Part

1001 23|            isteneknek való élvezet, mikor egy igazi költő lelke teremtményét
1002 23|                  költő lelke teremtményét egy igazi művésznő ajkán megdicsőülni
1003 23|                 ez.~De jó szerencse, hogy egy prózai ember is volt még
1004 23|                  hálnak akkor?~– Kiverünk egy sast a fészkéből, s magunk
1005 23|                jószerencsének találta, ha egy kecskepásztor-kunyhót elérhetnek
1006 23|                  csinál a nappalból.~Csak egy dalt még onnan a sziklatetőről!~
1007 23|              kunyhóját! Ez már az otthon!~Egy düledezett góré volt az
1008 23|      fenyőóriásokat. Néha nagyon roppanik egy s kifordul tövéből. S a
1009 23|                égzengés alatt ott ciripel egy tücsök a kunyhó szögletében,
1010 23|                   Fejedelmi lakoma! Hozzá egy korty a kulacsból. Körüljár.
1011 23|             ragyogtak a fenyőágak között. Egy koszorút hozott magával,
1012 23|              körfény minden virágkelyhébe egy világító fénybogárka volt
1013 23|                  a koszorúval fején, mint egy tündérnő, kinek hajfürtjeit
1014 24|              oszlóban volt a vendégsereg. Egy része kocsira pakolt, más
1015 24|                   a törlesztésére kellene egy általános búcsú; hanem azt
1016 24|                 lehetett helyet szorítani egy pár elefántnak (s az írás
1017 24|             helyet), mint valahol akárhol egy három tagból álló hercegi
1018 24|           semmiféle grófért.~Végre talált egy bezárt kaput Kálmán, melyen
1019 24|               bezárt kaput Kálmán, melyen egy cédula lógott: „Ezen ház
1020 24|                keríthette elő a háziurat: egy kerekhasú tagbaszakadt hazafit;
1021 24|                  hazafit; gömbölyű képébe egy füstölgő makrapipa dugva.
1022 24|                   Nem adhatna ön szállást egy úri családnak?~– Kérdésben
1023 24|                   főapostol volna!~– Csak egy éjszakára volna szükségünk
1024 24|            szükségünk a szállásra.~– Csak egy órára se nálam!~– Sehol
1025 24|                    ostorpattogtató zajjal egy ötlovas lengyel szekér,
1026 24|                   ára?~– Húszezer forint! Egy vak garas se megy le belőle! –
1027 24|           maradhatok talán?~– Nem énnálam egy óráig is.~– Hát már hova
1028 24|                nekik kétszer parancsolni; egy perc múlva mozdult a helyéből
1029 24|                   volt.~Mák uram csak ült egy darab ideig, a homokra kirakott
1030 24|                ismét a főispánnal utazott egy hintóban. Még kétnapi járat
1031 24|                 első nap délutánján ismét egy nem várt úti baj adta elő
1032 24|                  a főispán elő mert állni egy ötletével.~– Ne térnénk
1033 24|                vállat vont: „Hát mit árt? Egy éjszakára menjünk oda.”~
1034 24|                 Decséry család előtt. Még egy év előtt saját birtokuk
1035 24|                   egész szabályszerű; aki egy grófnak száznyolcvanezer
1036 24|        száznyolcvanezer forintot fizet le egy jószágért, az négynyüstös
1037 24|               kocsivágás van tíz is, mint egy újabb kori vasút főindóházánál,
1038 24|               fenn a szénásszekér tetején egy tízesztendős gyermek ül,
1039 24|                verandáját zárva találták.~Egy kis napbarnította arcú leány
1040 24|               igen szigorúan veszik; csak egy ódon tükör van a két ablak
1041 24|                 küldtem már, de biz annak egy kicsit ki kell mosakodni,
1042 24|                  sohasem látott: lévén az egy hosszú rézorsó, amelyiknek
1043 24|                  lehetne hitetni, hogy ez egy kínzóeszköz, azzal vallatják
1044 24|                   a rabokat.~– No, hát ez egy „derelyemetsző”. Tudja,
1045 24|                 Igen – mondja Dorothea. – Egy kicsi hajó.~– Dehogy hajó –
1046 24|              rossz gyerek volt. De makacs egy mérges gyerek volt. No,
1047 24|               éppen nem kell vacsora; kap egy darab kenyeret, megeszi
1048 24|                   Erzsikének is lesz téve egy tányér az asztal szegletére;
1049 24|             konyhából.~Kővetkezett azután egy olyan úri lakoma, aminek
1050 24|                   minden jónál jobb, hogy egy násznépnek elég lett volna.
1051 24|                  iszen volna csak énnálam egy hónapig, tudom, hogy nem
1052 24|                kéredzkedő kis Jucikájának egy darabot abból a jó diósrétesből
1053 24|                 amiből pedig a kicsike de egy falatot sem evett, úgy ellakott
1054 24|                    aki úgy dolgozik, mint egy cseléd; mint olyan cseléd,
1055 24|              cseléd, aki úgy henyél, mint egy úr.~– Az igen okos mondás –
1056 24|               tanyákon, hol ragadt rájáuk egy kis nesze az írásnak, holmi
1057 24|                éppen 1793-ban árendált ki egy nagy pusztát a Bárodi grófoktól.
1058 24|            kellett érte fizetni. Az pedig egy olyan rendkívüli istenáldotta
1059 24|          istenáldotta esztendő volt, hogy egy évben kétszer arattunk.
