Part

  1 1 |                          termet, hogy alig lehet már kivenni, nem vetődött-é
  2 1 |                        valaki olyan sokat tanult már a kollégiumban, hogy kénytelen
  3 1 |                       klipitroklapatorium” pedig már a hangzása után könnyen
  4 1 |                  harmónia”. – „Quinquennis”, aki már teológiát hallgat, „longissima”
  5 1 |                          jog és igazság szerint.~Már most tehát tudunk mindent.~
  6 1 |                  rajongása megint elővenné, hogy már egyszer egy ilyen patriotikus
  7 1 |                         Nagy vastag könyvre nőtt már az fel, s minden évben új
  8 1 |                          fordíták nézeteiket; de már azok hiába keresték a krónikát
  9 1 |                        ahol az ő idejükben volt, már akkor máshová volt az rejtve.
 10 1 |                      ránk megneheztelt, s íme ma már meg sem jelene közöttünk. – „
 11 1 |                       efféle ~Csúffá lett rangot már eb-bőrre festé le. ~Óh idők,
 12 1 |                         le. ~Óh idők, erkölcsök! már ma a nemesi ~Rang az agarak
 13 1 |                      felelni akárkinek. Van tőle már egy érdekes ismertetés Juliánról,
 14 1 |                         Biz azt ki is nyomtatták már azóta.)~Most következett
 15 1 |                         párosodni. Rég kiveszett már az ivadékuk is e harcbűvölő
 16 1 |                          venni a magyar! – Hanem már tizennyolc év múlva a nemesi
 17 1 |                    hallja, azt képzeli, hogy élt már akkor, mikor ennek a versnek
 18 1 |                       Ocskay ?~De ennek a nótája már a kétségbeesés rivallása.
 19 1 |                        halhatatlanná tett, s aki már egy év óta eszi a mérget
 20 1 |                 méregevéstől úgy meghízott, hogy már imádkozni sem tud; mivel
 21 1 |                      adni a kábult részeget, aki már senkit sem ismer; azzal
 22 1 |                             Kend otromba részeg. Már engem sem ismer. Én physices
 23 1 |                         kocsmázni. Az otthon van már és alszik. Ha pedig kegyelmed
 24 1 |                      mikor az nagyon mérgelődött már, mikor a két jurátus és
 25 1 |                        tört magának a benyílóig, már akkor nem volt ott más,
 26 1 |                     poharazott.~Az elnöki széken már nem ült Jenőy, hanem sánta
 27 1 |                    egészen oda volt a tekintélye már. Pedig igazán tudós ember
 28 1 |               áthatlanságáról. Mivelhogy Biróczy már ott ül, s mivelhogy Biróczy „
 29 1 |                   kopogtatják meg a fenekét, ott már kong; – de még olyan eset
 30 1 |                      uram nem volt messze.~Hozta már a kalapácsot.~– Ne törjük
 31 1 |                       volna, hogy utánuk menjen, már kinn voltak a házból.~–
 32 1 |                      csittvári krónikát. Üthetik már ennek a nyomát; nincs már
 33 1 |                        már ennek a nyomát; nincs már az a pincében. Az alatt
 34 2 |                       melynek utolsó ivadékát is már az iz-nikmidi kaktuszbokrok
 35 2 |               dzimm-dzumm!”~Nem is szólal az meg már valami örvendetes alkalomra;
 36 2 |                         gyász van.~A cívis tudja már, mikor azt a hangot meghallja,
 37 2 |                   izzadott. Ez a nebuló most meg már perzsául felelt neki. De
 38 2 |                         börtönbe vettetik: és ti már azzal álltok elő, hogy minek
 39 2 |                   vállalkoztak. – A budai diétán már törvényjavaslat lett előterjesztve
 40 2 |                          kutyabőr, elég kutya az már úgyis!~Ez volt a legkeményebb
 41 2 |                         természetesen ellenezte. Már csak a históriai igazság
 42 2 |                       elő. Az ítélet készen volt már.~A rektor felolvasá azt
 43 2 |                   Szerencsétlen ifjak, mi lészen már most tibelőletek?~De kettészakította
 44 2 |                        eltávoztak.~Mikor aztán ő már egyedül volt ott, akkor
 45 2 |                           A második verset zúgta már a Rákóczi harangja, annak
 46 2 |                      verset fogja rezegni, akkor már mennek a kitiltottak, s
 47 2 |                    menjenek Isten hírével. Nincs már szolgálatukra dárdás, aki
 48 2 |                        Csuka Ferinek foltos volt már a csizmája; azt nem eresztették
 49 2 |                     eszükre téríté őket, hogy de már azt nem okosan teszik; nekik
 50 2 |                 pásztorhalmon üldögélve, s mikor már a hazatért társak nagy messze
 51 2 |                   nyakába borultak és sírtak.~Ez már nem a maguk baja volt.~
 52 3 |                    legyünk per tu. Itt a kulacs!~Már ezt a tréfát nem lehetett
 53 3 |                          kocsis, diák, uraság.~– Már most mondjátok meg, kit
 54 3 |                          elértek aztán ballagva, már akkor ott találták a kispadon
 55 3 |                     eperfa alatt Barkó Palit; ez már akkor ki is pihente magát.~–
 56 3 |                          volt a fejében, s mikor már készen állt a ház, ablakok
 57 3 |                       micsoda dolog az, hogy hát már a nagypénteket sem tartjuk
 58 3 |                     csíkból áll a nagypéntek, ők már két esztendő óta nem hallották
 59 3 |                        ajánlat. Hivatásukba vág. Már az első éves filozófus eljár
 60 3 |                         annál jobb; kivált mikor már ennyire vannak, mint ők.
