Part

 1 13|                     unokája felé: „Dorothea grófnő”, hogy annak is meghajtsák
 2 13|                   tárgyra, hogy nem fél-e a grófnő az alföldi pusztákon utazni,
 3 13|                    öreg úr mellett Dorothea grófnő, az ő kegyence, amellett
 4 15|                    Henry hegedült; Dorothea grófnő énekelt.~Azután következett
 5 19|             kanonokja kíséretében; Dorothea grófnő énekelte a magánhimuszt
 6 19|                   mennyei szépségű Dorothea grófnő ajkai érintének, s így kétszeres
 7 19|                     nagy úr, méltóságos úr, grófnő férje, istennő férje; boldogságos
 8 20|                 neve megtűri, hogy Dorothea grófnő neve után következzék Csollánné
 9 20|                   gazdagsága elég. Dorottya grófnő pedig már valószínűleg özvegy
10 21|             hercegnő ült, nem ahol Dorothea grófnő foglalt helyet. Hanem azért
11 21|                  hölgy törölje le. Dorothea grófnő lesz olyan kegyes.~Kálmánt
12 21|                 kötéllel vontatni.~Dorothea grófnő elővette finom batiszt zsebkendőjét,
13 21|              gondolta magában Kálmán, míg a grófnő zsebkendője orra alatt babrált.)~
14 21|                   zsebkendő le nem vitte; a grófnő nem sokat gondolkodott mit
15 24|                     én megmutatom.~Dorothea grófnő bizony nemhogy magyar, de
16 24|                     ide átvezette; Dorothea grófnő pedig Erzsikéért emelt szót,
17 27|                   belészeretett, s Dorothea grófnő, ki ezúttal először volt
18 27|                  szépen elpirult.~(Dorothea grófnő nem engedte az arcát udvari
19 27|                     utána.~E napon Dorothea grófnő is nagyon kedves volt.~Arca
20 27|                 fejét?~– Ah, mama – szólt a grófnő szégyenkezve.~– No, mutasd
21 27|                     ahogy van. Aláírhatja a grófnő nevét.~– Én nem azért mutattam
22 27|                      S ettől fogva Dorothea grófnő, úgy látszott, hogy beleízlelt
23 30|                             Milyen szépek a grófnő nefelejcsei…~Egy szellemdús
24 30|                   hosszú cotillont Dorothea grófnő Jenőy Kálmánnal járja. Köztudomású
25 30|         kézszorításaikra?~– Milyen szépek a grófnő nefelejcsei! – monda Kálmán,
26 30|                   Szeretném tudni – szólt a grófnő –, miért hívják ezt a virágot „
27 30|                   én szemeim zöldek?~– Nem, grófnő, azok kékek.~– Én mindig
28 30|          visszakerültek helyeikre, Dorothea grófnő azt mondá Kálmánnak:~– Tudja
29 30|                   nem lesz több reunio!~– A grófnő megijeszt.~– De kérem, ne
30 30|                     ember leszek, s akkor a grófnő nem fog engem látni többé.~– „
31 30|                arcát:~– Hisz-e ön bennem?~– Grófnő, az én crédóm is az, ami
32 30|                        Tökéletesen ismerem, grófnő; a csodatevőkről, az aszkétákról,
33 30|               Hedvig történetét?~– Ismerem, grófnő; de inkább azt mondom, hogy
34 31|                   színésznőt éppen Dorothea grófnő előtt? Tán azt akarja keserűvé
35 31|                 Különös volt, hogy Dorothea grófnő ezúttal szabadságot vett
36 31|                 hasist vagy mákonyt?~– Nem, grófnő – szólt Kálmán mosolyogva –,
37 31|                   az a gondolatokat mind?~– Grófnő, amivel a költő teremt,
38 31|                   ne tudja idomítani?~– Ah, grófnő, önnek a nézete szerint
39 31|                        Igen, de nem tudta a grófnő, hogy hová?~– Flórencbe
40 32| boldognak-boldogtalannak, hogy ezt Dorothea grófnő viselte volna, ha itt maradtak
41 34|                   Egyiptomba.~A madonnaarcú grófnő megkapta a tengeribetegséget,
42 35|                akkor megkérdezni tőle: „Óh, grófnő, szép grófnő, virulnak-e
43 35|                     tőle: „Óh, grófnő, szép grófnő, virulnak-e még a nefelejcsek?”~
44 37|               esküdtek Bálvándy és Dorothea grófnő.~Katinka égő kárörömmel
45 37|               mulatott egész Hohenstadtig a grófnő, ahol éjszakára megszálltak,
46 37|                     ostobaságával. Dorothea grófnő maga is kegyeskedett vele
47 37|                   báró is fog játszani, s a grófnő is azt mondta, hogy ő is
48 37|                  nem szorongatja titokban a grófnő szép kezeit. Annak nem ilyen
49 37|                 különösen, hogy a báró és a grófnő nem tesznek úgy, mint más
50 37|                      Például azalatt, míg a grófnő a théâtre françaisban ismerősöket
51 37|                    érkezett Pestre Dorothea grófnő is.~Katinka megtudta, hogy
52 37|                    Katinka megtudta, hogy a grófnő keservesen kikelt őellene
53 37|                 kész volna odaadni Dorothea grófnő férjeért, csak parancsoljanak
54 37|                férje.~– Báró – Bálvándy – a grófnő – férje? – ismétlé apróra
55 39|                     Kálmánt, amint Dorothea grófnő mellé fölült a hintóba.~
56 41|                 számíthatott, hogy Dorothea grófnő öröksége a végrendeletben
57 45|                     vele boldogan. Legyen a grófnő megnyugodva.~De hogy hol