Part

 1 1 |      harmadik koszorú csakugyan nem jutott eszembe.~E furcsa trophaeum
 2 1 |      ajtónak; mire valakinek eszébe jutott volna, hogy utánuk menjen,
 3 1 |       belőle a tógája alá.~Barkónak jutott a borjúbőr boríték, az csattogott
 4 2 |          tartott a kulacsban. Kinek jutott volna eszébe, hogy búsuljon?~
 5 3 |         boltozatok kisimítva, akkor jutott eszébe, hogy hát a kémények
 6 4 |          szférájába Borcsay. El sem jutott Miskolcig, hogy ott a Bálvándynak
 7 4 |         hogy valami hamis helyzetbe jutott.~– Én nagyságod férjétől
 8 5 |           itt járt, s aztán eszembe jutott szegény Kálmánkánk, majd
 9 7 |              kinek már zártszék nem jutott, kerít számára szalmaszéket
10 9 |     kedvében találják.~Nosza eszébe jutott az elkárhozott kétgarasos.~
11 10|          Kálmánnak valami ravaszság jutott eszébe. Hiszen okos embernek
12 15| közbámulatra szerencsésen partra is jutott. Ugyanazon szónoklatot írásban
13 15|     barátunk a főispánnál is kegybe jutott.~Otthon volt már egészen.~
14 16|            ha egyszer valami bolond jutott az eszébe, hogy azt el ne
15 17|         körülnézi magát, ki melléje jutott, s őrzi a két zsebét, hogy
16 18|             Akkor felébredt, eszébe jutott lassanként, hogy nem otthon
17 19|        melyben Kálmán a főasztalhoz jutott, ahol a notabilitások ültek. –
18 19|             volt.~Tehát Kálmánra is jutott egy tószt. A kanonok úr
19 20|         egy-egy külön parasztházhoz jutott szállásra, ahol hálálkodó
20 20|       Természetesen mindegyik mellé jutott egy védelemkész cavalier
21 21|            annál még jobban eszedbe jutott volna az udvariasság érzete.~
22 22|             s legalább mindannyinak jutott valami selyemruhája suhanásából,
23 22|      erődített állása. De hát kinek jutott volna eszébe az iránt kérdezősködni,
24 22|        egyszer szeretni fog.~Eszébe jutott mindaz, amit valaha attól
25 23|            s e feladat unokaöccsére jutott, meg is történt egy füst
26 25|             az, hogy csak a középső jutott neki, aki osztályában mindig
27 27|        későre felébredt, eszébe sem jutott reggeli víziója a magától
28 27|             klapanciák, a leányágra jutott líra erőtlen kifejezése
29 29|        ekhós szekér meg a gyékényes jutott, azok valószínűleg a társaság
30 29|   megjártatni. Kálmánnak csak akkor jutott eszébe, hogy ilyen sártól
31 32|           mondani. Kálmánnak eszébe jutott, hogy hiszen ez a házfelügyelő
32 33|       ápolójának. Azóta kedvességre jutott a burgonya, s most már terjed
33 34|        Hanem egy dolog mégis eszébe jutott. A vendéglői háziszolgát
34 34|         töprenkedései között eszébe jutott a címzet, amit Tseresnyés
35 35|        Rómáról.~Azonban egy szó sem jutott eszébe taliánul.~– Jó estét,
36 35|            volt a járda, ott eszébe jutott, hogy ezen a márványon ő
37 35|          pénze, se szállása.~Eszébe jutott nagyanyjának keserű utasítása: „
38 35|      szoktam.~Ennél a szónál eszébe jutott a gyanakodás.~– De hát ti
39 37|            ráírva a neve.~Kálmánnak jutott egy finom pálmarostból fonott
40 37|           öreg fiúnak, mikor eszébe jutott, hogy ő most Kálmán öccsének
41 37|         tőle, mintha Rinaldo kezébe jutott volna útközben. De sebaj,
42 37|           hónap, hogy az eszébe sem jutott.~Ezt a két hónapot folytonos
43 38|           mulatozókat.~Még akkor is jutott eszébe valakinek felsóhajtani
44 38|    Bányaváry.~És még egyszer eszébe jutott valakinek előhozni, hogy
45 39|         mint a másik. S csak azután jutott eszébe dühösködni, hogy „
46 39|       kellett a szívének. Ha eszébe jutott, hogy mennyire megbántotta
47 39|          csésze teát itta, akkor az jutott eszébe, hogy hajh, mennyivel
48 39|             percben tehát semmi sem jutott olyan elevenen eszébe, mint
49 39| színháztéren végigbandukolt, eszébe jutott mindaz, amit a városban
50 39|           osztoztak vele.~És eszébe jutott, hogy mindaz a siker, amit
51 40|         éjjelt nappallá téve, s nem jutott munkájuknak sem díj, sem
52 40|         hogy nagyszerűek; de eszébe jutott Apelles csizmadiája, s nem
53 41|        szörnyen elbízva magát, hogy jutott valahára egy olyan társaságba,
54 41|           utoljára valakinek eszébe jutott felkiáltani: hát hisz itt
55 41|            szónoklatból egy ige sem jutott eszébe. Hasztalan súgta
56 42|            a városból.~Ekkor eszébe jutott valami. Hátha mégis?~Éppen
57 45|        országos zűrzavarban ki hova jutott a frissen kaszált rendben,
58 46|             kíméletlen ember kezébe jutott, mint Bálvándy és Aszályi,