 61 3 |                          rossz ott minden.~– Hát már most mit fogtok kezdeni? –
 62 3 |                       őshazáját fölkeresni.~– Ez már nagy szó. Van-e mivel?~–
 63 3 |                Képzelheted; én is vén fiú vagyok már. Annak van szüksége egy
 64 3 |                          kártyát adott elő, amit már mind ismert a hátáról.~Az
 65 3 |                          a csávába, a másodiknál már aztán birtokában volt az
 66 3 |                       kópéval nem akadtam össze. Már így jobb lesz, ha iszunk.~
 67 3 |                        faliszekrényből, amelyben már jóféle hegyaljai volt. No,
 68 3 |                       most adod fel a jót, mikor már beharangoztak.~Bertinek
 69 3 |                          udvaron nagyon hangzott már a számos gyülekezet ünnepélyes
 70 3 |                          Az udvar teletömve volt már a pusztai cselédnéppel:
 71 3 |                         a szószékbe Jenőy.~De ez már olyan szépen beszélt másfél
 72 3 |                         negyedik prédikáció után már az egész gyülekezet felállt,
 73 3 |                      csak kölyökpapok voltak. Ez már aztán az igazi.~És azzal
 74 3 |                      visszaültek a helyeikre. Ez már igazán pap; ennek van hangja
 75 3 |             prédikációját, bizony lemenőben volt már a nap.~Marci gulyás akkorát
 76 3 |                       vacsora osztás. Barkó Pali már fungált e hivatalban egyszer;
 77 3 |                       fogta őket kártyázni! Most már nem pénzbe, a keserves lecke
 78 3 |                       kártya mellett. Olyan volt már a kártya a sok kézben fogdosástól,
 79 3 |                  Behehehe! Hallod-e te Berti. Én már egészen birkává lettem magam
 80 3 |                           Azt hiszem, hogy nincs már annyi esett birka a pusztádon,
 81 3 |                          is sok, ami sok, eressz már bennünket odább.~– Óh, édes
 82 3 |                          kedves öcsém Jenőy. Ezt már fáinabb papirosra írtam;
 83 3 |                     Jenőynek adott levélben, azt már nem áruljuk el, mert asszonynak
 84 3 |                     Palinak adott tekercs? Abban már csak igazi pénz van. Érzik
 85 3 |                          azt szerencsésen, mikor már világhírű emberré lett;
 86 4 |                      diáknak híre-hamva sem volt már messze földön. Jó lába van
 87 4 |                          Tisza körül járnak azok már. – De a kutyák nagy sokára
 88 4 |                        kapaszkodva.~Éjszaka volt már, mire a diákok megérkeztek
 89 4 |                 lélekszakadva a révhez. Ilyenkor már a révész is alszik.~– Üff –
 90 4 |                    helyeinken kell lennünk, ahol már várnak ránk, kit Csányban,
 91 4 |                 visszahoz?~– Ma ugyan nem. Arról már felelek – monda a révész. –
 92 4 |                      révkunyhóhoz, az üldözöttek már rég csendesen aludtak egy
 93 4 |                        az alvást, s mikor társai már mélyen szunnyadtak, elővonta
 94 4 |                       reggelre olyan messze volt már tőlük, amilyen messze csak
 95 4 |                      Szegény Csuka Feri láthatta már a hős vérben forgó szemeiről,
 96 4 |                          a Rákóczival; mondhatta már, hogy ő így nem tud, úgy
 97 4 |                      porkolábnak, hogy tegye hát már most farkasgúzsba. Ez ugyan
 98 4 |                        ugyan jól kezdődik.~Hanem már a második percben elpárolgott
 99 4 |                        Biróczy egy lépésnyi tért már elnyert a szobájában.~Csakhogy
100 4 |                          monda Korcza úr, s most már a levelet eldugva háta mögé,
101 4 |                      nyúl versenyfutására.~Tehát már most „audiat!”~„Audiat!” (
102 4 |                interpunkcióban hibázhatott; most már ezt is híven iparkodott
103 4 |                          mondta Biróczy. – Tudom már, hogy mi hibázik.~Azzal
104 4 |                       igazság kedvéért. Minthogy már benne vagyunk az alkudozásban,
105 4 |                         emberlehúzó komondor; de már az bizonyosan fogadja; itt
106 4 |                   öltözetét. Pesten nemigen volt már akkor bonton ez a szabás.~
107 4 |                        gazdag. – Hanem azt vette már észre, hogy valami hamis
108 4 |                    olvasott a nő arcából, s most már ő is tudta, hogy mi van
109 4 |                         abban a levélben. S most már ő rajta volt a sor elpirulni
110 4 |                       Kálmán ismét föltekintett, már nem látta a hölgy arcán
111 4 |                         alkalmazásra ajánlhatna.~Már eltagadta azt, hogy éppen
112 4 |                     bárminő körülmények mellett?~Már erre nem felelt.~– Várjon
113 4 |                     Katalin” és a „Katinka” most már két különböző fogalom!~Véletlenül
114 4 |                        tíz ujja szétmeredt.~Most már mind a két ajkát behúzta
115 4 |                     száját nyitva hagyva, mintha már a nyelvén volna a további
116 4 |                            felelt Kálmán, s most már nem pirult, hanem sápadt. –
117 4 |                      rosszul él a patvarista.~De már azt a kézszorítást férfiasan
118 4 |                       nem tudta, s egy nap alatt már otthon leszek. Kérem önt,
119 4 |                     elóggott-móggott rajta, hogy már minek jönnek ilyen csodabogarak
120 4 |                  szerencsekegyét?~Ezt az utóbbit már akkor mondta el Korcza úr,
121 5 |                         ápoltad.~Húgaid, öcséid, már a kapuból várják jöttödet:
122 5 |                         rajtad, mekkorát nőttél! Már a szakállad is ütközik,
123 5 |                     pecsétnyomó gyűrűjével; most már érdemes vagy, hogy rád bízassék
124 5 |                          neveden szólított, most már ifjú úrnak címez.~Kutya,
125 5 |                       ellesik, mire kigondoltad, már teljesítve van.~Mikor aludni
126 5 |                     Mikor kimégy az utcára, most már karodba fogóznak családod
127 5 |                        csak elmégy mulatni; most már gyöngéden figyelmeztet valamennyi
128 5 |                keserűséget, ha egy ételből neked már nem marad. Utolsó vagy,
129 5 |                         tüzes gazdasszony, pedig már a hatvan éven felül jár;
130 5 |                    hatvan éven felül jár; a haja már fehéredik, de az arca még
131 5 |                   Hatalmas, férfias egy asszony. Már boldogult férjét is oly
132 5 |                     szárnyai alatt, s Béni bácsi már Isten jóvoltából 47 esztendős,
133 5 |               apácskámnak!”, holott ez utóbbinak már húsz év óta meg van adva
134 5 |                      legcsendesebb éjszakája; de már Béni bácsinak rájár a szája,
135 5 |                      nevelés a kisebbik fián; de már nem segíthetett rajta. A
136 5 |                  önfejűséget adományozott. Ebben már a nagyanyja vére uralkodott.
