Part

 1 1 |         a tergiversatio! Mindent tudok. Fel vagytok adva! Valljátok
 2 2 |         Én csak azt mondom, amit tudok.~– S mit tud kend a krónika
 3 3 |  katonának – szólt Csuka Feri. – Tudok trombitálni. Úgy fújom a
 4 3 |         nagy szó. Van-e mivel?~– Tudok törökül, tatárul, perzsául,
 5 3 |    oláhul és görögül; s amit nem tudok még, megtanulom.~– Hát a
 6 4 |        patvaristájától.~– Bizony tudok azt is.~– No, hát írjon!~
 7 5 |          Ha azt tudom, amit most tudok, nem fogadtalak volna úgy,
 8 7 |         tudja?~– Hja, én mindent tudok. De most legyünk csendesen,
 9 12|          én egy szebb vadászatot tudok, ahol csak ketten leszünk,
10 18|         tette nevezetessé.~– Nem tudok én olyan messziről olvasni.~–
11 18|       vasgyúró, se akrobata; nem tudok az egészről semmit.~– Ohohohohó!
12 21|        nem bántottam. Én nőt nem tudok ölni, még ha medve is.~Egészen
13 24|         egymással.~– Én soká nem tudok elaludni, mikor ilyen tiszta
14 24|       még a földünknél is.~– Nem tudok róla – felelt, bundáját
15 32|       házába!” Látja, még mindig tudok idézni a szentírásból. Hát
16 32|          magam ügyében csak bíró tudok lenni, nem ügyvéd.~– Bíró? –
17 34|    munkádban, s napestig meg nem tudok válni a nézésétől. Nem győzök
18 35|     helyezé bizalmát, hogy talán tudok még olyan lábhüvelyt önteni,
19 37| megtanulta tőlem, amit magam sem tudok.~      ~Egy meredek kapaszkodónál
20 39|      álmomból ébredek fel, s nem tudok többet megaludni. Ugyan
21 40|        Nem, azt meg nem engedem. Tudok én annál az ön számára okosabb
22 45|    nincsen könnyem. Látja én nem tudok sírni. De a szívem akar