Part

 501 20|             fenyőszálon. Ott azután már meg volt menekülve. Fel a sziklák
 502 21|                 szép fiatal asszonyság, meg hasonló uraság egymással
 503 21|             ínyencségek. Azokat Katinka meg akarja ízlelni.~Hát a kis
 504 21|                 Így szokás ez.~– No, ha meg kell lenni – monda a delnő,
 505 21|           hátrafordítá.~– No, hát ki üt meg?~– Kálmán barátom! – kiálta
 506 21|              mink is.~– A rossz lövőket meg szokás büntetni.~Azok meg
 507 21|               meg szokás büntetni.~Azok meg bajuszt kapnak. Puskaporral
 508 21|        bajusszal és körszakállal jelent meg a vadászaton, azért nem
 509 21|          vadászaton, azért nem menekült meg az autodafétól; világos
 510 21|               És mentől több arc jelent meg a társaságban ilyen furcsán
 511 21|              szúrt szelettel kínálhatja meg vidám szomszédnéját, iszik
 512 21|                ügyetlenségért. Neki már meg kell nyugodni abban a hivatásban,
 513 21|                 a jurátusának. De abban meg éppen nem volt köszönet,
 514 21|         puskavégre vettem, nem futottam meg tőle, de amint megláttam,
 515 21|             kísérhetnéd a hölgyeket.~Ez meg már éppen nagylelkűség volt!
 516 21|           kíséretéhez.~Aszályit ismerik meg benne.~Vajon miért sompolyog
 517 21|              viseltetik, nem magyarázza meg e különös ragaszkodást.~
 518 21|       megkövetem alássan, nem mondhatom meg, hogy miben.~– No, ezzel
 519 21|                 akkor előbb azokat eszi meg; csak van annyi ízlése a
 520 21|                egyesülése magyarázhatja meg, hogy a fiatalember e merényt
 521 21|              volna el. No, hát próbálja meg, mit tesz a hím medvével
 522 21|                menekül s fiait menti; – meg az az úr, ki a Decséryék
 523 21|               ember közül egy teszi azt meg veled, hogy a medvét, mely
 524 22|                volt fáradva, s mindenki meg volt elégedve azzal a rendezéssel,
 525 22|          végrehajtása szabadban történt meg. A derült idő kedvezett
 526 22|         többiekre, hogy vivátozzák majd meg a földesurat, midőn a jelvényes
 527 22|          szemeiből ki lehetett venni.~– Meg ne moccanj! – kiálta a delnő
 528 22|         gyalázatos óvástételért; s hogy meg fogja-e adni, azt még ön
 529 22|                asszony által megveretni meg éppen nagy alkalmatlanság;
 530 22|         erszényt.~– Majd akkor kapja ön meg a pénzt, mikor visszavonta
 531 22|            becsületes Aszályit csakhogy meg nem verték ezért a helyreigazításért.
 532 22|               most az, hogy hol találja meg a szép asszonyt a saláriummal?~
 533 22|            Katinka az inasa által küldé meg neki a papírba csomagolt
 534 22|              ötven?~De hogyan számlálja meg annyi ember előtt? Meglátják! –
 535 22|          zsebébe. Megint ötvenegy volt.~Meg akarta mutatni, hogy milyen
 536 22|           menjen oda hozzá, és kérdezze meg tőle, hogy miért van olyan
 537 22|                 fenyőkön túl van, ott ő meg gyógyulna valamitől.~Egyszerre
 538 22|                 most ki őket? hogy óvod meg magadat, hogy velük ne beszélj?
 539 22|            magát; ott Borcsay nem látja meg.~Óh, ne tessék remegni!
 540 22|              remegni! A színész nem lát meg a színpadról senkit. Reá
 541 22|            előtt, az nem látta volna őt meg.~De majd mikor jön az a
 542 22|           megjelenésében? Ki magyarázta meg neki, mennyi elég a színpadon,
 543 22|         odahátul.~Kálmánt magát hatotta meg legjobban ez a tünemény.
 544 22|          elragadó volt, hogy a közönség meg volt bolondulva gyönyörében.~
 545 22|          érdessé tették, s nem állhatta meg, hogy szemrehányásokat ne
 546 22|             Hanem csak addig tarthattad meg, míg velünk nem találkozol.
 547 22|             Hanem a publikumért jöttem. Meg akartam magunkat mutatni
 548 22|            akitől elkéredzkedjél, mondd meg neki, hogy most Cilike parancsol
 549 22|              olyan hamar. Ott még előbb meg kell vénülni, meg kell nőni,
 550 22|                 előbb meg kell vénülni, meg kell nőni, meg kell gazdagodni:
 551 22|                 vénülni, meg kell nőni, meg kell gazdagodni: kedvbe
 552 23|                úrhölgy azonban nem érte meg, hogy ájtatos építményét
 553 23|            feladat unokaöccsére jutott, meg is történt egy füst alatt
 554 23|              mászunk ma föl. Te, Cilike meg én. Mi hárman. Ott annyival
 555 23|             korty szilvaléllel erősítve meg kebleiket a reggeli friss
 556 23|          Cilikének, s vigyed őt.~Kálmán meg volt elégedve a cserével;
 557 23|              egy kastélyt pillantottunk meg az út mellett; nagyszerű
 558 23|              ideális szép fiatal gazdát meg egy angyali jóságú, púpos
 559 23|             miatt; nagyságtok mentsenek meg bennünket a haza számára.”
