Part

 1 2 |    emlékezik kend rá?~– Mert részeg voltam.~– Miért volt kend részeg?~–
 2 3 |         exament, s ott leszek, ahol voltam.~– No, megállj, öcsém –
 3 5 |         olyan jól illett neki.) Ott voltam a méheszben.~– Hát nem hallottad,
 4 9 |         róla, mert már húsz éve nem voltam azon a pusztán; hanem nőm,
 5 11|             minden szegletébe.~– El voltam ez ideig foglalva a védirattal –
 6 12| visszautasítással viszonza: „dehogy voltam!” – az apa így szólt: „akkor
 7 13|           felelt az igazgató.~– Meg voltam felőle győződve – mondá
 8 15|          hozzám; fiatal szép gyerek voltam; megveregette az orcámat,
 9 18|     esküszöm, nem vagyok én, nem is voltam soha komédiás. Valaki bolonddá
10 20|             húzott Korda-főt?”~– Én voltam az a szerencsés – állt elő
11 20|        hanem „úr”. Mindenben szabad voltam. Amit kívántam, azt tehettem.
12 20|            menyegző, mikor kétségbe voltam esve az utálat miatt, megsértve
13 20|              Hanem másnap már ébren voltam. Láttam magamat és mindent
14 20|            a napon, melyen utoljára voltam önnél, találkoztam e barátaimmal.
15 20|        éltem az életet”. – Pedig én voltam közöttük az első, a legerősebb.
16 20|         többet senki, amilyen eddig voltam!” Szegény Kálmán! Hogy darabolja
17 20|             Óh csak én, csak én nem voltam képes önt megérdemelni!…~
18 24|           emlékszik rá? Nem ám. Ott voltam én a maga öreganyjánál két
19 24|            az úrnak az öreganyjánál voltam én örökben. Derék jó asszonyság
20 24|      kétszer arattunk. Kicsi gyerek voltam, mégis emlékezem rá, hogy
21 24|         mikor én a nagyasszonyomnál voltam – folytatá megzavarhatatlan
22 24|       teleltem Lipcsében; fogoly is voltam; sebet is kaptam, rézmedaliont
23 25|       komédiákról.~– Akkor még diák voltam, mostan pedig prókátor vagyok.~–
24 28|             a fő a testnek. Hogy mi voltam e nép közt, arra a bécsiek
25 31|            voltak! Én némelykor meg voltam dermedve, mikor arra gondoltam,
26 31|           van haragjában. Ma reggel voltam az udvarnál; még olyan indulatosnak
27 33|        iskolákat, középszerű tanuló voltam, láttam, hogy valami lumen
28 33|           nem volt igaza. Én is ott voltam az ön művének előadásán;
29 36|      légycsapót. Már megint korhely voltam.~Cilike szelíden ingatá
30 36|          volna, hogy szökött katona voltam s megvesszőztek. Hallgattunk
31 39|          monda merész daccal. – Ott voltam Csollánné bérkocsijában,
32 39|         báró…~– Az a férfi én magam voltam, te gazember! – kiálta Kálmán,
33 39|          magamat, hogy olyan bolond voltam, hogy éppen én vittem őt
34 39|          silány fickó, aki e percig voltam, hogy az a másik ember,
35 39|            Gyalázatos, silány ember voltam. Igazad van. Nézz ide.~Azzel
36 42|        tisztelői közé tartoztam. Az voltam ránézve, ami az apa a leányához.~–