137 5 |                   homloka egész a tarkójáig tart már, de azért védve van jól,
138 5 |                     Isten. Kedves uramöcsém. Hát már megint ünnepek vannak?~Béni
139 5 |                       örült pedig, hogy ő is kap már egyszer ilyen módi francia
140 5 |                          mellének támasztotta.~– Már hogy én – menjek be a nagymamához,
141 5 |                         nagy okosan.~– No látod, már tudom, hogy mit mondok.
142 5 |                            mindezeket nem viseli már senki.~Azután ott vannak
143 5 |                         legfertelmesebb módikat. Már micsoda utálatos hábitus
144 5 |                       vászonneműket. – De hát az már micsoda gondolat volt a
145 5 |           felsompolyogván, csakugyan ott találta már édesanyját, Kálmánt és Cilikét.
146 5 |                          hol a félpokolban jársz már, mikor annyit kereslek!~–
147 5 |                             Imádkozzál magadban!~Már ez mégis nagy pogányság,
148 5 |                        Asszonyanyám nem eszik?~– Már én jóllaktam.~Kis idő múlva
149 5 |                         akik még akkor is, mikor már nem járnak iskolába, mikor
150 5 |                       nem járnak iskolába, mikor már nem kényszerű kötelesség
151 5 |                         semmit megtudni. Érted-e már?~– Értem igenisz. (Nem értette
152 5 |                          egész istálló! – kiálta már egészen kihozva sodrából
153 5 |                          poltura.~– Jól van. Ezt már most kerítsd körül, s írd
154 5 |                        érte.~– Ugyan ne menj fel már azzal a sorral oda a padlásra,
155 5 |                        fonók elálmosodnak, mikor már Böske még arra is csak a
156 5 |                   vigyázzatok!”~Reggel öt órakor már megint idebenn vannak a
157 5 |                       tapasztalt fehérnép voltak már, azok meghallhatták.~Kárpótlásul
158 6 |                       valaki sietni látta. Mikor már ő a szokott csámpás őgyelgését
159 6 |                      egymás után visszahordták a már kivitt tálakat. Azt sem
160 6 |                       jeles aktoraik vannak, azt már meg kell adni.~– Kivált
161 6 |                     kezdte, ott, hogy „Betellett már a magyarnak Búval töltött
162 6 |                     csakugyan elengedhette volna már a balsors Hunniának.~Legalább
163 6 |                  egyúttal a társaság szabója; de már másodnap minden embert ismer
164 6 | Kakambukifornihorgyeminomen herceget” adnák.~„Az már csak pajtába való!” – volt
165 6 |                     szorgalommal folytatta, hogy már az ötödik hónapban készen
166 6 |                      menetelnél.~Egy este pedig, már a hétórai harangszó után
167 6 |                       volt a baja, hogy elkésett már a teátrumból; s aztán amíg
168 6 |                   aggódott, hogy senki sem talál már lenni a kasszánál, akitől
169 6 |                      tőle a fejében. Én ismertem már egy olyan urat, akinek az
170 6 |               vállalkoznia.~S csakugyan nem volt már a kasszánál senki. Béni
171 6 |                           mert odabenn nagy volt már a nevetés. „Sganarellát”
172 6 |                       sem volt ott; az is elment már a karzatra a darabot nézni.~
173 7 |                          úrhölgy érkezett, kinek már zártszék nem jutott, kerít
174 7 |                         a súgó házikójára: „súgj már annak a huncfutnak jobban,
175 7 |                     elővették Cserni Gyurkát, az már kedvence volt a közönségnek,
176 7 |                        este a mi Kálmán barátunk már azon vette észre magát,
177 7 |                     nagyasszony.~Béni bácsi képe már akkor komoly volt.~– Nem
178 7 |                      fogta a tenyereivel.~Kálmán már csak végigvárta, hogy hadd
179 7 |                          Úgyis nagyon sokat töri már magát a tanulással. Csak
180 7 |                          gondolják meg azt, hogy már az első megjelenésüknél
181 7 |                      Bálvándyt. Sokszor látta őt már városukban megfordulni,
182 7 |                          férfira.~„Miért hogy az már férfi, én pedig még csak
183 7 |                     volnának. – Csakhogy egyszer már látjuk. Jöjjön csak velem.
