Part

1001 40|        leültette a vendégét, hogy várja meg az ebédet, s a piktor hazatértét.
1002 40|                a szekérről a tarisznyát meg a kulacsot. A tarisznyában
1003 40|                kinyomott olajfestékeket meg ne kóstolja; jó lehet az
1004 40|             pedig úgysem kóstolta volna meg: csak kötődött a mesterrel. –
1005 40|             mindenki megérti, s a próza meg olyan szép, mintha vers
1006 40|                 se szakácsné a világért meg nem engedték volna, hogy
1007 40|             tálaltassék fel a leves; őt meg kell várni az ebéddel, ha
1008 40|               amiben negyvenszer vannak meg ugyanazok a dolgok?~– Nem
1009 40|            forintot, aztán Isten áldjon meg. Mind emberére akad ez egy
1010 40|            szálig; amit magamnak tartok meg: a leányom esténként olvasni
1011 40|              egy asztalnál: a feleségem meg én, meg a nagyfiam és a
1012 40|          asztalnál: a feleségem meg én, meg a nagyfiam és a nagyleányom,
1013 40|              nagyfiam és a nagyleányom, meg a kisfiam meg a kisleányom;
1014 40|              nagyleányom, meg a kisfiam meg a kisleányom; aztán magát
1015 40|            abból. Hanem hát csak mondja meg neki; majd megérti az azt.~
1016 41|               megyében, ahol még nincs, meg kell alakítani a konzervatív
1017 41|            éppen az ellenkezője történt meg annak, amire számított.
1018 41|              üldözőhöz fordult, s attól meg is nyerte a szabadságát,
1019 41|            származott, egy családi baj, meg egy politikai veszedelem.~
1020 41|                 se ipát, se napát azóta meg nem látogatta, a főispánnal
1021 41|             szerette a főispán. Egyszer meg is mondta gyűlés után a
1022 41|                 a publikus téren tegyék meg a maguk kötelességét. Ily
1023 41|                 a kellő időben jelenjen meg ** megyében, s segítsen
1024 41|                vannak, amik nem engedik meg a hosszas szónoklatot. Egy
1025 41|          ellátására. Egy harmadik úrnak meg lett volna elég módja az
1026 41|                módja az utóbbira, de az meg a szónoklattartástól irtózik
1027 41|                elfogadni, míg a mamától meg nem kérdezte, hogy hát ő
1028 41|             szép dolog.~Béni bácsi maga meg sem merte volna vallani
1029 41|           szónoklatnak a szövege jelent meg, nem azé a másiké. Pedig
1030 41|                 magát vele, sőt egyszer meg is kérdé tőle, hogy hát
1031 41|               őket Csollán Berti délre.~Meg is érkeztek rendjén, be
1032 41|             hogy kit és mit kaphatnának meg – mert hiszen, ha egypár
1033 41|                 mindenütt. Őtet idézték meg legelőször. Hasztalan protestált,
1034 41|                macskazenében. Az alibit meg nem tudja bebizonyítani,
1035 41|              elküldte a háztól, két nap meg a nádasban lappangott, félve
1036 41|     megbocsátanak.~A férj csapodárságát meg tudják bocsátani szerelemből,
1037 41|              egy dolgot ritka nő bocsát meg: azt, ha a férj az ő szülőit
1038 41|               aki a sors csapásai alatt meg nem görnyedt, folyvást magasabbra
1039 41|                a főmunkatárs, hogy éhen meg ne haljon, kénytelen a mázoláshoz
1040 41|                 fogni; zsidószatócsokat meg csizmadiákat festeget öt
1041 41|               nejének csak szívét kapta meg, de kincseit még nem.~Ah,
1042 41|         Dorothea csak Kolozsvárról írta meg szülőinek, hogy Bálvándytól
1043 42|                 összejöjjenek.~És adjuk meg nekik az igazat: bizonyára
1044 42|              nevetett azon, hogy valaki meg tudjon halni dinnyétől,
1045 42|           szuronynak, ügyeltek rá, hogy meg ne szúrja benne magát, s
1046 42|                színészeinek, hogy senki meg ne próbáljon halni közülük
1047 42|              akarta baját, de Bányaváry meg volt miatta rettenve, és
1048 42|                 Éppen azon időben tudta meg, hogy Bálvándy elvált a
1049 42|      szerencsésen Aradra; ott azt tudta meg, hogy Bálvándy kinn időzik
1050 42|            kiabál, nem értik a nyelvét, meg ha értik, sem hajtanak rá,
1051 42|           Könyörög nekik, hogy ne egyék meg! Azok intenek neki, hogy
1052 42|                nyájasabb arcok jelennek meg a belső házból; inas és
1053 42|        kéngyertyafüst fölé kell tartani meg klórmészbe mártani, úgy
1054 42|                már most Katinkát nyerte meg végképp.~Valami bolondos
1055 42|                 Csollán Berti alapított meg. Egy ilyen tréfás csínytevőnek,
1056 42|                 légyen is miatta. Annak meg kellett történni.~Különben
1057 42|             édes barátom; a szépasszony meg akarja tőlem venni azt a
1058 42|                Ne tessék tréfálni!~– Te meg ne fintoríts ilyen pilátusképeket!
