| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Jókai Mór Eppur si muove – És mégis mozog a föld IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
Part
18208 1 | képeznek a többi vonások összhangjából kivételt, azokban kemény 18209 17| Beleznay-kastély zavarja a szép összhangzatot. Az út maga sokkal sárosabb 18210 5 | az unokáját e veszélyes ösvényre való visszatévedéstől.~Hajh, 18211 37| valami gonosz szenvedély ösztökélte, hogy Bálvándyékkal a homburgi 18212 37| munkásság s az otthon maradási ösztön. Az ilyen embernek, ha egy 18213 42| elválásra semmi más nem ösztönözheté Bálvándyt, mint egykori 18214 14| spekuláció, saját bennszületett ösztönt és tehetségeket kíván. Akibe 18215 4 | rossz kalligráfia, hogy ha öt-hat napig hevert, ő maga sem 18216 35| kártyáznak egy asztalnál, s öten-hatan a hátuk mögött belebeszélnek 18217 10| éves volt, Katinka pedig ötéves, Berti délceg, hetyke legény, 18218 12| csomag itt ezer forintot tesz ötforintos bankjegyekben.~– Ha ön megszámlálta, 18219 9 | elé.~– Ennek kétezer darab ötforintosnak kell lenni.~– Számlálja 18220 40| soha Tóth Máté uram egy ötgarasos naptárnál egyéb nyomtatásba 18221 14| tanítani: délután négytől ötig.~– Ah, nem lehet, akkor 18222 34| hogy Ráckeresztúron egy ötlábú birka jött a világra, három 18223 2 | hogy tréfálta meg őket víg ötleteivel! S most ezeket mind kicsapták. 18224 1 | válogatott hazugságok és bolond ötletek tárháza, s még a nevét is 18225 3 | kölyökkulacs. A fiúk víg ötletekkel mulattaták Csollán Bertit; 18226 24| a vagyonnal, mely ilyen ötletekre képessé tesz: soha nem jönne 18227 33| Bányaváry, nagyot nevetve gúnyos ötletének.~Kálmán nem azt a virágot 18228 20| humorral mondá erre rögtöni ötletként:~– Inkább én essem azokra 18229 22| hallgatóság nevetett a tréfás ötletnek: mint mikor valakinek az 18230 1 | stóla negyedét meg a párbér ötödét? Ha nagy elekció volt, itt 18231 1 | öltözet. Először, hogy alig ötödfél láb magas; aztán a feje 18232 9 | kapott Kálmán hazulról egy ötpecsétes levelet, melyben volt száz 18233 9 | kopott ember.~– Itt van pedig ötszáz darab százas.~Ötvenezer 18234 43| naponként, hogy imádkozik ötször napjában, hogy mond le pipájáról, 18235 12| be, mely a kölcsönadottat ötszörösen meghaladja. Ez igen egyszerű 18236 14| indok. A Decséryek mégis ötszörte gazdagabbak és rangjuk magasabb.~ 18237 22| áteregette a bal zsebébe. Megint ötvenegy volt.~Meg akarta mutatni, 18238 22| zsebébe. Fejet csóvált, ötvenegynek számlálta. Azután a másik 18239 9 | hogy: úgy kell neki, bár ötvenet kapott volna keményül, minek 18240 9 | kendre a saját botjával, hogy ötvenről adhat quietánciát.” Ekképpen 18241 22| kucsma volt, fehér tollal, öv helyett arannyal áttört 18242 44| akkor Barkó Pál elővevé övéből a delejtűt, letette a sírkő 18243 1 | quinquennisek hatalmas longissimái övéig érő füsttel töltik el a 18244 42| akiknek víg szeszélye az övével találkozott; azután a mulatni 18245 9 | mutatva őt be:~– A főispán úr őexcellenciájának leendő jurátusa.~– Van szerencsém – 18246 9 | a furfangos paraszttal! Őexcellenciáját az irodában szépen felöltözteté 18247 21| piros és kék áfonya terem özönnel: azt sem szedi senki.~Mikor 18248 13| mint egy bárka, mely az özönvizet megúszni készül.