekintik úgy, mint más embert.~
2190 37|              szorongatta, s addig odább nem eresztette, amíg nem gratuláltak
2191 37|              odább nem eresztette, amíg nem gratuláltak neki ahhoz a
2192 37|           anyakönyvbe.~Kálmánnak mindez nem okozott meleget többé.~A
2193 37|             volt, s semmi erőltetettség nem látszott a jó kedvében.~„
2194 37|               Vagy tettetni fogja, hogy nem fáj, és ügyetlenül? Vagy
2195 37|               nyújtá neki a kosárkát.~– Nem tart meg a virágok közül
2196 37|            akart maradni, míg a mama rá nem rivallt: „Ülj le, ha mondják!”~
2197 37|                  melyiket sürgeti.~– Én nem sürgetek egy processzust
2198 37|               által soha és semmiképpen nem lesz meg.~A nagyasszony
2199 37|          hirtelen felpattant.~– S miért nem?~– Azért nem, mert én nem
2200 37|                    S miért nem?~– Azért nem, mert én nem fogok a nagyasszonynak
2201 37|               nem?~– Azért nem, mert én nem fogok a nagyasszonynak abban
2202 37|            azonnal!~Erre a fenyegetésre nem is szólt semmit Korcza úr,
2203 37|    processzusait is most adtam át neki. Nem akarok többet asszonnyal
2204 37|             nagyasszony, amit még eddig nem tudott, s mármost nem bánom,
2205 37|             eddig nem tudott, s mármost nem bánom, tegyen amit akar;
2206 37|                úr, ha a nagyasszony meg nem lódítja Béni urat, ki csak
2207 37|         átkozott sok írással az ölében. Nem voltak hozzákészülve, hogy
2208 37|                annyi maradt annál, hogy nem bírt vele. Egy-egy engedetlen
2209 37|            Különben igaza van. Ha ön el nem vállalja, elvállalja más.
2210 37|             hogy egyszer valamikor csak nem lesz Kálmán ezekhez a fatális
2211 37|          szenvedés, nélkülözés közepett nem hal-e meg addig, amíg…~–
2212 37|                barátsága félbeszakad?~– Nem. Amíg Béni a neki hagyott
2213 37|         majorátussal tökéletesen tönkre nem jut. Mert arra leharapom
2214 37|            mégpedig a lábam ujját, hogy nem vetek neki félévet, hogy
2215 37|                 azt a gorombaságot csak nem követhette el, hogy egy
2216 37|                 átülhet az én helyemre. Nem leszek én alkalmatlan.~A
2217 37|                 erdőben, ez a sánta meg nem védelmez, ellenben tudja
2218 37|             szerencse; hanem ott azután nem szabad ám sem pipázni, sem
2219 37|                tette Kálmán öcsém, hogy nem vette el.~(Akkor te nem
2220 37|                 nem vette el.~(Akkor te nem volnál majoresco, szamár! –
2221 37|            átvette védencét.~Béni bácsi nem titkolá, hogy leginkább
2222 37|         borzalmas útonállásait. Ő ugyan nem fél, mert az aranyai úgy
2223 37|          valahová, hogy azokra senki rá nem talál, a többi pénze pedig
2224 37|                 nőül, és sajnálta, hogy nem tisztelheti sógorasszonyának.
2225 37|            került össze hálni.~– De hát nem veszi maga észre – szólt
2226 37|                 ne használjon, mert azt nem tűri el senkitől.~Olyan
2227 37|            mindenütt a sarkában, mert ő nem gyerek. A vendéglőkben mindig
2228 37|            Párizsba más társaságban is. Nem kell az én hátam mögé hajdú.
2229 37|              hogy nekem a maga kísérete nem kell. A mamától kaptam is
2230 37|            által neki írt levelet:~– Én nem kísérem magát; én is megyek
2231 37|                 van dolgom.~Béni bácsit nem valami gonosz szenvedély
2232 37|               pénzt. Ő maga ugyan részt nem fog venni a játékban, az
2233 37|           aranyai jól be vannak varrva, nem is tudni hová; a többi pénze
2234 37|               Béni bácsi majdhogy sírva nem fakadt. S Bálvándy akárhányszor
2235 37|       elhajtatna innen, hogy soha többé nem látná őtet Homburg. Egyszer
2236 37|          Bálvándyt. Hisz ez nagy ember. Nem hiába felé is van fordulva
2237 37|                 tudná, hogy nyer; akkor nem volna olyan nagy vétek a
2238 37|                 nagy vétek a kártyázás.~Nem nézhette tovább ezt a dolgot.