1059 42|        Dehogynem érted! Bruder! Gondold meg csak, ő most elválik a férjétől;
1060 42|                 férj, aki nem haragszik meg semmiért! Hahaha! S arra
1061 42|             Aszályi csak későn érkezett meg.~Akkorra már kipárolgott
1062 42|                csengettyűhúzót rántotta meg.~Aszályi még akkor is úgy
1063 43|      egyedülléttől.~Lelkük távolbalátó: meg tudják látni azokat, akiket
1064 43|               azokat, akiket szeretnek; meg tudják álmodni azoknak a
1065 43|               paraszt családja érkezett meg.~Sára asszony betegvigasztaló
1066 43|                 kezét.~– Ejh lám! Nézze meg az ember! Hisz mi azt olvastuk
1067 43|              már baja.~– No, hát ölelje meg ezt a leányt is. Úgy ni!
1068 43|                 meggyógyul ottan! Aztán meg a mi szeretetünktől… Lesz
1069 43|             ihletten.~– Az Isten áldjon meg téged a te jóságodért, kedves
1070 43|               Sára asszony nem állhatta meg, hogy hangos zokogásra ne
1071 43|               hogy a szó be ne halljék; meg ne tudja a beteg, hogy ők
1072 43|                 vacsorált, alig hagyott meg valamit a finom becsináltból,
1073 43|             csendesen, mint aki egészen meg van gyógyulva.~Másnap megint
1074 43|             sorával lesz beépítve. Száz meg száz iparűző gyár kéménye
1075 44|     lelkipásztor is ágynak esett, talán meg is hal estig.~Mármost mit
1076 44|          csodálkoznék, hogyan szólalhat meg ily idegen alak magyarul.
1077 44|             Kálmán?” S aztán ő kérdezte meg az idegentől:~– Kicsoda
1078 44|             arcán egy vonás sem mozdult meg. Odaállt a ravatal elé,
1079 44|              felelt.~– Még nem találtam meg őket; de én hiszem, hogy
1080 44|            akkor viszont az utazó tudta meg, hogy az a jel, amiről a
1081 45|             ahol a költő lakott. Semmit meg nem szabad abban mozdítani
1082 45|          mostohája is.~Néhány nap múlva meg a vén cselédnek még vénebb
1083 45|               Tseresnyés mester, s újra meg újra elolvassa Kálmán költeményeit,
1084 45|                ha a lelki gyötrelem úgy meg nem változtatta volna arcát,
1085 45|               támadt, hátha nem is halt meg Kálmán, hanem valahova falura
1086 45|                 a sírkövek és keresztek meg nem mondják a nevét.~Azok
1087 45|                  Azok pedig nem mondták meg.~És Tseresnyés mester keserű
1088 45|               hamvait. De én nem mondom meg senkinek soha, hogy hová
1089 45|                se könny nem változtatta meg.~Aközben pedig mindent megkísértett
1090 45|                  Lesz.” – és nem tudott meg belőle semmit.~És e bolyongásaiban
1091 46|                 amikor csak a cím marad meg. Némely szép asszony olyan
1092 46|               ideges vidrángássá örökül meg; szépítőszerek, kecspótlékok
1093 46|                 kecspótlékok honosulnak meg a pipereasztalon, a tükör
1094 46|              zsibvásáron, azt vásárolta meg saját magának, és a frakk
1095 46|          legfinomabb felsőkabátot vette meg ugyanott a Kohlmarkton;
1096 46|                  kesztyűs kézzel jelent meg Csollán Berti, még sokkal
1097 46|                 fekete bivalyt, azoknak meg csörgő volt a nyakukban;
1098 46|                volt a nyakukban; ezeket meg az ökrök elé csatolták.~–
1099 46|                egy cigánygyerek, azokat meg a bivalyok elé kötötték.~
1100 47|          előharcosokra nem emlékeznék-e meg a boldogabb kor?~Óh igen!
1101 47|                annak a nevét sem mondta meg senkinek. Majd ha eljön