 560 23|                nappal előbb nem haltunk meg éhen? Hja, barátom, a színésznek
 561 23|         vármegyének. Van egy nagy pajta meg egy sóraktár; de azt meg
 562 23|                meg egy sóraktár; de azt meg az egyiket elfoglalta a
 563 23|                 hozzájuk. Egy óra múlva meg volt hódítva az egész konvent;
 564 23|          hegytetőre haladók előtt újabb meg újabb tájak bontakoztak
 565 23|              mienk, övé csak a füstpénz meg a hamuzsír belőle; mienk
 566 23|                  Nem törődöm vele. Nézd meg azt a gyönge virágszált
 567 23|            Cilike nagyot sikoltva kapta meg Kálmán kezét, amint az előbbre
 568 23|             Most büntetésül csókoljátok meg egymást.~S hogy jobban megfogadják
 569 23|          bajtársadról? Hahaha! Ne ijedj meg. Nem ilyen nagy urakra számítok.
 570 23|                 jutni, ne az urat nyerd meg, hanem a szolgáját. A pestvárosi
 571 23|         hízelkedik: mind, mind nem érti meg őt! Egyedül ez a két alak,
 572 23|             csak nevető arcokat világít meg. A vadásztáskából előkerülnek
 573 24|              utcán járkálni, a lovaknak meg fele az udvaron tanyázik.~
 574 24|                Jó napot, uram.~– Ha jó, meg kell enni.~– Ön e háznak
 575 24|      részvénytársulatok között sem érte meg.~– Ez az úr majd hitelesíteni
 576 24|                ebből a házból.~Mák uram meg sem szontyolodott erre a
 577 24|                   Hja, annyi személynek meg éppen nem adhatok szállást! –
 578 24|                 rendelni a vásárból; az meg az orra előtt volt.~Mák
 579 24|          tiszttartóház előtt állapodtak meg, hanem annak verandáját
 580 24|                itt van a konyhában”.~Ez meg a gazdag földész kisebbik
 581 24|                 szép, hogy nem vetették meg szegény házunkat. Mindig
 582 24|           nagyon kapott az ajánlaton, s meg is kapta rá az engedelmet.~
 583 24|         grófkisasszonynak; Dorothea azt meg nem engedte, inkább ő csókolta
 584 24|              engedte, inkább ő csókolta meg a leány orcáját, amitől
 585 24|                  akit az udvaron kapott meg, amint a lovak ellátásáról
 586 24|                ne sírjon. Vertem én már meg magát máskor is. Ugye, nem
 587 24|              kinn vacsorál az aratókkal meg a béresekkel az udvaron.
 588 24|                  Óh! a kis Jóska? Annak meg éppen nem kell vacsora;
 589 24|                 főispán nem is állhatta meg, hogy magas elismerését
 590 24|               igen okos mondás – jegyzé meg rá a főispán.~– Azt mondta
 591 24|          csúnyább, mint a cifra paraszt meg a kopott úr! Onnan őtőle
 592 24|                 hogy miként gazdagodott meg az apósom. Ahogy a rossz
 593 24|                 vetettünk. Ezen a tájon meg még nagyobb volt az áldás;
 594 24|          kivette a maga zsoldját. Akkor meg nem termett semmi. Iszonyú
 595 24|                felébe hagyták nála, még meg is köszönték neki. Az azután
 596 24|              harmadik pusztát szereztük meg, s minden gyermekünknek
 597 24|                Azt tartom, nem is bánja meg, aki az én leányomat elveszi.~
 598 24|             megtépázta a hajamat, mikor meg akartam csókolni. Világért
 599 24|                 bizony, te asszony! Ezt meg én mondom; s az is igaz.~
 600 24|                 magáról, honnan tanulta meg mindezeket, midőn az apja
 601 24|                a köpenyét.~– De biz azt meg nem engedem – erősködék
 602 24|              Soha a nagyasszonyom nekem meg nem bocsát, ha itt most
 603 24|        emberalak, minden takaró nélkül, meg egy komondor.~A közeledő
 604 24|                 nem?~– Mert nem emészti meg az esze. Nincs rosszabb,
 605 24|             birtoka szélét nem láthatja meg sehonnan: még a láthatáron
 606 24|              Egészségünk van. A zivatar meg nem hűt, a nap heve el nem
 607 24|                 tanul: az hitét ingatja meg az Istenben; amit a törvénytudományból
 608 24|                 tanul: az hitét ingatja meg az embertársakban; amit
 609 24|                 tanul: az hitét ingatja meg a királyban; s minek a parasztnak
 610 24|             mindennek csak színét kapja meg, s lesz a féltudós parasztból
 611 24|                  De hisz önmaga cáfolja meg állítását, ki sokat tanult,
 612 24|              amire a nyomorúság tanítja meg az embert, azt megtanulja.