2239 37|            fogja magát elölni?~De hátha nem igaz az egész dolog? Ez
2240 37|            tolvajság volna!~Persze hogy nem igaz egy szó sem az egészből!
2241 37|             mind a kettőjüknek, amilyen nem lehetne valakinek, aki a
2242 37|                 frankot elveszített, az nem eszik szarvasgomba pástétomot,
2243 37|                szarvasgomba pástétomot, nem iszik hozzá sherryt, nem
2244 37|                nem iszik hozzá sherryt, nem tréfál Béni bácsival, nem
2245 37|               nem tréfál Béni bácsival, nem szorongatja titokban a grófnő
2246 37|               grófnő szép kezeit. Annak nem ilyen piros az arca, annak
2247 37|              ilyen piros az arca, annak nem ragyognak így a szemei;
2248 37|              ragyognak így a szemei; az nem ad aranyat borravalóul a
2249 37|          hitetni.~Béni bácsi a világért nem merte volna kérdezni más
2250 37|                 nyomát fogja veszíteni. Nem az; ott is mindig a gallérjához
2251 37|                 hogy a báró és a grófnő nem tesznek úgy, mint más unalmas
2252 37|            értjük alatta csak a szívét, nem pedig a tárcáját: mert annak
2253 37|                mert annak ez a mulatság nem esik olyan jól. A dugaszban
2254 37|               abból a váltóból pénz, ez nem ment Béni bácsi fejébe sehogy.
2255 37|         húszasokban visszafizetni; s ha nem fizet, húszesztendős processus
2256 37|                 tartozott előtte. Vajon nem fogja az a bankár őt egyenesen
2257 37|          kinevetni ezzel a kívánsággal? Nem löki ki az ajtón? Vagy éppen
2258 37|                 sánta fiskálishoz pedig nem akart fordulni; tehát mégiscsak
2259 37|                 Akkor az volt a szokás: nem tudom, most is az-e.~Béni
2260 37|               Girót.” Micsoda állat ez? Nem lehet az valami jó. Neki
2261 37|               írja a nevét külföldön. Ő nem írja le a nevét sehova.~
2262 37|               viheti a váltóját vissza, nem kap pénzt.~Béni bácsi kétségbeesetten
2263 37|               csináljon, ha a váltójára nem adnak pénzt? Éhen kell meghalnia
2264 37|                 természetéről, a „giro” nem ment Béni fejébe. Ő inkább
2265 37|              inkább meghal éhen, de alá nem írja a nevét semmi váltónak.~–
2266 37|              állította ki a váltót.~Ezt nem értette aztán még csak Béni
2267 37|            egész váltót, s aztán igazán nem kap érte semmit.~– No hát
2268 37|                az ötezer frankod.~Azzal nem messze ment, csak a chatouille-jáig;
2269 37|         nagyszerű ember!~E naptól fogva nem volt Béni bácsinak más óhajtása,
2270 37|           előtte. Bálvándy megköszönte, nem volt rá szüksége.~Hanem
2271 37|           váltóra írt „giro” semmi bajt nem okoz: az csak olyan, mintha
2272 37|             volna oda a nevét, ha egyéb nem kívántatik tőle. Azt sem
2273 37|               rendeletére kell fizetni? Nem az ő gondja az.~És aztán
2274 37|                  beállít hozzá egy soha nem látott úr, s azt kérdi tőle,
2275 37|                 azt kérdezte tőle, hogy nem az ő névaláírása-e ez a
2276 37|                  de miután az acceptans nem fizetett határidőre, tehát
2277 37|          hetvenötezer frankot. Ha pedig nem fizet, akkor méltóztassék
2278 37|               bácsitól, fizet-e. No, ha nem, hát azzal átadta az ajtóban
2279 37|            septembrisatio történetét, s nem adott volna ebben az órában
2280 37|               hagyja őt elveszni: akkor nem állhatta meg, hogy el ne
2281 37|                 elmulathassunk. No, hát nem szeretsz ott lenni, ahol
2282 37|                 azt kérdezé súgva:~– De nem visznek bennünket innen
2283 37|            innen a guillotine-ra!? Vagy nem deportálnak Algírba?~– Bizony
2284 37|           deportálnak Algírba?~– Bizony nem tudom én – monda Bálvándy,
2285 37|               tiltakozott Béni bácsi; ő nem gyilkol, és még kevésbé
2286 37|             ilyen merényletnek bűntársa nem lesz.~– No ne félj semmit,
2287 37|                kis mogyorófa is. (Vajon nem csapják-e meg itt az embert?)~
2288 37|                akkor mégis aligha igaza nem lesz annak a sánta Biróczynak.