184 7 |                       unokáját.~Bálvándy ismerte már a szűk ajtócskát, melyen
185 7 |                       bátran bevezeté Kálmánt. Ő már otthon volt a színpadon.~
186 7 |                           ha először is a kardja már arra a célra nem lett volna
187 7 |                         tenni, hogy ne fehérítse már be jobban az arcát, mert
188 7 |                      akkor is adósa marad, mikor már fizetett neki. Ahányan látják,
189 7 |                          békében hagyják aludni.~Már e szavaknál ismét a tréfás
190 7 |                          és szidja erősen – most már nem a dán király lelkét,
191 8 |                      Bányaváry Jenőyék házánál. (Már csak hagyjuk meg azt a nevet,
192 8 |                          tu” tizenkét mágnással; már annak ha fele igaz volt
193 8 |                       annál többet is tett. Amit már Béni bácsi sem kívánt tőle.~
194 8 |                      egész városban nincs olyan. Már szemügyre vette! Jaj, csak
195 8 |                         vehetné! Bárcsak letenné már azt a bukétot.”~Hanem az
196 8 |                          olyan kedvenc dala volt már, hogy a vége felé az egész
197 8 |                         színészek is levetkőztek már, az igazgató egyedül maradt
198 8 |                          zárja be a szálát; mert már én is hazamegyek.”~Ily fényes
199 8 |                          a konyhában. Sőt, mikor már lefeküdt, akkor is felébreszté
200 8 |                         éneke „Fidelim, Lillám!” Már azt várta, hogy a bakter
201 8 |                         hallotta volna.~Hanem ez már nem a „Fidelim, Lillám”-
202 8 |                      öcsém íróasztalához, ki ott már reggel óta studérozik, kockáztatva,
203 8 |                       még elég szíve nincsen? Az már választott; ő pedig még
204 8 |                      fölmenni a lábára.~– Te! Te már ember vagy. Vármegye tisztviselője
205 8 |                       néhányszor.~– Összeszedted már a könyvedet? – kérdé aztán
206 8 |                          még készülnöd belőle?~– Már készen vagyok.~– Mikor indulsz
207 8 |                       van. Ezt szeretem. Ne légy már itthon. Ha a vizsgát letetted,
208 9 |               patvaristák tanulnak~Egy hét múlva már ott volt Kálmán Korcza úrnak
209 9 |                          volt. Mondta neki, hogy már várták; a principális kapta
210 9 |                       van jól, domine fráter (ez már nem „audiat”), nem kell
211 9 |                     fogja kiszolgálni: hanem azt már kérem, hogy le ne itassa
212 9 |                     ellenészrevételeket: ismerte már a principálisa furcsa szokásait.~
213 9 |                 principális az irodába került, ő már régen ott ült az íróasztalnál
214 9 |                    megmondá Korcza úrnak, hogy ő már hazamegy, s majd elküldi
215 9 |                        volt még öröme. Tavasszal már kezdődött a tulipánidény,
216 9 |                           Tóthnak hívják, akiről már beszéltem, hogy valami erőszakoskodási
217 9 |                      Decséry gróf ellenében; hát már kiegyeztem vele a gróf nevében.
218 9 |                ceremóniát csinál hozzá.~– Szabad már, no! – kiált eléje Kálmán
219 9 |                         az állát simogatva.~– De már azzal a kis pénzzel majd
220 9 |                         fel magában.~Hanem akkor már közbelépett Tóth uram.~–
221 9 |                         egy felmarkolásra. Mikor már a tizedik csomót számlálta
222 9 |                           vajon adja-e még. – De már lappadni kezd.~A következő
223 9 |                           No, még ez a kevés. Ez már az utolsó csomó. Harminc
224 9 |                          érte, de nem fog rajta. Már most találja ezt egyszer
225 9 |                    elvitetni tőlem. Elég kereszt már énnekem ez a nyelves asszony.~–
226 9 |                       hivatalos karakterét?~Most már hova szaladjon utána?~Hanem
227 9 |                    kopogtatás ismétlődik.~Szabad már!”~Meg újra kopogtatnak.~–
228 9 |                      kopogtatnak.~– Ejnye, ki az már?~Odasiet, feltárja az ajtót.
229 9 |                    termetét egy hajdan kék, most már fakó, hétgallérú köpönyeg
230 9 |                          kérdé tőle Kálmán, mert már be szerette volna csukni
231 9 |                  bosszúsan csapta le a tollát, s már a nyelve hegyén volt, hogy
232 9 |                       azt kiáltsa Korcza úrnak: „már megint itt van!” – de Korcza
233 9 |                      ültették volna le!~– Vártam már excellenciádra – monda Korcza
234 9 |                        gróf!~Most szerette volna már aztán Kálmán a fejét a falba
235 9 |                      visszakerült a palackokkal, már akkor a két úr az ebédnél
236 9 |                        jurátusnak. Nekem is volt már szerencsém egyszer találkozni. (
237 9 |                        megfeledkeztem róla, mert már húsz éve nem voltam azon
238 9 |                     nézetei vannak; s megszoktam már, hogy minden kedvét teljesítsem.
239 9 |                          ennyivel megelégszik?~– Már nem tudom. Meg fogom kísérteni –
240 9 |                       szívességeért.~Kálmán most már többet kezdett érteni.~A
241 9 |                   benyitott Tóth Máté uram. Most már minden bejelentés és alázatos
242 9 |                         Hja, ő is ebéd után volt már, s olyankor Tóth Máté uram
243 9 |                     hintó a vén szürke négyessel már ott várt a kapu előtt; őexcellenciája
244 9 |                    Kálmán visszatért az irodába, már akkorra Korcza úr készen
245 10|                 egymásról – ott a papíron! Mikor már kifogytak egymás klienseinek
246 10|                       bajuszosan és mérgesen.~Mi már ismerjük ezt az alakot.
