Part

 1 1 |        kegyelmed a physices professor, mondja meg nekem, miért csavarodik
 2 2 | ütenykülönbségi változatainál fogva. – Mondja meg kend, kik voltak jelen
 3 4 |        többeket nem ismer az írás.~No, mondja el kend utánam szépen; mert
 4 5 |           mikor elolvasta.~– Ez is azt mondja. Ez is igazat ad benne.
 5 5 |             Azt ugyan nem a „kis káté” mondja. Azután mindjárt nem haragszom
 6 5 |                állhatá meg, hogy ki ne mondja felőle igaz véleményét.~„
 7 7 |             kinek hívnak; az egyik azt mondja: én vagyok Maffio Orsini,
 8 7 |             Maffio Orsini, a másik azt mondja, én vagyok „Holoferno Vitelezzo”,
 9 7 |            megfogja a gallérját, s azt mondja neki: „Ott az úrnak a helye,
10 10|            attól elvétetheti. De ugyan mondja meg, miért akart ön most
11 10|                abba.~– Azt nekem hiába mondja, mert nem hiszem. No, ne
12 10|              véleményt mondani felőle. Mondja meg, hogy tetszik önnek!
13 11|           ébrenlétté alakul; midőn azt mondja a férfi: „ma vagyok először
14 11|                 Dehogynem. A poéta azt mondja: én védelmezem ez ügyet,
15 11|               jön a prókátor, s ez azt mondja: a poétának nincs igaza;
16 11|                poéta szerkesztett. Ezt mondja a prókátor. Mármost hát
17 12|          kincs-e maga a férfi, aki azt mondja?~Az egész világ az övé:
18 12|               a kopár földön hált: nem mondja, hogy az kemény volt; ha
19 12|              ha hófuvat eltemette, nem mondja, hogy hideg volt; ha nap
20 12|            talált emberi hajlékot, nem mondja, hogy éhezett; ha vad rablónépek
21 12|             rablónépek megüldözék, nem mondja, hogy félt; ha sebeket kapott,
22 12|     megkötözték, ha megsütögették, nem mondja, hogy fájt; ha nem találta
23 12|                 amit elérni akart, nem mondja, hogy csalatkozott; ha a
24 12|            legyőzve, összeroskadt, nem mondja, hogy kétségbeesett; – újra
25 14|             végén feláll valaki, s azt mondja, hogy a pátenst kihirdetni
26 14|                vagyok”, a harmadik azt mondja: „én Medve vagyok”, s hasztalan
27 15|                a kapuk, s a portás azt mondja az érkező idegennek, hogy
28 16|                hódolattal. Ariadne azt mondja magában: no ha Theseust
29 16|             biztatják az ostorral; azt mondja a másik lónak, no, már most
30 16|              az eszébe, hogy azt el ne mondja. – Észrevette a küldött
31 17|             gyönyörűséget, hogy azt ne mondja:~„O tu Spitzbub!”~S azzal
32 18|              azzal a tíz forinttal. Ne mondja, hogy veszekedő ember vagyok.
33 19|            tudtomra szép hegedűszóban, mondja azt, hogy „nagyon erős ez
34 20|               mindig civakodtak. Ugyan mondja meg ön: miért futott el
35 20|                érzékeny panaszhangon: „mondja meg, miért hagyott el engem.”~–
36 20|             miért hagyott el engem.”~– Mondja meg, miért gyűlölt meg engem.~–
37 20|                 Ön tőlem elfutott, azt mondja, mert barátait akarta követni
38 20|            szökni készül; mint aki azt mondja: „engem olyannak ne ismerjen
39 21|             akit eltalál vele, azt sem mondja többet, hogy „bikkmakk!”~–
40 22|              kitalálja a másik, akinek mondja. Hanem Aszályi nem ment
41 22|         Bálvándynak, mert mindenki azt mondja: hátha te nem vagy az igazi
42 22|              aki alszik. S mint Hamlet mondja: „talán álmodik is.”~A kardalt
43 23|               körmünk hegyét is, s azt mondja: „Kedves magyar!”~Bányaváry
44 24|              mi az a derelye?~– Igen – mondja Dorothea. – Egy kicsi hajó.~–
45 25|               háta borsózni fog, s azt mondja: rettenetes eszmék ezek!
46 27|            franciasággal szintén el ne mondja, micsoda kriminális gonosztevők
47 27|              jött folyamodni. De hiába mondja azt! Sátory őrnagy biztosítja
48 32|              erre a szóra: „Kérem!” Ne mondja ki előttem. Az önnek fájna.
49 32|          elbukott embernek egymás után mondja fel mindenki a szerelmet:
50 32|              fogja tárni karjait s azt mondja: „gyere hát egyenesen énhozzám!”
51 32|              lepecsételt levélből? No, mondja ön: ön elítéli a maga ügyét
52 33|         dikciót.~„Apelles csizmadiái!” mondja magában a szerző.~Azután,
53 39|                elsőbbiről mindenki azt mondja, hogy haszontalan ember; „
54 40|       mindenféle fancsali képek; ő azt mondja, németalföldi iskola, nagy
55 40|        feketekávét inni ebéd után, azt mondja, hogy az nem jót tesz a
56 40|             lesz abból. Hanem hát csak mondja meg neki; majd megérti az
57 40|               délután, csak a sötétség mondja neki, hogy este van.~Az
58 41|            délre”, de nem „ebédre”. Ki mondja azt, hogy délben enni kell?
59 42|                kezet szoríthatunk. Hát mondja csak, micsoda fátum hozta
60 42|            Nevetett, mint egy gyermek.~Mondja el, szerencsésen járt-e.~
61 43|             beteg látnoki képzelme így mondja el ezt.~Hát arról a másik
62 43|               mindjárt, feleség! – azt mondja az uram – hozzátok el abból
63 43|           Levelemet küldöm előre, hogy mondja el helyettem, mennyire szeretlek;
64 45|                az a boldog, akiről azt mondja a kő, hogy „Volt.” – „Nincs.”