2289 37|               hidegvérrel monda neki:~– Nem kellett volna önnek ide
2290 37|               ez a tartozás. Én azonban nem várhatok addig, míg igazgatóim
2291 37|                rögtön betábláztathat?~– Nem kell neki kötelezvény. A
2292 37|              Száz percent nyereséget.~– Nem kell neki semmi nyereség.~–
2293 37|         elcsípett, innen ugyan addig ki nem ereszt, míg a feleségem
2294 37|                a feleségem otthon pénzt nem kerít, s vagy ő engem, vagy
2295 37|                 anyád innen valahogy ki nem vált.~Ez volt pedig az a
2296 37|                 ahol a taplósipkám áll. Nem kell nekem ez a Párizs!~
2297 37|             köhögés és prüsszögés, hogy nem tudott tovább beszélni.~
2298 37|               volt az öreg véleménye és nem más. Semmi könyörgés nem
2299 37|                nem más. Semmi könyörgés nem volt képes megindítani,
2300 37|                fizetni; de nagyatyjától nem akarnak kérni, inkább idegentől
2301 37|                  ahova elindult: és így nem is képzelt egyebet, mint
2302 37|               bizonyosan zsugoriskodik, nem ad nekik pénzt, s most amiatt
2303 37|                hogy nincs ára semminek, nem tudnak eladni se búzát,
2304 37|                  takarékpénztárak akkor nem voltak az országban. A bécsi
2305 37|              magyarországi földbirtokra nem hitelezett, nem is tehette,
2306 37|            földbirtokra nem hitelezett, nem is tehette, hiányos telekkönyvezés
2307 37|                után. Ő hát Berlinen túl nem is törődött vele; ő azután
2308 37|            annak a költségén utazott. Ő nem tehet arról, ha Benjámin
2309 37|             Bénit vele.~– Ejh, mit? Azt nem adhatom el; az ősi birtok;
2310 37|             siralmas fogságából, mert ő nem állja ki tovább, ő felakasztja
2311 38|             igazán áldozni.)~Otthonotok nem volt; saját háza még nem
2312 38|                nem volt; saját háza még nem volt Magyarország fővárosában
2313 38|            mikor visszatértetek, otthon nem várt rátok meleg szoba,
2314 38|             téli széltől.~És az újságok nem voltak tele keserves panaszaitokkal!~
2315 38|                    és negyven év múlva) nem tudja senki, hogy ők itt
2316 38|              ide nőve ebbe a földbe, az nem eresztette őket; gazdagság,
2317 38|             gazdagság, dicsőség csábjai nem bírták azt innen kitépni;
2318 38|          mostoha viszonyok, szenvedések nem bírták kiszárasztani innen.~
2319 38|                 kaptak. Az bizony éppen nem lesz rossz, az előadás után
2320 38|                 a nagyságos asszonynak: nem fognak elmaradni.~Csak Cilike
2321 38|                megtisztelő meghívást: ő nem mehet el a lakomára, neki
2322 38|                  tartja fogadását, bort nem iszik, csupán teát; az pedig
2323 38|             szolga kíséretében. Aszályi nem is igen erőltette tovább.~
2324 38|                ha lehet, elmegy.~De hát nem lehetett.~Mert az történt,
2325 38|               szekerek már több nap óta nem járták, s még hozzá az egész
2326 38|                egy nyaka van, azt pedig nem kockáztatja. Nem is állt
2327 38|              azt pedig nem kockáztatja. Nem is állt tovább szóba senkivel,
2328 38|                 gumi félcipők még akkor nem voltak feltalálva), s az
2329 38|          feltalálva), s az idő és az út nem volt ez öltözethez való.~
2330 38|             néhol magasan állt a víz, s nem lehetett tudni, lék-e az
2331 38|                sötétben semmi lámpafény nem világítá meg a veszélyes
2332 38|             vékony volna, mint a papír, nem szakadna az le: a ti fejeteket
2333 38|              egy-egy csillag őrzi, mely nem hagy elsüllyedni!~A budai
2334 38|        Ugyanazon borzasztó úton? Ah, én nem eresztelek.~– Pedig vissza
2335 38|             Pedig vissza kell mennem.~– Nem. Nem! Én nem eresztelek.
