Part

501 24|                  hodály a birkák számára.~Ez a grófok idejében is így
502 24|        anyámasszony itt van a konyhában”.~Ez meg a gazdag földész kisebbik
503 24|                  fehér gyolccsal bevonva. Ez a magyar parasztnak a legmagasabb
504 24|                  el lehetne hitetni, hogy ez egy kínzóeszköz, azzal vallatják
505 24|             Szegeden a rabokat.~– No, hát ez egy „derelyemetsző”. Tudja,
506 24|                 grófkisasszonynak új volt ez mind, és nagyon tetszett.~
507 24|                kiálta Sára asszony. – Hát ez az? No iszen vissza is verem
508 24|                   ki vagyunk fizetve! Hát ez volt az a kegyetlen ember?
509 24|                   ám kend, mikor eszik!”)~Ez megint nem tetszett őméltóságának: „
510 24|               Onnan őtőle hozott el engem ez a rossz ember (gyöngéd taszítás
511 24|                  engem aztán – azt mondta ez a rossz ember –, hogy a
512 24|                akkor egészen kiszáradt, s ez lett rá nézve a kincsbánya. –
513 24|             messze földről férjhez venni! Ez az úrfi csak olyan kicsi
514 24|              asszony –, mikor aztán engem ez a csúnya ember elvett, tréfálkozva
515 24|                    Amilyen halovány amaz: ez olyan csattanó piros. Az
516 24|                piros. Az a bibliai Mária, ez a bibliai Éva. Az ős eredeti
517 24|              Kálmánra, egyetlen ággyal.~– Ez az én uram szobája.~– Hát
518 24|                  nehezedés elméletéről.~– Ez bizony szép, aki tudja –
519 24|               földész.~Kálmán elmerengett ez eszme fölött.~Egy ember,
520 24|                hajlása takarja el. S akié ez a nagy darab a földből,
521 24|                cselédekkel esznek!~– Mert ez lesz a mesterségük, ami
522 24|                    ami nélkül ellehetünk. Ez a paraszt bölcsesség a meggazdagodásra.~–
523 24|                 él, s megjön rá az áldás. Ez az én foltos ködmönömnek
524 25|                   az élvezet.~– Nagyon jó ez! Domitorium! Csak úgy végigmelegíti
525 25|                  levelekkel jött ura elé. Ez Kálmánnak is hozott egy
526 25|         autentikus disznóival találkozik. Ez az ő írása volt: bizonyítanak
527 25|              lehetett volna belőle venni. Ez a név volt „Cilike”.~Tehát
528 25|                   ugyan vigyázzon magára.~Ez a levél aztán egészen elvette
529 25|                  évig fognak ott maradni.~Ez a hír még növelte Kálmán
530 25|             egyedül bezárkózva szobájában ez arcképpel, nemcsak az öreg
531 25|                  vannak. Angyalnak festé. Ez a maga számára készült.
532 25|                  egy arckép festéséhez. – Ez biztatás volt!~Kálmánnak
533 25|                  mennyire vagy Kövyvel? – ez volt első kérdése hozzá.~„
534 25|                   hogy legyen mit ennünk. Ez a cél még nekem is ideálom,
535 25|                 Ezt meg Aszályitól tudom. Ez a fickó most itt rontja
536 25|                  innen zivatart várhatsz. Ez aztán az eged másik felét
537 25|              vártatva folytatá:~– Azon mű ez, melyhez, ha ötven évig
538 25|             Kukacok és alvó pupák országa ez. Camoëns fogsz te lenni,
539 25|                   mű támadt az országban. Ez másként nem is lehet. Én
540 25|                   azt fogja kérdezni: hát ez volt az a csodamű, aminek
541 25|                ülni jobbat. Hogy eshetett ez meg rajta? Éppen az utolsó
542 26|               kordicai találkozás terhel; ez még csak „actus minoris
543 26|                falakon olajfestményekkel. Ez elfogadóterem tekintetével
544 26|               harmadik szobába léptek át, ez volt a hálószoba, egyszerű,
545 26|             szállás, kettős kijárattal.~– Ez lesz a szállásod a jövőre –
546 27|           irányzatát legjobban kifejezik.~Ez aztán közvetett dicséret
547 27| Locumtenentialéhoz.~Nagy lépés egyszerre.~Ez alkalommal előhozta a hercegnő
548 27|         hivatalnok, sem irigyelt udvarló. Ez a pompa, ez a pazar fény,
549 27|             irigyelt udvarló. Ez a pompa, ez a pazar fény, mi körülvesz,
550 27|                   nem az enyém, nem igaz. Ez csak bitorlás, csak hazugság,
551 27|                   lant harmóniája zendül. Ez vigasztal, ez elevenít,
552 27|          harmóniája zendül. Ez vigasztal, ez elevenít, ez megöl!~Hiába
553 27|                   vigasztal, ez elevenít, ez megöl!~Hiába vetnek neki
