Part

 1 5 |             testvéreid bámulnak.~A cseléd, ki még elmeneteledkor neveden
 2 5 |   szeretetét, mikor jó kedve volt. Cseléd, családtag melegedett derült
 3 24|         aki úgy dolgozik, mint egy cseléd; mint olyan cseléd, aki
 4 24|        mint egy cseléd; mint olyan cseléd, aki úgy henyél, mint egy
 5 24|      tenyerünk a jó barátunk. Ha a cseléd, a szakmányos látja, hogy
 6 24| végigalussza a napot. Nálam minden cseléd jó cseléd, mert ott vagyok
 7 24|             Nálam minden cseléd jó cseléd, mert ott vagyok mindig
 8 40|          Minden nap egy nap; a vén cseléd egy nap azt jelenté, hogy
 9 40|      semmit.~– Pedig – monda a vén cseléd – ma is láttam az utcán
10 40|            neki szükséges.~Az öreg cseléd kivette a tisztes ezüstgombos
11 41|          világosítá fel róla a vén cseléd, hogy ez nekik nagyon sokba
12 43|           s csak azután hogy a vén cseléd kihozta az edényt Kálmán
13 43|     elindult szállást nézni, a vén cseléd kísérte őket.~Végigmentek
14 43|        szegénynek – könyörge a vén cseléd –, mily szörnyű lázálmai
15 43|      valaki az utcaajtón. Kimegy a cseléd, megnézi, ki az.~A posta
16 44|       versbe már belevegyült a vén cseléd tört hangja is, és Barkó
17 45|         mellett. Hiába volt: a vén cseléd s az inasfiú nem olvasnak