Part

501 34|              még mások is.~„A nyomdász, ki csak kalendáriumot ad ki,
502 34|                ki csak kalendáriumot ad ki, a szerkesztő, aki ingyen
503 34|             Majd a nagyravágyás démona: ki fölvezette a szédítő magaslatra,
504 34|      vetélytárs-Isten.~Egy másik múzsa, ki csókjaival elhalmoz. És
505 34|                  a nemesebbek fejlődnek ki náluk, derült kedély, társaságkereső
506 34|                jár nyomaikban. A leány, ki meggyalázott, büntetve van
507 35|           induló gabonás hajón alkudott ki magának helyet Pestig, s
508 35|                 sok viszontagságot állt ki az úton, erős déli szelek
509 35|                 valaki a vállára ütött.~Ki az a valaki?~Béni bácsi
510 35|           mamához; tudja, a pipát előbb ki kell szívni, mert ha csak
511 35|              mert ha csak félig szívják ki, hát bajuszt kap.~– No,
512 35|              kap.~– No, hát csak szívja ki jól a pipáját, hogy bajuszt
513 35|                s arra Béni bácsi menten ki is hajolt az ablakon megint,
514 35|                nem a Duna vetette volna ki a partra, hanem a tenger
515 35|             Próbálja meg akárki, menjen ki az utcára kopott öltözetben,
516 35|                félrészegen bebukó alak, ki odakinn elkezdett veszekedés,
517 35|                 arca mosolyogva fejezte ki a viszontlátás örömét.~–
518 35|              akart vele valakit ütni.~– Ki vagyok én, te rabszolga? –
519 35|        megszolgált ütleget jobbra-balra ki ne osztott volna, mely ütlegekért
520 35|            Áruló volt a saját titkárom, ki sátorom falán megjegyezte
521 35|          egyedüli ember, aki Bányaváryt ki tudja gyógyítani ebből a
522 35|                 én indítványom oda megy ki, hogy ez a barna kenyér,
523 35|              köpönyegemet, s iparkodtam ki a házból. És íme bekövetkezett,
524 36|              alak hogyan került ide, és ki fia, arról mentől jobban
525 36|             ugye? Úgy hoztál ide? Mondd ki, hogy cudar ember vagyok:
526 36|              Tudod, Cilike nem állhatja ki a kávét, gyümölcsöt szeret
527 36|          percben mindezt igazán érezte; ki tehet róla, hogy este kilenc
528 36|                 követek el halálbűnt, s ki engem mindennap hétszer
529 36|             lusta, mozdulatlan közönség ki volt lódítva helyéből. Ez
530 36|           nagyon durva műnek jött volna ki a kezéből.~A dolog eredete
531 36|           kacagva nyitott be Kálmánhoz, ki akkor is írt.~– Hallatlan
532 36|            műhelyből Tseresnyés uramat, ki jött a szokott bőrkötényével,
533 36|                a zsebbeli pénzt én adom ki neked; egy tízesnél többnek
534 36|                 hogy egyetlen barátunk, ki a művészet és irodalom ügyéért
535 37|          szépség bírása nem annak való, ki szerelme tárgyát féltve
536 37|           szerelme tárgyát féltve őrzi, ki a tánctermek szegleteibe
537 37|                 arcmozdulataira figyel; ki gondolatait találgatja,
538 37|                 gondolatait találgatja, ki lelkét odaadja neki, ki
539 37|                 ki lelkét odaadja neki, ki ruhája suhogására tűzbe
540 37|            ruhája suhogására tűzbe jön, ki egy mosolyától boldog lesz,
541 37|                 mosolyt irigyli mástól; ki annyit követel, amennyit
542 37|              Bálvándy volt az az ember, ki Kálmán helyét betölté. Az
543 37|                a német uralkodó herceg, ki három év előtt Dorotheáért
544 37|                 bolondja. Hadd poétázza ki magát; nem kell útjába állni,
545 37|               Kálmán? – Szegény Kálmán! Ki gondolt még őrá?~      ~
546 37|                szemek, hogy gömbölyödik ki az arc, hogy tágul a mell