247 10|                      csizmám talpának beszélnél. Már most én itt leülök a kanapéra,
248 10|                          Hanem Korcza úr ismerte már a vendégét.~Csúnya intrikus
249 10|                      huszároknál.~Korcza úr most már egész hozzákészülést engedve
250 10|                   úgyhogy az utolsó párbeszédnél már a vitatkozó félnek le kellett
251 10|                        összeaprítalak kuty – (de már ez nem fért oda).~Minthogy
252 10|                          pedig több sor nem fért már az ajtóra, Korcza úr fogta
253 10|                         az ajtó felső részéről a már elmondottakat, s olyan magasan
254 10|                          én a császártól sem.~De már erre a mondásra megszűnt
255 10|                 jelenlétét. A bérkocsi ott várta már az ajtó előtt, mely Budára
256 10|                 papucscsattogást hall közeledni, már tudja, hogy most Jutka asszonytól
257 10|                        hiszem. Ön olvasta, tudja már, mi van benne. És én is
258 10|                          remeket tud építeni, az már művész; s aki éppen hegedülni
259 10|                       hegedülni is tud rajta, az már virtuóz!~Száraz volt az
260 10|                      nyelvelési kedve. Azt hitte már, hogy afölötti örömében
261 10|                           hogy afölötti örömében már eszébe sem jut az úrfinak
262 10|                         ez a jelenet.~Megálmodta már az asszonyt; de még nem
263 10|                       volt az idő, Jutka asszony már hívogatta az urakat vacsorálni.~
264 10|                          behozta a levest; bánta már, hogy elhallgatott valamit
265 10|                     letegye a tálat az asztalra, már kifúrta az oldalát a titok.~–
266 10|                         örökölik. Sátory Katinka már gyermekkorában tudta azt,
267 10|                          No, úgy tíz év múltával már kezdett valamit sejteni
268 10|                          el is váltak. Az okokat már tudhatja ön a per adataiból.
269 10|                       levélre ismert benne. Most már elolvashatá. Őróla volt
270 11|                         A vállzsinóros inas most már nem fogadta azzal a gyanús
271 11|                        első megjelenésekor. Most már divaturacs volt, nem kopott
272 11|                      menté magát Kálmán.~– Talán már készen is van? – szólt csodálkozástól
273 11|                         saját poharát sem ismeri már.~– No hát, domine frater! –
274 11|                     betenni a perbe.~Kálmán most már ijedten tekinte fel rá.~–
275 11|                         Csak scriptoristica? No, már ezt szeretem! Tehát csak
276 11|                        volt. Csak exercitium. Az már más. No lássa, az ilyen
277 11|                        az ellenfél volna.~Kálmán már azt hitte, hogy egészen
278 12|                     kérőbe jövő ifjúhoz: „volt-e már uram-öcsém korhely?” Ha
279 12|                          sok apró hitelező.~Most már nem lehetett Kálmán ellen
280 12|                        Ha írt nagyanyjának, most már nem volt olyan kevés szavú,
281 12|                     annyiszor nyelve hegyén volt már, hogy elmondja Katinkának
282 12|                   ugyanabban a hullámban.~Kálmán már úszott.~– Én elmegyek önnel
283 12|                         Együtt fogunk utazni. Én már kigondoltam, ön mint titkárom
284 12|                          titkárom jön velem.~Itt már ismét Kálmán büszkesége
285 12|                       jól ismernek és használnak már. Felkeresi Kalendert.~Ez
286 12|                        mosolygott hozzá, pedig ő már tudta, hogy mi szüksége
287 12|                     szólt Kálmán bosszúsan; most már jól értve, hogy a második
288 12|                    kiüsse a fontot.~Most értette már Kálmán a dolgot. Kalender
289 12|                       Egyenesen Katinkához ment. Már fél nap óta nem látta. Nagy
290 12|                        idő!~Szabad bejárata volt már hozzá minden időben; számára
291 12|                         piperénél. Nem is szokta már kérdezni az inast, hogy
292 12|                    asztalra, úgy látta, hogy ott már fekszik valami. Egy másik
293 12|                     magáét keresztbe tette rája.~Már a szalonba áthallotta csengeni
294 12|                     felkacagott e paródián. Most már aztán úgy nevetett, mint
295 12|                       Katinkára. Mához egy hétre már Ostendében kellene lenni.
