Part

 1 1 |          eloltott gyertyával, rekedt hangon rikácsolva hozzá a megfelelő
 2 2 |            róluk, csak olyan fulladt hangon teszik, mint a harangjuk: „
 3 2 |             írva – folytatá felemelt hangon Jenőy –, hogy amidőn e krónikát
 4 4 |         Csollán Berti levelét, olyan hangon, aminővel ezredet vezényelnek
 5 4 |        elkezdett hozzá olyan csendes hangon beszélni, hogy alig lehetett
 6 4 |             kiált a principális éles hangon a belépőre. – Mért jössz
 7 9 |           valódi ínséges szupplikáló hangon könyörge:~– S mikor lehetnék
 8 10|         süket úr pedig folytatá nagy hangon:~– Beszélj! Beszélj! Tátogathatod
 9 10|                szólt a delnő, kacagó hangon, amint Kálmánt meglátta. –
10 10|             a kezeit s olyan bánatos hangon könyörgött Kálmánnak.~–
11 10|        Lehetetlen, hogy ha ezt meleg hangon, érző kedéllyel, hevülő
12 11|              végre gyöngéd, könyörgő hangon szólítá meg: „Kálmán!”~A
13 12|               Uram! – szól vízbehaló hangon. – Nekem szükségem volna
14 12|      Kalender úr egész atyai biztató hangon.~– Annyira volna szükségem –
15 13|            hercegnő lassú nyomatékos hangon mondá latinul Kálmánnak.~–
16 15|           más illenék, s szép csengő hangon mondá nagyapjának magyarul:~„
17 20|         arcot öltött, s aztán keserű hangon mondá:~– No és ön aztán
18 23|              a dráma kiváló helyeit; hangon, mely a szívből jő, s a
19 25|          család részéről. Nem azon a hangon beszélnek vele, amelyen
20 25|             Biróczy elbámult. Ezen a hangon ő sohasem hallotta még Kálmánt
21 25|       magamat előtted – monda hevült hangon, barátja kezét megragadva. –
22 26|         egyszer rákezdé rideg száraz hangon: „milyen ócskák ezek a bútorok
23 26|       inasodnak.~Folyvást oly száraz hangon beszélt hozzá, mintha nem
24 27|            előadni ügyét, s az olyan hangon fog történni, hogy bizony
25 27|        őfenségénél? – kérdi stentori hangon.~A titkár tudja már, hogy
26 28| folyamodásodat – mondá halk, nyugodt hangon a nádor. – Kérésed hozzám
27 35|        előtte, s éppen olyan nyugodt hangon felelt neki.~– Jól van.
28 36|              szilvákat, rekedt hamis hangon énekelve: „hajdan almát
29 37|                 könyörgött gyermekes hangon. – Van ott még hely elég.
30 37|        szükség volna? – kérdé fanyar hangon Tóth Máté uram.~– Hetvenötezer
31 39|            ön! – monda neki reszkető hangon, és egész teste úgy reszketett,
32 39|           sóhajtott, s aztán nyugodt hangon beszélt.~– Amit tőlem hallottál,
33 41|     tanácskozmányaik, s legillendőbb hangon fogalmazvák a határozataik.