Part

 1 1 |              majd kimegy a divatból.~Végre az „ad arma!” – fegyverre!” –
 2 1 |               s azután marsütenyben, végre rohamlépésben megy tovább;
 3 4 |      hetvenhétfelé kutyakeresni; míg végre rájöttek, hogy valamennyi
 4 4 |         Sofoniás, ~Aggeus, Zakariás, végre Malakiás, ~Akiknél többeket
 5 4 |    Kutya-kutyánszki, lába-labánszki” végre mindazon káromkodások összege,
 6 4 |           mindig az ő arcán függnek.~Végre elkészült a levél, a delnő
 7 5 |             mitől az is tintás lett; végre megtörülte a zsebkendőjével
 8 5 |             egy embernek való munka.~Végre annyira haladt a terhes
 9 5 |              mikor azt a nagyasszony végre készen megkapta, nem állhatá
10 7 |           feszes mosolyra vonult el.~Végre mégis megszólalt őkegyelmessége;
11 9 |             mikor saját kenyere van.~Végre elérte Kálmán azt a boldogságot,
12 9 |              a termete elfoglal, míg végre csakugyan megengedi magának,
13 9 |             nemzetes ifjú úrnak, míg végre kisüti, hogy itthon van-e
14 9 |  Kutya-kutyánszki! Lába-labánszki!~S végre kiterjesztett karokkal rohant
15 9 |              szekrénye kulcsát aztán végre bedugta az íróasztal nyitott
16 9 |          tessék! herein!” biztatásra végre ki is nyílt az ajtó, s nagy
17 10|            hajat nem hagyott rajtuk. Végre meghurcolta az olvasót a
18 10|              panorámának!)~Korcza úr végre hazaérkezett. Elmondatott
19 11|          felolvasót félbeszakítania, végre gyöngéd, könyörgő hangon
20 12|             6 százalékos kamatlábat, végre nagy számítások után megegyezik
21 12|              igen természetes dolog. Végre aztán megegyeznek tisztességes
22 18|      becsengetve sorba minden kapun. Végre befogadták őket a mindig
23 20|      belekeveredett a csipkebokorba.~Végre elértek ahhoz a meredek
24 20|              az öné lesz.~Itt kitört végre a szenvedély a hölgy szívéből.~–
25 21|          hogy menjen át saraglyával? Végre kitalálták: kötelet húznak
26 21|            róla előbb a vért?~Kálmán végre megszólalt a maga védelmére.~–
27 24|         teszik ki semmiféle grófért.~Végre talált egy bezárt kaput
28 24|             az elhagyott mezővárost. Végre is a főispán elő mert állni
29 24|            főz; nagy ellenkezés után végre ennyi engedményt tett Sára
30 25|      fővárosából a másikba eljusson.~Végre az ötödik napon megkapta
31 27|           közeledő léptek hangzanak. Végre valahára a török követ ajánlja
32 30|             táncfejleményt hajtatott végre az összes armeecorpsszal;
33 31|            páholyából majd beláthat.~Végre eljött a várva várt, a félve
34 31| párducbőreikkel mind őt ijesztgetik. Végre szól a súgó csengettyűje,
35 31|            mégsem kezdik a darabját. Végre másodszor szól a súgó csengettyűje,
36 32|            volt az egyedüli baja.~De végre előkerült a férje. Nem tudott
37 33|            gyújtott.~A harmadik téma végre, amiről minden vele szóbaálló
38 33|            búza maradjon meg belőle. Végre feltekintett a mázos tányérjára
39 35|              inkább a taplósipkához; végre megnyugodott abban, hogy
40 37|     szerencséhez, hogy neki fia van, végre eljutott Csollánné asszonysághoz.~
41 37|              elolvashassanak belőle; végre felugrott vele egy székre,
42 40|              nem ismerem. – Aztán mi végre vannak ezek a képek pingálva?~–
43 40|          pingálva?~– Hát csak arra a végre, hogyha valaki megvenné
44 46|              akar többé hazudni, míg végre egy hűtlenné lett imádó