Part

 1 6 | Megjöttek! – kiálta izzadságtól ragyogó arccal.~– Kik vannak itt? –
 2 7 |          akiben egyesítve van a ragyogó magyar mágnás s a kóbor
 3 11|       ártatlan; védelmem tüzes, ragyogó, meggyőző lesz. Ekkor jön
 4 11|     célszerű, mert igen szép és ragyogó; tehát én beiktatom azt,
 5 12|     Kálmán holdjává szegődött a ragyogó csillagnak; az volt az ő
 6 15|       azt mondta neki, folyvást ragyogó orcával:~– Éppen ezt táncoltam
 7 20|     milyen rút lett, kitüntette ragyogó gyöngy fogsoraival, hogy
 8 20|   Kálmán lelkesülten emelte föl ragyogó arcát. Azt hitte, hogy most
 9 22|       selyemruhája suhanásából, ragyogó szeme pillantásából, és
10 22|  cinóber és malachit darabok, s ragyogó marmarosi gyémántok. Mind
11 24|         méltóságotokat! – szólt ragyogó nyájassággal –, ugyan szép,
12 24|        párjával egymásra téve a ragyogó cintányérokat; négyre terítve.~–
13 27| balvégzet hamuba döntött minden ragyogó előkészületet. Az udvar
14 35|     pipázott.~No, ha azt a nagy ragyogó fejet azzal a hosszan lelógó
15 36|       hajjal rohant be a házba, ragyogó arccal kiabálva: „Ez Kálmán!
16 37|      még őrá?~      ~Egy reggel ragyogó képpel, szétborzolt hajjal,
17 38|       egyedül.~Magyarország két ragyogó géniusza.~A Duna-partra
18 42|          No! – és? – kiálta fel ragyogó arccal Katinka.~– A zsibói
19 43|       két mosolytól, részvéttől ragyogó arc. Nem is egy; de kettő.~