Part

 1 1 |       fején. Az angelus, aki azt hozta, nem valami angyal; hanem
 2 1 |       veszedelmes összeütközésbe hozta az előre lódult fejét a
 3 1 |       Nagy uram nem volt messze.~Hozta már a kalapácsot.~– Ne törjük
 4 2 |        társnak árulása veszélybe hozta, akkor tizenegy tanuló öntestével
 5 3 |      Azzal aztán nagyon akadékba hozta a társait is: azok is restellték
 6 5 |     mindenünnen szerencsésen meg hozta a classis primae bizonyítványt.
 7 5 |     kapadohány-illatú csókkal.~– Hozta Isten. Kedves uramöcsém.
 8 5 |         reszkető papiroson.~– Ki hozta ezt neked?~– Maga Kálmán.~–
 9 8 |    időben a társadalmi illem azt hozta magával, hogy aki ily kockáztatott
10 9 | egyszerre oly komoly szelídségbe hozta arcvonásait, hogy azokon
11 9 |        tréfa olyan jó hangulatba hozta az urakat, Kálmán is engedelmet
12 9 |          két garast az asztalára hozta.~Kiderült, hogy ebéd után
13 10|      tette, hogy megkérdezze, mi hozta hát ide a szép kliensnőt.
14 11|   kérdezé Kálmántól, ki maga nem hozta elő a tárgyat.~Kálmán nagyon
15 12|   Kalender úrhoz.~– Ah Jenőy úr, hozta Isten!~Óh Kalender úr ismer
16 12|       vitte az írójukat tova, mi hozta a leveleket haza? Óh, ha
17 20|        előtt a bozótot. Két fiát hozta magával.~Az egyik kis medvebocs
18 22|       éppen négy. – De mégis úgy hozta magával az ízlése, hogy
19 24|          fehér kötényt kötött.~– Hozta Isten méltóságotokat! –
20 24|          uram is. Karjánál fogva hozta magával Kálmánt, akit az
21 27|      önre nézve.~Hanem aztán nem hozta neki elő többé a verset.
22 33|     tréfálni nem szokott soha.~– Hozta Isten mindnyájukat! – szólt
23 34|       unokáját búcsúvétel nélkül hozta el tőle, csakúgy találkozzék,
24 39|          kedélyben volt. Magával hozta a gitárját is, s mikor a
25 40|    műárushoz.~Hejh! de szomorúan hozta őket vissza.~– Nem értenek
26 40|      mester uramhoz, hogy ha nem hozta el a csizmákat, hát én jövök
27 41|        per sundám-bundám elő nem hozta volna otthon a nagyasszony
28 42|     akkor azt mondják neki, hogy hozta Isten, tessék besétálni;
29 42|       mondja csak, micsoda fátum hozta önt ide?~– Őnagysága, Csollánné