~Reggel 18249 27| idekinn is ül egy szegény özvegyasszony, akinek mindenét elharácsolták 18250 27| küldöttségek s kopott fekete ruhás özvegyasszonyok; vedlett rókaprémes öreg 18251 27| Még azután a sarokban ülő özvegyasszonyt is fölkeresi a fényes huszárőrnagy 18252 10| frater, s mutassa meg a szép özvegynek. S ha az azt fogja rá mondani, 18253 42| Geographical Society és a Club of Travellers tagja, az angol 18254 7 | obligat bókot vetve a naiv Oféliának, vitte vissza a nézőhelyre 18255 31| annak a dárdása mit írnak őfelőle, meg a darabjáról; egyetlen 18256 27| fénnyel lett elárasztva.~Őfenségeik különösen kitüntették a 18257 29| tisztviselő közbeveté:~– Én őfenségét híven szolgálom eszemmel, 18258 32| érdekeivel, hogy védelmezzünk ex offo ügyeket, miket igaztalanoknak 18259 6 | már ő a szokott csámpás őgyelgését szaladásra fogta, nagy dolognak 18260 32| keverékben egyesítve.~Kálmán ott őgyelgett a tömkelegben s engedte 18261 20| hercegnő is kegyeskedett azon óhaját kifejezni, hogy a vadászkörnek 18262 33| ifflandi érzékeny jelenetet óhajtana vég befejezésül; tizenharmadik 18263 38| együtt gondolkozik, aki óhajtásait kitalálja, akinek a karjára 18264 29| nehézséggel fog járni azon óhajtásának teljesülte, hogy a főhercegnővel 18265 12| hintóban. A hercegnő maga óhajtja, hogy vele menjünk, akkor 18266 41| szülőihez?~– Nem. Erdélybe óhajtok menni.~– S meddig óhajt 18267 24| asztalnál.~Ezt a hercegnő is úgy óhajtotta.~– Tehát csakugyan megengedik 18268 28| magyar előadások tartását. Óhajtottam veled ez iránt személyesen 18269 41| szóló, az ugyan elfogadhatná őhercegségét, ami a szónoklatot illeti; 18270 13| magas méltósággal mondá: „ohó, öcsém, addig még sokat 18271 18| tudok az egészről semmit.~– Ohohohohó! Uracskám! – hencegett Wasztl, 18272 35| annál inkább követelte, hogy őiránta minden ember tisztelettel 18273 13| kisasszony ennek a franciába ojtott négernek a praestigiuma 18274 22| határdombon, s emlékezetnek okáért jól elhegedülik ősi szokás 18275 20| azt fogja felelni, hogy okait előadni van ideje egy évig 18276 2 | doktor Járai Ézsaiás uram őkegyelme; aki maga véghetetlen tudományú 18277 9 | megvettem gróf Decséry úr őkegyelmességének azon pusztáját, mely az 18278 21| kezébe, s előretuszkolta őkegyelmét.~– Aztán nagyon ne üssön! – 18279 37| el ez ügyet. A hivatalos okiratba sikerült egy záradékot becsúsztatnom, 18280 3 | vastag papirosból gyomrozott okiratok voltak azok, olyan vastag 18281 14| meg, ha valamit hiteles okiratokkal megerősítve bizonyítunk, 18282 11| az ön kezébe egy hatalmas okiratot, ami az ellenfél ügyvéde 18283 10| pamlagra kiterített peres okmányok között, s miután rohammal 18284 9 | osztozó. Le is írták az okmányokat reggelig, s a húsz forinton 18285 13| Kálmán nem hallgatta azt az okmányt, hanem rettegésteljesen 18286 10| megesküdtek, el is váltak. Az okokat már tudhatja ön a per adataiból. 18287 5 | felvilágosított az igazi okokról, amiért te és társaid az 18288 37| ott olyan jó kormánypárti ókonzervatív úrként viselte magát, mint 18289 31| bástyával volt körülvéve; az ókori védművek egy részét képezte. 18290 37| igen természetes volt az okoskodás Decséry főispán részéről, 18291 21| helyes ursopsychologiával okoskodván akként: hogyha jönni talál 18292 32| keresem, hogy önnek hogyan okozhassak valami bosszúságot.~– Azt 18293 34| fanarioták nagy aggodalmat okoznak a portának. Néha aztán arról 18294 41| voltak e perduellis botrány okozói, s ki volt annak a vezetője.