Part

 1 1 |         koszorú vereshagyma.~– Ecce! – kiálta fel Jenőy. – Ez a harmadik
 2 2 |            Bolond kend! Bolond kend! – kiálta közbe a jelenlevő úr. –
 3 3 |               maradsz itt mellettem? – kiálta rá Csollán Berti.~– Majd
 4 4 |           Elnyertem a pénzét.~– Mit? – kiálta Korcza úr, odatartva az
 5 4 |               másikat.~– Kutyánszki! – kiálta fel Korcza úr. – No hadd
 6 5 |                De egy egész istálló! – kiálta már egészen kihozva sodrából
 7 6 |               Itt vannak! Megjöttek! – kiálta izzadságtól ragyogó arccal.~–
 8 6 |              Ez nagyszerű! Mányifik! – kiálta egy mindenen túlcsengő férfihang
 9 7 |         nevettem nagyon.~– Nevetett! – kiálta Kálmán, nagyot ütve öklével
10 7 |               két hölgyet, nagy zajjal kiálta a férfiakra: „helyet, uraim,
11 8 |            gutába az opodeldokoddal! – kiálta rá a nagyasszony, a nagy
12 9 |                 Hahá, domine fráter! – kiálta, mind a két kezével vállára
13 9 | kiszolgáltatott botokról.~– Micsoda? – kiálta Korcza úr, mérgesen csapva
14 9 |              Frissen, domine frater! – kiálta Korcza úr –, segítsen levetni
15 10|           Unalmas és ostoba beszédek – kiálta az fel, hirtelen felvillanyozva. –
16 11|          mulattatta ez nagyon.~– Ah! – kiálta, midőn a belépőt meglátta,
17 11|            tőlem, semmi egyéb.~– Áh! – kiálta Korcza úr – csak jogászi
18 16|           Bálvándy.~– Ah, asszonyom! – kiálta a báró –, az égre! Ne ijeszgesse
19 16|        fogyatkozását.~– Te, kellner! – kiálta a messze futott pincér után –
20 17|              csíkosra a sárga ellen? – kiálta a páholyból Bálvándy.~–
21 17|                  Én a sárga mellett! – kiálta vissza a mészároslegény.~–
22 18|            Berti, vagy nem az úr az? – kiálta rá nyersnyakasan Wasztl
23 20|              Miért nem lőtte ön meg? – kiálta rá hevesen a delnő.~Kálmán
24 20|               Ah, a medve visszajön! – kiálta a hölgy, s magasan lihegő
25 21|               meg?~– Kálmán barátom! – kiálta Bálvándy. – Tessék csak
26 21|     felkapaszkodott.~– Jézus segíts! – kiálta a vén rusznyák. – Ez az
27 22|           csinált.~– Én protestálok! – kiálta hosszú kezét az asztal közepéig
28 22|        Hazugság! Hazugság! Hazugság! – kiálta fel indulatosan Katinka,
29 22|              én szavaimat is utánuk! – kiálta Katinka, korbácsnyelével
30 22|             venni.~– Meg ne moccanj! – kiálta a delnő a kocsisra –, mert
31 23|               sziklatömegnek!~És közbe kiálta: – Óh, mi szép, óh, mi égi
32 24|            vitte.~– Ki itt a háziúr? – kiálta harsányul Bálvándy.~– Magam,
33 24|         beszéli a nyelvet.~– Igazán? – kiálta fel örömteljesen Sára asszony. –
34 24|              feleségének.~– Micsoda? – kiálta Sára asszony. – Hát ez az?
35 25|                mutatott.~– Az rossz! – kiálta Korcza úr nevetve. – Sufficienst
36 32|             jön az én poéta barátom! – kiálta, nyakába ugorva az ifjúnak. –
37 32|           lenni, nem ügyvéd.~– Bíró? – kiálta fel Korcza úr, triumfáló
38 33|                kereslek, mint a tűt! – kiálta őt meglátva Bányaváry. –
39 33|              ember, Tseresnyés uram! – kiálta hangjához jutva Bányaváry. –
40 35|               Hah! ez ottan Holubár! – kiálta a patról káplárra mutatva. –
41 37|              Béni bácsi?~– Párizsba! – kiálta Béni bácsi dicsekedő arccal,
42 37|          rögtön?~(– De velem együtt! – kiálta közbe Béni bácsi!)~– Ön
43 37|              Csollán Katalin.~– Ahá! – kiálta fel Bálvándy, s most már
44 38|              kisgyermekem van odaát! – kiálta szenvedélyesen a nő, s magával
45 39|           magam voltam, te gazember! – kiálta Kálmán, s azzal egy olyan
46 39|               trophaeummal fenyegetve, kiálta az iramodó minnesänger után
47 41|         Igazság! Itt van Béni bácsi! – kiálta fel aztán az egész értekezlet
48 42|                mindenbe.~– No! – és? – kiálta fel ragyogó arccal Katinka.~–
49 46|            lovak elé.~– Mi ez, uram? – kiálta Katinka.~– Still! Komm noch