Part

 1 5 |             cselédség lakja.~Az öreg Jenőyné igen tüzes gazdasszony,
 2 5 | legártatlanabb teremtése a világnak.~Jenőyné, hogy nagyobbik fiáért kárpótolja
 3 5 |           akarta hozni az unokájában Jenőyné asszony. Annak a neveléséhez
 4 5 |            rokonoktól fogadta örökbe Jenőyné. Kedvence az öreg asszonynak.~–
 5 5 |           nyíló ajtón a nagymamához.~Jenőyné éppen ruhatára fölött tartott
 6 5 |          előre.~– Igazad van – mondá Jenőyné. – Igazán igazad van. Ők
 7 5 |             van.~– Micsoda? – kiáltá Jenőyné, egyszerre az egész halmaz
 8 5 |              jön.~– Add ide! – szólt Jenőyné, s felszakítá a levelet.
 9 5 |          emlékezetes levelet elküldé Jenőyné a nagytiszteletű úrnak,
10 5 |             rendkívüli esetnek, hogy Jenőyné Kálmán kitiltatása után
11 5 |          levél nagyon felháborította Jenőyné kedélyét. Hanem föltette
12 7 |            valamit súgni, ki éppen a Jenőyné széke mellett ült. Kálmán
13 7 |            Ez utasítással bocsátá el Jenőyné unokáját.~Bálvándy ismerte
14 8 |       skrupulusai miatt elvettetett.~Jenőyné e három osztályból nem fogadott
15 12|           kopaszan.~Ez a nézete volt Jenőyné öregasszonyságnak is. Restellte
16 25|             név volt „Cilike”.~Tehát Jenőyné már megtudott valamit az
17 26|           Vedd át kulcsaidat – monda Jenőyné –, s aztán amit szükségesnek
18 32|           válaszát, hanem felszakítá Jenőyné levelét.~Kálmán az ablak
19 32|              együtt maradt meg vele.~Jenőyné még egyszer megkísérté,
20 34|             vakmerő ócsárlása.~Azért Jenőyné nagy örömmel bontott fel
21 34|            Úgyis tartá azokat otthon Jenőyné, mint valami kincset. Aranyrámába
22 34|          eddigihez.~Nem is volt rest Jenőyné unokájához leveleket írni.
23 35|             És most már itt maradok.~Jenőyné bámuló tekintettel néze
24 37|             öreg úrnak, hogy az öreg Jenőyné megharagudott az unokájára
25 37|             meglátogatta Korcza urat Jenőyné nagyasszony.~Az asszonyság
26 37|            egymást; a nagyasszony, a Jenőyné, bizonyosan zsugoriskodik,
27 37|     lehetőség lett volna, ha az öreg Jenőyné nagyasszony elbúsulja magát,
28 37|         kiválthatja rajta Béni fiát.~Jenőyné dühbe jött erre a jó tanácsra:
29 45|             Nem? – kérdezé rábámulva Jenőyné.~– Nem.~Az úrhölgy még mindig
30 45|          hagyva egyedül a nagyanyát.~Jenőyné azért nem utoljára tett