~„ 18295 40| száz forintra. A cenzor okozta költségekre nem gondoltak 18296 43| szenvedéseidért, miket én okoztam, úgy irgalmasabb léssz irántam, 18297 39| van, hogy keserűséget ne okozzon neki; szereti is örökké; 18298 4 | fináncminiszternek! Minő „Befund”-okra kilátás!)~– Hallgasd csak, 18299 10| ábrándokkal, gyöngéd érzelmekkel, oktalan szülői intézkedés folytán 18300 7 | ott lakik a színpadon; oktatja a talentumos ifjakat, elviszi 18301 14| mindenféle tudományokban oktatta; pater Demsus pedig egészen 18302 6 | maleficiuma van, hogy harmadfél oktáván jár fel s alá; minélfogva 18303 21| cipó; hanem azért mások okultak belőle.~Katinka a kalapja 18304 9 | szolgája az úrnak.~Kálmán okulva a legközelebbi felsülésén, 18305 2 | ki van az terjesztve az oláhok pópáira. Hittük és reméltük, 18306 22| ideértve tótokat, rácokat, oláhokat. Azokat mind meghódítottuk. 18307 42| elkezd görögül könyörögni az oláhoknak, azt hiszi, hogy a görög 18308 24| hozzám, hírt hallok tőlük oláhokról, tatárokról. Tótországból 18309 3 | perzsául, szakszkritul, oláhul és görögül; s amit nem tudok 18310 35| híres képet: Krisztus az olajfák hegyén. Azért ha kálvinista 18311 40| hogy a palétára kinyomott olajfestékeket meg ne kóstolja; jó lehet 18312 34| akvarellek! Hát még mikor olajfestményeit küldé haza! Gondosan bepakolva 18313 26| szőnyegezett falakkal, a falakon olajfestményekkel. Ez elfogadóterem tekintetével 18314 24| Tótországból itt mennek át az olajkárosok. Taliánországból megérkeznek 18315 38| lélek alszik, még a város olajlámpái is, akkor látják (kik látják; 18316 34| kodifikálva.~Ebben a témában az olaszoktól nagyon sokat lehetett tanulni.~ 18317 34| melyet Kálmántól kapott Olaszországból. Milyen szép kartonok, mily 18318 35| metszésű, ruhájának szabása olaszos, s egy percre az a gondolatja 18319 31| fel, hát letelepedtek egy ólban, s játszanak az ő dacára. 18320 33| angol gyolcs finomabb és olcsóbb lesz, mint a szepesi patyolat, 18321 10| kapta azt el tőle, s sietve oldá fel a percsomagot őrző hurkokat; 18322 17| oldali vízipuska pedig a bal oldal fejére idézett rögtönzött 18323 12| hagyta futnia vadat ezzel az oldalába lőtt nyíllal.~Kálmán ki 18324 34| lába alatt a camorrával, oldalában az idegenek szuronyaival, 18325 21| Kálmán odalépett a kocsi azon oldalához, ahol ő ült, halkan súgá 18326 3 | látszik is a megvedlett oldalaikon; hanem az emeletes kastély 18327 7 | csorogtak végig az orcáján, az oldalait fogta a tenyereivel.~Kálmán 18328 3 | húsz forint, nem hagyott az oldalának békét, míg Bertivel le nem 18329 6 | kardját sem tette le az oldaláról Béni bácsi, míg végig nem 18330 5 | betuszkolta Kálmánt egy kis oldalbenyílóba, ennek is becsukta az ajtaját, 18331 1 | Éván! Evoe!”~A pincének egy oldalbenyílója volt az, ahol a krónikások 18332 1 | hordók foglalják el. Egy oldalboltjában pedig van felállítva egy 18333 18| teremtettem a földhöz, hogy három oldalbordája betört. Nem jön az többet 18334 13| kapott Jenőy könyökétől egy oldaldöfést.~Amit mondott, az Phaedrusnak 18335 3 | megijed; társai vinnyogva oldalognak el; a komondor nyüzsög, 18336 22| feszengett, míg oda bírt oldalogni, ahol Katinka, Bálvándy 18337 21| jobban észrevette Kálmán oldalpillantásait és rossz kedvét, s elkezdett 18338 27| mondá a hercegnő, mosolygó oldalpillantást vetve duzzogástól piruló 18339 5 | A lányka ellebbent a kis oldalszobából, s halkan, óvatosan benyitott 18340 5 | szobájából, onnan be az oldalszobácskába, még azt is rázárta. Félt, 18341 27| olyan a várakozás-terem is. Oldalt hosszú támlátlan kerevetek, 18342 20| irányát megváltoztatva, oldalvást menekült, merre a hegyszakadékon 18343 14| akkori fiatalságnak.