547 37|                 is kilencednapra nyílik ki a szeme, mint a kismacskának.)~
548 37|       elváltoztát. El fog-e szomorodni? Ki fog-e csordulni szeméből
549 37|              Bálvándy igen derék férfi, ki egy nőt boldogítani tud.~
550 37|             Béni urat is magával hozva, ki ezúttal csak a jobb lábára
551 37|                bácsi ölelő karjai közé, ki csak bámult, mint a sült
552 37|                 tegyen amit akar; lökje ki az unokáját, a nemes, derék,
553 37|              meg nem lódítja Béni urat, ki csak állt ott, és kíváncsi
554 37|             mert én hosszú útra megyek, ki Bécsbe és Párizsba.~– Mi
555 37|             daliás termetű férfi szállt ki, karját nyújtva az utána
556 37|                 biztatta, hogy szálljon ki az is, kénytelen volt rászánni
557 37|                 hölgyet is megpillantá, ki amannak a karjába kapaszkodott.~
558 37|              frank, akkor a fekete jött ki, a croupier behúzta az egészet. –
559 37|           claudo”, aki a bűn üldözésére ki van küldetve.~Reménylé,
560 37|                 a kívánsággal? Nem löki ki az ajtón? Vagy éppen talán
561 37|               felét bankjegyekben kérte ki a pénznek.~A bankár pénztárnoka
562 37|             saját rendeletére állította ki a váltót.~Ezt nem értette
563 37|                 Ez óhajtását több ízben ki is fejezé előtte. Bálvándy
564 37|               ismeri helyzetemet. Nekem ki kell szabadulnom még ma.
565 37|                semmi nyereség.~– De hát ki az ördög az a hitelező?~–
566 37|            elcsípett, innen ugyan addig ki nem ereszt, míg a feleségem
567 37|                 az anyád innen valahogy ki nem vált.~Ez volt pedig
568 37|                magában: „én tudom, hogy ki az a másik”.~Biróczyval
569 37|                 adósságai vannak, miket ki kell fizetni; de nagyatyjától
570 37|            rongyos hetvenötezer frankot ki akart rázni a dolmányujjából.
571 37|              míg utoljára az kerekedett ki belőle, hogy neki magának
572 37|      Csollánnénak, s aztán ő egyezkedik ki Bálvándyval.~Biróczy azonban
573 37|               könyörög, hogy szabadítsa ki őtet e siralmas fogságából,
574 37|            fogságából, mert ő nem állja ki tovább, ő felakasztja magát.
575 37|           visszaérkezett, mindig nagyon ki voltak sírva a szemei Dorothea
576 38|               üres fiókot, hogy kerül-e ki még belőle valami szalámimaradék,
577 38|             elkíséri a színházi szolga, ki a színpadi ruháját kosarastul
578 38|            bezárt ajtón át a cselédtől, ki a kapunyitásra elősietett.~„
579 38|                van oda – mondá Aszályi, ki udvarmester, kukta, felszelő
580 38|               vacsora, melynél Aszályi, ki bortöltögető, tósztmondó,
581 38|               az az ötlete támadt, hogy ki kellene kocsikázni a Duna-partra,
582 38|        bérkocsikat hozatott Aszályival, ki lovászmester, forspontbiztos
583 38|              nőül vette, nem kerülte őt ki Kálmán, sőt mint régi ismerőssel
584 39|             távol állni. Egypár íróban, ki Kálmán szelleme által túlszárnyalva
585 39|              közé tartozott Biróczy is, ki a jogtudományi szakban figyelemreméltó
586 39|        félbeszakad a jó kedve; Aszályi, ki fennhangon mesélt valamit,
587 39|            érdeke bír engem mozgásra.~– Ki az?~– Azt is megtudod, ha
588 39|                 értenie Kálmánnak, hogy ki „az az asszony”.~„Csollánné?”~
589 39|                 ismerted azt az embert, ki szülőid csöndes hajlékából,
590 39|           Kálmán mint egy álomjáró ment ki az utcára. Gondolatainak
591 39|           énnekem nőm néma ajkát látni, ki ellen annyit vétettem, s