554 27|                   a papoknak, mint Dante.~Ez nem hagyta Kálmán szemeit
555 27|                  hogy a hajszálai fájnak. Ez az úri mulatság mégis igen
556 27|               megírja ő ön helyett.~(Biz’ ez jó is lesz így – mondá magában
557 27|                  Tündéri szerelemvallomás ez: álomjelenet alakjában.~
558 27|            költőnőnek” címezni enyelegve.~Ez pedig kétértelmű szó: jelenthet „
559 27|             együtt játszani.~Azonban mind ez édes terveken és ábrándokon
560 27|            Budapest elsötétült egyszerre: ez a gyász betakarta az egész
561 27|           őfenségéhez egyenként bebocsát.~Ez a hivatal éles észt, nagy
562 27|                   más dolog is van itten. Ez rendkívül fontos hivatal.~
563 27|           visszaküldik.~Szégyen, gyalázat ez!~Az embernek joga van egy
564 27|       törvényszéki auditorokra bíz, ahogy ez Törökországban van, és úgy
565 27|               odanéznek, az őrnagy is: ki ez? Egy fiatalember. Csinos
566 27|                őrnagy nagyon jól ráismer.~Ez a „gyerek”, akit ő Korcza
567 27|                  magában beszél.~– Hát ki ez a fickó? S kik vagyunk mi,
568 27|                  teremből. A kihallgatást ez eset nem zavarta meg. Legtöbben
569 27|         besegítené.~Kálmánnak könnyű volt ez, jó pajtását Decséryék egy
570 28|                  tűzoltó eszközök lomtára ez időben.~A rákosi homoksivatagon
571 28|                  végig a forró déli szél.~Ez Pest panorámája a budai
572 28|            főhercegnő kedvenc madara volt ez, melyet a kis herceg halála
573 28|               utánozni a gyermeksírást, s ez a keseredett anyát idegessé
574 28|          Kedveltem.)~Latinul szólt hozzá, ez volt kedvenc társalgási
575 28|                tartását. Óhajtottam veled ez iránt személyesen beszélni.
576 28|        helytartótanácsi előadónak, akinek ez a szakmájába tartozik, annál
577 28|                   okát sem látnám, amiért ez tőlük megtagadtassék. De
578 28|                   még be, hogy hová céloz ez a kérdés, s nem tudott rá
579 28|                  kiveszünk, mi marad ott. Ez az ország addig él, amíg
580 28|                Klasszikus nyelv: a latin. Ez a törvények nyelve, az igazságszolgáltatás,
581 28|            szószólónk a küldiplomáciában. Ez a mi palladiumunk. Nemesi
582 28|                 ifjúi forró vér hő pírja. Ez tudja, hogy mit fog felelni.~–
583 28|                van élet, nem ilyen élet). Ez egy szomorú ábránd; mert
584 28|                  amelyről azt mondhassuk: ez Magyarország székhelye;
585 28|                álmodják. Hát miért nekünk ez az álom? Ébredjünk fel belőle,
586 29|                   orvoshoz utasítá őt, ki ez idő szerint minden vendéget
587 29|              szánja el magát. Látta, hogy ez az orvos csak meg akarja
588 29|                   bizonyosnak tartá, hogy ez Bányaváry truppja.~Akár
589 29|               emberek egy kocsmaszobában. Ez vele jár a hivatással.~Kálmán
590 29|                   bizony, annál jobb lesz ez a túrós galuska – mondá
591 29|                ostoba fővel; hanem látod, ez a derék ember maga fogott
592 29|                   egyszer magát. És lásd, ez a derék ember nem kérdezte
593 29|                   s együtt az ördögökkel: ez, barátom, a legerősebb idegrendszert
594 30|            alkalmával:~– Minő nagy bűvész ez az Offenbach! Ha most mi
595 30|              forró lélegzetét beszívni: s ez igen természetes jog. Ehhez
596 30|              meglátni” két különböző szó.~Ez enyhítő ír volt a friss
597 30|                ismerek, mely ezzel rokon. Ez Szent Alexisről szól, ki
598 31|                  pontosan átvizsgálta még ez utóbbit is, hogy a vásárok
599 31|                  fölöttébb megcsalt. Hisz ez nem valami erkölcstelen
600 31|                meg is dicsérte a munkát.~„Ez a fiatalember nagyon szépen
601 31|                  minden fát levágó óriás.~Ez pedig nem jó szolgálat a
602 31|                  hogy menjen a páholyába, ez feltámolyog a lépcsőkön:
603 31|                   meg a „Mulatságos”-nak (ez lapjának a címe), s e tekintetben
604 31|                  részét is maga költi el: ez a segéd pedig nem más, mint
605 31|                   egyúttal műbíráló is. – Ez a legkönnyebb tudomány,
606 31|                 semmi tanulmány nem kell. Ez a mesterség leginkább elvezet
607 31|          Mulatságos szerkesztőségén kívül ez valakinek eszébe jusson.