~Ez oldja meg a Decséry házhoz jutását, 18344 41| Klasszy Vencel klasszikus ollója alól, s hozzá ezüstös csójtárt 18345 21| kezdve a lengyelek vágott ólmáig. Hanem biz ez keresztültörte 18346 37| egyike egy két láb hosszú ólmos bottal volt ellátva; azok 18347 12| rabszolgaként, s vágott ólmot a Koliván-tónál mint elfogott 18348 12| nem bírja a lábait emelni. Ólomból vannak.~Az agya meg lángolt.~ 18349 22| földbe benyomkodva fényes ólomérc, cinóber és malachit darabok, 18350 4 | egy óriási négyszögletű ólomkalamáris; abba Korcza úr beleütött 18351 25| türelmetlenül várt a maga napjára. Ólomlábakon jártak a napok.~Még akkor 18352 1 | hatalmas tölgyfa fustélyok, ólommal beöntve, amik egy ütésre 18353 31| valóságos népbarát volt; oltalmazója a munkások érdekeinek: számtalanszor 18354 10| jertek ti szűz szellemek, oltalmazzatok meg!~Másnap korán reggel 18355 20| oltár előtt, mely kedvesének oltára; mert azt csak nem hiszi 18356 27| szerető férfi bálványának oltárára teszi le áldozatát ő is; – 18357 6 | pajtában üti fel Thalia oltárát).~Kálmánnak pedig minderre 18358 23| te nem szolgálsz annak az oltárnak, melynél én csak ministráns 18359 23| éghez. Mi felmegyünk az Oltárra. Látod azt a sziklaormot, 18360 39| szerettem. Ön megismerte az oltárt, amely előtt térdeplek, 18361 23| a hó csak deréknyárban olvad le róla. Ide törekedett 18362 2 | torony: azon tüzesen, de olvadatlan zuhant le az égő gerendák 18363 34| leperzselte szárnyait. Nem olvadt meg benne.~Majd a nagyravágyás 18364 4 | neki a dolog, s minden sor olvasása után félretekintett az előtte 18365 10| teszi. De ha hozzáfog ön az olvasásához, akkor azt a tanácsot adom: 18366 10| olvasást.~Azaz, hogy az olvasásból nem lett semmi.~Durcásan 18367 41| s fogván a két fülét, az olvasáskor nem dobhatta le a hátáról.~ 18368 10| szerint hátulján kezdve az olvasást.~Azaz, hogy az olvasásból 18369 32| Visszaküldöm nagyanyámnak levelét olvasatlanul; írtam hozzá egy kísérő 18370 10| sorba a percsomagokat, s olvasgassa azokat végig. Az egyik szekrényben 18371 32| küldd meg nekem is; hadd olvashassam. Hanem, hogy a színészek 18372 12| a világ végéig mindennap olvashasson fel valamit a maga hölgyének.~ 18373 31| reggel fölébredt, nyomtatva olvashatá, a még nyomdanedvesen asztalára 18374 33| ő maga mámoros volt, nem olvashatta el, csak mikor már a lapja 18375 2 | Hiszen ugyanazon krónikában olvashattátok, mert én is olvastam azt, 18376 12| Gvadányi csak férfiaknak való olvasmányok.~Tehát Kálmán áldotta a 18377 24| felsőbbség megenged. Minek olvasnám azt? Annál sokkal jobb tudósításokat 18378 25| unalmas termékei számára olvasókat, vevőket összekoledálni. 18379 20| írdogálnak itt-amott, szűk körű olvasóközönségnek? Nem odament ön. Hanem fellépett 18380 36| tehát tarthatunk belőle olvasópróbát. Ha tagtársaidnak kedvük 18381 32| hogy én bontsam fel, s én olvassam el. Ha az van benne, amit 18382 25| le nem teszik azért, hogy olvassanak. A parasztnak meg még egészen 18383 12| az első viszontlátás.