Part

 1 2 |    jelenlevő úr. – Biz énnálam nem látta kend; ne hazudjék kend olyan
 2 4 |        elpirulva, lesütött szemmel látta maga előtt.~Egy ifjú, aki
 3 4 |        ismét föltekintett, már nem látta a hölgy arcán a haragpírt,
 4 6 |          az, hogy őt valaki sietni látta. Mikor már ő a szokott csámpás
 5 7 |           ezt a Bálvándyt. Sokszor látta őt már városukban megfordulni,
 6 7 |            színésszé lett? Még nem látta eddig?~– Ha tudtam volna,
 7 8 |  kikukkantott az ágyfő felett, úgy látta, hogy a mama nem egy virágcserepet
 8 9 |      mulatsága, mikor egyszer csak látta a nagyasszony az idegen
 9 9 |         futott fidibuszért. Kálmán látta, hogy irónnal a vékony papírszeletre
10 11|            szenved.~Hogy szép, azt látta; hogy szenved, azt szíve
11 12|          mert Kálmánt napestig nem látta; azt tehette a konyhapénzzel,
12 12|             aki kettőjüket sohasem látta.~Bálban sohasem táncolt
13 12|          ment. Már fél nap óta nem látta. Nagy idő!~Szabad bejárata
14 12|           letette az asztalra, úgy látta, hogy ott már fekszik valami.
15 13|        Belenézhetett a napba!~Most látta még csak, minő földöntúli
16 13|         felelet.~Ezen az estén nem látta többé Kálmán a grófnőt.
17 15|     valahonnan a háttérből Kálmánt látta előlépni. Az ifjú ember
18 15|       előtt az udvari bálban. – Ön látta azt hercegnő ugyebár?~A
19 16|      ácsorogni szokott, de ott nem látta meg Kálmánt; délután kihajtatott
20 16|   föfedezze akit keres, de ott sem látta, mint szoká, páholyával
21 16|        szomszéd ház udvarát leste.~Látta, amint a cselédek előhúzzák
22 18|   Hirtelenében nem jut eszébe, hol látta. Pedig hát Wasztl az, a
23 18|          Berti kinézett az utcára, látta, hogy most már egész népcsoport
24 19|       beszedett, hogy Kálmán jónak látta a lábát megnyomni az asztal
25 20|        amit álmában elhanyagolt. – Látta, hogy életpályáját folytatnia
26 20|       hahaha!~És mikor így nevetni látta, elfacsarodott rajta a szíve
27 20|           a tisztásra kiért, akkor látta meg a lesben álló ellenfélt.
28 20|          hanem a másik percben már látta, hogy oltalma felesleges;
29 21|           puskáját, mikor a medvét látta ránk jönni. Bizonyosan azt
30 22|      Annálfogva ugyan örült, mikor látta, hogy senki sem nyargal
31 22|            eredt.~Aszályi meglepve látta, hogy egy lovagnő ugrat
32 22|            is felvette, ha hasznát látta.~Nagyobb gondja volt most
33 22|         semmit.~És most Kálmán ott látta maga előtt azt az embert,
34 22| világításban Borcsay előtt, az nem látta volna őt meg.~De majd mikor
35 22|            midőn Afanáziát kilépni látta. Cilike volt az.~De alig
36 22|          hogy ki az; mert többször látta az öreg Jenőynével a K-i
37 23|       költő hanyatt fekve a fűben, látta mind a hármat: a művésznőt,
38 23|             A becsületes orosz rég látta már a közeledő fergeteget,
39 24|           szekrény.~Mák uram mikor látta, hogy nem tréfa ez, futott
40 24|    Karthagó romjain, s aztán mikor látta, hogy nem talál részvevő
41 24|         magát elenyészni mellette.~Látta, hogy Bálvándyt el nem éri.
42 24|      olyan-e?~Tóth Máté uram jónak látta közbeköhögni.~– Hja bizony,
43 25|       események elé.~Egy hétig nem látta őt senki szobáján kívül
44 27|        tudják, kicsoda. Egy, kettő látta már talán, s megint elfelejtette:
45 27|       kíváncsi rá, aki belépni nem látta. Török követet nem minden
46 28|           felelj nekem!~Kálmán nem látta még be, hogy hová céloz
47 28|         tekinte az ifjú szemébe, s látta, hogy annak arcát e szavakra
48 29|  beteglátogatásra szánja el magát. Látta, hogy ez az orvos csak meg
49 29|            mellett ellovagolt, ott látta a vándorkaraván szekereit
50 30|   visszatértét. Az pedig mindennap látta őt, mindennap találkozott
51 32|           A házmester Kálmán arcán látta annak gondolatait. Azt mondá
52 32|           visszafordult, s bámulva látta, hogy az ügyvéd szemei mily
53 33|           magyar képzőművészet nem látta el magyar történelmi képekkel
54 33|            meddig mentünk, aki azt látta, hogy honnan indultunk el,
55 34|     átalakulás volt az!~Maga előtt látta a példákat. Az ifjút, ki
56 34|      madonnaarc!~Kálmán maga előtt látta azt a népet, mely egykor
57 35|           hanem sós perec: ő annak látta.~– Hát jól van, felséges
58 37|            hagyni. Ilyen szemekkel látta ő Kálmánt maga előtt, s
59 37|        dolgokat látott Béni bácsi. Látta Dorothea grófnőt mosolygó
60 37|          Béni bácsi mikor már nőni látta azt a káprázatos halmazt
61 37|          szemét, mindig maga előtt látta azt a fényes termet, azokkal
62 37|          őt észrevenni.~– No! Ugye látta, a báró micsoda szerencsés
63 37|         ahogy azt a vármegyeháznál látta otthon. Azám prófunt, meg
64 39|      Bányavárynét báró Bálvándyval látta karöltve Budára átmenni…~
65 39|          Csollánné inasa is; az is látta, amit én. Bányaváryné kijött
66 39|         körülményeket. A fickó jól látta, hogy te voltál az, aki
67 39|     Gondolatainak rémtáborától nem látta maga körül a külvilágot.
68 41|        akit midőn meglátott, s azt látta, hogy az nem olyan herceg,
69 41|          hozzá, hogy arcát érinté, látta a megdöbbentő tekinteten,
70 42|     fölkeresni; de amióta utólszor látta könnyezni elvált neje szelíd
71 43|            volt akkor!~Aztán mikor látta, hogy már csak el kell menni,
72 44|      nyugszik, az emelkedő Párizst látta!~Odább indultak.~– Hová