 613 24|        katonaság alól?~– Nem. Próbálják meg ők is a nyomorúságot. Ott
 614 24|              eljárnak almával a hiencek meg a krikehájok. – Az egész
 615 24|                nagyon cifrák.~– Az urak meg azt mondják, hogy nagyon
 616 24|                 De az nem megy könyvvel meg írással. Annak éppen az
 617 24|            dolgozni, mint én; éppen úgy meg tudja becsülni a pénzt,
 618 24|                  Aztán itt nem bolondul meg senki, ha szerelmes: hanem
 619 25|             járjon, úrfi.~– Isten áldja meg, galambom úrfi! – mondá
 620 25|        egészséges tenyércsapással rázva meg Kálmán kezét. – Aztán egyszer
 621 25|             szorul. De ha egyszer mégis meg találják keseríteni az életét
 622 25|                 tűz nagy.~– Isten áldja meg – monda ő is, kezét nyújtva
 623 25|              nyakába is kapaszkodott, s meg hagyta csókolni az orcáját.~
 624 25|                az élvezetében nagyhamar meg lett zavarva. A legelső
 625 25|                 hogy a levél borítékján meg legyen adva a „generoso
 626 25|           táncmestertől pedig azt tudta meg, hogy a hercegnő unokájával
 627 25|               csak éppen asztalnál, ott meg messze voltak. A leckeadásnak
 628 25|            maradni lelkében. Most tudta meg, hogy milyen nagyon szereti
 629 25|           Kálmán, kicsinyben múlt, hogy meg nem köszönte a hercegnőnek
 630 25|          számára készült. Ezt nem látja meg senki.~Vajon nem volna bizonyos
 631 25|                 tolvajlásnak? Hiszen ha meg akarta ajándékozni az öreg
 632 25|                 egymással együtt érezni meg ne szűnhessenek.~Egy hétnél
 633 25|       visszaadta az eredeti arcképet is meg a másolatot is. Mindenki
 634 25|            Kálmán feleleteivel.~– Valld meg, pajtás, hogy bele sem néztél
 635 25|                költői hajlamaidért. Ezt meg Aszályitól tudom. Ez a fickó
 636 25|               fabrikál; s Angyal Bandit meg Brunczvik herceget énekli
 637 25|               Brunczvik herceget énekli meg alexandrinusokban. Közben
 638 25|           költői munka, s a jó palackot meg a tucat kártyát ők le nem
 639 25|                olvassanak. A parasztnak meg még egészen fogalmán kívül
 640 25|                az aktái, a Tripartituma meg a curiale decretumok; a
 641 25|             arcfintorgatással röhögteti meg a hájfejű csőcseléket, s
 642 25|                az bizony méltán siratja meg minden ivadékát, mely ezen
 643 25|            férfit, se asszonyt! De tudd meg már most, hogy őrültségemnek
 644 25|                 és olvasd végig. Másnak meg ne mutasd. És akkor aztán,
 645 25|             jöjj vissza hozzám és mondd meg igazán: őrültségnek találod,
 646 25|              éred. Hisz ezt ma nem érti meg senki. Ehhez egy új nemzedéknek
 647 25|                van még egy harmadik is, meg még egy negyedik is – monda
 648 25|            Bányaváryékat rosszul ítéled meg. Ők lesznek az ünnepélyes
 649 25|               ígérte Kálmán.~S ígéretét meg is tartotta; tíz hét alatt
 650 25|                jobbat. Hogy eshetett ez meg rajta? Éppen az utolsó lépésnél.~
 651 26|                  Én is Korczától tudtam meg, ki ezt a hírt velem nagy
 652 26|            tudom én hova s merre; mikor meg ott van a nagyasszony Korczánál,
 653 26|         csókolni. Azt engedte; de arcát meg nem csókolá, meg nem ölelte,
 654 26|               de arcát meg nem csókolá, meg nem ölelte, mint máskor.~
 655 26|              ezek a bútorok itten!~Majd meg elindult a szobában s körülvizsgált
 656 26|                 előtt áll egy lócsiszár meg egy lovász. A nagyasszony
 657 26|            lócsiszár mély bókkal hajolt meg őnagyságaik előtt, s biztosítá
 658 27|                 lófő” címmel tisztelték meg. Még a szentek között is
 659 27|          készíti.~Kitavaszodván az idő, meg lett engedve Kálmánnak,
 660 27|               hogyan lesz egy vadászból meg három tolvajból utoljára
 661 27|                 a kellemes hírrel lepte meg Decséry hercegnő Kálmánt,
 662 27|                Kálmánt, hogy e napokban meg fogja kapni kinevezését
 663 27|         versekbe is szedje.~– Bocsásson meg, hercegnő! – szólt fejét
 664 27|               fölemelve. – Nagyanyámnak meg kelle fogadnom, hogy sohasem
 665 27|               parancsolt, azt tartsa is meg. Én csak kértem.~Engedte
 666 27|           hivatalra.~Ennek az áldomását meg is kellett inni.~Kálmán
 667 27|              szégyenkezve.~– No, mutasd meg neki – unszolá őt a hercegnő –,
 668 27|              unokájára –, Dorothea írta meg az üdvözlő verset az ön
 669 27|                  hogy ha ön nem írhatja meg a költeményt, megírja ő
 670 27|               Én nem azért mutattam ezt meg önnek, hogy dicsérje, hanem
 671 27|                az rendeltetése helyére. Meg is tette a hatását kétségtelenül.~
 672 27|           egy-egy új költeménnyel lepte meg Kálmánt.~Ártatlan dolgocskák
 673 27|                 és pesti művészek előre meg voltak híva az ünnepélyekben
 674 27|             Dorothea grófnőt és Kálmánt meg sem kínálták a játékban
 675 27|          fővárost.~A főhercegnő kedélye meg volt törve; nem volt rábírható,
 676 27|               gyermekének tőle, mondják meg neki, hogy az anyja mindig,
 677 27|               írt levélben köszönte azt meg a költőnek. Azt ígérte neki
 678 27|              ezek várhatnak”.~Kóstolják meg már egyszer ők is a várakozást.~
 679 27|         azazhogy beszél ő azoknak, azok meg hallgatják. A főpapok, a
 680 27|                díszegyenruha is hevíti, meg az a sok emberi meleg abban
 681 27|                  mert ő olasz; mindegy! Meg kell őneki mindazt hallgatni,
 682 27|           homéri hahotával ne háborítsa meg az ünnepélyes dübörgést.~
 683 27|              biztosítja őt afelől, hogy meg fogja mondani őfenségének,
 684 27|                Odafutottak, fölemelték. Meg volt halva.~A nagy forróság,
 685 27|        kihallgatást ez eset nem zavarta meg. Legtöbben azt hitték, hogy
 686 27|               csak több nap múlva tudta meg az esetet, amikor a megholt
 687 27|           Sátory őrnagyot bizony ő ölte meg – mikor a nádorral oly hosszasan
 688 28|              nagy messzeségben szakítja meg az Újépületnek nevezett
 689 28|       theatrálisták direktora, engedjem meg a budai várszínházban magyar
 690 28|         szakmájába tartozik, annál majd meg fogja kapni a hátiratot,
 691 28|             légy figyelemmel, s jegyezd meg szavaimból, amire válaszolni
 692 28|          elemeire szétbomlása. Tekintsd meg az ország térképét: számláld
 693 28|               ország térképét: számláld meg a megyéket, amik az ideálodban
 694 28|                 statisztikát, s kérdezd meg tőle, ha tizennégyből kilencet
 695 28|          Ébredjünk fel belőle, s lássuk meg, hogy elmaradtunk a sivatagban;
 696 28|            bizonyosan mint piktor halsz meg.~– Ezt mind egyedül az okozza –
 697 28|              eltéve minden. Próbáljátok meg mindezt egy helyre tömöríteni,
 698 28|              amije van, s nem szerzitek meg számára azt, amire vágytok.