2336 38|              vissza kell mennem.~– Nem. Nem! Én nem eresztelek. Szerencsétlenség
2337 38|             kell mennem.~– Nem. Nem! Én nem eresztelek. Szerencsétlenség
2338 38|             lenni. Maradj itt nálunk.~– Nem maradok itt nálatok, nem
2339 38|                Nem maradok itt nálatok, nem ér semmi szerencsétlenség:
2340 38|               volna tőle a meghívást el nem fogadni. Miért is kerülte
2341 38|             kerülte volna e nőt? Hiszen nem szerette már.~Katinka termei
2342 38|            tudósok és művészek számára. Nem is pusztán szeszély volt
2343 38|          fogadta az utoljára érkezőt, s nem kérdezte tőle, hogy hol
2344 38|                 volt Katinkánál.~– Arra nem várunk – mondá Katinka.~–
2345 38|             mondá Katinka.~– De hisz az nem is jön ma el. Az jó helyen
2346 38|        vigyorgást Aszályi pofáján, hogy nem tudott menekülni attól a
2347 38|           felelte rá: ugyan jó, hogy mi nem vagyunk rajta.~De hát arra,
2348 38|            Bányaváry arcára figyelt. Az nem ivott bort: állhatatos volt.
2349 38|                kíséret hozzá.~Kálmán el nem távozott a teremből, mikor
2350 38|          Bálvándy után.~De hisz az most nem jöhet.~Reggel Katinkának
2351 38|             most itt.~– De hisz az most nem jöhet ide! – monda Aszályi
2352 38|               hogy kedvesét nőül vette, nem kerülte őt ki Kálmán, sőt
2353 38|     Csollánnénál – monda Kálmán. – Mért nem jöttél el?~Bálvándy vállat
2354 38|              Bálvándy vállat vont.~– Én nem tudtam semmit róla, hogy
2355 38|        Csollánnénál társaság van; engem nem hítt oda senki.~Kálmán elbámult;
2356 38|                 senki.~Kálmán elbámult; nem értette a talányt; kezet
2357 39|        Sebestyén tér egyik oldalán. Aki nem restell oda elfáradni, most
2358 39|            nehezteltek is rá egy kissé.~Nem tartották tudósnak. Megrótták
2359 39|                nevét.~De Kálmánt mindez nem bántotta. Ő költő volt Isten
2360 39|          összeszedte a pletykákat, s ha nem kapott, csinált maga; és
2361 39|              legszívesebben hallják, az nem a kávénénikékből, hanem
2362 39|               aztán kotródik hátrafelé.~Nem állhatta meg, hogy meg ne
2363 39|              sarokba volt szorítva. Itt nem volt más menekülés, mint
2364 39|      szankciónak.~A pofonütött rohant – nem elégtételt venni –, hanem
2365 39|             neki? – kérdé Biróczytól.~– Nem jól tetted. – Kettőt kellett
2366 39|         történendőkben?~– Segéded? Csak nem hiszed tán, hogy az a fickó
2367 39|               házba ez életben többé be nem lépsz.~Kálmán keserűen bólintott
2368 39|                 kímélt, mert a nemzetet nem akarta ily nagy embertől
2369 39|               tudós elhisz mindent, ami nem abstract theoria, s egynek
2370 39|               parádézni, te pedig többé nem jössz ide őt megcáfolni.~–
2371 39|              jössz ide őt megcáfolni.~– Nem.~– Azonban ne beszéljünk
2372 39|      történetnek valami genezise van.~– Nem találok rá.~– Vesd össze
2373 39|               kő állt volna eléje, amin nem tud átlépni.~– Mit tudsz?~–
2374 39|            sietve; mert ha hirtelenében nem szólsz vele, meglehet, hogy
2375 39|                ahogy csak bírsz.~Kálmán nem vesztett több pillanatot
2376 39|          lehetségest és a képtelent; de nem bírt világot deríteni maga
2377 39|          könnyei, fuldokolva zokogá: „ő nem szeret engem többé!”~– Kicsoda?