608 31|                   a paripája telivér. – S ez így ment két sűrű oldalon
609 31|                testvére? Hisz a színlapon ez áll: Bányaváryné, született
610 31|                   tünemény.~Miért dicséri ez most olyan nagyon azt a
611 31|           egymással ellenkező gondolatok? Ez titok előttem. Hiszen azt
612 31|                ujja. Borzasztó eszménykép ez!~Kálmán azt vette észre,
613 31|                 kezdve a szerető hölgyig! Ez acéllá edzette lelkét.~Csak
614 32|                      Különböző női szívek~Ez nap Kálmán többé ki sem
615 32|                eszébe jutott, hogy hiszen ez a házfelügyelő az ő régi
616 32|              bonboncukorka borítékja volt ez a papír; amit úrhölgyek
617 32|                   a bukás, az elhagyatás; ez a kis papírdarab mindent
618 32|            igyekezett tőle megszabadulni. Ez nevetségessé tételig megy.~
619 32|             útitársának a neve: Dorothea!~Ez a szúrás érzékeny volt!~
620 32|               elromlottak a várakozásban. Ez volt az egyedüli baja.~De
621 32|                   nagyanyja őt kitagadta, ez a pénz többé nem az övé;
622 32|                  nem magának való állapot ez a prókátorság, kedves barátom.
623 32|                 stúdiumunk, a bírói kegy: ez az utolsó § a Corpus Jurisban: „
624 32|         nagyanyámnak ügyvédje, intézze el ez utolsó ügyet kettőnk között
625 32|                annak a cudar kritikusnak. Ez igaz lesz. Tudom, hogy el
626 32|                 mellette.~– No ugye, hogy ez egy kicsit másként hangzik,
627 33|                    nagyon biztatták, hogy ez az ügy a Pest megyei gyűlésen
628 33|           átkozottul fölmagasztaltatik. S ez az áldozat neki most ötven
629 33|           csizmadia. Amaz őseinek érdeme, ez pedig az övé. Különben török
630 33|                  rámában a pamlag fölött: ez Kalvinus János képe, kinek
631 33|           hírlapjainknak egy negyedrésze; ez a magyar politikai hírlap:
632 33|           emlékezetünket, rájönnénk, hogy ez alakot láttuk már egyszer:
633 33|                 bőrkötényt fenntartottam: ez az én mesterségemnek ruházata.
634 33|                    én is így írtam volna. Ez olyan, mint az arany, ezen
635 33|                   kívánhatnók tőlük, hogy ez a nép, mely eddig majomkomédiával,
636 33|                 sem szabad megháborítani. Ez azzal a kiváltsággal jár,
637 33|          találkoztam akkor. Pestnek akkor ez volt a szélső utcája, ahol
638 33|                  rabolták ki az utazókat. Ez az utca itten végtől végig
639 33|                 ott vagyok tapsolni. S mi ez mind? Csekélység, porszem.
640 33|               ugye eredeti egy bohó ember ez a mi csizmadiánk?”~A közbejött
641 33|                  még ezután fog születni. Ez nincs az elején kezdve.
642 33|                   ismerhessen benne: íme, ez én vagyok ott! Azután mutassa
643 33|                   de hát mit tudhat arról ez a csizmadia?~Hiszen nem
644 33|                hogy furcsa egy bohó ember ez a Tseresnyés uram? – monda
645 34|              felkereste a génovai vargát.~Ez a megfordulás képezte egész
646 34|                halad, soha meg nem pihen.~Ez Galilei hazája.~Kálmán nemcsak
647 34|                kinek neve: báró Bálvándy.~Ez az úr kísérte őket kirándulásaiknál
648 34|                 költőt, kinek minden dala ez eszmét zengi vissza, s végül
649 34|                 egész népet, mely e dalt, ez eszmét, a tűzzel, vassal,
650 34|            sugárokkal, melyek feketék. És ez a minden erőszakkal elnyomott,
651 34|                 kitörülve a históriából – ez a nép még arra gondol, hogy
652 34|            Olaszországi útjában mindenütt ez eszme fogadta, kísérte Kálmánt.
