Part

 1 1 |       ugyan valószínűleg ki fogják mármost majd csapni az iskolából; –
 2 2 |            a toll; nem tudta, hogy mármost hát ő mit írjon?~A rektor
 3 2 |       saját lelkétől válik el”. De mármost feleljen meg kend ezen kérdésemre:
 4 3 |            látva egész életetekre. Mármost még csak az elégett batyujaitok
 5 4 |          ahogy Biróczyé volt. – De mármost hát felelj nekem igazán
 6 4 |               dörmögé Korcza úr. – Mármost lássuk, tud-e audiat írni.
 7 4 |            nem félő írók disznója. Mármost tanult valamit. Hát muzsikálni
 8 4 |           a szájába fogott tollal.~Mármost én ezzel az egyik levéllel
 9 5 |           hogy semmi baj sem lesz. Mármost csak várj addig itten, míg
10 7 | hirtelenében kitalálni, hogy hát ő mármost ennyi bámulással szemben
11 8 |          plátói ábrándokat érzett. Mármost ő azt sohasem fogja többé
12 9 |             No, ezen átesett kend. Mármost csak fizesse kend még le
13 9 |           kapott utasítás szerint. Mármost hadd izzadjon ott a fakamrában
14 9 |       markába nyomva a két garast, mármost az Isten áldja meg békével.~
15 10|           fegyver nemével ölje meg mármost ezt az embert?~Megtalálta!~
16 10|            évelődék Kálmán –, hogy mármost félbe kell hagynia a dolgot. –
17 10|  visszaadni szinte az őrnagynak. – Mármost, frater, kezébe kapta ön
18 10|      rajtunk mind nem fog. Érti ön mármost a dolgot gyökeresen?~– Értem.~–
19 11|            fenyegette.~– Ahán! No, mármost lássuk, melyik vergődik
20 11|             Ezt mondja a prókátor. Mármost hát mit mond maga, domine
21 11|        fordít a maga szakmájára. – Mármost legyen olyan jó, trancsírozza
22 11|       ilyesmiben gyakorolja magát. Mármost én azt tanácsolnám magának,
23 12|           kapott tőkét megtagadni. Mármost alászolgája.~Kálmán most
24 12|            ez egy fiatal főnek!~És mármost itt a kezében a hatalom
25 16|      Theseust elvitte a tenger, én mármost a többit is utána dobálom;
26 17|            vigyáz jobban a kezére; mármost fizesse ő a kárt.~Bálvándy
27 20|      imádkoznak, s azt hiszi, hogy mármost szeretik. Óh, én nem mondom
28 21|         Hát a kis medvebocs? Annak mármost nincsen anyja; hát ki fogja
29 22|       fejét a kocsiban ülővel. – S mármost hallgasson ön rám. Látja
30 22|           megbízásából tiltakozni. Mármost tessék a választás! Jobb
31 22|           esztendei nem fizetésnek mármost ezzel kiesett a feneke.
32 35|           azután, hogy itt marad-e mármost sokáig.~Amire megnyugtató
33 35|           helyben a csizmadia – de mármost siessünk Bécs kapuja elől;
34 35|           ezentúl cipőben, és hogy mármost azért is meg fogja önnek
35 36|            felesége megverte, hogy mármost ő ezentúl jó ember lesz;
36 37|       Hanem hát „fiú”!!! – s annak mármost híres, nevezetes keresztapa
37 37|            még eddig nem tudott, s mármost nem bánom, tegyen amit akar;
38 37|    bácsinak az oldaltáskáját, hogy mármost vigyázzon rá maga, mert
39 37|            önnek ide iparkodni; de mármost ha itt van, hát üljön le
40 38|           kedves vendégeinek, hogy mármost őmiatta mindannyian ideát
41 39|              Azonban ne beszéljünk mármost a fickóról. Hanem kérdezzük
42 40|          új előfizetésekből, hanem mármost az új negyedévi bevétel
43 41|         mit szól hozzá. Mert hátha mármost a mama azt találja mondani,
44 42|          hozzám vendégül szálljon. Mármost kezet szoríthatunk. Hát
45 43|           Tseresnyés uramnak:~– No mármost gyerünk el szállást nézni!~
46 44|            talán meg is hal estig.~Mármost mit mondjon odabenn az ő