2378 39|            tőlem hallottál, az való. És nem az a legszomorúbb benne,
2379 39|              sorsunk; színészházaspárok nem vénülnek meg együtt. De
2380 39|              arccal a kerevetre; de már nem tudott sírni.~– Az Istenért!
2381 39|            nyomorban és dicsőségben, és nem gondoltak a visszatérésre
2382 39|                egy rossz álom.~– Óh, ez nem álom. Ez bizonyos, való.
2383 39|             mennyi jutalom várna rá, ha nem e nyomorult kis nemzet lángelméje
2384 39|             volt mondva: „mi soha többé nem látjuk egymást!…”~Kálmán
2385 39|              Gondolatainak rémtáborától nem látta maga körül a külvilágot.
2386 39|                  Hogy mit teszek? – azt nem tudom. Reggel leütöttem
2387 39|             vagyok. Amikor már magamnak nem fáj többé semmi csapás,
2388 39|               róla az oltárképet. Önnek nem elég, hogy bennünket élve
2389 39|               Óh, én kábult eszem! Mire nem tanácsolnál még? Hogy felfokozzam
2390 39|                azt, akivel beszéde van.~Nem is ügyelt az emberekre,
2391 39|            rágalmazzák. Annálfogva most nem tudta, hogy milyen képpel
2392 39|               velem lesz számadásod. Én nem könyörgöm, nem rimánkodom
2393 39|           számadásod. Én nem könyörgöm, nem rimánkodom előtted; hanem
2394 39|              vezette félrelépésemet; de nem érdemli az a silány fickó,
2395 39|                 vetette.~– Vége van, és nem lesz többé…~S azután érzékenyülten
2396 39|              kezét Kálmánnak.~De Kálmán nem viszonzá azt.~– Te nem nyújtasz
2397 39|           Kálmán nem viszonzá azt.~– Te nem nyújtasz nekem kezet?~–
2398 39|             kölcsönős kézszorításunktól nem lett egymás keze szennyes;
2399 39|                mind a kettő az lesz. Mi nem vagyunk sem barátok, sem
2400 39|          tartozom én. Én is fizetek. Ha nem teszem, üss agyon.~– Borcsay!