653 34|              legnehezebb megkísértés volt ez az utolsó Kálmánra nézve.~
654 34|                   keblének Istenét.~Hanem ez az utolsó megpróbáltatás
655 34|                   öreg asszonyság válasza ez volt rá:~„Kedves jó gyermekem!~
656 34|            partján járó jó öreg anyádat.”~Ez a levél felnyitotta Kálmán
657 35|             mennyezetet. Milyen lehet még ez Rómában, ahol a pápát viszik
658 35|             ráismert, azt hitte, hogy no, ez most majd tart criminalis
659 35|               vagyok azt elviselni. Ma és ez órában látsz magad előtt
660 35|                   kőcímer volt kifaragva. Ez a kapu ismerős volt. És
661 35|                 címert ott a kapu fölött?~Ez sem ismert már rá. Pedig
662 35|                 legpiszkosabb kávéházat”.~Ez utasításnak a legjobban
663 35|             Zrínyi felé fordítá. Ott állt ez akkor hírhedett barlang
664 35|                  magasabb, mint a házfal.~Ez igazán olyan idegen hely
665 35|                   hogy ő a Mátyás király. Ez a bolondsága – szegénynek.
666 35|                 hozzá a Hunyadi családnak ez esküdt ellensége, olyat
667 35|                 arcot csinált.~– Láttátok ez ütést? Mikor Bécset ostromoltam,
668 35|            vagytok, „csiribiri emberek”? (Ez is Mátyás király szava volt.)~–
669 35|                   felét az ajtónálló. Nem ez itt a sáfár?~– Nem, fölséges
670 35|                   hiszen tetszik ismerni. Ez Galeotti, fölséged krónikaírója.~–
671 35|                   várlak éjszaka bezárva. Ez már megint annak a Szilágyi
672 35|                várja már felséges férjét.~Ez használt.~– A feleségem? –
673 35|           boltcímeren megakadt a szeme.~– Ez itt az én címerem! Hogy
674 35|      elmendegélnek mellettünk, majd mikor ez az ajtó is odaér a lámpás
675 35|                felriadt Bányaváry.~– Hah! ez ottan Holubár! – kiálta
676 35|               arccal fordult Kálmánhoz.~– Ez minden este így megy – variációkkal.~
677 35|       kigyógyítaná a bajából. Mert baj ám ez, nyavalya, mint a lunatikusság,
678 35|                  társaságba járni. S mire ez elkopik, akkorra készen
679 35|               engedem kijönni a munkából. Ez kigyógyítja majd.~– No,
680 35|             indítványom oda megy ki, hogy ez a barna kenyér, ez az egyszerű
681 35|                   hogy ez a barna kenyér, ez az egyszerű vendégség, ez
682 35|                 ez az egyszerű vendégség, ez a puszta falazatú szoba,
683 35|                Talán itt fog ön mindvégig ez odúban maradni. De ez biztos
684 35|           mindvégig ez odúban maradni. De ez biztos odú. Házam rongyos,
685 35|                 azt kétfelé törjük. Talán ez a rongyos ház arra van hivatva,
686 36|              borulva és álomtól elnyomva.~Ez nem lesz igaz – mondá magában
687 36|               haza kell menni; hanem hogy ez a másik alak hogyan került
688 36|                 ragyogó arccal kiabálva: „Ez Kálmán! Ez Kálmán!” – s
689 36|              arccal kiabálva: „Ez Kálmán! Ez Kálmán!” – s a kis szobában
690 36|                szarvasokat szerzett be.~– Ez a mai reggelire való. Tudod,
691 36|                Kálmánt pedig bosszantotta ez az ömledezés.~– Hagyd abba,
692 36|                  mai kor nyelvén írva. Ha ez sikerül, akkor megtaláltuk
693 36|                 utat. Én azt hiszem, hogy ez a Kolumbus tojása. Mindenfelé
694 36|                  minden lételünknek; amíg ez nem lüktet, addig nem ver
695 36|                 ki volt lódítva helyéből. Ez kellett neki! Kép, amelyben
696 36|     igazságszolgáltatás a közönség előtt.~Ez gyújtott, ez hatott, ez
697 36|              közönség előtt.~Ez gyújtott, ez hatott, ez hódított.~A közönség
698 36|                   Ez gyújtott, ez hatott, ez hódított.~A közönség felismerte
699 36|                   író anyagi jutalmazása, ez az eszme csak nőtől születhetett.