296 12|                        Kálmán; – „hol leszünk mi már akkor?”~Katinka egy megtagadó
297 12|                      Kiadta nekik az utat.~– No, már most menjenek. Készülnöm
298 12|                   egymással rokon ellentét.~Most már a féltést is meg kellett
299 12|                     levéllel jelenjek meg, s azt már nem nézi el a kiskorúaknak
300 12|                          kapott, önnek a házából már úgy jött ki, mint hamisító.~–
301 12|                          fejébe, amint föltette. Már ezért mégiscsak vissza kellett
302 12|                    akiknek a szívükben van. Most már ismerem önt. Nem kívánok
303 12|                         büszke akart lenni.~– Ez már más szó!~Most tehát ő is
304 12|               becsületbeli tartozássá vált. Most már biztosítva vagyok. Jöhetne
305 12|                         alászolgája.~Kálmán most már igazán felmagasztalva érzé
306 12|                  vezethetni. – Versenyezhet most már azzal a másik „úrral”.~Természetesen
307 12|                           azután.~Amint hazaért, már a folyosón várta Jutka asszony.~–
308 12|                       siessen! Ugyan régen várja már itt valaki a kerti szobában.~–
309 12|                      ülnél vis-à-vis.~No, ez meg már éppen olyan dolog volt,
310 12|                       orcájától. Helyetted pedig már naponként jár az irodájába
311 12|                    találkoztál vele.~Kálmán most már haragba jött.~– No, de hagyj
312 12|                       mint a másiktól.~Késő volt már az éj, mikor aludni ment.~
313 12|                           szemével kíséri; annak már a lova kopogása az ablakhoz
314 12|                          a katonáknál), s hogy ő már maga keresi a kenyerét,
315 12|                         csak puffra él, s hogy ő már valami, mert első waldhornista
316 12|                       viszontlátás.~– Olvastad-e már a Tudományos Gyűjteményt? –
317 12|                            Észre sem vette, hogy már hazudni is tud. Az ember
318 12|                       Hisz a címlapon is fel van már jegyezve.~– Úgy, igaz!~–
319 12|                   figyelemmel kíséri azt, amivel már ő nem is törődik; ez megvonja
320 13|                          a port. A sárga csizmát már nem viselték; a fénymáz
321 13|                         Korcza urat régen ismeré már, s Jenőyt hallotta emlegetni.
322 13|                      hagyták őt magára. De pedig már fölösleges volt a strázsálás.
323 13|                     megkérdé, hogy reggeliztek-e már; nem bánta akármit felelnek
324 13|                   következik még egy mondás, ami már gorombaság: „… sed cerebrum
325 13|                         őrölt.~A kastély udvarán már cseléd- és tisztviselősereg
326 13|                        Decséry főispán jurátusai már úgy élnek, mint gróf úrfiak.
327 13|                    belépett.~Másnap a reggelihez már áthívták a jurátusokat a
328 13|                         iratokat előkészíteni.~– Már az archívum asztalán állnak –
329 13|                  revindikált kereszt.~Hazakerült már, fel is volt állítva; tiszteletére
330 13|                történetet, amit talán hallott is már. A mostani kancellár, fiatal
331 13|                       ész. Önről sokat beszéltek már nekem. Beszéltessen ön magáról
332 13|                          hívás zavarta fel.~Most már egész biztossággal lépett
333 13|                         Kálmán arisztokrata volt már. – Ebéd után pedig Biróczyval
334 13|                       ismereteit:~– Hallod-e, én már ezt az egész házat kiismertem.
335 14|                         realisticus korban pedig már azzal sem elégszenek meg,
336 14|                        még Dorotheát vegyük ki).~Már a kicsi grófoknál is megvan
337 14|                       azért mind a hárman tudják már és előre beszélik, hogy
338 14|                        pedig: a jövendő főispán. Már ilyen kicsiny korukban tudnak
339 14|                          egy este a néger, mikor már Biróczy is elnémult a nibelungi
340 14|                     tanult? Hogy később nem volt már neki elég, amit tanítója
341 14|                    hévvel sietett volna előbbre, már magától érteni, már szavalni
342 14|                     előbbre, már magától érteni, már szavalni akart, már kényszerítette
343 14|                      érteni, már szavalni akart, már kényszerítette magát, hogy
344 14|                   nyelven beszéljen tanítójával? Már meglepetésekre készült.~
345 14|                        íratott le. Kálmán száját már egyszer megégette az a tapasztalás,
346 14|                         részesültek valaha. Most már el vannak feledve.~Monsieur
347 14|                         jó tulajdonságát; de aki már még a magyar magántáncot
348 15|                        neve napja tartatik. Mint már tudjuk, a Decséry család
349 15|                      eléje vezette Dorotheát. Ez már nagy volt arra, hogy verseket
350 15|                liliomszál odaborult a keblére, s már nem mosolygott, de ahelyett
351 15|                          nyert a világban. Arról már biztos lehet, hogy őt nem
352 15|                        fog kedveskedni.~És erről már a hercegnő sem tudott semmit.~
353 15|                        be a végzett táncot.~Most már Pál gróf maga ment helyébe
354 15|                   álmodhatott arról, hogy hármat már megnyert a partie-ből; az
355 15|                       kegybe jutott.~Otthon volt már egészen.~
356 16|                    Katinka sírt keservesen.~Most már megtanulta, hogy a féltékenység
357 16|                  gyógyíttassa magát.~– Köszönöm, már meggyógyultam – viszonza
358 16|                          áll kötélnek.~– S hátha már meg is tette volna?~– Micsoda?~–
359 16|                  Theseust visszahozza Naxosra.~– Már akkor Csollán úr itthon
360 16|                           Két Kecskébe” szállni. Már én gondoskodtam neki szállásról
361 16|                           Fehér Hajó”. – Mai nap már senkinek sem megy a fejébe,
362 16|                       sok kovácsigazítástól több már a vaspánt, mint a fanemű,
363 16|                    szerezte.~Hanem a négy ló, az már kitett magáért. A rudas
364 16|                        mondja a másik lónak, no, már most húzz te!~Ekkor következik
365 16|                        Egy tízes a belépés.~– De már oda elmegyek.~Berti rögtön
366 16|                   elmaszkírozni.~Ezen kisasszony már várt itt a nagyságos úrra,
367 17|                      utódai viselnek.~Az előadás már megkezdődött: a dob elhallgatott,
368 17|                felismerte Bálvándyt. Kívánkozott már utána régen. Azért is sietett,
369 17|                         Az előadás javában folyt már akkor. Legelső látvány volt
370 17|                vesztettek, akik elszalasztották; már ugyan mi bolond értelme
371 17|                          valamennyi.~„No, lássuk már a kutyákat!” – türelmetlenkedék
372 17|                        annyira vitték őket, hogy már összeágaskodtak s elkezdték
373 17|                        át a népzaj; sokan voltak már, akik ezt ismerték. Ah!