2401 39|              hogy amit most teszünk, az nem komédiajátszás. Én két évig
2402 39|              annyit vétettem, s ki soha nem hányta azt szememre.~– Vissza
2403 39|                Budapestre többet vissza nem térsz.~– Van egy fogadásunk,
2404 39|                 Pesten.~– Te meghaltál: nem jöhetsz.~– Igaz. Mit kívánsz
2405 39|                 mind” Miskolcra.~Cilike nem szólt, csak egy-egy eltitkolt
2406 39|              esküdött, hogy éjfélen túl nem fog maradni.~Cilike ismét
2407 39|                egyszer megfogadta, hogy nem fog inni egyebet, mint teát,
2408 39|              iránt mást, ha távol van s nem látja, s mást, mikor közel
2409 39|               de odahaza, a férje előtt nem tud komédiázni. Ah, ez a
2410 39|               egy szűk mellékutca, mely nem éppen a hídnak kanyarodik.~
2411 39|      istenhozzádra megjelenne az ember? Nem volna vétek. Az ember a
2412 39|                 örökké; de a szép hölgy nem kíván örökkévalóságot, annak
2413 39|                percet kivesznek belőle? Nem szűnik meg. Az ember csak
2414 39|                  Az ember csak vesz, de nem ad. Plato azt mondta, mikor
2415 39|        szeretheti Phrynét, holott az őt nem szereti? – »Hisz a hal sem
2416 39|               ki meri azt mondani, hogy nem volt bölcs? Csalás, hitetlenség
2417 39|                 hitetlenség lenne-e ez? Nem lenne. Amit megfogadtam,
2418 39|             többé ne szóljak. Ezt tehát nem tartozom megtartani. És
2419 39|                 ha kitudódik. Ezt pedig nem tudhatja meg senki; tehát
2420 39|        besomfordult a szűk utcába, mely nem vezet egyenesen a hídhoz.~
2421 39|                medikus, vagy diák, vagy nem tudom micsoda, marad megállni
2422 39|                 énekel, míg a kertajtón nem beeresztik. Bizonyosan a
2423 39|                 álmomból ébredek fel, s nem tudok többet megaludni.
2424 39|                valami goromba módon ám! Nem szeretném, ha megsértene,
2425 39|                 idáig eljött: innen már nem eresztette tovább a szívdobogása.~
2426 39|             aztán végig a szűk utcán, s nem várt kevesebbet, mint hogy
2427 39|                 a „rossz embernek”, aki nem kísértette meg magát védelmezni,
2428 39|               álmában.~…És Bányavárynak nem volt bátorsága megcsókolni
2429 39|                azt vágni!~      ~Másnap nem volt magyar színészet többé
2430 40|             rossz vagy. Én nagyanyámhoz nem megyek többé.~– Ah! ezt
2431 40|              többé.~– Ah! ezt csakugyan nem adja ki az én lélektanom.
2432 40|                  nagyanyád ellenében.~– Nem, Biróczy. Szeretem őt és
2433 40|                 úr!” Átadja, ha egyebet nem, apai örökömet, s a becsületes
2434 40|                megélhetésre az is elég. Nem fogadhatnám el azt. Nevezz
2435 40|                  talán az vagyok. Nekem nem kell az ajánlott jóllét.
2436 40|                e pusztából visszatérek. Nem, barátom. Nem fordít engem
2437 40|              visszatérek. Nem, barátom. Nem fordít engem innen vissza
2438 40|                 magunk előtt az utat, s nem ijedünk vissza tőle. Tudjuk,
2439 40|               az irodalomnak. És én már nem volnék élő ember anélkül.
2440 40|               Ha egy napom van, amelyen nem dolgoztam, szerencsétlen
2441 40|            Hagyjatok engemet magamra.~– Nem addig, amíg szofizmáidra
2442 40|                addig, amíg szofizmáidra nem felelek. Nagyanyáddal kibékülésed
2443 40|                Nagyanyáddal kibékülésed nem térít ki utadból; csak eszközt
2444 40|               sikeresebb folytatásához. Nem lehetsz-e író tovább is,
2445 40|                 is, ha vagyonod lesz?~– Nem! Én ismerem magamat s magamról
2446 40|                ellankadtam volna, ha az nem üldöz, hogy holnapra kenyér
2447 40|             egyedül. Jól érzem magamat: nem kívánok senkit és semmit.