700 36|           publikum kell, aki tapsol. Mert ez olyan scéna, amihez a te
701 36|                 fejjel előre: elém toppan ez a kis szentivánéji tündér;
702 36|                  kis szentivánéji tündér; ez a parányi cukorbáb, s így
703 36|                   alámutogattak.~„Hahha!”~Ez a hang Tseresnyés uram ajkait
704 36|                  adj; teszek, hogy tégy!” Ez a világon a rend. – Így
705 37|              lakik, abból is, ami magyar, ez a költő közönsége.~A falu
706 37|                amennyit maga odaad; kinek ez a kincs az egész világ.~
707 37|                  telt idomokká alakultak. Ez nem volt többé az ő ideálja.~
708 37|                van, mint a Szaharában, de ez – férfierény! Ezt szeretik
709 37|                    hogy aludjanak tovább.~Ez volt az ő érdeke Dorothea
710 37|                megyében és városban akkor ez volt az áramlat. „Csak nem
711 37|                 főispán részéről, hogy ha ez az ember családi kötelékekkel
712 37|               Nagy hibának tartotta, hogy ez kiesett családja kegyéből.
713 37|                  azt hitte, hogy nem tart ez sokáig. Minden fiatalembernek
714 37|                 maga bolondját: hát ennek ez a bolondja. Hadd poétázza
715 37|                   nagy anyja halála után.~Ez nagyon leszállította az
716 37|                   együtt az öreg úrhoz, s ez alkalommal a családfő nagy
717 37|                 sugárzott arcáról.~„Fiú!”~Ez volt a felelet.~Micsoda
718 37|                szép szemei vannak „már”!~(Ez tán sohase látott még kisgyermeket,
719 37|              egyet emlékül, szép nagysád?~Ez megsebesíthetetlen ember. –
720 37|                 odanyújtá Bányavárynak.~– Ez pedig az én kedves komáim
721 37|                  különös kegyelmét tudatá ez irat Bányaváryval, melynek
722 37|            vánkosaiba rejté zokogó arcát. Ez volt az ő vágyaiknak netovábbja,
723 37|         legmerészebbike. Hogy milyen nagy ez emberek öröme, azt Kálmán
724 37|                súgá: „Köszönöm ezt önnek! Ez az ön műve volt!” – akkor
725 37|                kitalálta Kálmán titkát. – Ez örül Cilike boldogságának.~      ~
726 37|                   Kálmánnak, vállaltam el ez ügyet. A hivatalos okiratba
727 37|             egészen megnyerte a kedvét; s ez a záradék így szól: „Ha
728 37|               Nesze semmi: fogd meg jól!” Ez a záradék nagyon sokat érne,
729 37|          bennünket megtámadni az erdőben, ez a sánta meg nem védelmez,
730 37|               mulatta magát Béni bácsinak ez alapos félelmén, s el lett
731 37|                  a saját gyorskocsijukra. Ez az egész útra kész mulatságtárgy
732 37|                   ő is próbál szerencsét. Ez nemes szenvedély.~Hanem
733 37|             beseperte, s azt mondta, hogy ez a vacsora előtt elég lesz.~
734 37|                   bámulni Bálvándyt. Hisz ez nagy ember. Nem hiába felé
735 37|                garmadával seperte vissza. Ez a látvány lunaticussá tette
736 37|        lélegzetvétel Béni bácsi torkában. Ez olyan nagy dolog, hogy egyszeri
737 37|                  nem igaz az egész dolog? Ez a sánta fiskális csak őtet
738 37|             fordulni a játékbarlang felé; ez a legokosabb princípium.
739 37|              pedig a tárcáját: mert annak ez a mulatság nem esik olyan
740 37|               lesz abból a váltóból pénz, ez nem ment Béni bácsi fejébe
741 37|                 neki igazi louisdorokban, ez a mesék közé tartozott előtte.
742 37|                     Girót.” Micsoda állat ez? Nem lehet az valami jó.
