Part

 1 2 |          nekem egész becsülettel, minő szövetség köti kendteket
 2 2 |      amelyen mindnyájan megégünk! Minő kakodaemon szállta meg szíveitek,
 3 4 |           szabott bírságul! Hejh, minő gazdag jövedelem volna „
 4 4 |           egy fináncminiszternek! Minő „Befund”-okra kilátás!)~–
 5 4 |        táblán mindennap megtudja, minő processusok vétetnek föl
 6 8 |      csábította őt el? Az-e, hogy minő viharteljes élet fog várni
 7 9 | patvaristai kötelességéhez képest minő, hová eldugott palackokat
 8 10|           kell halni benne.~Aztán minő lélektani tanulmányok ezek
 9 10|     kellett számolni, mit vett és minő áron, abból az egy és illetőleg
10 10|          kísérleteket tesz velem, minő védiratot tudnék szerkeszteni;
11 11|       nézni, és megtudja belőlük, minő hatással voltak indokai. –
12 12|            beszédes lett; leírta, minő mulatságokon, minő előkelő
13 12|        leírta, minő mulatságokon, minő előkelő uraságokkal ismerkedett
14 12|      uraságokkal ismerkedett meg, minő fényes úrhölgyekkel mulatott.
15 12|          titkát a világ szemétől; minő forró napjai az első örömnek!
16 12|        tüzes nyelvei megszálltak.~Minő egyszerűség, minő igazság
17 12|    megszálltak.~Minő egyszerűség, minő igazság a leírásokban. Semmi
18 12|          a barbár orosz megtudva, minő kincseket gyűjtött a vándor
19 13|       napba!~Most látta még csak, minő földöntúli tüneménnyel van
20 13|           van; annyit tesz, hogy „minő szépség!” – hanem azután
21 20|          egy kerek auréole-t lát, minő a léghajósoknak jelen meg
22 20|       kerületben fogta körül.~Ah, minő szép tünemény! – mondá magában
23 20|        Pedig nem volt igaz.~– Ah, minő kár!~Azonban a medve nem
24 22|        veszve Lengyelország.)~Ah, minő meglepetés volt ez!~Színpad,
25 23|           látni.~– Nézd, bajtárs! Minő kép ez! Az a bolond báró
26 25|          tudakozódott nála, vajon minő törvényes eljárások kellenek
27 27|       szív nem kérdezte azt, hogy minő versek, csak azt, hogy versek.~
28 30|           tremblant alkalmával:~– Minő nagy bűvész ez az Offenbach!
29 31|     nyilatkozik: én ilyen volnék! Minő hát az ön ideálja? Szépség,
30 32|  bizalmasan elárulá Kálmán előtt, minő álarcban fognak ők megjelenni,
31 37|       vette a kisgyermeket.~– Ah, minő szép szemei vannak „már”!~(
32 39|          nemzet lángelméje volna; minő fényes ígéretek, minő csábító
33 39|      volna; minő fényes ígéretek, minő csábító meghívások érkeznek
34 40|      családfájának törzsökei.~Ah! minő munka volt az, amit ők akkor
35 40|         megszentelt nevű ember.~S minő apró kövek állták útjukat
36 40|         áldott melegség ömlik el, minő egy csendes nyári délest
37 41|       otthon a nagyasszony előtt, minő dicsőség érte a famíliáját.~
38 41|          pedig megtudta azt, hogy minő sorsa van Jenőynek. A silány
39 41|        festeget öt forintért.~Óh, minő kínpad ezt olvasni Dorotheának.~
40 41|     hitéből és protestánssá lesz. Minő gyász ez az egész családfára!
41 42|      Katinka most fogta csak fel, minő kegyetlen tréfának tették
42 47|        pompát toll le tudná írni.~Minő úri néptömeg! Minő lelkesült
43 47|          írni.~Minő úri néptömeg! Minő lelkesült szónoklatok!~És