374 17|                     másik percben ugyan fogta ám már a talián Bertinek a gallérját.~–
375 17|                           Bertinek most tetszett már aztán ez a tréfa tökéletesen!~
376 18|                  élvezetek közé tartozott. Ekkor már éjfél felé járt az idő.
377 18|                       rendelje ide kilenc órára.~Már kopogtat is valaki az ajtón. „
378 18|                         csak nézte, hogy mi lesz már ebből.~Wasztl a nyakravalóját
379 18|                      kibújni a hajcécuból; mikor már az egész város, minden utcaszeglet
380 18|                      ragasztva a cédulával; most már csak ki kell állni a gyepre.~–
381 18|                         azt azzal el! Ismerem én már ezt a tempót. Tavaly is
382 18|                       Wasztl pajtás.~– Üm, de ez már furcsa. Az embert idebolondítják,
383 18|                       hogy ami nyomtatva van, az már „gedruckt”, az olyan, mint
384 18|                         ha nem akar birkózni. Én már előre egy új bekecset is
385 18|                          a fejét.~– Ejnye no, ez már mégis nagy szörnyűség! Így
386 18|                         is Hercules volt valaha. Már találkoztam velük a Zrínyiben,
387 18|                         utcára, látta, hogy most már egész népcsoport áll az
388 19|                        ott a két csók között.~De már ezért Kálmánból kitört a
389 19|                        olyan sokat, mikor ismeri már a természetét.~A jó öreg
390 19|                       hogy nagyon sokat találtam már inni, adja tudtomra szép
391 19|                     derék ifjút az igaz útra.~De már ez ellen a tiszteletes felpattant!
392 19|                        magyar nemesi címerre. Te már megtaláltad a „gradus ad
393 19|                       asztalnál ültek, a hölgyek már elmenekültek onnan. Kálmánnak
394 20|                         nélkül épültek, s miknek már a falun kívül érezni a bűzét,
395 20|                        jobbik fele: a medvebőrre már előre ittak.~Hatszáz hajtó
396 20|                        hogy menjenek tovább.~Itt már elhagyta őket az ösvény,
397 20|                          eljutnak a Korda-főhöz, már hallania vízesés zúgását.
398 20|                          zúgását. Ez az út aztán már egészen tornászoknak való
399 20|                          Kegyed többször is volt már hajtóvadászaton, hogy úgy
400 20|                         hiszen a teremtő Úristen már maga is megbánta ezt a vállalatot.
401 20|                       rejtélyei közt. Csak volt. Már ki van találva. Ítéljen
402 20|                         az, kacajra fakadt~– No, már csak nem mondhatja senki,
403 20|                      töltjük az időt: íme én önt már fél óra óta bibliai magyarázatokkal
404 20|                         a kérdésre régen készült már Kálmán; de még most sem
405 20|                     előttem örökké. Hanem másnap már ébren voltam. Láttam magamat
406 20|                  asszonyom – három ember számára már nagyon kicsiny.~– Tehát
407 20|                    hagyta őt sírni. – Hiába volt már az.~Katinka meg is bánta
408 20|                    szokták megnevezni.~„Az, hogy már mást szeretek!”~De Katinka
409 20|                  fizetett, és elfutott előle.~De már ezt erős dolog volt Kálmánnak
410 20|                    felfogadták, mind megindultak már azt a göröngyös utat törni:
411 20|                    lehetett volna!~– Most fogtam már meg önt – szólt Katinka
412 20|                       indult ön meg, ezen haladt már jó nagyot – és most idáig
413 20|                      Kész nagy emberek is vannak már a világon, s a legelső jó
414 20|                       jurátus?) – akkor aztán ön már tekintélyes úr lesz. Híre,
415 20|                      elég. Dorottya grófnő pedig már valószínűleg özvegy lesz,
416 20|                    szivárványa egészen alálapult már a földre, mintha egymáshoz
417 20|                          fenyőszálon. Ott azután már meg volt menekülve. Fel
418 20|                      jőne, hanem a másik percben már látta, hogy oltalma felesleges;
419 21|                    egészen belészeretett. Talált már jegygyűrűje számára helyet.
420 21|                     vétek; de éppen nem lőni, az már főbenjáró bűn.~Pedig hát
421 21|                        nélkül a vadásznő, s most már az ő jogai léptek gyakorlatba.~–
422 21|                      jogai léptek gyakorlatba.~– Már most tessék azoknak, akik
423 21|                   ítéletet a vádlottakon.~Akinek már volt bajusza, az kapott
424 21|                         egész a füléig; s akinek már úgyis a füléig ért a bajusza,
425 21|                  elkövetett ügyetlenségért. Neki már meg kell nyugodni abban
426 21|                  kísérhetnéd a hölgyeket.~Ez meg már éppen nagylelkűség volt!