743 37|                pénzt? Éhen kell meghalnia ez idegen országban, és gyalog
744 37|                    s odaveté az asztalra. Ez a pénz; hol a váltó?~Béni
745 37|               pénzzelbánás igézete által. Ez a Bálvándy nagyszerű ember!~
746 37|                   tanúsíthatna irányában. Ez óhajtását több ízben ki
747 37|                  az egy feszélyezte, hogy ez a sánta fiskális mindenütt
748 37|               hogy nem az ő névaláírása-e ez a bemutatott hosszú fidibuszon?~
749 37|               bácsi.~– Hja kedves mosziő, ez csak „giro”, ezt úgy hívják,
750 37|               leereszkedünk lepedőkön.~De ez ellen meg határozottan tiltakozott
751 37|                  ilyesmi sok gentlemanen. Ez gentlelike tréfa. Már odaüzentem
752 37|                 is van és sherry. Jaj, ha ez még itt is szarvasgomba
753 37|               egészen felteszi róla, hogy ez minden este el tud veszteni
754 37|                tízszer annyira megy, mint ez a tartozás. Én azonban nem
755 37|                Most már tisztában vagyok. Ez hát asszonyi bosszú. Lássa
756 37|                kerültem a Clichybe; akkor ez az asszony engem kiváltott
757 37|              megkaptam a tromfot. Ugyebár ez így volt kicsinálva, hogy
758 37|               innen valahogy ki nem vált.~Ez volt pedig az a szó, amitől
759 37|           taplósipkám áll. Nem kell nekem ez a Párizs!~Aztán elővette
760 37|                  Csak hadd maradjon ott.”~Ez volt az öreg véleménye és
761 37|                 csak parancsoljanak vele. Ez pedig nagy mondás volt,
762 37|               kiszabadítására kerestetik. Ez átkozott rossz investitió.
763 37|            Bálvándyt kiváltják.~– De hisz ez iszonyú szégyen, gyalázat! –
764 37|                 már nagyon sokáig tartott ez a rossz mulatság; mikor
765 38|                   őket. Igenis, sajnálta; ez volt az érzés. Hogy kell
766 38|            magában van otthon a dajkával. Ez valóban eléggé érvényes
767 38|                  az idő és az út nem volt ez öltözethez való.~A szél
768 38|                   vált: a jég elindulását ez szokta siettetni.~Szerencsére
769 39|               hónapos retket árultak már.~Ez a „Csiga” egy szegletház
770 39|                lehetett találni: Aszályi.~Ez is az irodalomhoz tartozott.
771 39|                 mindenki szerette nagyon.~Ez úgy látszik, mintha egy
772 39|                hogy attól fogva mostanáig ez a mi „közös barátunk” azt
773 39|                azalatt ő a budain maradt. Ez volt az a „jó helyen van
774 39|                  eszébe dühösködni, hogy „ez vért kíván!” – mikor már
775 39|              téged párbajra kihív? Amikor ez verekedni fog, akkor én
776 39|               szultánnál. Te ebbe a házba ez életben többé be nem lépsz.~
777 39|                 zálogházban. Kellett neki ez? Alig hiszem. Tehát valakinek
778 39|                 foglalkozva találta.~– Mi ez? – kérdé Kálmán szorongó
779 39|                 Kálmán.~– Nagy a világ… – ez volt rá a felelet.~Kálmán
780 39|            undorával fordítá félre arcát. Ez volt az igenlő válasz.~–
781 39|            eltűröm valahogy. Azt mondják: ez a mi sorsunk; színészházaspárok
782 39|                 mint egy nemzeti szent! – Ez az ember most egy szépasszony
783 39|               maga elé, halkan susogva.~– Ez csak egy rossz álom.~– Óh,
784 39|                csak egy rossz álom.~– Óh, ez nem álom. Ez bizonyos, való.
785 39|                  álom.~– Óh, ez nem álom. Ez bizonyos, való. Azon nő
786 39|               megcsókolá a nő homlokát, s ez ölelésben, e csókban ez
787 39|                   ez ölelésben, e csókban ez volt mondva: „mi soha többé
788 39|                   vele. S azután mi nekem ez asszony? Mi jogom nekem
789 39|               tette.~Ha tudta volna, hogy ez a szerződés a szépasszony
790 39|                  mintha nagy társaságban. Ez a teának a sajátsága.~S
791 39|                   nem tud komédiázni. Ah, ez a másik éppen ahhoz ért.
792 39|               Csalás, hitetlenség lenne-e ez? Nem lenne. Amit megfogadtam,
793 39|                  hintóba.~Decséry főispán ez időben éppen itt időzött
794 39|                   meg egy rossz emberből. Ez a kettő küzd egymással:
795 39|             egyenesen neki esik hátulról.~Ez persze Csuka Feri volt.~
796 40|            belőlünk egymást valaha látni. Ez neked sikerült. S te akkor
797 40|              lesni a vak szerencsét! Hisz ez rám nézve a kétségbeesés
798 40|                  vissza ismét a pöreiket, ez a sánta (tettek hozzá többféle
799 40|                  hogy egy lapot adjon ki (ez volt az első szubvencionált
800 40|             bosszúálló asszonynak jó volt ez az eszköz, s Aszályi jó
801 40|                   Volt közönség, amelynek ez mindig tetszett.~Hanem volt
802 40|                  a föld! Minden mag, amit ez a szent csoport elvetett,
803 40|                   összevéve nem mozdított ez országon annyit, mint az
804 40|             magára vállalta a kezességet.~Ez volt azután a hic Rhodus,
805 40|                aztán friss szedés kell, s ez éven át felmegy száz forintra.
