Part

 1 1 |          rettenetes költemény egy sötét, félig világított földalatti
 2 1 |          végig duzzadó orcáján.~A sötét tógás alakok csendesen zengték
 3 4 |             Ez az én dolgom.~– Ha sötét van, s rossz az út, a lámpást
 4 4 |       harag villámai elpihentek e sötét szemekben, amint az ifjút
 5 9 |     rózsaszínű, zöld szegéllyel s sötét csokoládészín és sárga csíkokkal,
 6 10|           iszonyú tanulmány! Mily sötét országa a földalatti világnak!
 7 22|          saját napja előtt valami sötét test állt szüntelen: Bálvándy.~
 8 23|         hangzik idáig, de alattuk sötét, borongós erdő és mező.
 9 24|        cselédháznak minden ablaka sötét volt már; aludt mindenki.
10 27|  ablaktáblái be voltak téve, hogy sötét legyen; de dolgozószobájában
11 29|   engedélye nélkül. Éhes volt.~Jó sötét volt már, amint a kastélyból
12 31|      Akkor egyedül állt a parton, sötét mogorva falrakás, durván
13 31|    méregkeverőnek, egy csábítónak sötét lelkéhez méltó szavakat
14 32|           már emlékezett ezekre a sötét szemekre!~– Ismerlek, szép
15 32|           végig a testén, midőn e sötét szemekbe nézett hosszasan,
16 33| emlékezeté.~Nagyanyjának levele a sötét éjjeli tájképet, mely jövőjét
17 38|          kisfia otthon volt.~Kinn sötét volt, az eső esett; az órák
18 41|       Közéjük menni nem tanácsos, sötét is van; de hasztalan megy