Part

 1 4 |        levelet, szikrázó szemekkel tekinte annak átadójára. Hanem a
 2 10|          fiskus!~Kálmán kíváncsian tekinte hátra, vajon ki lesz az
 3 10|      Kálmán csodálkozva és remegve tekinte a szép ásító nőre, ki unja
 4 10|      Kálmán sértett érzékenységgel tekinte végig a nyelves cseléden.~–
 5 11|            fiatalember megdöbbenve tekinte fel, mikor ez a szárnyasállat
 6 11|            Kálmán most már ijedten tekinte fel rá.~– Ahán! – monda
 7 12|      kegyeskedjék.~Kálmán kérdőleg tekinte Katinkára. Mához egy hétre
 8 12|     melyből saját elváltozott arca tekinte rá vissza. Egyszer aztán
 9 13|             hanem rettegésteljesen tekinte a hercegnő arcára: „vajon
10 20|          mintha Istent imádna, úgy tekinte könyörögve Kálmánra, s ismétlé
11 20|          mondást.~Kálmán elbámulva tekinte a hölgy arcába. Abban ugyan
12 20|           hölgy szava.~Megdöbbenve tekinte vissza.~A hölgy ott állt
13 22| protocollumot.~Az alispán mérgesen tekinte rá: éppen ott szakította
14 23|        Cilike néma szemrehányással tekinte Kálmánra, s a kebléből feltóduló
15 24|          mindenki kérdő bámulattal tekinte reá, Tóth Máté uram hideg
16 28|          gyermekek?~A nádor élesen tekinte az ifjú szemébe, s látta,
17 30|        Kálmán kezét, s oly lánggal tekinte annak szemébe, hogy meg
18 39|            Cilike kérdő bámulattal tekinte rá.~Bányaváry csak annyit