 699 28|      mesterséges nyelvet, amit a köznép meg nem ért. Utat nyittok idegen
 700 28|      tapasztaltam, ki egyszer szólaltam meg magyarul az országgyűlésen,
 701 28|                  Szereti a jó muzsikát, meg is fizet érte; de maga nem
 702 28|            Kálmán hódolatteljesen hajtá meg magát, halkan rebegve:~–
 703 29|        elhatározását tudatja vele, hogy meg fogja látogatni a fővárost,
 704 29|             gyökeret verni.~Ezért tette meg ama végzetes lépést Kálmán
 705 29|            beledughatta a fejét, az ott meg nem ázik.~Az utazók egy
 706 29|                 Akiknek az ekhós szekér meg a gyékényes jutott, azok
 707 29|                azzal magára hagyta.~Azt meg kell vallani, hogy egészen
 708 29|            Látta, hogy ez az orvos csak meg akarja őtet egy kicsit tréfálni;
 709 29|               áztatják magukat, s azzal meg vannak gyógyítva. „Similia
 710 29|                  Többször is szállt már meg itten; rendesen a kasznár
 711 29|              senki előtt a derekadat te meg ne görbítsd. Én nem kérdem
 712 29|                remekműveddel kezdhetjük meg előadásainkat…~– Nekem semmi
 713 29|              világ, hogy mit bír benne. Meg nem tiltja azt nekem senki.
 714 29|             senki. Egyedül te tilthatod meg. Teszed-e azt?~Kálmán válasz
 715 29|              Bányaváry. – Te tilthatnád meg nekünk egyedül, hogy művedet
 716 30|         mozdulatokat tenni, a guta ütne meg ijedtünkben: így pedig gyönyörködűnk
 717 30|            pedig mikor ne kívánta volna meg?~Decséry hercegnő termeiben
 718 30|                  hanem még egyet tudtam meg, ami önt érdekelheti. Azt,
 719 30|              lövés előtt essem arcra! – Meg akarsz menteni: – de elesve!)~
 720 30|                 a halál. Egy nap haltak meg. Két külön sírba temették
 721 30|               rá, és holtáig nem mondta meg neki, hogy ő volt az, akire
 722 30|                alatt oly hévvel szorítá meg Kálmán kezét, s oly lánggal
 723 30|             tekinte annak szemébe, hogy meg kellett értenie abból mindent,
 724 31|             csak az idők moha fészkelte meg magát rovátkáikban. Teteje
 725 31|           szívesen.~A társaság sem halt meg ezalatt éhen. Vannak még
 726 31|               Bócza Nepomuk úr tetszett meg legjobban.~Mikor tudatta
 727 31|                 Nepomuk úr a késő korig meg van örökítve azon válogatott
 728 31|           tradíciók szempontjából ítélt meg. A nyelv fejlődésével lépést
 729 31|         Páriz-Pápai százéves szótárában meg nem talált, azt kitörölte
 730 31|             éppen vasárnapra esnék, ami meg nem engedhető; az időjóslati
 731 31|         szíveket megvesztegetni; azután meg azt a sok új szót belerakják
 732 31|          hibáktól.~Bócza úr tökéletesen meg volt vesztegetve.~Ugyan
 733 31|               nagyságát felfogni képes. Meg is ígérte a direktor úrnak,
 734 31|                 a szerelmi csábításokat meg az új szavakat vadászta,
 735 31|          fődolgot, a szellemet.~Sőt még meg is dicsérte a munkát.~„Ez
 736 31|                 Ott van ni! Az az ember meg éppen nem tudja a szerepét;
 737 31|                 felül jól játszanak. És meg is lehet, hogy jól játszanak,
 738 31|                a szerzőt, de nem jelent meg; a rendező jelenté, hogy
 739 31|          Roppantul tetszett! A közönség meg van dühödve tőle! S aztán
 740 31|          főpróba volt; majd holnap nézd meg, hogyan játszunk valamennyien!
 741 31|           felelt rá Kálmán.~– No és én? Meg a többiek?~– Csak Cilike
 742 31|            ebédre egy előfizetőjét eszi meg a „Mulatságos”-nak (ez lapjának
 743 31|               barátját –, hadd szóljunk meg aztán téged is!~Kálmán komolyan
 744 31|         nagymamád is járatja. Majd hogy meg lesz lepetve, hogy azt a
 745 31|                  hogy Kovászos úr lapja meg annak a dárdása mit írnak
 746 31|              dárdása mit írnak őfelőle, meg a darabjáról; egyetlen kérdés
 747 31|                  Eh, mit? Hiszen bukott meg már fiatal ember elég az
 748 31|                is a hölgyeket látogatta meg. A hercegnőt együtt találta
 749 31|              láttam magyar előadást; de meg kell vallanom, hogy színészeink
 750 31|          szépségek voltak! Én némelykor meg voltam dermedve, mikor arra
 751 31|             látja-e azután? Kitől tudja meg, hogy a sok alak közül,
 752 31|                 bátor emberek. Nem adta meg a kérésüket, hogy Budán
 753 32|                 kémszemek lesték, másik meg, hogy a drága papírka tartalmát
 754 32|                 senki a világon nem ért meg semmit, hanem ő megértett
 755 32|             álarc nélkül. Csak azért is meg akarta mutatni, hogy még
 756 32|            dolog új volt, nem unták még meg; s a kétséges jellemű társadalmi
 757 32|                 georgiai nő. – Nem lőné meg még egyszer?~Kálmán szemébe
 758 32|                 kérdés, hogy ki látogat meg?~– Egy derék, művelt férfi,
 759 32|        gondolatját?~Kálmán nem állhatta meg, hogy egy kézszorítással
 760 32|             diadalt aratott. Az úrhölgy meg van hódítva tökéletesen.