592 39|                ellen annyit vétettem, s ki soha nem hányta azt szememre.~–
593 39|             hitte magáról, hogy egészen ki van már békülve saját jobb
594 39|                 a társasággal; ne vonja ki magát a többiek közül. Bányaváry
595 39|                 Pedig Plato bölcs volt; ki meri azt mondani, hogy nem
596 39|               az pedig csak annyit vett ki a félhomályban, hogy itt
597 39|        melyeknek akármelyikéből ugorhat ki egy összeesküvő carbonari
598 40|                  ezt csakugyan nem adja ki az én lélektanom. Te, a
599 40|        roskadnunk alatta. Mégsem térünk ki az útból. A nyomor szövetségesünk
600 40|      Nagyanyáddal kibékülésed nem térít ki utadból; csak eszközt ád
601 40|        Segélyezte, hogy egy lapot adjon ki (ez volt az első szubvencionált
602 40|                 Magyar folyóiratot adni ki, közönség nélkül, kiadó
603 40|               minden erőltetés, nem jön ki a tollból az első szó, vagy
604 40|               arcképe nagyszerűen ütött ki. Olyan volt ezüstgombos
605 40|                varsába. Wasztl volt az, ki Tseresnyés uramnál rendelt
606 40|            Hanem azért Tseresnyés uram, ki Wasztlt még hentesinas korából
607 40|             Wasztl gallérját, úgy tolta ki az udvarra. A nagy mahumed
608 40|                emlékeztetés által, hogy ki kellett fordítania keble
609 40|              Egyszer a csizmadia segíti ki a hínárból a művészt, másszor
610 40|          csizmákat az öreg szolgálónak, ki azokat a nagy vásáros ládában
611 40|              szép almáspejen kocsikázni ki a Városligetbe.~Erre megszólalt
612 40|                 fel az almáriomot, vedd ki onnan az ezüstgombos mentémet,
613 40|                 hogy kis hálófülkéjéből ki ne sántikáljon, megnézni,
614 40|                valaki az ajtón. – Nyisd ki, gyerek! Valami pajkos suhanc
615 40|                 hogy most a tisztaszoba ki van adva egy fiatal úrnak;
616 40|            azokra is ráismerek? – Aztán ki pingálta ezeket a képeket?~–
617 40|             hiábavalóságokra egy garast ki nem adott, s most száz forintot
618 40|             százat, hanem kettőt húzott ki Tóth uram a bugyellárisból.~–
619 40|              író is; egy folyóiratot ad ki, amelyből bizonyára többet
620 40|                 ugyan nem tudom, hogy ő ki légyen, nem is gyaníthatom,
621 40|               szakácsné hiába szaladgál ki az utcaajtóba lesni, hogy
622 40|               van még nyitva, onnan hat ki egy vékony fénysugár.~Kálmán
623 41|             kitűnően goromba szónoknak, ki egy másik szintoly minőségű
624 41|         megtörésében találja hivatását; ki, amint ellenfele megszólal,
625 41|          küldöttség csak megvan; de hát ki fogadja el?~Hiszen van a
626 41|            kitűnő szónok azzal mentette ki magát e megtisztelő bizalom
627 41|         speechelni. Addig-addig tagadta ki magát minden ember e tisztességből,
628 41|                  egy nap ingyen tartani ki valami nyolcvan lovat és
629 41|                délre”, de nem „ebédre”. Ki mondja azt, hogy délben
630 41|               az előénekes, úgy kiáltja ki valami rekedt hang.~Ha arra
631 41|            perduellis botrány okozói, s ki volt annak a vezetője.~„
632 41|               az ember még most sem ejt ki tollából egyetlen keserű
633 41|            tőlük, hogy Dorothea egészen ki lesz zárva az úri vagyonból.~
634 41|                 hogy a nő volt az első, ki az erdélyi hat hetet indítványba
635 41|                  nem élhet oly férjjel, ki atyját s az egész Decséry
636 41|                 lesújtotta, hogy többet ki nem lépett a szobájából.~
637 41|                 Pesten egy beteg költő, ki valahol elhagyatva fekszik