806 40|                  impraktikus poéták!~Most ez hát bizony a vállalatot
807 40|                   Kálmánt nagyon bántotta ez a veszteség; azonkívül Tseresnyés
808 40|                 esedékes húsz forintot.~– Ez bizony nem is rossz kereset –
809 40|                atelier-je volt felütve, s ez szókkal mutatá be ragadományát: „
810 40|             Kálmánnak kellemesen hangzott ez a szó (a fél deficit törlesztése!).~–
811 40|                     Ne félj, lefest téged ez az úr mindenestül, még a
812 40|                  fordult.~– De hát szokás ez a bolond pozitúra?~– Óh,
813 40|               festők szoktak fizetni. Sőt ez rá nézve valódi becses tanulmányt
814 40|                  Vademberhez”, kell nekem ez a kép boltcímernek az utcára,
815 40|                   Hát te azt hiszed, hogy ez az úr olyan piktor, aki
816 40|                uram úgy meg volt szorítva ez emlékeztetés által, hogy
817 40|                 képeket. Hogy hát micsoda ez? Egy sík puszta, amin semmi
818 40|                 csak egy bokor sincs? Hát ez landschaft akar lenni. Ha
819 40|                  a lábát, azt mondá, hogy ez veszedelmes ficam: egy hétig
820 40|               uram, sztoikus nyugalommal.~Ez a csapás egészen felzavart
821 40|                  lehettek volna rajta.~És ez aztán nagy baj volt. Minden
822 40|                 Pedig bizonyos, hogy csak ez tartja benne a lelket, mert
823 40|               evésnek.~Tseresnyés uramnak ez a szó nagyon keservessé
824 40|                másnak; hanem hiszen éppen ez a derék a vadembernél!~Kálmánnak
825 40|              vadembernél!~Kálmánnak tehát ez az utolsó reménysége is
826 40|                  vette fel az árát: hanem ez csak mellékes dolog, főtárgy
827 40|                  az egyikre:~– Nini! Hisz ez az én házam!~– S ez Tóth
828 40|                  Hisz ez az én házam!~– S ez Tóth uram háza volna?~–
829 40|                  uram háza volna?~– A biz ez; még azok a lovak is az
830 40|           meggyőződött róla, hogy: de már ez nem tréfa.~– De már most
831 40|                  festőnek mondania.~(Íme, ez is Apelles csizmadiája!) –
832 40|             halmozva egy szögletbe.~– Hát ez mi az Isten csodája, ez
833 40|                   ez mi az Isten csodája, ez a sok?~– Mivelhogy az én
834 40|                   meg. Mind emberére akad ez egy szálig; amit magamnak
835 40|         hajladoznak alá. Milyen pusztaság ez!~Elsompolyog a ház előtt,
836 40|                   lakik; milyen pusztaság ez!~Végigmegy a kávéházak előtt,
837 40|                   bókol. Milyen pusztaság ez!~Megkerüli a fényes színházat,
838 40|          falragaszoktól. Milyen pusztaság ez!~Végigtámolyog a Duna-parton,
839 41|                   Decsérynek is kiadatott ez a rendelet, ami neki aztán
840 41|               mint saját feleségével; hát ez bizony elég nagy baj Dorothea
841 41|                  zöldasztal mellett aztán ez a titulusa egy olyan hatalmas,
842 41|                   róla a vén cseléd, hogy ez nekik nagyon sokba fog kerülni:
843 41|            társaságot délre a pusztámon.”~Ez nem volt megvetendő ajánlat;
844 41|                nemesurak azt hitték, hogy ez csak valami tréfa; s szétnéztek
845 41|                 közülük felismerni.~Hanem ez azért a macskazenére nézve
846 41|                vezetője.~„Csollán Berti!”~Ez a név hangzott mindenütt.