 761 32|             zsebemben a diploma, azután meg kell tudnom élni, beállok
 762 32|              van faragva: ott ön nem él meg. Maradjon ön poétának: ott
 763 32|         modorban utasítja el magától, s meg kellett magában vallania,
 764 32|             kitagadás terhe alatt tiltá meg nekem, hogy költői pályára
 765 32|           nyomorban élnek. Azt tiltotta meg nekem átok alatt, hogy ezekkel
 766 32|                felötlő modorban szegtem meg mind a két törvényét! Első
 767 32|               védelmezi magát? Még csak meg sem kísérti magát kimenteni?~–
 768 32|                a levelet, hanem engedje meg nekem, hogy én bontsam fel,
 769 32|                nedvesek.~– Hallgassa ön meg, mit ír önnek a nagyanyja:~„
 770 32|               azt. Nyomtasd ki, s küldd meg nekem is; hadd olvashassam.
 771 32|               ne légy leveretve. Mutasd meg azért is, hogy nem vagy
 772 32|             csak a tapasztalás. Szerezd meg azt is. Eredj el utazni.
 773 32|          idehaza bántott; de emlékezzél meg a te mindig szerető nagyanyádról.”~
 774 32|              iránt: az is együtt maradt meg vele.~Jenőyné még egyszer
 775 33|                 a vezérszónokok hevesen meg fogják amiatt támadni a
 776 33|                a közönség kegyét nyerte meg.~A betiltás adta meg művének
 777 33|             nyerte meg.~A betiltás adta meg művének a dicsfényt.~A második,
 778 33|             igaztalan szigorral támadja meg. Még Kovászos úr is sietett
 779 33|              legyen írva. Nem is jelent meg a helyreigazító lap soha.~
 780 33|                műtétét alkalmazni.~– Én meg úgy kereslek, mint a tűt! –
 781 33|               Bányaváryéból.~– Ne ijedj meg tőle. Egy becsületes csizmadiamester
 782 33|                  hogy téged is hívjalak meg, mert főleg a te tiszteletedre
 783 33|               feltalálva, a cinkanálnak meg kellett vallani, hogy biz
 784 33|               hírlap: Kulcsár lapja.~Ha meg akarnók erőltetni emlékezetünket,
 785 33|              mert a módi nagy mester! – meg volt hagyva a princesseknek,
 786 33|                Hanem aztán, amit a módi meg nem tett, megtette az ínség.
 787 33|            hívják, a tengeri, nem érett meg, akkor tanulta meg a nép,
 788 33|                érett meg, akkor tanulta meg a nép, hogy mi az a burgonya.
 789 33|                takács azóta alig keresi meg a száraz kenyeret. Híres
 790 33|             csak a tiszta búza maradjon meg belőle. Végre feltekintett
 791 33|          kellett beszélnem, más nyelven meg nem értett a bőrkereskedő;
 792 33|              utcán magyarul szólítottam meg, úgy lökött oldalba, hogy
 793 33|            eladni; magának nem tartotta meg senki. Hát a mindennapi
 794 33|               mi volt? A mesterlegények meg a hajósok meg a diákság
 795 33|            mesterlegények meg a hajósok meg a diákság minden este összegyűltek
 796 33|           mellette; ha új könyv jelenik meg, azt megszerzem, sorba állítom
 797 33|                  Kálmán melegen szorítá meg az egyszerű iparos kezét,
 798 33|                falhoz s szótlanul emeli meg a kalapját, mennyire iparkodik
 799 33|             magának írta azt a darabot, meg még tíz embernek, akik közül
 800 33|                világot magát mutassa ön meg nekik. Hozza ön a színpadra
 801 33|                 voltak ők!” – Ostorozza meg, gúnyolja ki mostani hibáinkat,
 802 33|                  Ismét Bányaváry felelt meg Goethe klasszikus mondatával:~–
 803 33|                 ajánlani, hogy szerezze meg az ismeretségét az én hajdani
 804 33|              Génovában; mert attól majd meg fogja ön tudni, hogy mi
 805 33|           nyílik, mint a citromé, s azt meg fogom az olasz vargától
 806 34|          postával Génováig. Egész odáig meg nem pihent, még csak a dogék
 807 34|           velencei fogadóban, azt tudta meg tőle, hogy a hercegnő egy
 808 34|              jön vissza. Az egész, amit meg lehetett felőle tudni, hogy
 809 34|           folytonosan épül, halad, soha meg nem pihen.~Ez Galilei hazája.~
 810 34|                csizmadiával ismerkedett meg Génovában, hanem sok más
 811 34|           Egyiptomban együtt látogatták meg a szfinxet, a Memnon szobrait,
 812 34|             veszélyes társaságában, kik meg akarják mozdítani az álló
 813 34|            Kálmánt, hogy miért nem írja meg, hogy van-e még pénze. Ő
 814 34|             nagyanyja leveleiből tudott meg valamit.~Hírlap?~Valóban
 815 34|                 pronunciamentóval lepte meg; hogy Japánban a daimio
 816 34|                ami elég örvendetes hír; meg hogy nagyméltóságú Bábaváry
 817 34|        tapasztalt újságíró aztán inkább meg sem írta, amiről előre tudta,
 818 34|              örök cigányról.~Hanem amit meg nem tudott a hazai hírlapokból
 819 34|              így azután nagyon szereti, meg is eszi, meg is hízik tőle;
 820 34|            nagyon szereti, meg is eszi, meg is hízik tőle; minden embernek
 821 34|            iskolából. Nem hunyászkodott meg bele.~Aztán jött a bűbájos
 822 34|       leperzselte szárnyait. Nem olvadt meg benne.~Majd a nagyravágyás
 823 34|                szeméten.~Mégsem tagadta meg keblének Istenét.~Hanem
 824 34|        emelkednek. A költő ritkán őszül meg, s ha korát meghaladta,
 825 34|              szép munkádban, s napestig meg nem tudok válni a nézésétől.