1060 24|                hogy rakásra ne hulljanak. Egy nagy mocsár az apósom bérlette
1061 24|                   majd biz a maga unokája egy szegény paraszt leányára
1062 24|                   milyen pirosra festette egy pár embernek az arcát, akik
1063 24|         házileánynak ilyenkor kötelessége egy pillanatra elfoglalni a
1064 24|              megmutatom én, hogy hol hál.~Egy kis benyíló a kert felé
1065 24|                  búzából. Amellett feküdt egy emberalak, minden takaró
1066 24|                 minden takaró nélkül, meg egy komondor.~A közeledő léptekre
1067 24|             semmit sem. A parasztnak csak egy dologhoz kell érteni: a
1068 24|              elmerengett ez eszme fölött.~Egy ember, aki a földön fekszik,
1069 24|                  fekszik, ennek a földnek egy akkora darabját bírja örök
1070 24|                 nagyapámnak nem volt több egy paraszt telkénél, s én már
1071 24|             minden poétában kell legalább egy negyedrész bolondnak lenni.
1072 24|           megtakarítok. S minden garasért egy arasszal odébb foglalok
1073 24|     Ellenállhatatlanul megyek előre. Csak egy faj küzd erősen velem: a
1074 25|                Tóth Máté uram teletöltött egy kis szűk nyakú palackocskát,
1075 25|                    gondoljon rá, hogy van egy alacsony ház, ahol minden
1076 25|                jössz elő? Mondj hát te is egy szerencsés utat az úrfinak!~
1077 25|                    Ez Kálmánnak is hozott egy levelet.~A levél címiratán
1078 25|                   oly jól kitörölve, hogy egy nevet ki ne lehetett volna
1079 25|             Pestre vissza kell költözniük egy hét alatt.~A táncmestertől
1080 25|            Decséryéknél jurátus, hol csak egy ajtót kell kinyitnia, és
1081 25|         kastélyban maradt. A hölgyek csak egy hét múlva indulhattak a
1082 25|             helyette ott állt az asztalon egy miniature arckép, mely a
1083 25|                művét. Nézze ön; férjemnek egy kedves meglepetést akarok
1084 25|               hercegnő.~– Elég lesz önnek egy másolat készítésére egy
1085 25|                   egy másolat készítésére egy hét?~– Igen. Elég lesz –
1086 25|              vehet be akárki, hogy Kálmán egy hét alatt, egyedül bezárkózva
1087 25|              művész volt. Bölcsőjében nem egy, de két múzsának csókja
1088 25|                 vágjunk az események elé.~Egy hétig nem látta őt senki
1089 25|                készült. Ugyanazon arc, de egy szende mosoly s az ég felé
1090 25|    grófkisasszonyt? Azt is tudhatta, hogy egy hét nem kell egy művésznek
1091 25|           tudhatta, hogy egy hét nem kell egy művésznek egy arckép festéséhez. –
1092 25|                hét nem kell egy művésznek egy arckép festéséhez. – Ez
1093 25|               érezni meg ne szűnhessenek.~Egy hétnél hamarább visszaadta
1094 25|                abban a boldogságban, hogy egy kocsiban utazhassék szíve
1095 25|             gyönge hűtlenségért: azért az egy napért, amit Kálmán az ő
1096 25|                   mellett mint adjunctus.~Egy napon Biróczy meglátogatta
1097 25|                   két esztendő óta. Pedig egy hónap múlva nyakadon a cenzúra.~–
1098 25|         Komédiákon töröd a fejedet?~– Ah! Egy év előtt még te sem beszéltél
1099 25|                   az emberre vigyázz! Már egy helyről kimart. Ha gazdag
1100 25|                 másik felét is elborítja. Egy kis ködöt már vehettél észre.
1101 25|                 őrá volt, aki hallgatott. Egy nagy nemzet. Énekelhetett
1102 25|                   jön egyszer valaki, nem egy, de sokan, akik azt mondják: „
1103 25|                  ha akkor az egész ország egy diadalszóra zendül, ha akkor
1104 25|                 igaz! Kevély vagyok, mint egy ördög! Nem ismerek erősebb
1105 25|                Azok mindig előbbre vannak egy lépéssel nálunknál. Az ünnepélyes
1106 25|                  kigyógyítani. Megvan még egy példányban a műved?~– Már
1107 25|                 nagyot nem fog teremteni. Egy fejjel mindig ki fog látszani
1108 25|                 nem érti meg senki. Ehhez egy új nemzedéknek kell születnie,
1109 25|                lesz? Hiszen ehhez a műhöz egy csupa világművészekből csoportosult
1110 25|       színtársulat kellene. Minden alakja egy remek. Mikor lesz, hol lesz
1111 25|                  év alatt egyszer, amikor egy csupa óriásokból álló színésznemzedék
1112 25|                    És végül még hátra van egy rém. Az, aki a gondolatokban
1113 25|                  eset nincs.~– De van még egy harmadik is, meg még egy
1114 25|                  egy harmadik is, meg még egy negyedik is – monda Biróczy.~–
1115 25|              kürtölendik a világnak, hogy egy halhatatlannak született
1116 25|                   Ő egyedül azon alak, ki egy szenvedő erény szerepébe
1117 25|           honszerelemből lázadó, lesz ott egy akasztófától elszabadult
1118 25|                   annyi megható van, lesz egy sápítozó vén banya; a parasztból,
1119 25|           arculatát rajzolná, a színpadon egy szószátyár gányó lesz, akinek
1120 25|    komiszkodásáért, s fejedelmi asszonyod egy derék tekintetes asszony
1121 25|               másik haza fővárosában, hol egy csupa nemesekből álló művelt
1122 25|                  nézi őket, felemelkednek egy ranggal, s lesznek művészek,
1123 25|                 de az ülnökök között volt egy ellensége a nagyasszonynak,
1124 25|                  Valamennyi pályázó közül egy idegen nyelvből fordított
1125 25|               koszorút. Megkapta a babért egy fordító.~Hát az ő remekműve?
