Part

 1 1 |              templomokat, s azt meri mondani, hogy egy cifra toronynak
 2 1 |           szokott, mikor okosat akar mondani.~– Az nem lehet! Az én professzorom
 3 4 |        Ügyvédem majd meg fogja önnek mondani, hogy mit tegyen.~A levélborítékot
 4 5 |           előbb.~– De mit fogsz neki mondani?~– Bizonyosan a más hibája
 5 5 |          Akkor nem fogsz neki igazat mondani. A magam hibájáért lakolok.~–
 6 5 |           lesznek. Azt el kell nekik mondani. Senki se sejtse, hogy őneki
 7 8 |           nagy magasztalást találnék mondani, hogy megbántanám vele.~
 8 8 |           ilyen kritikát is lehessen mondani egy új darabról.~Nem vett
 9 9 |  elintézésében nem lehetett hasonlót mondani. Korcza úr föltette magában,
10 9 |            kedves embernek is fogják mondani.~A nyájas, alázatos excellenciás
11 10|         azért szabad önnek véleményt mondani felőle. Mondja meg, hogy
12 10|      özvegynek. S ha az azt fogja rá mondani, hogy ez az ön replikája
13 11|            elvitte. Vajon mit fog rá mondani?~Elszánta magát, hogy a
14 11|       papagáj tanult emberi szavakat mondani, a fürj énekelni, a menyét
15 12|            vágtatnak?~El tudná előre mondani Kálmánnak, miért jött. Mennyi
16 12|            asszonynál, ott azt fogja mondani Bálvándynak:~„Uram! Nem
17 14|             könyvbe nézhetni vele és mondani ugyanazon szavakat.~Lesni
18 15|         elpirult, mintha ahhoz, amit mondani fog, szín is egészen más
19 15|               ahonnan azt lehet neki mondani: Te! – Még a hercegnő mopszlijának
20 20|          mind a kettő, de fennhangon mondani nem merte: félt, hogy a
21 20|         arcán.~És mennyi mindent tud mondani egy nő ajka, mikor be van
22 22|            mer?~– Nagy dolgot akarok mondani! Visszavonom az óvástételt.
23 22|            pedig el fogjuk egymásnak mondani, két hosszú év óta mi történt? –
24 23|            óriási mindenség áll, azt mondani neki: enyém vagy, enyém,
25 24|             asszonynak annyit tudnék mondani, hogy Krisztigott!~A méltóságos
26 24|            mások előtt az urának azt mondani, hogy „lelkem”. – Hát az
27 25|             a tájon valaha? Hanem ha mondani akarsz neki valamit, hát
28 26|         ezernyolcszáz forintra fogja mondani.~Kálmánnak úgy szorult a
29 27|            őt afelől, hogy meg fogja mondani őfenségének, mihelyt bejuthat
30 29|               hogy mit fog majd erre mondani őfensége, vajon nem veszti-e
31 31|             alatt véleményt fog róla mondani.~Harmadnap visszament hozzá
32 32| házfelügyelővel, az talán többet tud mondani. Kálmánnak eszébe jutott,
33 32|           hölgy –, hogy ön azt fogja mondani magában: „mégiscsak jó volt,
34 33|             is szokott soha olyasmit mondani, amit előbb teljesen át
35 33|         bőség.~Bányaváry bókot akart mondani a mesternek.~– De bizony
36 33|   vendégszeretetéért hízelgő bókokat mondani.~– Már az igaz, hogy Tseresnyés
37 37|           fiú”! – Míg ha azt kellene mondani, hogy „csak leány”, milyen
38 37|              mit fog az öreg Decséry mondani az ő kedves unokájának,
39 39|            karja a nyakába; el fogja mondani, hogyan vívott veled párbajt,
40 39|              bölcs volt; ki meri azt mondani, hogy nem volt bölcs? Csalás,
41 40|             nagyanyám mit akar nekem mondani. Egyszer már hallottam tőle. „
42 40|              hölgyek szemébe bókokat mondani, cimborákkal reggelig poharazni,
43 41|           mármost a mama azt találja mondani, hogy ő bizony nem ad ebédet
44 41|             hogy mit fog a mama erre mondani.~Hát mit mondott volna?
45 41|         miatta.~Ilyenkor szokták azt mondani, hogy „oportet, ut fiant