 826 34|           melyet beszennyeztek. Ezt még meg akarom érni. És aztán egy
 827 35|                templomának a kúpja ezer meg ezer fehér görögtűzzel van
 828 35|        görögtűzzé változik mind az ezer meg ezer. Ezt jól megnézd, s
 829 35|             zubbonyban, ami rajta volt, meg a fakó kalabriai kalapban
 830 35|             kalabriai kalapban menekült meg a dereglyén.~Innen gyalogsorban
 831 35|              földre ledobta. Mert ennek meg az a története, hogy a mama,
 832 35|                fejét az utcára, valljuk meg igazán, leginkább azért,
 833 35|            fognak, semmit se hallhasson meg. Ösztöne súgta, hogy ebből
 834 35|             velük megosszam. Ne kísérts meg semmit, hogy lebeszélj,
 835 35|               egymásnak.~Az öregasszony meg akarta mutatni, hogy unokájának
 836 35|               legtovább iszik, azt várd meg, s mikor az kitántorog az
 837 35|                azt emeld fel, s csókold meg az arcát; az a te kedves
 838 35|           ismeretlenné legyen. Próbálja meg akárki, menjen ki az utcára
 839 35| kétségbevonhatatlan vágyat árulnak el a meg nem láttatás után, hogy
 840 35|               vedlett uzsorással valami meg nem hallani való ügyről;
 841 35|                 pálcát a kezében, mikor meg akart vele valakit ütni.~–
 842 35|              mélyebben tekintett, akkor meg éppen bele lehetett vinni
 843 35|                 kiontott véréért; öljék meg. Azok váltig hitegették,
 844 35|                 hogy a cirkáló tűzőrség meg ne hallja a lármát.~A két
 845 35|               híja, hogy Mátyás királyt meg nem lőtték.~– Árulás volt! –
 846 35|               Mihálynak a cselszövénye, meg az ő áruló szakácsának,
 847 35|              vár bezárva.~Nem nyugodott meg benne, erővel a várba akar
 848 35|                mondjátok azt valakinek. Meg ne tudja az az áldott jó
 849 35|             majd aztán úgy attakírozzuk meg a cseh óriást.~S azzal lekuporodott
 850 35|               várta az öreg nőcseléd, s meg sem állapodott vele addig,
 851 35|          hozzálátott jó étvággyal.~– Én meg vagyok felőle győződve –
 852 35|                 utasított; s nem bántam meg. Aztán megemlékeztem arról,
 853 35|        Mindenemből csupán ezt mentettem meg. Holnap átadom Bányaváryéknak.
 854 35|                is módomban. Hanem ha ön meg van elégedve ilyen kevéssel – (
 855 35|                 a komédiás atyafiságot. Meg is mutogatta a nagyasszony
 856 35|            óvtam a nagyasszonyt, nehogy meg találja önnek írni, hogy
 857 35|                és hogy mármost azért is meg fogja önnek írni, hogy Bányaváryék
 858 35|           viseli ön. Talán nem vénülünk meg együtt. – Talán jön oly
 859 36|               mellett volt egy kőkorsó, meg egy dézsa, mind a kettő
 860 36|                 ilyen komolyan, ne verj meg ezzel a hallgató arcoddal!
 861 36|               ember vagyok: aztán ölelj meg.~Kálmán nem mondta neki,
 862 36|               veled új korszak kezdődik meg ránk nézve. Orozva elolvastam
 863 36|              neki kezét.~– Nos? Nem ver meg engem az én angyalom? –
 864 36|             egyszer egy kicsit, szidjon meg jól. Kössön meg az asztal
 865 36|                 szidjon meg jól. Kössön meg az asztal lábához cérnával,
 866 36|                 teszi? Hát magam verjem meg magamat? Azt akarja, hogy
 867 36|                ismeretlen genre! amitől meg lesz bolondulva a publikum;
 868 36|                 valaki egy pohár borral meg mer még kínálni, feladom
 869 36|               és a mai napon. Feszítsük meg erőnket. Te még ma ezt a
 870 36|         kedélyével rokon; szatíra, mely meg van érdemelve.~Kálmán nevének
 871 36|               színműveket, s a közönség meg volt hódítva általuk.~S
 872 36|                 egész tudós világ pedig meg volt lepve, hogy íme egy
 873 36|                 mi történt?~– De engedd meg, hogy Tseresnyés uramat
 874 36|          feltárta a corpus delictit, és meg kell vallani, hogy az egy
 875 36|              mint írósvajjal kenegette, meg vizes itatóspapirossal borogatta
 876 36|            találtam, hogy az egyik vége meg van hasadva. Felelék rá:
 877 36|                elhoztam a pénzedet; add meg te is magadat, és vedd fel,
 878 37|               bukfencekkel örvendezteté meg a tekintetes karokat és
 879 37|                tud előttük ragyogni, és meg nem hódol nekik. Ő az ideál.
