Part

 1 24|          kiálta fel örömteljesen Sára asszony. – No, akkor csakugyan
 2 24|      mert olyan tárgyat, amilyet Sára asszony a köténye galandja
 3 24|           Dehogy hajó – nevetett Sára asszony. – Talán még nem
 4 24|          kapta rá az engedelmet.~Sára asszony aztán kivitte magával
 5 24|   pirosabb a fazékérlelő tűztől. Sára asszony mondá neki, hogy
 6 24|       háromszorta pirosabb lett.~Sára asszony azután megmagyarázta
 7 24|        mind, és nagyon tetszett.~Sára asszony pedig intézkedett
 8 24| feleségének.~– Micsoda? – kiálta Sára asszony. – Hát ez az? No
 9 24|   suttogásra nyomva le a hangját Sára asszony. – Csak nem akar
10 24|     ruháját felvenni! – riadt rá Sára asszony. – Egyszer már megcsapták
11 24|         jobban beletalálta magát Sára asszony a vendéglátásba.~
12 24|        járja.~A gróf megnyugtatá Sára asszonyt az iránt, hogy
13 24|      végre ennyi engedményt tett Sára asszony, hogy: no hát, majd
14 24|       enni, hogy ne csámcsogjon. Sára asszony pedig kifáradt a
15 24|        elismerését ki ne fejezze Sára asszony ízletes konyhaművészete
16 24|   iskolába jártam ám én! – monda Sára asszony, egészen elfogadva
17 24|            Úgy bizony – folytatá Sára asszony –, ennek az úrnak
18 24|       uramnak (itt szájára ütött Sára asszony), ennek a rossz
19 24|           Decséry gróf biztosítá Sára asszonyt, hogy egyik indokot
20 24|   megzavarhatatlan ékesszólással Sára asszony –, mikor aztán engem
21 24|         Én mondom azt; – igaz a!~Sára asszony a maga ártatlan
22 24|    főispán nagyokat ásított már; Sára asszony észrevette, hogy
23 24|          nem engedem – erősködék Sára asszony, megfogva hatalmas
24 25|         a parasztfrüstük – monda Sára asszony, ki a friss kenyérrel
25 25|       monda Kálmán; amiért aztán Sára asszony olyan szívesen megveregette
26 25|           galambom úrfi! – mondá Sára asszony is, egészséges tenyércsapással
27 43|   paraszt családja érkezett meg.~Sára asszony betegvigasztaló
28 43|     megérdemeltük.~Már itt aztán Sára asszony nem állhatta meg,
29 43|          súlyosítják vele.~Pedig Sára asszony csak mégis megkísérté
30 43|            Én Istenem! – sóhajta Sára asszony –, mikor az ölemben
31 43|       nem lehetett kapni Pesten, Sára asszony maga nekigyürkőzött