Part

 1 5 |         az iskolából kicsaptak.~Hja persze, az egészen más találkozás.~
 2 5 |         aztán nagyot sóhajta.~– Hja bizony, kedves nénikém,
 3 5 |          az is eltart éjfélig.”~Hja, egészen más zaj az! Attól
 4 7 |          Hát ön honnan tudja?~– Hja, én mindent tudok. De most
 5 9 |       mind a hármunkra nézve.~– Hja! Kedves nagyuram, Tóth uram! –
 6 9 |         a maga alkotta ködbe.~– Hja! Ez pedig nehéz dolog! –
 7 9 |     alázatos kocogtatás nélkül. Hja, ő is ebéd után volt már,
 8 10|    értem ezt az egész dolgot.~– Hja, biz ez furfangos eset.
 9 13|       hogy te pörölni is tudsz! Hja, mihez nem tud az ember,
10 16|         róla: ő nekem férjem.~– Hja, azt nem tudtam.~– Még többet
11 23|     előbb nem haltunk meg éhen? Hja, barátom, a színésznek élelmesnek
12 24|       személy” nevet viselt.)~– Hja, annyi személynek meg éppen
13 24|        konyhaművészete iránt.~– Hja, jó iskolába jártam ám én! –
14 24|     jónak látta közbeköhögni.~– Hja bizony, még akkor csak olyan
15 24|     mert négy nyelvet is tud.~– Hja, amire a nyomorúság tanítja
16 27|    megvárakoztatja valamennyit. Hja, az fontos ügy lehet, amiben
17 29|        is valószínűleg ott van.~Hja, a színészéletben gyakran
18 31|   megkezdődhettek az előadások.~Hja, bizony nehezen ment eleinte.~
19 32|     tudom, hogy nincs igazam.~– Hja, kedves barátom, ha azok
20 33| Komáromban mondják: krumplit.~– Hja, bizony – kezdé Tseresnyés
21 37|      Párizsig megy a causája.~– Hja, van annak, aki érti magát.~–
22 37| emlékezett már rá Béni bácsi.~– Hja kedves mosziő, ez csak „
23 40|     hiba lenne ezen a képen?”~– Hja, azt maga nem érti, mester –