 880 37|              pedig azon megyében jelent meg, ahol Decséry volt a főispán,
 881 37|             Decséry volt a főispán, ott meg olyan véres szájú kurucnak
 882 37|                  Ha tehát ezt az embert meg lehetne állandósítani, az
 883 37|                  Bálvándy minden embert meg tudott ragadni a gyöngéinél
 884 37|                megnő a szőre, nem fázik meg olyan könnyen.~S miért adja
 885 37|               parancsolnak, az történik meg; ő csak olyan ötödik kerék
 886 37|                a szóban! Hogy villannak meg a szemek, hogy gömbölyödik
 887 37|              neki, kérve, hogy tekintse meg, mi van a virágok alatt.~
 888 37|             neki a kosárkát.~– Nem tart meg a virágok közül egyet emlékül,
 889 37|               aztán Korcza urat szólítá meg.~– Nos, fiskális úr, készen
 890 37|                készen.~– Hát mikor lesz meg?~– Hogy mikor lesz meg? –
 891 37|             lesz meg?~– Hogy mikor lesz meg? – ismétlé a kérdést Korcza
 892 37|                úr.~– Igenis, mikor lesz meg?~– Hát mi lesz meg?~– Ejnye!
 893 37|                 lesz meg?~– Hát mi lesz meg?~– Ejnye! Zebedeus áldottát!
 894 37|                 Zebedeus áldottát! Most meg már azt kérdi, hogy mi lesz
 895 37|                 azt kérdi, hogy mi lesz meg?~– No igen, a nagyasszonynak
 896 37|                 és semmiképpen nem lesz meg.~A nagyasszony elszörnyedve
 897 37|             magamét, s ennek a másiknak meg majorátust csináljon. Száradjon
 898 37|              ezt a hosszú állú mamlaszt meg tegye majorescojává, vegyen
 899 37|             Korcza úr, ha a nagyasszony meg nem lódítja Béni urat, ki
 900 37|       félbajuszán.~– „Nesze semmi: fogd meg jól!” Ez a záradék nagyon
 901 37|                 nagyon sokat érne, ha – meg ha –. Mert hiszen emberi
 902 37|           nélkülözés közepett nem hal-e meg addig, amíg…~– Amíg Bányaváry
 903 37|              híres záradékból.~– No, én meg hát azt mondom önnek, s
 904 37|                tulok. S ön a pásztor?~– Meg még más cliensemnek a dolgában
 905 37|       megtámadni az erdőben, ez a sánta meg nem védelmez, ellenben tudja
 906 37|          öccsének a részét is maga eszi meg az ebédnél, s valahányszor
 907 37|                 szempillája sem rezzent meg aközben; Béni bácsi pedig
 908 37|             látná őtet Homburg. Egyszer meg aztán azt a manoeuvret csinálta
 909 37|             ivott rá, a báró vendégelte meg) újra visszamentek a rouge
 910 37|                 ül az aranyban: egyszer meg szétgurul minden arany,
 911 37|                  hogy egyszeri hallásra meg sem érti az ember.~Kétszázötvenezer
 912 37|                ha az őrajta esett volna meg? Azt csinálná, hogy borotválkozás
 913 37|       legokosabb princípium. Béni bácsi meg volt felőle győződve, hogy
 914 37|                 megint összekerülnek, s meg vannak a napjukkal elégedve.
 915 37|             lenge öltözetű ismerősöket, meg elviszi magával Béni bácsit
 916 37|              Tehát ha azt a szívességet meg akarnád tenni.~Hogyne akarta
 917 37|          kívántatik tőle. Azt sem nézte meg, mennyi az összeg, mikor
 918 37|                ezt a dolgot semmiképpen meg ne értse. Hogy ő fizessen
 919 37|             szörnyen vigyáztak rá, hogy meg ne ugorjék.~– Hová visznek,
 920 37|            elveszni: akkor nem állhatta meg, hogy el ne kacagja magát,
 921 37|    leereszkedünk lepedőkön.~De ez ellen meg határozottan tiltakozott
 922 37|             látta otthon. Azám prófunt, meg cibereleves! Közben egy
 923 37|                is. (Vajon nem csapják-e meg itt az embert?)~De aztán
 924 37|                mivé lettem, szabadítson meg innen.”~Biróczy pedig azon
 925 37|                 Bálvándy –, csak vessük meg az ágyunkat idebenn, s tegyük
 926 37|               ide, üljön a helyembe; én meg hadd megyek haza a kis szobába,
 927 37|         elfogadhatá. – Csak most tudták meg, hogy Dorothea már asszony.
 928 37|             hitelező, akinek a pénzével meg majd őtet fogják kielégíteni.