638 42|               dacára Kálmán tilalmának, ki azt mondá neki: „te nem
639 42|              mert meghaltál.” Már előre ki is csinálta magában az élces
640 42|               napig vesztegzár alatt.~– Ki parancsolta így?~Egy nevet
641 42|                 bátor szívű ember volt, ki csak nevetett azon, hogy
642 42|              amíg a kétheti vesztegzárt ki nem állják.~Bányaváry könyörgött,
643 42|               városba be ne mehessenek. Ki voltak lökve a szabad ég
644 42|        átellenben; a Decséry-palotában.~Ki az?~A házfelügyelő, Csuka
645 42|              levelet írjon Bálvándynak, ki akkor Aradon volt. A levélben
646 42|             alatt Bruderschaftot ittak, ki tudja hányadszor. Aszályi
647 42|                 van, ameddig a bor gőze ki nem megy a fejéből; de másnap
648 42|                  ha még egyszer idejön, ki kell dobni az ajtón.~
649 43|           pálinkafélét, hogy meszelteti ki szobáit klórmésszel naponként,
650 43|                 fel tud kelni, s vágyik ki a szabadba. – Jótékony nemtő,
651 43|             szabadba. – Jótékony nemtő, ki az élet álarcát teszed fel,
652 43|                 kísérőit magával messze ki a marhalegelőn, vásárálláson,
653 43|              egy sírnak való területet, ki is fizette neki az árát.~
654 43|              felelt Kálmán.~– Óh, uram! Ki háborgatna bennünket e csöndes
655 43|           bennünket e csöndes helyen?~– Ki? – szólt Kálmán, és égő
656 43|                 Tagjai levonták, idegei ki voltak merülve.~Ápolóival
657 43|                 volna valakit.~„Senki.”~Ki jönne most tehozzád, elhagyott
658 43|               Kimegy a cseléd, megnézi, ki az.~A posta hozott egy levelet
659 43|                 irántam, mint az Isten, ki oly súlyosan büntet engem
660 44|               odabenn az ő halottjának? Ki fog téged eltemetni?~Ott
661 45|          egyedül beszélgetett a pókkal, ki a szegletben szemfödeleket
662 45|          énekeltet, a halálórabogárral, ki páratlan számokat ver az
663 45|          ágydeszkák között, s a szúval, ki a kemény fában perceg.~„
664 45|              nem tudták nyomra vezetni. Ki tudná, a lezajlott országos
665 45|          lezajlott országos zűrzavarban ki hova jutott a frissen kaszált
666 45|             elgondolkozott rajta, vajon ki lehet az a boldog, akiről
667 46|                a legmagasabbat választá ki, szintén a zsidópiacon:
668 46|               juhászkutya szőréből telt ki, s hogy ez a szerecsen kisuvikszolt
669 46|           férjet, mint egy fejedelemnő, ki népe javáért elhatározta
670 46|              valaki magára, akkor aztán ki nem tudott belőle jönni,
671 46|              kívülről a fogantyú nyakát ki nem tekerte valahogy. Berti
672 46|                 kiáltott fel a delnő, s ki akart ugrani a kocsiból;
673 46|                fel a Váci utcára, onnan ki a Kúria elé, s így a kecskeméti
674 46|            Aszályi éles rikács hangját, ki mindenütt a kocsihágcsó
675 47|              hanem élő, növekedő óriás, ki évek alatt századok mulasztását
676 47|                a testhez hozzánőtt agy, ki vele együtt érez, együtt
677 47|              fölé!~De hol van e sír?~De ki tud arra rávezetni?~Rég
678 47|            halva az egyetlen honpolgár, ki őt eltemette, s sírjának
679 47|               mondá, hogy nem jó barát, ki barátja temetésére el nem
680 47|              nagyon kerestek.~„Menjetek ki a ferencvárosi temetőbe:
681 47|             között? Népár. Mi emelkedik ki oly fényesen abból? Ravatal.
682 47|                szedték Jenőy Kálmánnal?~Ki tudja azt?~Talán elhaltak
683 47|               közülük. Talán van tudós, ki most is éjjel-nappal folytatja