847 41|                  kezében volna az ítélet.~Ez aztán kapitális tréfa volt
848 41|               hogy „országos gazember!” – ez csak egy politikai műszó,
849 41|                  közelített mindig. Hajh! ez az ember még most sem ejt
850 41|                amilyenné önmagát teremté. Ez a másik – senkié sem; nem
851 41|          protestánsokká kell lennünk.~– S ez öntől nagy áldozat lesz:
852 41|                 Bálvándynak nyűg volt már ez összeköttetés, s örült rajta,
853 41|             protestánssá lesz. Minő gyász ez az egész családfára! Pedig
854 41|            családjuk tagja lesz apostata. Ez keserűbb döfés volt még
855 41|                  mehet, mint katholika; s ez örömtelen ifjúság lesz rá
856 41|             megmarad annak, amivé kitért.~Ez megfoghatatlan makacsság!
857 41|               vele?~A legöregebb Decséryt ez a hír úgy lesújtotta, hogy
858 41|            azonnal tudatta a család, hogy ez elhatározása után semmi
859 42|       emlékezetére útlevéllel nem utazott ez ideig senki jó Magyarországon.
860 42|             voltak lökve a szabad ég alá.~Ez már Bányavárynak sok volt!
861 42|              térni első rémületéből.~– No ez, mondhatom, hogy furcsa
862 42|              furcsa kedvében találta most ez a levél.~Házassági rózsakötelékről
863 42|                mindenüvé elterjedt.~Tehát ez a bolondos ötlet azon kezdődött,
864 42|             szeszélyei kiismerhetetlenek. Ez a nő annyira beléd lehet
865 42|                   fogalmak. Az asszonyban ez csak pretium affectionis.
866 42|                gyakorolja.~Igaz, hogy biz ez csak „palást”. – „Palást”
867 42|                   palást”. – „Palást” biz ez; de meleg van alatta.~Aszályi
868 43|                  az uralkodó mirigy volt. Ez a rút, arctorzító ragály
869 43|                    Kálmán mellbeteg volt. Ez a költők és művészek és
870 43|                mosolygó arccal elaltatja.~Ez a költők, művészek és szeretők
871 43|              használta.~– Tudtam én, hogy ez az egy el fog jönni!~Melyik
872 43|                   közül, akikre ő várt?~– Ez aztán az asszony, aki ilyenkor
873 43|             egyiket is, amíg el nem múlik ez a veszedelem. Magát pedig,
874 43|                 bátyádnak fogadtál engem. Ez a te szavad volt, aminek
875 43|               mindig otthon leszek. Hanem ez az én roskatag alakom itt
876 43|                odakinn a három temetőben. Ez a három sírkert volt a váci
877 43|              ámíthatá el. Tudta jól, hogy ez a végnek a kezdete. Készen
878 43|                   azt mondá gazdájának:~– Ez nagyon is pompás szállás
879 43|              mégsem tetszett a szállás.~– Ez nagyon közel van a városhoz.~
880 43|                    azon egy kőfeszület.~– Ez jó hely itt – monda Kálmán. –
881 43|                    monda Kálmán. – De még ez is nagyon közel van.~S azzal
882 43|                  lesz nagyon jó. – De még ez is nagyon közel van.~Azután
883 43|             Tseresnyés mester –, hogy még ez is közel van?~– Mert nem
884 43|                    akik ezután születnek. Ez a hely itt egykor város
885 43|                vakolatával. – Igen, igen! Ez a nagy homokpuszta itt körülünk
886 43|                életünk, melynek szűk lesz ez a város; leszünk nemzet,
887 44|       márványkocka volt az; egyik lapjára ez volt bevésve: „Volt. Nincs.
888 44|                   Barkó Páltól: jól van-e ez így – ez némán ingatta fejét;
889 44|                Páltól: jól van-e ez így – ez némán ingatta fejét; és
890 44|                    hogy a keleti népeknél ez a tagadó fejcsóválás azt
891 44|                  hány sing távolságra van ez a kő a nagy kereszttől a
892 44|         Tseresnyés mester tudta jól, hogy ez a keleti üdvözlés módja,
893 45|                 se szerető asszony. Pedig ez olyan dicső volt! Pedig
894 46|                 azt, hogy „szép asszony”. Ez a nemezis pedig az, hogy
895 46|                 legyilkolja tőrrel, pedig ez még mindig szerelem. Az
896 46|              falun se nélkülöztesse vele. Ez az ítéletben körül is volt
897 46|                  szőréből telt ki, s hogy ez a szerecsen kisuvikszolt
898 46|                   beszélni, mint németül, ez a tudomány pedig őnála igen
899 46|                  kissé megdúzta az orrát. Ez már túlzása a kötelességnek,
900 46|           odaakasztotta a lovak elé.~– Mi ez, uram? – kiálta Katinka.~–
901 46|               csatolták.~– Ah, uram, hisz ez csúfság! – kiáltott fel