 929 37|              ember! Éles késeket forgat meg a szívemben.~– Én csak prókátor
 930 37|          Biróczynak: – Azért sem váltom meg egyiket is! Aki bolond,
 931 37|                 bolond. Az egyik haljon meg hát éhen, a másik a tömlöcben;
 932 38|            Budáról áthordjon Pestre; de meg lánchíd sem volt, melyen
 933 38|         elmaradni.~Csak Cilike köszönte meg szépen a nagyon megtisztelő
 934 38|              kísérőt.~A szegény asszony meg volt ijedve. A színpad üres
 935 38|            kapaszkodjál belém.~Óh, mint meg volt nyugosztalva szegény
 936 38|             valami olyast, hogy „áldjon meg az Isten!”, s azzal nekiindultak
 937 38|            semmi lámpafény nem világítá meg a veszélyes utat, úgy kellett
 938 38|            botorkálniuk.~Egy helyen már meg volt repedve a jégburkolat,
 939 38|            kicsike alszik.”~Akkor aztán meg volt vigasztalva egészen.~–
 940 38|            hunyorgatással jelzé, hogy ő meg is tudná nevezni azt a nagyon
 941 38|                 otthon van – vigasztalá meg Bányaváry.~És még egyszer
 942 38|                  csupán Kálmán köszönte meg azt a maga részéről: neki
 943 39|                mulatni.~Itt ismerkedtek meg egymással az irodalom későbbi
 944 39|                egy forintommal”, „nekem meg kettővel” – aztán mindig
 945 39|                 hátrafelé.~Nem állhatta meg, hogy meg ne szólítsa emiatt
 946 39|                  Nem állhatta meg, hogy meg ne szólítsa emiatt Biróczyt.~–
 947 39|            kedve egyszerre elhallgat.~– Meg akarod tudni az okát? Már
 948 39|        ablakmélyedésbe.~– No, hát halld meg az egészet. Emlékezel arra
 949 39|               Emlékezem.~– No, hát tudd meg, hogy attól fogva mostanáig
 950 39|            egyenesen Aszályi előtt állt meg.~– Hallja ön! – monda neki
 951 39|               azt a jó öregurat rohanta meg Aszályi azzal a felhívással,
 952 39|              utána kiabálni, hogy várja meg. Kálmán aztán megállt és
 953 39|                Te megrémítesz!~– Rémülj meg, ahogy csak tudsz; hidd
 954 39|          felelet.~Kálmán hevesen ragadá meg kezét.~– Cili! Mi történt
 955 39|       lángvörössé pirult: e tekintetből meg kellett értenie Kálmánnak,
 956 39|          színészházaspárok nem vénülnek meg együtt. De a késen, amellyel
 957 39|               Az Istenért! Mi az? Mondd meg nekem! – könyörgött Kálmán,
 958 39|          homlokát vállára.~– Tehát tudd meg éntőlem azt, amiért sohasem
 959 39|                 megkétszerezve térítend meg az impresszáriónak. S aztán
 960 39|          eltemessen; még a neveinket is meg akarja mérgezni az utókor
 961 39|             előadáshoz, odasietett, ott meg kellett találnia azt, akivel
 962 39|       elcsendesíté.~A színháznál tudták meg azt leghamarább; nagyon
 963 39|             eléje lépett, s így szólítá meg:~– „Te, Borcsay!”~Borcsay!
 964 39|            utolsó előadásuk Budapesten. Meg voltak elégedve a hírrel.
 965 39|         cifraságokra.~Bányaváry valóban meg volt térítve. Alapjában
 966 39|                mint teát, hát akkor azt meg is tartja. Igaz ugyan, hogy
 967 39|            kivesznek belőle? Nem szűnik meg. Az ember csak vesz, de
 968 39|                 egy szóval sem fogadtam meg, hogy a bűbájos hölggyel
 969 39|                  Ezt pedig nem tudhatja meg senki; tehát szabad.”~Mint
 970 39|           emberből áll: egy jó emberből meg egy rossz emberből. Ez a
 971 39|     lelkiismeret-mardosásokkal büntesse meg.~Ha már idáig eljött: innen
 972 39|              melynek utolsó akkordjaira meg szokott nyílni a paradicsom
 973 39|     összeütközésben; azután egy másikat meg a hátán végig azzal a zengő
 974 39|              mint hogy az utcaszegleten meg Barkó Pali Ázsiából fogja
 975 39|           embernek”, aki nem kísértette meg magát védelmezni, hanem
 976 40|               vagy; elismerem; szorítsd meg a kezemet, ölelj meg; hanem
 977 40|           szorítsd meg a kezemet, ölelj meg; hanem aztán eredj innen,
 978 40|          paradicsomban, ahová te hívsz, meg kellene őrülnöm. Hogy én
 979 40|             jutalmatlanul, és ott halni meg a szellemek csataterén.
 980 40|             azzal a felfedezéssel lepte meg a nyomdász, hogy nemhogy
 981 40|                 a haláltól válthatná is meg magát vele, vagy ha aranyakat
 982 40|              Tseresnyés uramnál rendelt meg magának kordovány csizmát,
 983 40|               Kegyes célokra a hazugság meg van engedve.~Wasztl pedig
 984 40|       sarkantyús csizmádat is odafesti, meg a zsinóros mentédet is.~–
 985 40|                mert attól tartott, hogy meg találja Wasztlit verni;
 986 40|                    Óh, igen! – nyugtatá meg Kálmán –, sőt külföldön
 987 40|         bőrkötényt.~Tseresnyés uram úgy meg volt szorítva ez emlékeztetés
 988 40|           boltcímereket fest!” Nem, azt meg nem engedem. Tudok én annál
 989 40|                 láthatáron.~Kálmán maga meg volt elégedve a két művel.
 990 40|                hogy a közönség nem érti meg őket.~Azért csak elvitte
 991 40|                kell nála dolgozni, hogy meg ne lássák; mert azokat a
 992 40|         visszakapom én azt öntől, mikor meg nekem lesz rá nagyobb szükségem.
 993 40|             hínárból a művészt, másszor meg a művész a csizmadiát. Hát
 994 40|             hegyes orrú jószágot; másra meg nem lehet bízni a drága
 995 40|               uram bőrét viselné, magam meg okvetlenül megsántulnék
 996 40|            járjon benne egész nap, hogy meg ne érezze. Azt mondják,
 997 40|              kérgen, hol a talpa görbül meg, hogy úgy jár benne az ember,
 998 40|                gyerek ott a szekéren, a meg az én fiam. Hát az a másik
 999 40|                nem tréfa.~– De már most meg kell hát ismerkedni Tóth
1000 40|                van az egyik képen, amit meg kell a festőnek mondania.~(