Part

 1 5 |           különben nem volnék most itthon.~– De hát ez iszonyú szörnyűség!
 2 5 |            ki jobbra, ki balra. Én itthon maradok.~– De ne haragudjék
 3 5 |          ez tett érted, azóta hogy itthon vagy, ahogy állt közöttem
 4 6 |          nem is hagyjuk ám magában itthon.~– Ugye a Kálmán öcém isz
 5 8 |          Ezt szeretem. Ne légy már itthon. Ha a vizsgát letetted,
 6 9 |             míg végre kisüti, hogy itthon van-e a tekintetes fiskális
 7 9 |    tekintetes fiskális úr.~– Nincs itthon. Mi tetszik?~A kopott dolmányú
 8 9 |          mikor lehetnék szerencsés itthon találhatni, kérem alázatossággal.~–
 9 10|           úgy kell főzetni, mintha itthon volnék. Ha ezalatt jönnek
10 10| tintapettyes földet, mennydörgé:~– Itthon van-e a fiskális?~Kálmán
11 10|      viszonza, hogy: „Biz az nincs itthon.”~– Hát hol csavarog ilyenkor? –
12 10|            jövök. Miért nem tartja itthon az orrát? Mit hagyja nekem
13 10|            mondta neki, hogy nincs itthon Korcza úr?~– Mondtam neki.
14 10|           Hogy csak az ifjú úr van itthon. Arra azt mondta, hogy az
15 11|           tudatá vele, hogy úrnője itthon van számára; csak lépjen
16 12|          akartunk kopogtatni, hogy itthon van-e a gazda?”~Kálmán Katinka
17 12|       Korcza úr ugyan holnap délre itthon lesz, s akkor elbúcsúzhatol
18 12|       napig.~– Szívesen látlak, ha itthon kaphatsz. De kár az excellenciás
19 12|         tudós levelei voltak azok, itthon maradt barátaihoz címezve;
20 15|        idegennek, hogy senki sincs itthon. Akkor egyedül szeretnek
21 16|               Már akkor Csollán úr itthon lesz.~– Dehogy lesz! Nem
22 24|          megszólítá a gyermeket.~– Itthon van-e nemzetes Tóth Máté
23 24|          édesapám parancsol.~– Hát itthon van édesapád?~– Ott van
24 26|       számban tartja, s ha valakit itthon akarsz megvendégelni, értsen
25 33|            ide. De azt, amink most itthon van, nem ahhoz mértem hozzá,
26 34|  hazalátogat, itthonára leljen. De itthon ne maradjon!~„Rossz világ
27 34|            a hazája.”~„Ezek várnak itthon mindenkire.”~De a költőre
28 35|      magához kérdést intéztetni.~– Itthon van-e nagyanyám?~– Igenis,
29 35|        Hazaérkezett ön, s most már itthon marad? – kérdezé Tseresnyés
30 35|         beszélt neki azokról, amik itthon történtek azalatt, hogy
31 36|            súgá fülébe:~– Csakhogy itthon vagy, és nincsen semmi bajod.~–
32 37|         levél elküldése után aztán itthon volt Bálvándy.~Hanem azontúl,
33 38|          részéről: neki Pesten van itthon, ő hazamehet. Haza is ment,
34 40|            úrnak; de az most nincs itthon, bemehetnek tőle: különben