1126 25|         büszkesége? Hát azzal mi történt?~Egy szó sem volt róla. Még csak
1127 25|                   sem volt róla. Még csak egy buzdító említés aprópénze
1128 26|                 készítenek; amikbe Korcza egy teremtett lelket sem enged
1129 26|                vette fekhelyét: „hát csak egy pokróccal takarózol?”, kikutatta
1130 26|                  népesebb utcájába, s ott egy emeletes ház előtt megállt
1131 26|                  ajtót.~– Jöjj be.~Kálmán egy díszesen bútorozott szobát
1132 26|                  tekintetével bírt. Innen egy másik szobát nyitott fel
1133 26|           engedtek láttatni. Innen megint egy harmadik szobába léptek
1134 26|      berendezéssel. Ebből nyílt még aztán egy udvari szoba, kijárattal
1135 26|              hozatni helyettük.”~E szóval egy függönyt félrevonva egy
1136 26|                   egy függönyt félrevonva egy kettős ajtóról, a kisded
1137 26|              istállók, az egyik előtt áll egy lócsiszár meg egy lovász.
1138 26|               előtt áll egy lócsiszár meg egy lovász. A nagyasszony inte
1139 26|              hozzá, s a lovásznak is kell egy ló, mikor az urát kíséri
1140 26|                 jól volt választva hozzá, egy nagy bukás, egy nagy csalódás
1141 26|          választva hozzá, egy nagy bukás, egy nagy csalódás napja. Az
1142 27|             istenek közül azonban csak az egy Apolló tartott lovakat:
1143 27|                   Apolló tartott lovakat: egy négyes fogatot a phaétonja
1144 27|            fogatot a phaétonja számára, s egy hátaslovat, a Pegazust,
1145 27|                 olyan gyorsan előre, mint egy jó hátas paripa.~Az ifjúság
1146 27|           kitüntették a deli ifjút, kinek egy udvari bál alkalmával hírhedett
1147 27|                  neki a fekete palatáblán egy fehér irallal, hogyan lesz
1148 27|                fehér irallal, hogyan lesz egy vadászból meg három tolvajból
1149 27|                mindaz, amit azóta tanult.~Egy napon azzal a kellemes hírrel
1150 27|           versírással foglalkozott ember, egy csinos kis névnapi üdvözlő
1151 27|                  tudni, hogy szerencséjét egy ölbeli gyermeknek köszönheti,
1152 27|                   Kálmánra mindenki ivott egy tósztot; felmagasztalták,
1153 27|           indítványozta, hogy csináljanak egy rohamot, ki-ki a maga bálványozott
1154 27|                   Biróczy felkapaszkodott egy asztal tetejére, ő lesz
1155 27|                Kálmán úgy verekszik, mint egy viador!~Bálvándy azt bizonyítá,
1156 27|                 akadt össze soha. S az az egy ütés, amitől a kezén két
1157 27|                 Nem vagyok én semmi, csak egy veszendő költő, kit családja
1158 27|                 én és a lelkem nem járunk egy úton? Hogy szomjan jövök
1159 27|              legyen; de dolgozószobájában egy tábla nyitva volt s azon
1160 27|               belőle.~Isteni erőfeszítése egy szerető nemtőnek, ki gyönge
1161 27|    szívviszonyoknak már nem volna illendő egy kiszemelt párnak nyilvánosan
1162 27|               édes terveken és ábrándokon egy fekete keresztet húzott
1163 27|              főherceg: a család kedvence, egy őszi délután torokgyíkot
1164 27|             támlátlan kerevetek, középütt egy posztóval beterített asztal,
1165 27|                 beszélhetnek együtt?~Most egy új alak érkezik; már a külső
1166 27|                  ez!~Az embernek joga van egy óriási birtokhoz, de nem
1167 27|                 diplomaták.~Valamennyinek egy tárgyról beszél: azokról
1168 27|           prókátorokról s azokról a velük egy kézre dolgozó bírákról.~–
1169 27|                 van, azt mind valamennyit egy Strafkompániába kellene
1170 27|                 hiába szabadkozik, hogy ő egy szót sem ért franciául,
1171 27|                hogy a teremben jelenlevők egy része olaszul, más része
1172 27|                  biz azt, mert az szegény egy kis nyugdíjért jött folyamodni.
