Part

 1 1 |       mívelnek kendtek itt? – kérdezé parancsoló orrhangon, s
 2 2 |    gúnydalt ott a pincében? – kérdezé a rektor.~Biróczy orcátlan
 3 5 |       szerény törleszkedéssel kérdezé:~– Asszonyanyám nem eszik?~–
 4 9 |    keresett valaki azalatt? – kérdezé azután Kálmántól, amint
 5 9 |       Mi legyen az a tárgy? – kérdezé Korcza úr.~– Egy kőfeszület.~–
 6 10|  szegletét csúnyául felhúzva, kérdezé:~„Micsoda?”~Az őrnagy elszörnyedt
 7 10| mögött.~– Nincs több hozzá? – kérdezé aztán, mikor Kálmán elvégezte
 8 11|       asszony a replikához? – kérdezé Kálmántól, ki maga nem hozta
 9 12|     Tudományos Gyűjteményt? – kérdezé Jenőy úrtól.~Jenőy úr magas
10 15|       No, hát te mit tudsz? – kérdezé ezután tőle a család szokott
11 15|    bruhahában a főispán aztán kérdezé mellette ülő sógorától: „
12 20|       visszafordult s hidegen kérdezé:~– Miért?~– Azért, mert
13 21|      s durcás szemrehányással kérdezé:~– Nos, hát nem ilyen volt-e?~
14 22|        aki önre lekiáltott? – kérdezé összehunyorított szemekkel
15 29|    kerülsz ide?~Ezt Bányaváry kérdezé Kálmántól.~Hiszen Kálmán
16 29|    neked ipecacuanhát adni? – kérdezé Bányaváry.~– Hogy egy kicsit
17 35|      most már itthon marad? – kérdezé Tseresnyés uram. Aztán be
18 37|     közepébe, hanem aztán azt kérdezé súgva:~– De nem visznek
19 39|  szemei a sírástól.~– Hová? – kérdezé Kálmán.~– Nagy a világ… –
20 41|     fogunk utazni, ugyebár? – kérdezé hideg udvariassággal.~–
21 44|       évszám.~Tseresnyés uram kérdezé Barkó Páltól: jól van-e
22 44|          Hová megyünk most? – kérdezé Tseresnyés uram a tudós
23 45|      oda, asszonyom.~– Nem? – kérdezé rábámulva Jenőyné.~– Nem.~