Part

 1 4 |    írásban. Az egyik az, amelyik magától cseppen el a tollból: ez
 2 5 |       neki, mit tegyen; megtette magától is, ami az ő dolga volt,
 3 9 |     kapott tőle, hanem elmúlt az magától.~Milyen nagy volt aztán
 4 11|         irgalom.~– Hát lássa! Ez magától igen szép igyekezet, hogy
 5 12|          el. Így majd elmúlik az magától.~Korcza úr is hagyta a fiatalságot
 6 14|       sietett volna előbbre, már magától érteni, már szavalni akart,
 7 14| születésére: úr, Istenétől: ész, magától: jellem. – Az ilyen látványban
 8 17|       nézőket, nem tagadhatá meg magától azt a gyönyörűséget, hogy
 9 22|           Óh, azért nem dobta el magától. Ne higgye azt soha a kegyetlen
10 22|    szerelmének élt, úgy el lehet magától szakítania, azzal a szóval: „
11 24|     béreslak. Tóth uram sajnálta magától a tiszti palotába költözni,
12 25|          vagyok, eltaszít valaki magától, akkor legyek rá nézve ott,
13 27|          lehet a lelket elhagyni magától!~Elfelejtheti valaki szerelmét,
14 27|       elhagyott toll megmozdulna magától, szárnyával fölfelé emelkedve;
15 27|        lapra.~Aha! A régi mese a magától író tollról! A pók, mely
16 27|         jutott reggeli víziója a magától író tollról. Rossz szájíze
17 32|  meglátja, hogy ráismer-e Kálmán magától. Kálmán fogadkozott, hogy
18 32|     gyöngéd modorban utasítja el magától, s meg kellett magában vallania,
19 35|       talán rá lehet fogni, hogy magától ment oda.~Hogy azonban Kálmán
20 36|     harmadikkal, és egyre szórta magától a kincseket, mint Bosco,
21 36|          összetoborzani: dűlt az magától. Este egész processiojárás
22 37|        Bányaváry uramtól, és azt magától elhagyná, akkor Benjámin
23 37|    félévet, hogy Kálmán el fogja magától űzni ezeket az ő barátait,
24 42|         vészes miazmát elhárítsa magától. Nem is kérdezte Cilitől,