1173 27|                 hozzá, hogy idekinn is ül egy szegény özvegyasszony, akinek
1174 27|           odanéznek, az őrnagy is: ki ez? Egy fiatalember. Csinos arc,
1175 27|                   nem is tudják, kicsoda. Egy, kettő látta már talán,
1176 27|              minden nap mutogatnak Budán.~Egy Abdi basát! Szép, mellig
1177 27|               tekerve feje körül, s abban egy kócsag tollseprű dugva gyémánt
1178 27|                      Aztán kilép helyette egy huszonöt éves, szakálltalan
1179 27|                 szakálltalan fickó, fején egy veres posztó bográccsal,
1180 27|                   komoly diplomata: hanem egy vidáman széttekingető, jobbra,
1181 27|               hasonlít a zsidó beszédhez; egy jelenlevő hajóskapitány
1182 27|                ország uralkodóitól. S jön egy pelyhes szakállú suhanc,
1183 27|                  hogy valamennyiünk előtt egy semmi embert, egy piperkőc
1184 27|                   előtt egy semmi embert, egy piperkőc fickót tüntessenek
1185 27|                beszédjük lehet egymással? Egy olyan magas úrnak, s egy
1186 27|                  Egy olyan magas úrnak, s egy ilyen csekély embernek?~
1187 27|                 ez, jó pajtását Decséryék egy szavára befogadták házukhoz
1188 28|                   öltözködő Pestre, hanem egy szegényes kis városra. A
1189 28|          redoute-épülettől kezdve felfelé egy puszta homokos part terül,
1190 28|                most a Wurm-udvar áll, ott egy mocsár van, melyet segít
1191 28|                van, melyet segít táplálni egy közeli pálinkafőző bűzös
1192 28|             hosszat. A hídfőn felül pedig egy nagy idomtalan gömbölyű
1193 28|                   tehénkedik ki a partra, egy elmaradt emlék a törökvilágból,
1194 28|            szemközt Magyarország térképe. Egy márványasztalon állt kristálykancsóban
1195 28|                 nádor erős vízivó volt; s egy fal melletti asztalkán állt
1196 28|                 most a múzeumban látható. Egy szögletszekrény ablakain
1197 28|                 mellékszobából áthangzott egy papagáj sikoltozása. A főhercegnő
1198 28|                kedvenc társalgási nyelve.~Egy kétrét hosszan hajtott papírt
1199 28|                szó, hogy városunk lakosai egy mulatsággal többet kapjanak,
1200 28|                  van szó, kedveltem, hogy egy csoport histrio, citharaedus
1201 28|              beszéljünk előbb terólad. Te egy nagybirtokú nemesi család
1202 28|                   tégedet visszatartsanak egy olyan úttól, melyen rád
1203 28|                 ért, ami a legérzékenyebb egy ifjúra: kitaszítottak az
1204 28|          franc-maçonok, jakobinusok, mind egy célra törekszenek. Éppen
1205 28|                  érzület felköltése által egy sok darabba szétosztott
1206 28|             ellenkező vár, mint amazokra. Egy heterogén elemekből alkotott
1207 28|                   annak, aki fölébreszti! Egy darab ideális paradicsom
1208 28|              nincs. A nemesség uralkodik. Egy nyelvünk van – mely senkit
1209 28|                  földön a demokrácia csak egy új francia, német, olasz
1210 28|                   hogy negyvenezer embert egy szolgabíró egy hajdúval
1211 28|         negyvenezer embert egy szolgabíró egy hajdúval békén elkormányoz;
1212 28|                 élet, nem ilyen élet). Ez egy szomorú ábránd; mert nálunk
1213 28|            hozzánk bejönni. S aztán nincs egy városa hazánknak, amelyről
1214 28|                Mindenki ért mindenhez, de egy tárgyat megragadni mindenki
1215 28|     megmosolygására tartott –, mert nincs egy központja az országnak,
1216 28|             megtelepíteni is segítse.~– S egy így van jól. Hogy ami féltője
1217 28|                  az országnak, az nincsen egy helyen, hanem szét van osztva.
1218 28|                   Próbáljátok meg mindezt egy helyre tömöríteni, s meglátjátok,
1219 28|               meglátjátok, hogy csináltok egy nagy fővárost; de amely
1220 28|             nemzetet, s csinálnak számára egy mesterséges nyelvet, amit
1221 28|               szabadság jelszava alatt, s egy úr helyett kaptok hetet.
1222 29|               égből, mintha az egész föld egy nagy instantia volna, melyre
1223 29|                   csárdán túl találkozott egy karavánnal. Öt szekér egymástól
1224 29|             szekér egymástól elmaradozva, egy gyékénnyel fedett, egy bőrekhós,
1225 29|                    egy gyékénnyel fedett, egy bőrekhós, a többi fedetlen.
1226 29|                   meg nem ázik.~Az utazók egy kicsit veszekednek egymás
1227 29|                   kastélyhoz megérkezett. Egy lovász átvette lovát megjártatni.
1228 29|                nem fogad el. – Hanem volt egy jó terve az orvosnak Kálmán
1229 29|                  az úgy fog vétetni, mint egy haldokló utolsó óhajtása,
1230 29|                   volt, hogy bevegyen hát egy dózis ipecacuanhát. Barátjai
1231 29|             mondta neki, hogy csak várjon egy kicsit; majd nemsokára tudják,
1232 29|              vegye be ezt a kis porocskát egy pohár vízben, azzal feküdjék
1233 29|             szerepet vállalt ő magára, ha egy dózis emeticum árán szerez
1234 29|              pártolása végetti esedezését egy tengeribeteg émelygésével
1235 29|                orvos csak meg akarja őtet egy kicsit tréfálni; az orvosok
1236 29|                 összeszorulnak az emberek egy kocsmaszobában. Ez vele
1237 29|            érettük a főhercegnőnél, annak egy szava jobbra fordítja a
1238 29|                   az útján, anélkül, hogy egy keserves jó éjszakát kívántak
1239 29|               Kálmán előtt; vendég nélkül egy nap sincs a kasznár laka.~
1240 29|                 kérdezé Bányaváry.~– Hogy egy kicsit beteg legyek tőle.~–
1241 29|                tőle.~– S miért kell neked egy kicsit betegnek lenned?~–
1242 29|         főhercegnő szószólásáért esedezz. Egy lépést se tégy, kedves öcsém,
1243 29|                neki a földet, hogy emelje egy kicsit.~– Ne aggódjál te
1244 29|                   választmány jegyzőjétől egy napra elkértem a művedet.
1245 29|                   onnan el nem vész soha.~Egy menedéke maradt még.~– De
1246 29|                azt?~Kálmán válasz helyett egy sürgősebb kérdést tolt maga
1247 29|              csattant a háta megett…~Csak egy ajtó volt…~…De minden ajtó
1248 30|              szépek a grófnő nefelejcsei…~Egy szellemdús francia hercegnő
1249 30|               szellemdús francia hercegnő egy udvari bálban így szólt
1250 30|           mellette ülő másik hercegnőhöz, egy polka tremblant alkalmával:~–
1251 30|             tanúbizonyság, se reverzális. Egy órára a hercegkisasszony
1252 30|                   Különösen gyönyörteljes egy ilyen kiváltságos óra a
1253 30|               hanem reuniónak. Megnyitóul egy klasszikus filharmóniai
1254 30|                  a fiatalság megkívánta – egy szerény quadrille, egy csendes
1255 30|                    egy szerény quadrille, egy csendes écossaise, s végül
1256 30|                csendes écossaise, s végül egy ártatlan cotillon. A fiatalság
1257 30|                jóváhagyott viszony, s míg egy része a közönségnek Kálmán
1258 30|             világnak zöldek, önnek kékek.~Egy mindent mondó kézszorítás
1259 30|               kell vele, akinek int. S ha egy pár hiányzik, magát az öreg
1260 30|                   is hordja a fejét, mint egy francia, ki tudja, hogy
1261 30|          szerecsen király volt; vagy mint egy szerecsen király, ki tudja,
1262 30|            Igaztalan volt.~Monsieur Henry egy újabb táncfejleményt hajtatott
1263 30|                tökéletessé tette a halál. Egy nap haltak meg. Két külön
1264 30|                legendát?~– Így. Hanem még egy másik legendát is ismerek,
1265 30|                   gazdag úrfi, eljegyzett egy csodaszép hajadont, s a
1266 30|            felejtse! – s a kézszorítással egy kis nefelejcscsokor tévedt
1267 31|                             A rundellában~Egy bástyakörönd volt az a pesti
1268 31|              körülvéve; az ókori védművek egy részét képezte. Aki most
1269 31|                Aki most a helyét keresné, egy új palotasort találna ottan.
1270 31|                   és gerendázatot, melyet egy ős vándortársulat még 1815-
1271 31|               mohikánnak, ki tudja érezni egy város lakosai közül, melyik
1272 31|                  Kálmán remekműve.”~Hanem egy rettenetes sziklát kell
1273 31|                íróvilág fenntartott róla. Egy múlt századbeli kísértet,
1274 31|                 múlt századbeli kísértet, egy korától elmaradt csont,
1275 31|                 morális darab, s egyetlen egy új szót nem találtam benne,
1276 31|                 aláírással, anélkül, hogy egy sort törült volna belőle.~
1277 31|                   kürtölve, hogy most jön egy portentum, egy remekmű,
1278 31|                   most jön egy portentum, egy remekmű, egy minden fát
1279 31|                   portentum, egy remekmű, egy minden fát levágó óriás.~
1280 31|                  városban alá s fel, mint egy őrült, s ismerőst, ismeretlent
1281 31|           magasztalva. Színlapjain előtte egy héttel elkezdte hirdetni
1282 31|                hogy számukra is szerezzen egy páholyt e napra. Gondja
1283 31|              hosszú nap, mint az, amelyen egy költőnek első művét színpadra
1284 31|                   Ott aztán behúzza magát egy szegletbe, ahonnan a színpadra
1285 31|         Ünnepélyes csend támad. Szerzőnek egy gondolat villanik át agyán.
1286 31|           legszebb részét a párbeszédnek. Egy össze nem vágó jelenet,
1287 31|              egyike sem nő fel magasabbra egy prédikátornál, másika nem
1288 31|       prédikátornál, másika nem más, mint egy koronás tekintetes asszony.
1289 31|                 még soha nem látott. Mint egy szobor, oly mozdulatlanul
1290 31|             Kálmán kezdi észrevenni, hogy egy páholy megüresül. Azok félnek
1291 31|                 szorult hivatalra, csupán egy divat- és szépirodalmi lap
1292 31|            dicsekszik, hogy minden ebédre egy előfizetőjét eszi meg a „
1293 31|                   a legkedvesebb poszpász egy ilyen írói lakomán, akit
1294 31|           bírálata Aszályi írói jegyével.~Egy infámis, piszkolódó, gunyoros
1295 31|             szavára, de hogyan tud valaki egy gyűlölt alaknak, egy méregkeverőnek,
1296 31|               valaki egy gyűlölt alaknak, egy méregkeverőnek, egy csábítónak
1297 31|              alaknak, egy méregkeverőnek, egy csábítónak sötét lelkéhez
1298 31|                 Hogy állítna elénk valaki egy ijesztő alakot, anélkül,
1299 31|                   és drámát legelőszőr is egy férfiúnak és egy nőnek kellene
1300 31|            legelőszőr is egy férfiúnak és egy nőnek kellene együtt írni,
1301 31|                   Aztán kimagaslik mindig egy ideál; melyben a költő lelke
1302 31|                   nyájas volt hozzá, mint egy idegenhez.~– Nos, Jenőy!
1303 31|            lépjenek fel, hát letelepedtek egy ólban, s játszanak az ő
1304 31|                  hozzá. Nyájas volt, mint egy idegenhez!~Kálmánnak első
1305 32|                   krízis kitöréséhez kell egy nap. Azt az időt valahogy
1306 32|              mutatja magát a világban.~De egy dologban mégsem állta ki
1307 32|                  beszélni, hanem ahelyett egy cédulácskát nyomott a markába
1308 32|                   minél előbb megismerni.~Egy bonboncukorka borítékja
1309 32|                  volt a redoute-bál; mint egy összekevert világ, tarkállott
1310 32|                  volt csiklandós.~Egyszer egy finom kéz karja alá nyúl,
1311 32|                  karja alá nyúl, s Kálmán egy deli álarcos nőt lát karjába
1312 32|                    s a kócsagtoll mellett egy lángszínű georgina, akkor
1313 32|                neki, és jó útitársakat.~– Egy útitársának a neve: Dorothea!~
1314 32|              szúrás érzékeny volt!~Kálmán egy percre elhalványodott. Hanem
1315 32|                ismerem.~A szép álca leült egy jázminbozót árnyába, s meghívta
1316 32|                  is maga mellé.~Kálmánnak egy ötlete támadt.~– Fogad ön
1317 32|                    hogy ki látogat meg?~– Egy derék, művelt férfi, ki
1318 32|            fordulok, nem is egyenesen; de egy barátom által.~– Ki az ön
1319 32|                nem járok azon barátaimmal egy úton, kiket rögös pályán
1320 32|                   amennyi kell. Nekem van egy bérházam az Országúton,
1321 32|           bérházam az Országúton, s abban egy tágas terem, melyet polgári
1322 32|             Kálmán nem állhatta meg, hogy egy kézszorítással ne válaszoljon „
1323 32|                  féltés; olyan volt, mint egy galamb.~Bányaváry sokáig
1324 32|            mellékszobáit az egész idényre egy aranyért engedte át a színtársulatnak;
1325 32|               kimaradhatatlannak tartott: egy levelet nagyanyja írásával.
1326 32|                   Bah! Balgaság! Pedig az egy igen szép darab. Aztán igaz
1327 32|                 ön ebben a darabban leírt egy rossz királyi familiát,
1328 32|                   rossz királyi familiát, egy hét múlva írt volna egy
1329 32|                   egy hét múlva írt volna egy másik darabot, melyben egy
1330 32|                egy másik darabot, melyben egy jó királyi familia jön elő;
1331 32|                hanem van mindezeken felül egy soha ki nem meríthető stúdiumunk,
1332 32|                   asszonyi haragból ered. Egy színész elszöktette házától
1333 32|                 olvasatlanul; írtam hozzá egy kísérő levelet. Az összeget,
1334 32|                   ön elítéli a maga ügyét egy felbontatlan levél nyomán.
1335 32|             levelet, amire felel.~– Uram, egy dolog szent és örök szívemben:
1336 32|              felolvassam ön előtt?~Kálmán egy percig habozott; azalatt
1337 32|                  az a kicsiny ember, akit egy marok sárral el lehet temetni.
1338 32|              mellette.~– No ugye, hogy ez egy kicsit másként hangzik,
1339 33|              fölött. Az is javára szolgál egy írónak, ha bírálója igaztalan
1340 33|             sietett neki elégtételt adni, egy hozzá írt levélben, melyben
1341 33|                 volt maga a költői mű.~Ha egy német fogadhatott arra,
1342 33|              felvonást; tizenkettedik még egy ifflandi érzékeny jelenetet
1343 33|              vigyelek el magammal ebédre, egy különös patronusunkhoz és
1344 33|       Bányaváryéból.~– Ne ijedj meg tőle. Egy becsületes csizmadiamester
1345 33|                   itt, bennünket meghívni egy kis barátságos lakomára,
1346 33|                ragasztottak, s amik, mint egy csoport fecskefészek az
1347 33|                címer, hanem az iparcímer: egy arany oroszlán, mely piros
1348 33|               nőcseléd lakása; azután jön egy tisztaszoba az udvarra,
1349 33|                azután, de már csak fából, egy kamra, egyúttal a legény
1350 33|                 szekrény, pohárszékkel és egy könyvtár, melyben nem volt
1351 33|                kiszínezve.)~Azonkívül még egy kép volt látható a rámában
1352 33|               maga: a patrónus, a háziúr.~Egy ötvenes években járó férfi;
1353 33|                  bőrkötény. Kezében pedig egy újságlap van. Körülbelül
1354 33|               mint mostani hírlapjainknak egy negyedrésze; ez a magyar
1355 33|         tenyeréből –, miszerint Angliában egy tudós feltalálta, hogyan
1356 33|                  hajót víz ellenében, sőt egy másik tudós vasból készült
1357 33|                találnék benne. Hanem csak egy hiba van…~(No, most jön
1358 33|              gazdasszony és szolgáló volt egy személyben, felhozta a párolgó
1359 33|                   arra gondolna, hogy van egy láthatatlan számvevő a háta
1360 33|                  megakad, s arra okvetlen egy pohár bort kell utána küldeni,
1361 33|                  alá van vetve a módinak; egy ideig fölfelé megy, azután
1362 33|                  is megvan a lejtője: itt egy grófi család, akinek őse
1363 33|           birtokait háborús időben; amott egy herceg, ki juskulumos tót
1364 33|                   a régi bástyafal, ennek egy szűk lőrésén keresztül amire
1365 33|                 végig a várost védő árok, egy bűzös, dögletes hely, telehányva
1366 33|                  város felőli része pedig egy rőzséből fonott s sárral
1367 33|                 de legalább utca. – Innen egy korhadt révházhoz vezetett
1368 33|               embert, barmot a más partra egy ócska repülőhíd, melynek
1369 33|            Margitszigetig nyúlt fel, mint egy falka vadlúd. Még most sem
1370 33|                   Messze elmehettem, amíg egy boltot találtam, ahol könyvet
1371 33|                   könyvet lehetett kapni; egy lebuj volt az országúton,
1372 33|               egész külvárosi rondafészek egy tolvajtanya volt, s kívülről
1373 33|                   utca itten végtől végig egy rossz hírű barlangja volt
1374 33|             megbecsülni, s nem viaskodnak egy város lakói egymással, csak
1375 33|                    ami lett, nekem is van egy kis részem; csekélység,
1376 33|                    csekélység, de valami. Egy tégla, egy fa, egy fillér.
1377 33|         csekélység, de valami. Egy tégla, egy fa, egy fillér. Ahol középület
1378 33|                valami. Egy tégla, egy fa, egy fillér. Ahol középület keletkezik,
1379 33|                Ahol középület keletkezik, egy napig ingyen dolgozom mellette;
1380 33|                 fülébe, „no, ugye eredeti egy bohó ember ez a mi csizmadiánk?”~
1381 33|                   elhallgatott.~– Eredeti egy ember, Tseresnyés uram! –
1382 33|                      No, ugye hogy furcsa egy bohó ember ez a Tseresnyés
1383 34|                   vissza fog térni.~Hanem egy dolog mégis eszébe jutott.
1384 34|           mindenütt. Triesztben töltöttek egy napot, Velencében kettőt.
1385 34|                 meg tőle, hogy a hercegnő egy igen szép principissával
1386 34|                  Találd ki, hogy mi lakik egy asszonyi szívben?~Kálmánnak
1387 34|              virágzik még Olaszországban.~Egy szövetség, melyet nem tart
1388 34|                nem tart semmi össze, csak egy eszme; de az erősebben összetartja,
1389 34|               kezek cselekszenek. És amit egy látott, hallott, azt tudja
1390 34|                   azt tudja mind; és amit egy tesz, azt teszi mind.~Hogy
1391 34|            unokáját eljegyezte, s azáltal egy schismaticus irányában lelki
1392 34|                miszerint e lelki rokonság egy schismaticust érdekel, megadta
1393 34|                  azonban összetalálkoztak egy más úton jött magyarországi
1394 34|            szerelmét letépi magáról, hogy egy eszmének szolgáljon; a főurat,
1395 34|                 papot, ki egyházi esküjét egy még erősebb fogadalommal
1396 34|                  árul; s akik mindannyian egy eszméért élnek-halnak; és
1397 34|                  jobban melegítenek, mint egy halvány fényű madonnaarc!~
1398 34|                 Serapis temploma – másnak egy gyönyörködtető látvány:
1399 34|               hogy nem ő, ha mindjárt még egy nyakat adnának is neki az
1400 34|            megesett, hogy minden hónapban egy számot megkapott belőle.
1401 34|      Zummalacarregui a spanyol corteseket egy új pronunciamentóval lepte
1402 34|                  hírlap? De annak is volt egy szegletke szorítva; amelyben
1403 34|              például, hogy Ráckeresztúron egy ötlábú birka jött a világra,
1404 34|                    három szarvval és csak egy szemmel; hogy Znió-Várallyán
1405 34|              szemmel; hogy Znió-Várallyán egy tót öt békát nyelt el álmában,
1406 34|                   belőle; hogy Pozsonyban egy öregasszony öt számot álmodott,
1407 34|             szikrázott a zsenialitástól: „Egy bolond anglus azt állítja,
1408 34|             Bizonyosan disznó cukrot!” - „Egy bolond anglus (mindig anglus,
1409 34|                  levegőre.” – Azután jött egy kis nemzeti hízelgés: „Egy
1410 34|                egy kis nemzeti hízelgés: „Egy előkelő anglus, ki itt átutazott,
1411 34|                   helyre nem telt szöveg, egy kis anekdota a cigányról:
1412 34|        kölcsönkéri egymástól a könyvet, s egy könyvből egész vármegye
1413 34|                 megpróbáltatás erős volt.~Egy vetélytárs-Isten.~Egy másik
1414 34|               volt.~Egy vetélytárs-Isten.~Egy másik múzsa, ki csókjaival
1415 34|                   csókjaival elhalmoz. És egy kedvesebb múzsa.~Óh, a festészet
1416 34|                   volt a kettő között. Az egy év alatt, amit Olaszországban
1417 34|                 meg akarom érni. És aztán egy marok sárt hajítani utánuk.
1418 35|                 továbbutazhassék.~Győrben egy üresen lefelé induló gabonás
1419 35|        gabonahajósok balvégzete utolérte, egy tőkére ment; a víz alatt
1420 35|                  Vulkánnak, a tűzistennek egy pipa dohánnyal, hogy kedvére
1421 35|         kinyitotta az ablakot, feltérdelt egy székre, kifeküdt az ablakon,
1422 35|                   az a valaki?~Béni bácsi egy idegen embert látott maga
1423 35|              ruhájának szabása olaszos, s egy percre az a gondolatja támadt,
1424 35|             Rómában van, s itt van előtte egy talián, akivel rögtön taliánul
1425 35|                   kivált Rómáról.~Azonban egy szó sem jutott eszébe taliánul.~–
1426 35|            indulatba. Tekints úgy, mintha egy idegen ember állna előtted,
1427 35|            figyelmeztettél arra, hogy van egy másik, még nagyobb anyám,
1428 35|              Léptei ösztönszerűleg vitték egy hosszú széles utcán végig,
1429 35|            kivezet a városból. Az utcának egy darabon volt gyalogjárdája,
1430 35|                   másutt megint nem volt. Egy helyen éppen márványból
1431 35|               sokat járt valaha. Ott volt egy úri ház, aminek a kapuja
1432 35|              ismerős volt. És az emeleten egy ablak nyitva volt; azon
1433 35|               nyitva volt; azon keresztül egy ismerős valcer zongoradallama
1434 35|            összeütni, s aztán addig nézni egy elefántcsontra festett madonnaképre,
1435 35|                   hatvani kapu szegletén. Egy alacsony emeletes ház, melynek
1436 35|                  hárman-négyen kártyáznak egy asztalnál, s öten-hatan
1437 35|                  belebeszélnek a játékba; egy színházi tapsonc állhatatosan
1438 35|                  Az ajtó mellett volt még egy üres asztal. Azt nemigen
1439 35|                arcot nem látott közöttük. Egy egészen más világ lakói
1440 35|                   asztal mellett még volt egy hely, de oda senki sem telepedett
1441 35|                  itt van; de ilyenkor még egy zárt szobában ül, ahol nasivasi
1442 35|                  volt; énekelt. A kezében egy török meggyfa csibukszárral
1443 35|                   hangosakat csapott vele egy asztalra.~– Pincér! Te lusta
1444 35|        bolondságba.~A kozákok között volt egy infámis fancsali pofájú
1445 35|                   trónusáról, míg Czillei egy dákó után kapott felségsértési
1446 35|                   a vívott város kapuján, egy kereket hajtva magam előtt,
1447 35|                monda a varga. – Amoda van egy lámpás; menjünk odáig, ott
1448 35|                     Az tűr és hallgat. Az egy szent, egy angyal, egy mártír.
1449 35|                 és hallgat. Az egy szent, egy angyal, egy mártír. Budán
1450 35|                 Az egy szent, egy angyal, egy mártír. Budán lakik, a vár
1451 35|                 Budán lakik, a vár alatt, egy szűk utcában, egy kis szobában.
1452 35|                  alatt, egy szűk utcában, egy kis szobában. A szomszédok
1453 35|                 át Pestre, hanem üljön be egy budai kocsmába, ahol nincsenek
1454 35|                  a tölgyfahajó, nekiültem egy vígjátékot írni; mikor a
1455 35|                   vette, hát már most még egy indítványt próbálok tenni.
1456 35|                    Hogy fogadott leányát, egy áldott szép ártatlan angyalt,
1457 35|                 köze. Ön maga mondá, hogy egy vígjátékot írt, s írni fog
1458 36|                úgy rémlett előtte, mintha egy gyertya még mindig égne
1459 36|               asztal mellett pedig mintha egy ismeretlen ember ülne, arcával
1460 36|             ágyból, s az ágy mellett volt egy kőkorsó, meg egy dézsa,
1461 36|             mellett volt egy kőkorsó, meg egy dézsa, mind a kettő tele
1462 36|                   mintha minden szál haja egy külön élő öntudatos állat
1463 36|                   Budán volt a vár alatt, egy szűk sikátorban, mely a
1464 36|              keresztül. Bányaváry megállt egy kofánál, s egy papírdobozt
1465 36|          Bányaváry megállt egy kofánál, s egy papírdobozt televásárolt
1466 36|                   televásárolt szilvával; egy másik sátor alatt pedig
1467 36|                   hídon áthatoltak, onnan egy szűk márványlépcső vezetett
1468 36|                  Ugyan haragudjék egyszer egy kicsit, szidjon meg jól.
1469 36|              falba? Panaszkodjék legalább egy szóval.~Cilike fölkelt,
1470 36|                      Teszem föl mégis! Ha egy Blattra föltettem volna
1471 36|                 maga jött; hozott magával egy új remekművet. Új, ismeretlen
1472 36|            teneked. Majd meglátod. Sehova egy tappot sem fogok menni ezentúl
1473 36|                Kálmán nélkül; s ha valaki egy pohár borral meg mer még
1474 36|               tudott soha. Ő soha arcának egy bánatos vonásával sem árulta
1475 36|                  Kálmánnak. – Látod, hogy egy hanggal, egy tekintettel
1476 36|                  Látod, hogy egy hanggal, egy tekintettel sem tesz szemrehányást;
1477 36|               egyszer vígjátékban írok le egy olyan férjet, mint te vagy,
1478 36|                   férjet, mint te vagy, s egy olyan nőt, mint Cilike,
1479 36|                   hogy komolyan felvegyek egy ügyet, melyet mindenki elesettnek
1480 36|             hiszem. Kezdjük újra. Itt van egy mű, mely egy új ismeretlen
1481 36|                újra. Itt van egy mű, mely egy új ismeretlen nem; egészen
1482 36|                  hagyunk magunknak piheni egy napot sem, míg kifordítjuk
1483 36|                  meg volt lepve, hogy íme egy új csodatevő támad, aki
1484 36|                  néha három éjszaka alatt egy új művet alkotott, melyben
1485 36|                címet adta neki, hogy csak egy kicsit mulatni megy; s szilárdsága
1486 36|                annyi, mintha más embertől egy krajcárt kérnek; mindenki
1487 36|             megkapta azután ő is a magáét egy olyan helyről, ahonnan legkevésbé
1488 36|                 ahonnan legkevésbé várta.~Egy reggel, mikor Bányaváry
1489 36|                   kezek által megveretni.~Egy másik reggel aztán jó korán
1490 36|            beszólítsam, mert ezt nem elég egy embernek hallgatni; ehhez
1491 36|               cukorbáb, s így szól hozzám egy statáriális bíró komolyságával: „
1492 36|                   hát megverlek!” – azzal egy szót sem szólt többet, hanem
1493 36|                 meg kell vallani, hogy az egy olyan becsületesen elpaskolt
1494 36|                  dicsekedés hangján –, az egy heroina! Eleget iparkodtam
1495 36|                felébredtem, természetesen egy szóval sem kérdeztem, hogy
1496 36|                   pénzt én adom ki neked; egy tízesnél többnek nem szükség
1497 36|           bölcsességgel előkeresett nekem egy hosszú számadást, s azt
1498 36|              tudtam, mit lássak rajta. Az egy összeállítás volt, hogy
1499 36|                  rangját, szívét: az most egy szegény kézműves kenyerét
1500 36|            előadásáért a tiszta jövedelem egy huszadrészét fogjuk neki