Part

 1 1 |    kijut a gúny a grapsáknak; s jaj annak, aki ezt a kutyafülűnek
 2 2 |    Jenőy arcát elhagyta a vér.~„Jaj nekünk – súgá Barkónak. –
 3 5 |       álltak.~– Ülj le, és írj.~Jaj, de sehogy sem vette a nyaka
 4 5 |         kellett csinálni hozzá.~Jaj! Ez ám még a nagy tudomány.
 5 6 | gyűlésben. Az aztán a direktor! Jaj, de szép ember. Akár egy
 6 6 |         a kétgarasos atyafi”.~– Jaj, mamáckám! Ugye, abba is
 7 7 |         nevetési fáradságból.~– Jaj, kedves uramöcsém, nagyon
 8 7 | Uhhahaha! Bruhehehe. Ühühühühü! Jaj de nevetett minden ember!
 9 8 |       kézszorítással jutalmazá.~Jaj, de még ha csak a forró
10 8 |     olyan. Már szemügyre vette! Jaj, csak közel ne lépne a lámpásokhoz,
11 10|        veres, akkor részeges; s jaj annak, amelyiket egyszer
12 17|       keríté a vizes ponyvát.~– Jaj barátaim – mondá a komédiásoknak –,
13 20|       hová tette ön a bajuszát? Jaj be rút ön így! Bocsánat!
14 21|       majd magát a medve ellen.~Jaj de nevettek rajta. Szegény
15 24|         bevergődött Debrecenbe.~Jaj, de egyet kifelejtettek
16 25|         A levél kezdődött így:~„Jaj, kedves uramöcsém. A mama
17 27|         alatt is verset zokog: „Jaj, jaj, kedves apám, több
18 27|    alatt is verset zokog: „Jaj, jaj, kedves apám, több verset
19 27|      rabló, a másik az orgazda! Jaj annak, aki minálunk processzushoz
20 28|   ország addig él, amíg alszik. Jaj annak, aki fölébreszti!
21 31|     szóhoz sem engedte jutni.~– Jaj, jaj, kedves Jenőy, mit
22 31|       sem engedte jutni.~– Jaj, jaj, kedves Jenőy, mit csinált
23 34|       teremtőt magasztalják. De jaj, háromszor jaj annak az
24 34| magasztalják. De jaj, háromszor jaj annak az anyának, akinek
25 37|      pástétom is van és sherry. Jaj, ha ez még itt is szarvasgomba
26 37|      bácsi újra sírva fakadt.~– Jaj! a mama! Az édes mama, ha
27 37|      hogy Dorothea már asszony. Jaj de milyen sápadt!~A hercegnő