~– Olvastad-e már a Tudományos Gyűjteményt? – 18384 43| meg az ember! Hisz mi azt olvastuk az újságból, hogy maga nagybeteg; 18385 29| gondolsz, amit az Oltárkövön olvastunk, az nincs többé. A Kolozsvárra 18386 24| megcsókolni. Nem tudom, most is olyan-e?~Tóth Máté uram jónak látta 18387 3 | szüksége egy derék titkárra, olyanra, mint te vagy. Vigy el hozzá 18388 13| találnának aludni!~Talán olyasmi volt a tárgya beszélgetésüknek, 18389 14| magát ennél a háznál. Talált olyasmire, ami egy kezdő jogtudósra 18390 38| legyenek; rebegett neki valami olyast, hogy „áldjon meg az Isten!”, 18391 17| bikahecc és a kutyahecc olyatén mulatságok lévén, amikbe 18392 23| nem: ott ültek körül Olymp fényalakjai: lángarcú Zeusz, 18393 23| hármat: a művésznőt, az Olympot és a megnépesült temetőt. 18394 9 | vissza kell sietnem. Várnak őméltóságaik. Azokat egy rossz paraszt 18395 24| Ez megint nem tetszett őméltóságának: „Miért csak kettőt? Hát 18396 28| tűntek szembe a Pompeji omladékiból kiásott régiségek; azon 18397 37| nihil feci: iste Bálvándy omne fecit. Ego nihil scio; iste 18398 9 | Tudom, tudom: „eminens ex omnibus”. Mintha látnám. Pataki 18399 39| mind összeomlik?~– Hadd omoljék! Az én fejemre omlik. Te 18400 22| felállított fenyők, két oldalra omolva; s a mögöttük levő borókás 18401 38| kis vacsorára Csollánné őnagyságához.~Mi volt Aszályi Csollánnénál? 18402 26| lócsiszár mély bókkal hajolt meg őnagyságaik előtt, s biztosítá a nagyságos 18403 12| Éppen arra kértem most őnagyságát, hogy mához egy hétre a 18404 33| német fogadhatott arra, hogy őnáluk minden ember orvostudor, 18405 3 | kaptok mákos csíkot? De hogy őnekik nemcsak mákos csíkból áll 18406 13| pater Demsus, a nevelő. Őnevelőségére nagy befolyást látszik gyakorolni 18407 35| könnyéért tenger vért fogok ontani. E drága könnyekért!~Akkor 18408 27| katona volt. Fejedelméért ontotta vérét.~Kálmán nyilvánítá 18409 6 | Faustját” színre alkalmazva, operákból „Béla futását”, „Zampát” ( 18410 36| Én nem azért jöttem az Óperenciák mögül haza, hogy a te rendkívüliségeidet 18411 8 | opodeldokot!~– Eredj a gutába az opodeldokoddal! – kiálta rá a nagyasszony, 18412 8 | Cilike! Hozza frisszen az opodeldokot!~– Eredj a gutába az opodeldokoddal! – 18413 41| szokták azt mondani, hogy „oportet, ut fiant scandala”. (Szükséges, 18414 37| vissza Pestre.~– „Re quasi optime gesta!”~– Igenis. Legjobban 18415 16| bor.~– Azután itt van egy optisches theater.~– Hát az micsoda? 18416 2 | kettészakította az egész malasztos orációt a gonoszvérű sánta Biróczy 18417 40| hogy egy olyan muzsikáló órához való tájképet vázoljon. 18418 14| korábban járt, mint a kastély órái, s mikor vége volt a leckének, 18419 5 | olvas fel az „áhítatosság óráiból”.~Emiatt is alhatik Béni 18420 40| dolgoztak: kenyérkereső óráikból, éjjeleik nyugalmából vonva 18421 27| meglátogatta mindennap: órákat eltöltött az ágyánál.~A 18422 14| egészen facér volt az esti órákban, amik monsieur Henryt foglalták 18423 42| városba. Utoljára aztán az őrállók is nevetésre vették a dolgot, 18424 43| írta, hogy nem jöhet: az őrállónak nem lehet elhagyni a helyét.~– 18425 40| várnak, a vár tornyában órának, hogy oda igazi órát lehessen 18426 10| egy maliciózus tanú még az óranegyedeket is kiszámította, melyeken 18427 38| Kálmán futott haza, ha egy óranegyedet késik, a mozgó jégtáblák 18428 3 | becsületes mesterember, hogy ő „órás” mesterember.~Akkor aztán 18429 41| hátáról, vagy a ló, vagy az oratio, vagy a herceg.~Azonban 18430 3 | