Part

1501 36|                   az velem, barátom: mint egy filozófus, mint egy jogtudós,
1502 36|                  mint egy filozófus, mint egy jogtudós, mint egy bankár.
1503 36|                   mint egy jogtudós, mint egy bankár. Én megadtam magamat;
1504 36|              kerüljön a szeme elé.~Kálmán egy szót sem szólt, csak megszorítá
1505 36|                    csináltatott Kálmánnak egy új öltöző ruhát; ezt tartotta
1506 37|                  könnyen elfeledték, mint egy elrepült kanárimadarat.~
1507 37|                  suhogására tűzbe jön, ki egy mosolyától boldog lesz,
1508 37|                nagy birtokú; de birtokaik egy része majorátus, legnagyobb
1509 37|                    hirtelen beleszeretett egy énekesnőbe, s azt elvette.
1510 37|                helyrehozhat. És végül még egy körülmény volt, mely mellette
1511 37|                 lehetne állandósítani, az egy lépés volna a Decséry grófoknak
1512 37|             ösztön. Az ilyen embernek, ha egy leányt odaadnak egymillióval,
1513 37|               saját nevelésű csikaja, ami egy garasába sem került, éppen
1514 37|                   gondolt még őrá?~      ~Egy reggel ragyogó képpel, szétborzolt
1515 37|                 Eszerint mégiscsak, mint „egy pár” megyünk együtt a templomba!~–
1516 37|                kismacskának.)~A templomba egy kocsin ment a keresztapa
1517 37|                  a neve.~Kálmánnak jutott egy finom pálmarostból fonott
1518 37|            virágokat, s talált azok alatt egy aranynyomatú fényezett papírjegyecskét.
1519 37|             Bálvándy igen derék férfi, ki egy nőt boldogítani tud.~Katinka
1520 37|                talapjáról leemelve, onnan egy iratot vett elő Katinka,
1521 37|                 engedett ennyi időt, hogy egy sort is elolvashassanak
1522 37|              belőle; végre felugrott vele egy székre, s onnan a magasból
1523 37|                 ezentúl hetenként egyszer egy este előadást tartani a
1524 37|                sürgeti.~– Én nem sürgetek egy processzust sem. Ön tudja
1525 37|                   jól, hogy mit sürgetek. Egy dologért járok önhöz, jól
1526 37|            kitagadja, azt, aki nekem csak egy évig volt fiam, s mégis
1527 37|                 munkában a nagyasszonynak egy körömvakarintással is segítségére
1528 37|            szekrényét, kinyalábolt belőle egy csomó összekötött aktát,
1529 37|                  egész cókmókjával. Úgyis egy másik asszonynak a processzusait
1530 37|               hivatalos okiratba sikerült egy záradékot becsúsztatnom,
1531 37|                   az anélkül, hogy valaha egy jó lovat tartott volna,
1532 37|                  hisz ön úgy beszél, mint egy próféta!~– Hát csak hadd
1533 37|                   magam sem tudok.~      ~Egy meredek kapaszkodónál a
1534 37|              gyalogúton.~Az első kocsiból egy daliás termetű férfi szállt
1535 37|                  a második kocsiból pedig egy nehézkesen tappogó zömök
1536 37|                   nem követhette el, hogy egy grófnőnek a férjét báró
1537 37|                   küldött velem kísérőnek egy fiskálist, de én attól félek.~–
1538 37|              Bálvándy grófékkal utazhatik egy szekéren.~Biróczy is úgy
1539 37|               grófnőnek szépeket mondjon; egy lélegzet alatt gratulált
1540 37|                   ebédnél, s valahányszor egy beefsteaket ketté vágott,
1541 37|              elmondott Biróczynak, akivel egy szobába került össze hálni.~–
1542 37|           szétgurul minden arany, s akkor egy ingben, mezítláb marad ott.~
1543 37|               annyi aranyat, hogy az volt egy mázsa.~– A bizony – monda
1544 37|              borotválkozás előtt felszína egy nagy csomó burnótot az orrába,
1545 37|               volna!~Persze hogy nem igaz egy szó sem az egészből! Hisz
1546 37|                 mondott.~Hanem Homburgban egy napig sem időztek tovább
1547 37|                  fiskális mindenütt velük egy úton jár, mintha ő volna
1548 37|                valóban kényeztették, mint egy gyermeket. Csupa öröm volt
1549 37|        törvénytudós volt, hogyha az ember egy másik ismerős embernek pénzt
1550 37|                 három ezüst húszast értve egy forintban, az írásra ütnek
1551 37|              széléről idejöjjön Párizsba, egy akkora papirossal, mint
1552 37|                 se pecsét: azt megmutassa egy idegen embernek, akit sohase
1553 37|               kellett szánnia magát, hogy egy bérkocsit fogadjon, s annak
1554 37|                   volt rá szüksége.~Hanem egy nap mégis akadt ilyen szerencsés
1555 37|                  hirtelen fel kell vennem egy kis összeget, magam vagyok
1556 37|                 elfogadó, s hiányzik róla egy giróm. Tehát ha azt a szívességet
1557 37|                  nagyon, hogy Bálvándyval egy papírra írhatja a nevét.
1558 37|               okoz: az csak olyan, mintha egy szerelmes levélnek írná
1559 37|            franciául beszélni.~Csak az az egy feszélyezte, hogy ez a sánta
1560 37|            mindenütt az útjában ténfereg.~Egy reggel aztán, mikor éppen
1561 37|                 Béni bácsi, beállít hozzá egy soha nem látott úr, s azt
1562 37|            mosziőnek, akiknek mind egyike egy két láb hosszú ólmos bottal
1563 37|                 ebben az órában a fejéért egy fületlen gombot.~Egészen
1564 37|                városból, behajtattak vele egy rideg, kevés ablakkal kifelé
1565 37|                   s a foglár bevezette őt egy hosszú folyosón át egy szobába,
1566 37|                 őt egy hosszú folyosón át egy szobába, ahol már volt akkor
1567 37|              szobába, ahol már volt akkor egy másik úr is.~Az a másik
1568 37|              vesszük észre, hogy baj van, egy éjjel leöljük az őreinket,
1569 37|                   meg cibereleves! Közben egy kis mogyorófa is. (Vajon
1570 37|               egyszer!~Dehogy tudott Béni egy falatot is enni, akárhogy
1571 37|            viszont Biróczy az egyik lábát egy szék támláján keresztül
1572 37|                 az ördög az a hitelező?~– Egy asszony.~– Hogy hívják?~–
1573 37|               mert az, aki most bennünket egy lepkefogóval elcsípett,
1574 37|                 felőle, hogy mézesheteibe egy ilyen tréfás epizódot sikerülend
1575 37|                 Kölcsönt kellett keresni. Egy mentő gondolatja támadt.
1576 37|               mert Tóth Máté uramnak csak egy raktárát kellett megnyitnia,
1577 37|                     Hol venne annyi pénzt egy ilyen szegény paraszt ember,
1578 37|                 hogy a kölcsönveendő pénz egy, az adósok börtönében ülő
1579 37|                   hogy majd az ő pénzével egy második hitelező fog kielégíttetni;
1580 37|                tudhatja, hogy akad-e majd egy harmadik hitelező, akinek
1581 37|             hetvenötezer micsoda? Hisz az egy egész domíniumnak az ára.~–
1582 37|                   minden harmadnap kapott egy levelet Párizsból, Béni
1583 37|                   gondolt Bálvándy, s még egy levél írására szánta el
1584 38|                 át számotokra kegyelemből egy napot egy héten: a legrosszabb,
1585 38|          számotokra kegyelemből egy napot egy héten: a legrosszabb, a
1586 38|             botorkál hosszú zilált sorban egy csoport didergő ember a
1587 38|                   péntek napot, hogy mint egy tolvajbanda, mely nemzetének
1588 38|                 hátán az „idegen” Pestre.~Egy péntek napon Aszályi sorba
1589 38|               őket ma estére előadás után egy kis vacsorára Csollánné
1590 38|             elpoharazgatni, sőt még talán egy kis „parázs” ferbliben némi
1591 38|             tovább.~Éppen Jenőy Kálmánnak egy új darabját adták, ő maga
1592 38|                  korhadt már, s neki csak egy nyaka van, azt pedig nem
1593 38|             egyedül is átmegy Budára. Óh, egy anyának a bátorsága olyan
1594 38|              aztán az előcsarnokba kiért, egy oszlop mögül egy férfialak
1595 38|                   kiért, egy oszlop mögül egy férfialak lépett eléje.~
1596 38|            szegény asszony!~Hát mégis van egy lélek a földön, aki az ő
1597 38|           támaszkodhatik, aki őt szereti: egy testvér…~Átfonta Kálmán
1598 38|                karját, hozzá simult, hogy egy esernyő alatt jobban védve
1599 38|               keresve előre botorkálniuk.~Egy helyen már meg volt repedve
1600 38|              válva a jég a parttól, hanem egy csónak volt kikötve, eshető
1601 38|                  úton, melyen idáig jött.~Egy pislogó lámpa a pesti parton
1602 38|              jelzék.~A Margitsziget táján egy fehér vonal támadt a barna
1603 38|                    Kálmán futott haza, ha egy óranegyedet késik, a mozgó
1604 38|                  kérdé a bámulat közepett egy kíváncsi soubrette.~– Óh,
1605 39|                 árultak már.~Ez a „Csiga” egy szegletház a Sebestyén tér
1606 39|        vállalatokra: minők voltak például egy szépirodalmi zsebkönyv kiadása,
1607 39|                öregurak nehezteltek is rá egy kissé.~Nem tartották tudósnak.
1608 39|         bírálatokat, szerkesztett naptárt egy kövér nyomdásznak, s csinált
1609 39|                 mindenkitől kért legalább egy forintot kölcsön; – hanem
1610 39|                    Ez úgy látszik, mintha egy láncolat volna: csupa ellentétes
1611 39|                 ember; „nekem is tartozik egy forintommal”, „nekem meg
1612 39|                  barátkozást. Büszke volt egy kedvetlen arcvonással is
1613 39|               monda, leülve Biróczy mellé egy ablakmélyedésbe.~– No, hát
1614 39|                 jó helyen van az!”~Kálmán egy szót sem várt többet; felugrott
1615 39|               helyéről, s halványan, mint egy szobor, odalépett a társaság
1616 39|                 az oszlop mögül előlépett egy férfi, aki reá várt, s együtt
1617 39|                    kiálta Kálmán, s azzal egy olyan pofont adott a rágalmazónak,
1618 39|              pofont adott a rágalmazónak, egy olyan hatalmas, csattanós,
1619 39|        nebolondozzonazúr”.~Kálmánnak csak egy kollégája ment utána: Biróczy.
1620 39|               bevárta.~– Jól tettem, hogy egy pofont adtam neki? – kérdé
1621 39|                  A végső esetben megteszi egy kétkrajcáros hólyaghúzó
1622 39|                bizonyos lehetett arról az egy pofonról, hogy akár öt forintot
1623 39|                 egyszerre megállt, mintha egy nagy kő állt volna eléje,
1624 39|                 én prókátor vagyok, s van egy kliensem, akinek az érdeke
1625 39|             átjutott Budára, agyában mint egy elátkozott kaleidoszkóp
1626 39|                  Cilike letörlé könnyeit, egy hosszas keserveset sóhajtott,
1627 39|          gúnyolódó közönyt, felébreszteni egy alvó országot; akiért eltaszítottak
1628 39|                  úgy beszélt hozzád, mint egy nemzeti szent! – Ez az ember
1629 39|                 szent! – Ez az ember most egy szépasszony szemeiért elfelejt
1630 39|                 halkan susogva.~– Ez csak egy rossz álom.~– Óh, ez nem
1631 39|        cselszövényei. Ő kötött szerződést egy külföldi színigazgatóval,
1632 39|             elkezdjen zokogni, ahogy csak egy lelke mélyében megsértett
1633 39|            megsértett férfi zokoghat, aki egy egész élet összesalakzott
1634 39|             látjuk egymást!…”~Kálmán mint egy álomjáró ment ki az utcára.
1635 39|                   tudom. Reggel leütöttem egy embert; – estig még megölhetek
1636 39|                      estig még megölhetek egy másikat. – De kit? – Talán
1637 39|                 Hát nincs-e velem szemben egy férfi?”~Kálmán tűzbe dobta
1638 39|                  az öröm Izraelben, mikor egy kritikust felpofoznak! Az
1639 39|                 kritikust felpofoznak! Az egy közös jutalomjáték az egész
1640 39|            mindenki úgy adja tovább, mint egy közös ellenségen vett diadalt.
1641 39|                 magyar színészetet. Nődet egy szebb asszonyért, hazádat
1642 39|                 szebb asszonyért, hazádat egy nagyobb hazáért. – Azt,
1643 39|                   leszek, az ő mentségére egy szót elvesztegessen. Gyalázatos,
1644 39|                   vissza nem térsz.~– Van egy fogadásunk, mely majd ide
1645 39|                 tőlem, hát nincs számomra egy vigasztaló tekinteted?~Kálmán
1646 39|                 fáradozott, saját öklének egy ütésétől összeomlott, és
1647 39|      elhatározására kezdett büszke lenni. Egy hatezer forintos szerződést
1648 39|                 három óráig mulatni magát egy húszasért.~Azután a nők
1649 39|                   hátramaradtak, hogy még egy búcsúpoharat ürítsenek a „
1650 39|                  amit beszélt; csak az az egy baja volt, hogy reggel mást
1651 39|                     hófehér ruhában, mint egy villi?~Úgy tetszik, mintha
1652 39|                   a hídhoz vezet; a másik egy szűk mellékutca, mely nem
1653 39|               volna-e az, ha még legalább egy utolsó istenhozzádra megjelenne
1654 39|                örökkévalóságnak lenni, ha egy percet kivesznek belőle?
1655 39|                  azt is megtartom. De azt egy szóval sem fogadtam meg,
1656 39|                   az átelleni kastélyban.~Egy este a főúr behívatta magához
1657 39|                   ember két emberből áll: egy jó emberből meg egy rossz
1658 39|                  áll: egy jó emberből meg egy rossz emberből. Ez a kettő
1659 39|             átelleni kert ajtaján kiugrik egy lesben álló rémalak, s egyenesen
1660 39|                   összeütközésben; azután egy másikat meg a hátán végig
1661 39|               markában.~Azzal aztán, mint egy elfoglalt trophaeummal fenyegetve,
1662 39|                félhomályban, hogy itt van egy borotvált képű énekes, aki
1663 39|                 akármelyikéből ugorhat ki egy összeesküvő carbonari s
1664 39|          utánajött láthatatlan lábakon, s egy láthatatlan kéz még egyszer
1665 40|              ismerem a válóperét), amidőn egy harmadik által elkergettetem
1666 40|                   haragtartó akarsz lenni egy öreg nő, nagyanyád ellenében.~–
1667 40|           kietlenebb puszta, mint amelyen egy barátunk Ázsiában bujdokol.
1668 40|                keresem. Hiszed, hogy most egy falusi tekintetes úr mindennapi
1669 40|                  a méregevést, meghal. Ha egy napom van, amelyen nem dolgoztam,
1670 40|                  én most adjam át magamat egy olyan boldog életnek, melynek
1671 40|                Kálmánba. Segélyezte, hogy egy lapot adjon ki (ez volt
1672 40|               tetszett.~Hanem volt azután egy kicsiny csoport; aki a dögvész
1673 40|                 Egyformán lelkesülve mind egy magasztos eszméért, egyformán
1674 40|             Hőseink, kik a honfoglalókkal egy sorban állnak. Egyedül fennmaradt
1675 40|                nélkül! Jó szerencse, hogy egy áldott nyomdász vállalkozott
1676 40|                   ami akként támadt, hogy egy dolgot kifeledtek az előleges
1677 40|              belőlük. Így aztán lehet még egy évig az új előfizetéssel
1678 40|                   is hátralékban volt már egy negyedévi angáriával, s
1679 40|               Kálmán töprengéseinek okát. Egy napon azt mondta neki:~–
1680 40|                   sorért, nem volna képes egy gondolatot leírni. Ilyenkor
1681 40|               ember, hogy rögtön kitörli.~Egy éppen ilyen betűutáló napon (
1682 40|            drágalátos arcot; persze, hogy egy akkora darab a szájához
1683 40|              mondá:~– Erre tehát lehajlik egy negyedév.~Értette alatta
1684 40|               akart jönni munkarendelője.~Egy napon mégis került egy hal
1685 40|                    Egy napon mégis került egy hal a varsába. Wasztl volt
1686 40|                   megengedhetett magának. Egy gazdag fűszerkereskedőnét
1687 40|                   uram elbámulva – pőrén, egy szál vászonban?~– Sőt egészen
1688 40|                   egészen anélkül; csupán egy nagy zöld levélkoszorúval
1689 40|                  munka egyre megy.~– Ejh! egy művésznek nem szabad bizonyos
1690 40|          többieknek. De ön nem jön velünk egy kategóriába. Mikor Abdolonymus
1691 40|             okosabb foglalkozást. Van itt egy műárus, aki képekkel is
1692 40|                   vászonra: az egyik volt egy sík alföldi puszta, tiszta,
1693 40|              távolban a gémeskút, közepén egy alacsony ház, virágcserép
1694 40|                   melegség ömlik el, minő egy csendes nyári délest varázsmelege
1695 40|               elsötétült falusi lak, csak egy ablakában ég a mécses; a
1696 40|              férfialak fekszik, lábaiknál egy komondor, a hold előtt egy
1697 40|                egy komondor, a hold előtt egy fekete felhő vonul el, ezüstszegélyű,
1698 40|                  s nem mondá el, hogy van egy nagy hibájuk a képeknek:
1699 40|             képeket. Hogy hát micsoda ez? Egy sík puszta, amin semmi sincsen,
1700 40|                   semmi sincsen, még csak egy bokor sincs? Hát ez landschaft
1701 40|              villámlás, a távolban legyen egy égő ház, s annak a fényénél
1702 40|             képeket ő aztán felakasztatja egy húsfüstölő kürtőjébe, s
1703 40|              rajzónt, s hozzáfogott, hogy egy olyan muzsikáló órához való
1704 40|                hogy ez veszedelmes ficam: egy hétig nem szabad felkelni
1705 40|                 nagy baj volt. Minden nap egy nap; a vén cseléd egy nap
1706 40|                 nap egy nap; a vén cseléd egy nap azt jelenté, hogy az
1707 40|              álomlátó, necromanta. Kálmán egy reggel azt mondá magában: „
1708 40|            vademberét. Ugyan furcsa volna egy művésztől, ha már a demokrata
1709 40|               fűszeres boltja előtt immár egy akkora festett vadember
1710 40|                járókelőket, amekkora csak egy másfélöles vászonra felfér,
1711 40|                   aki már semmi sem, csak egy lump, egy rongy!~Akinek
1712 40|                 semmi sem, csak egy lump, egy rongy!~Akinek semmije sincs,
1713 40|                 törött volna el; de utána egy héttel.~– De már most semmi
1714 40|                 Akkor aztán nem bánta, ha egy pohár törkölypálinkára betérnek
1715 40|                   tisztaszoba ki van adva egy fiatal úrnak; de az most
1716 40|                Máté uram hiábavalóságokra egy garast ki nem adott, s most
1717 40|                 mester.~– No igen: egyért egy, a kettőért kettő; s én
1718 40|             Egyszer aztán megakad a szeme egy nagy csomag nyomtatványon,
1719 40|      nyomtatványon, ami fel volt halmozva egy szögletbe.~– Hát ez mi az
1720 40|              nemcsak festő, hanem író is; egy folyóiratot ad ki, amelyből
1721 40|              kapott a kérdésen; előhúzott egy csomót az ott veszett nyomtatványokból,
1722 40|                   telt. Hol a gazda szelt egy darabot a sonkából, hol
1723 40|                   egyet mondok. Mi az ára egy ilyen csomó nyomtatásnak?~–
1724 40|                tartozik, a markába nyomok egy példányt ebből a nyomtatásból:
1725 40|                meg. Mind emberére akad ez egy szálig; amit magamnak tartok
1726 40|               előttem.~Tseresnyés uramnak egy szó kifogása nem lehetett
1727 40|                világ; soha Tóth Máté uram egy ötgarasos naptárnál egyéb
1728 40|                hagyom, s megrendelek érte egy képet annál a piktornál.
1729 40|              házamat belülről; úgy, ahogy egy szobában ülünk egy asztalnál:
1730 40|                  ahogy egy szobában ülünk egy asztalnál: a feleségem meg
1731 40|           pusztában. – Milyen nagy puszta egy nagy város! Végigjárja az
1732 40|            oldalán még most is ott sárgul egy régi magyar színlap rongyos
1733 40|                  még nyitva, onnan hat ki egy vékony fénysugár.~Kálmán
1734 40|                 semmi sem már többé, csak egy rongy.~Leskelődik és hallgatózik.~
1735 41|               hogy ilyen heterogén elemek egy sorban említtetnek. Kivált
1736 41|                  két nagy baj származott, egy családi baj, meg egy politikai
1737 41|          származott, egy családi baj, meg egy politikai veszedelem.~A
1738 41|               mellett aztán ez a titulusa egy olyan hatalmas, vagy főrangú,
1739 41|            kitűnően goromba szónoknak, ki egy másik szintoly minőségű
1740 41|               lehet „akárhogyan”. Van ott egy sereg prelátus, egynéhány
1741 41|          községeikkel nem egyező jegyzők, egy csomó hivatalvadász fiatalember,
1742 41|          hivatalvadász fiatalember, talán egy kis sértett hiúság is szolgáltat
1743 41|                 csak megalakul, ha nem is egy tábor, de legalább egy falanx,
1744 41|                 is egy tábor, de legalább egy falanx, mely bolond kedvét
1745 41|               magát, hogy jutott valahára egy olyan társaságba, ahol az
1746 41|          megalakult pártnak szüksége volt egy fényes manifesztációra,
1747 41|                   előtt tanúsítsa, s erre egy igen jó alkalom lett rendezve.~
1748 41|                 szomszéd testvérországnak egy nemigen népszerű hercegi
1749 41|                  el?~Hiszen van a pártnak egy püspöke is, aki nagy ékesen
1750 41|          belekerül kétezer forintba, mint egy krajcárba; s miután a püspökök
1751 41|                meg a hosszas szónoklatot. Egy másik úrnak nem voltak ugyan
1752 41|              annyi úri vendég ellátására. Egy harmadik úrnak meg lett
1753 41|            gondolatra, hogy íme, ő legyen egy ilyen tekintélyes férfiakból
1754 41|                   álló testület vezetője. Egy kicsit szabódott, egy kicsit
1755 41|           vezetője. Egy kicsit szabódott, egy kicsit kérette magát; de
1756 41|         zsarnokában” szokott látni, hanem egy hosszúképű német, kurta
1757 41|                  egész latin szónoklatból egy ige sem jutott eszébe. Hasztalan
1758 41|                 édes mama, szívesen látja egy kisz vacorára.”~A herceg
1759 41|                    ember akad elég; hanem egy olyan provinciális székvárosban
1760 41|                  volt megvetendő ajánlat; egy nap ingyen tartani ki valami
1761 41|                 elmúlt a dél, míg elvégre egy öreg kortes bátorságot vett
1762 41|             találtak ők Berti házánál sem egy cselédet, sem semmi megehető
1763 41|                  hússal bíró állatot, sem egy krumplit, sem egy harapás
1764 41|            állatot, sem egy krumplit, sem egy harapás kenyeret; Berti
1765 41|                 azok vadidegen ábrázatok; egy lelket sem lehet közülük
1766 41|                  rá lehetne ismerni!~Most egy nevet kezdenek kiabálni.~„
1767 41|                 tudja bebizonyítani, mert egy nap minden cselédjét elküldte
1768 41|                 bizonyos lehet róla, hogy egy esztendőre becsukják a vármegye
1769 41|              főispánnak, akkor neki éppen egy víg táncestély fényénél
1770 41|               érte hasonló pénzzel.~Hanem egy dolgot ritka nő bocsát meg:
1771 41|                hogy valaha szülői házánál egy könnyet ejtett volna; őt
1772 41|             országos gazember!” – ez csak egy politikai műszó, mely jellemet
1773 41|                   külön? Hanem erre nézve egy dolog szükséges, hogy külön
1774 41|                  hogy kezét elnyerje; még egy kis utat megtegyen érte
1775 41|                azt ne lássa, hogy az most egy távol levő alakot lát őrajta
1776 41|                  hogy most kettőjük közül egy láthatatlan alakot riasztott
1777 41|             leghívebb katolikus családnak egy tagja kitér hitéből és protestánssá
1778 41|                  gondolt, hogy van Pesten egy beteg költő, ki valahol
1779 42|                   Biróczy Triesztben volt egy kereskedelmi per fölvétele
1780 42|     Decséry-palotában.~Ekkor aztán a sors egy fekete keresztet húzott
1781 42|              alatt.~– Ki parancsolta így?~Egy nevet mondtak neki, melyet
1782 42|                rém, melynek minden lépése egy temető, akkor járta be először
1783 42|              parancsait, s a városi orvos egy nagy nádpálcával a kezében
1784 42|                   a sors várt, hogy amint egy városból kimozdultak, többé
1785 42|           Elkeseredésében fölébredt benne egy adag Coriolanus; s minként
1786 42|                  színész valamitől!~Hanem egy napon mégis beteg lett valaki –
1787 42|       Bányaváryékhoz. Nem lépett volna be egy világért a szobába, csak
1788 42|                   s a küszöbben megállva, egy pálcát tartott maga elé,
1789 42|            hasított végébe volt csiptetve egy szelet füstölő papiros,
1790 42|                forgatott maga előtt, mint egy szélmalmot, hogy a vészes
1791 42|                  ahol ilyen vígan vannak.~Egy reggel aztán jött a rémhír,
1792 42|               volt, a papagájnak; melynek egy idő óta az a szenvedélye
1793 42|                kitépte a csőrével, s mint egy kopasztott lidérc ült a
1794 42|            Bálvándy elvált a nejétől.~Még egy lépés, s egészen közel lehetnek
1795 42|              köteléket széttépni, mely őt egy gyűlölt férj foglyává teszi.
1796 42|           levetkőztetik tetőtől talpig, s egy kád vízbe ott a kolna folyosóján
1797 42|                  ecetes vízzel, akkor jön egy ötödik kannibál, egy irtóztató
1798 42|                  jön egy ötödik kannibál, egy irtóztató nagy serpenyő
1799 42|              szobáját.~A báró nevetett.~– Egy kis praeservativa, kedves
1800 42|            felszakítá, s Aszályi egyfelől egy csípővassal, másfelől a
1801 42|         csípővassal, másfelől a komornyik egy papirosnyíró ollóval fülön
1802 42|              Csollán Berti alapított meg. Egy ilyen tréfás csínytevőnek,
1803 42|                   Bálvándy még Katinkának egy ilyen csintalansággal viszonzásul
1804 42|                   válóperig, mind ezen az egy feltréfáltatáson alapult.
1805 42|                   tisztel, a leendő férje egy nagyon szabadszellemű úrhölgynek,
1806 42|                    amit zsebében visz, az egy csomag gyöngéd levelezés,
1807 42|                küld éppen őáltala vissza.~Egy percig járt az a gondolat
1808 42|            beálljon katonának, hanem csak egy percig, a másik percben
1809 42|      elviselhetetlen szerencsétlenség az. Egy szép asszony, aki nem tehet
1810 42|                   az arca. Nevetett, mint egy gyermek.~Mondja el, szerencsésen
1811 42|             elmondatlan nem hagyott volna egy világért.~Ott azután komolyságra
1812 43|               elkerüli azokat, akikre már egy szelídebb nemtő szárnyai
1813 43|                halasztást enged neki, még egy tavaszt; azalatt megbarátkoztatja
1814 43|                  Néha fölkelhet nappal, s egy vázolt kép alakjain dolgozik
1815 43|           családdal körülült asztal. Csak egy kép nincs még bevégezve
1816 43|            egyedül távozik innen!~De nem. Egy napfényes délután örömsugárzó
1817 43|                     Tudtam én, hogy ez az egy el fog jönni!~Melyik hát
1818 43|                   jönni!~Melyik hát az az egy?~Kálmán arcán még pirosabbra
1819 43|            részvéttől ragyogó arc. Nem is egy; de kettő.~Tóth Máténé asszonyom
1820 43|         ferencvárosi sírkert közepén volt egy emelkedett halom, azon egy
1821 43|                egy emelkedett halom, azon egy kőfeszület.~– Ez jó hely
1822 43|         kialkudott vele ott azon a helyen egy sírnak való területet, ki
1823 43|             országúton megálltak pihenni, egy szegletkőre leült, tekintetével
1824 43|               olyan tele van néppel; mint egy hullámzó fekete folyam,
1825 43|                    Mi úszik ott középütt? Egy ravatal. Mik lobognak körülötte?
1826 43|            Látjátok?~…A hosszú országúton egy kötélverő fonta, háttal
1827 43|            megnézi, ki az.~A posta hozott egy levelet Jenőy Kálmánnak.~
1828 44|           mélázásából, s amint odatekint, egy magas férfi áll előtte,
1829 44|              szemfedővel.~Barkó Pál arcán egy vonás sem mozdult meg. Odaállt
1830 44|                 aztán sokáig állt ott, és egy szót sem szólt, akkor azt
1831 44|                   öreg szolgáló is kapott egy fekete nagykendőt.~Nagy
1832 44|                  a sírkövet is föladatta. Egy négyszögű márványkocka volt
1833 44|                   Ekkor mégis bátorkodott egy kérdést intézni a hírhedett
1834 45|               valaki rányitja az ajtót, s egy gyászba öltözött öreg asszonyság
1835 45|               halotti anyakönyvben.~Ekkor egy gyönge reménysugára támadt,
1836 45|                   fog itten!…”~E napokban egy finom levelet is kapott
1837 45|                 között megtalálható volna egy elefántcsontra festett női
1838 45|                   száraz nefelejcsek, mik egy kis fehér szalaggal voltak
1839 45|                 vésett hazugságokat. Majd egy jövő ivadék, mely érdemes
1840 45|               sírkeresztnek feliratát is. Egy sem beszélt az ő Kálmánjáról.~
1841 45|                többször találkozott össze egy másik gyászruhás hölggyel,
1842 45|               rombolásait. Az is keresett egy sírt, melyen nincsen név.~
1843 45|                   halottak nefelejcsei, s egy percig elgondolkozott rajta,
1844 46|               maga sem bánta ezt már.~Van egy rettentő nemezis a szép
1845 46|                nemezis pedig az, hogy jön egy idő, amikor csak a cím marad
1846 46|            hirtelen el tud változni; elég egy év rá, hogy bámulói azt
1847 46|                  többé hazudni, míg végre egy hűtlenné lett imádó egészen
1848 46|            kegyetlenségnek tartják, mikor egy bosszúálló férfi a szeretett
1849 46|           ítéletben körül is volt írva, s egy bizottság kinevezve, mely
1850 46|                  volt még viselve, s vagy egy púpos törpéé lehetett valaha,
1851 46|              törpéé lehetett valaha, vagy egy őrültekházába került szabólegény
1852 46|            fogadta a megtérő férjet, mint egy fejedelemnő, ki népe javáért
1853 46|               javáért elhatározta magát – egy barbár hospodárnak nyújtani
1854 46|                   lehettek!~Csollán Berti egy spanyol hidalgó grandezzájával
1855 46|               asszonyt; a hidalgóból csak egy hiányzott: a kalap a fejéről;
1856 46|                   a bakonálló szerecsent, egy kissé megdúzta az orrát.
1857 46|              csengő?~Azonban ellenvetését egy másik észrevétel alá burkolta.~–
1858 46|                  Ökör” udvarából kihozott egy béres két szép csákós szarvú
1859 46|              szerető férj.~S azzal megint egy oláh legény kihozott két
1860 46|                 szürke csacsit hozott elő egy cigánygyerek, azokat meg
1861 46|                nincs eszményibb rút, mint egy dühöngő asszony); de menekvésre
1862 47|               annyit ér most, mint hajdan egy egész hold, s egy hold belőle
1863 47|                  hajdan egy egész hold, s egy hold belőle egy kis uradalom.
1864 47|                   hold, s egy hold belőle egy kis uradalom. Mint a szív
1865 47|                   felelé nekik, hogy volt egy ember, kit nem tartott vissza
1866 47|                  a Tudományos Akadémiához egy levél Kelet Ázsia belsejéből,
1867 47|                  Himalája hegylánca alól, egy vén tudóstól, kiről már
1868 47| Kelet-Kelet-Északi irányban; ott találtok egy négyszögű követ, azon e
1869 47|                   isteni derült ég alatt, egy szabad téren, melyet egy
1870 47|                  egy szabad téren, melyet egy fiatal város épületei fognak
1871 47|                  mindenki eltávozott, még egy alak marad ott: egy gyászruhás
1872 47|                   még egy alak marad ott: egy gyászruhás úrhölgy, agg