Part

 1 2 |       mondtuk.)~Tíz társa nyújta egymásnak kezet.~A nagytiszteletű
 2 10|    ócsárlásában, akkor nekiesnek egymásnak kölcsönösen, mint két gladiátor,
 3 12|        árnyék mindenben vér. Két egymásnak ellenmondó szín, két egymással
 4 16|       mind a ketten megbocsátunk egymásnak, s azontúl úgy fogunk élni,
 5 17|      utoljára könyörögni kezdtek egymásnak, hogy kössenek valahogy
 6 17|      összeágaskodtak s elkezdték egymásnak a torkát fojtogatni; akkor
 7 18| magyarázza az ő felhívását ki-ki egymásnak.~Ez átkozott rossz tréfa,
 8 20|        milyen szép.~– No, hát ha egymásnak jutottunk, induljunk a helyünkre –
 9 22|        többé. Mi pedig el fogjuk egymásnak mondani, két hosszú év óta
10 23|          gondolt, kezeit nyújták egymásnak; Cilikét felültették összefont
11 23|         még, panaszosan beszélve egymásnak a goromba viharról, s a
12 25|    keresztvizet. Hogy verik bele egymásnak az arcát a sárba, s akkor
13 27|           A két szeleburdi azzal egymásnak rohant, s úgy elpüfölte
14 27|        gyülekezve magyarázgatják egymásnak, micsoda ügyben jöttek ide,
15 29|         kétszer is keresztülment egymásnak az útján, anélkül, hogy
16 29|          éjszakát kívántak volna egymásnak.~Sietett a kasznár jól ismert
17 30|   összekeltek, akkor megfogadták egymásnak, hogy soha nem fogják egymást
18 34| elkülönített s minden darabjában egymásnak ellenségévé tett nép, feje
19 35|       sem nyúlt. Idegenek voltak egymásnak.~Az öregasszony meg akarta
20 35|        majd hozzá, s mondogassák egymásnak: itt állt hajdan az a vityilló,
21 39|    költeményeiket; itt beszéltek egymásnak vakmerő reményeikről, s
22 39|      sokan ismerik, s mutogatják egymásnak. Ha ügyelt volna rájuk,
23 39|       adós és két hitelező, akik egymásnak mindenükkel tartoznak, az
24 41|           hogy ők terhére vannak egymásnak; de a hölgynek akarta engedni
25 44|        tizenkét év előtt tettünk egymásnak, hogy e napon Pesten összejövünk:
26 46|         erkölcsi tanácsot, átadá egymásnak a hitestársakat. – Óh! milyen