Part

 1 2 |           lett volna, amiben pedig kettőt kivéve, a többiek nem is
 2 11|          most vesse ön egybe azt a kettőt. Azt, amelyet Csollán Berti
 3 14|       mellé szedni Decséry főispán kettőt, hármat, néha többet is;
 4 17|         vissza a mészároslegény.~– Kettőt egyre! – monda Bálvándy,
 5 23|          discanttal kísérte mind a kettőt. És mind a három énekében
 6 24|    méltóságotok? No, hát akkor még kettőt ideteszek. (S amíg félrefordult,
 7 24|         őméltóságának: „Miért csak kettőt? Hát a család többi tagja?”~–
 8 26|           Hát természetesen mind a kettőt – monda a nagyasszony. –
 9 29|           esti órákból egyet, néha kettőt is azzal szokott eltölteni,
10 29|           visszahozattam, s mind a kettőt beledobtam a tűzbe.~– Hahaha! –
11 33| Jártomban-keltemben vegyest mind a kettőt. Csizmadia vagyok, az apám
12 34|    töltöttek egy napot, Velencében kettőt. Triesztben hátrahagyták
13 36|         vagy sírtak! – Vagy mind a kettőt.~Hogy Cilike olyan vitéz
14 39|    Biróczytól.~– Nem jól tetted. – Kettőt kellett volna neki adnod.~–
15 39|   töviskoszorút, és viselte mind a kettőt büszkén; te ismerted azt
16 40|            De nem is százat, hanem kettőt húzott ki Tóth uram a bugyellárisból.~–
17 40|        kettőért kettő; s én mind a kettőt viszem; már tudniillik,
18 41|         figyelemmel kísérte mind a kettőt, és mindig jobban kezdte