2448 40|          Csollánné szidta!~A szép delnő nem bírta neki elfelejteni Bányaváry
2449 40|             nagy közönsége legyen, mely nem ad divatképeket, mely nem
2450 40|               nem ad divatképeket, mely nem közöl napi pletykákat, mely
2451 40|             közöl napi pletykákat, mely nem hízelkedik a magas köröknek,
2452 40|       hízelkedik a magas köröknek, mely nem foglalkozik érdekes botrányokkal,
2453 40|              érdekes botrányokkal, mely nem politizál, mely egyedül
2454 40|                 éjjelt nappallá téve, s nem jutott munkájuknak sem díj,
2455 40|                Tudós Társaság összevéve nem mozdított ez országon annyit,
2456 40|               cenzor okozta költségekre nem gondoltak ők, az impraktikus
2457 40|             ígérnének is minden sorért, nem volna képes egy gondolatot
2458 40|             hasztalan minden erőltetés, nem jön ki a tollból az első
2459 40|              húsz forintot.~– Ez bizony nem is rossz kereset – monda
2460 40|             ötven forintra, hogy az még nem is sok. – Hol az a piktor?~
2461 40|               festve fiatalabb korából. Nem sajnálom magamért az ötven
2462 40|                 Tréfálsz, te Wasztli.~– Nem én.~Tseresnyés uram nem
2463 40|                 Nem én.~Tseresnyés uram nem kérdte másodszor Wasztlitól,
2464 40|                a szobából.~– Hát hiszen nem is viszem én azt a szobába.~–
2465 40|              megy.~– Ejh! egy művésznek nem szabad bizonyos fokon alul
2466 40|                 maga mondta, hogy addig nem lesz belőlünk semmi, amíg
2467 40|      gondolatjait.~– Igaz, azt mondtam. Nem szabad szégyenelnünk a bőrkötényt
2468 40|                nekünk többieknek. De ön nem jön velünk egy kategóriába.
2469 40|            Dobzse László király kontóra nem kapott húst a mészárszékből,
2470 40|          emberetek boltcímereket fest!” Nem, azt meg nem engedem. Tudok
2471 40|       boltcímereket fest!” Nem, azt meg nem engedem. Tudok én annál
2472 40|           jutott Apelles csizmadiája, s nem mondá el, hogy van egy nagy
2473 40|           képeknek: az, hogy a közönség nem érti meg őket.~Azért csak
2474 40|          szomorúan hozta őket vissza.~– Nem értenek a mostani emberek
2475 40|               fejét erre a kifakadásra. Nem tetszett neki, hogy az ő
2476 40|            mesterségénél. Ami halad, az nem marad. Napjára várjuk a
2477 40|                művész a csizmadiát. Hát nem jó lesz-e így?~Kálmán megszorítá
2478 40|               Hajh, az a lap pedig csak nem akart felvirágozni. Dicsérte
2479 40|             benne, elismerék; hanem elő nem fizettek rá. A munkatársak,
2480 40|         Csimborasszó akkor, száz és még nem tudom hány forint! Honnan
2481 40|            veszedelmes ficam: egy hétig nem szabad felkelni vele az
2482 40|                az ágyból, s három hétig nem állhat a páciens a lábára.~–
2483 40|               sok csizma a kamrában, ha nem lehet vásárra menni. Pesten
2484 40|           minden ember cipőben jár; itt nem veszik azt a ráncos torkú,
2485 40|                orrú jószágot; másra meg nem lehet bízni a drága portékát.
2486 40|              jelenté, hogy Jenőy tensúr nem akar többé feketekávét inni
2487 40|               után, azt mondja, hogy az nem jót tesz a mellének. Pedig
2488 40|            maradást. Nagyot mordult, de nem szólt semmit.~– Pedig –
2489 40|                kocsikázni; de az eleibe nem szükséges az a szó, hogy „
2490 40|             szükséget a háznál.~A gazda nem is vette észre, hanem a
2491 40|           vászonra felfér, amire valaki nem sajnált öt forint ára festéket
2492 40|               voltak a lábhüvelykujjai, nem befelé, mint másnak; hanem
2493 40|                 tudományt, a művészetet nem látja senki, csak azt látja,
2494 40|                 dörmögött ingerülten. – Nem maradok tovább fekve. Nincs
2495 40|                Mankóval fogok járni.~És nem hagyta magát lebeszéltetni,
2496 40|             odábbszalad.~Azért is, hogy nem pajkos suhanc, mert az Tóth
2497 40|                kedvvel a földész –, hát nem jött el a szolnoki vásárra…~–
2498 40|                el a szolnoki vásárra…~– Nem ám. Akkor kellett éppen
2499 40|                 a nyakamon maradt, hogy nem vihettem a vásárra.~– Hát
2500 40|                 mester uramhoz, hogy ha nem hozta el a csizmákat, hát