427 21|                         vadászszerencsét sem ad.~Már alkonyodott az idő; a nap
428 21|                        felé. A következő percben már látszott a vadász, amint
429 21|                        személyes bátorságát. Ezt már csak úgy csinálta ki a sors,
430 21|                          borókabozót választotta már el tőle; a medve abból is
431 21|                     rusznyák is, a báró is. Most már csak az az egyedüli menedék
432 22|                szakítania, azzal a szóval: „most már mást szeretek.” Még sokszor
433 22|                          hidegvérrel mondá rá:~– Már be van írva.~A társaság
434 22|                      recsegett Aszályi hangja.~– Már be vannak írva, előre! –
435 22|                      tábla előtt.~– Ez is be van már írva – monda a főjegyző. –
436 22|                         asszonyság tud lőni!! az már be van bizonyítva. A kocsis
437 22|                 odafurakodott az asztalhoz. Most már azzal a mosolygó praetensióval
438 22|                     Hanem hát Aszályi hozzá volt már ahhoz szokva. Akkor érezte
439 22|                     akkor minden élvezet ki volt már merítve. A hajdúk meggyújtották
440 22|                       Nem is rejtette magát most már a fenyőgallyak közé. Előbbre
441 22|                     panaszos magánbeszédét, most már igazi könnyekkel szemében.~
442 22|                fenyőgallytorlaszon; nem törődött már sem fehér pantallonjával,
443 22|                         lengyeleknek. A magyarok már ismernek bennünket; ideértve
444 22|                        erről. – Mert tőlünk most már el nem maradsz, amíg itt
445 22|                        embertől.~A főispán ugyan már tudatta a hercegnővel, hogy
446 22|                Társaságból kiteszik a szűröm; de már egyszer historicum, hogy
447 23|                         ünnepnap nekünk. Hallod, már harangoznak! De odakinn
448 23|                  vándorszínésznek gyakorlata van már ebben. Evő-ivóeszközt, s
449 23|                          Kifogyott az úti eleség már két nap óta. Reggeltől késő
450 23|                      mind fölettük zölden. Nekem már tűzkarikát hányt a szemem
451 23|               nehezteléssel.~– Hah! de negyednap már bandériummal jöttek elénk
452 23|                      sokkal több hű jobbágya van már ebben az országban, mint
453 23|                         Van benne szédület, mely már nem félelem, hanem gyönyör.~
454 23|                       országot meghódítottunk mi már! – mondá büszkén Bányaváry. –
455 23|                             Nem ott leszesz-e te már akkor a nádori udvarnál,
456 23|                     akkor is látni fogják, mikor már napvilágos lesz az ég. És
457 23|                       becsületes orosz rég látta már a közeledő fergeteget, s
458 23|                      kecskepásztor kunyhóját! Ez már az otthon!~Egy düledezett
459 23|                       besötétedett. Tovább menni már nem lehet az erdők sötétjében;
460 23|                       kunyhóhoz, a tűz elhamvadt már, csak a csillagok ragyogtak
461 24|                    ereszkednek le.~Másnap reggel már oszlóban volt a vendégsereg.
462 24|                        része kocsira pakolt, más már odább is állt. Akik a múlt
463 24|                          Szekérre voltak pakolva már a színészek is, s dalolva
464 24|                        Ah, bajtárs! Előkerültél? Már azt hittem, hogy megszöktél
465 24|                    keveredhetni vele. Hanem most már végezd hivatalos kötelességeidet,
466 24|                        És valamennyi háznak volt már vendége. Hiszen nem lehet
467 24|                           Kell annak lenni.~– Én már mindent elkövettem, amit
468 24|                        mondá neki Bálvándy:~– No már most tessék az úrnak kimenni
469 24|                      énnálam egy óráig is.~– Hát már hova mennék ilyenkor vásár
470 24|                         az utcára kirakatván.~De már erre Mák uramnak kezdett
471 24|                       utcán találta; hanem a ház már akkor be is volt népesítve
472 24|                      tréfa volt. Nem is teremnek már a mai világban ilyen emberek
473 24|                          itt lesz: utána küldtem már, de biz annak egy kicsit
474 24|                           végzi az helyettem. De már csak németül tudnék, hogy
475 24|                         No, ne sírjon. Vertem én már meg magát máskor is. Ugye,
476 24|                          kerülni?~– Hát hogyan?~(Már bizony Tóth Máté uramon
477 24|                          Sára asszony. – Egyszer már megcsapták kendet a gányó
478 24|                  asszonyt az iránt, hogy biz ott már senki sem eszik ezüsttányérról
479 24|                      Tóth Máté uram vállára). Én már második felesége vagyok:
480 24|                          azért Isten kegyelméből már a harmadik pusztát szereztük
481 24|                    konyhai dolognak vége szakadt már, s a házileánynak ilyenkor
482 24|                         főispán nagyokat ásított már; Sára asszony észrevette,
483 24|                        magas uraságok álmosak is már. Van gondoskodva kényelmes
484 24|                         nemzetes uram hol hál?~– Már mint én? – szólt Tóth Máté
485 24|                         Paraszt bőrének való az, már megszokta. Soha a nagyasszonyom
486 24|                        háziasszonyt; megszokta ő már azt; a kollégiumban a hideg
487 24|                        mellett; jó paraszt lenne már őbelőle.~Ennek aztán tetszetősen
488 24|                         minden ablaka sötét volt már; aludt mindenki. Az istállók
489 24|                       egy paraszt telkénél, s én már mind a négy gyermekemre
490 24|                    szolgálatba kellett állnia, s már József fiai betöltötték
491 24|                        bolondos meghívóját. – Én már azt hiszem, hogy minden
492 24|                        diétán elhatározzák, hogy már ezután magyar nyelven kell
493 24|                    Magyar magyarnak nem is tudna már engedelmeskedni. Adót fizetnem
494 24|                kolomphang vegyült. Két hálótársa már nem feküdt mellette. Azok
495 24|                       után láttak. A ház kéménye már füstölt; ott már főzéshez
496 24|                         kéménye már füstölt; ott már főzéshez kezdtek.~A távolban
497 25|                       amint belépett a pitvarba, már Tóth Máté uram jött reá
498 25|                        vegyünk búcsút szépen, ha már menni kell – monda Tóth
499 25|                           Cilike”.~Tehát Jenőyné már megtudott valamit az ő találkozásáról
500 25|                         A leckeadásnak vége volt már.~Most aztán, mikor közel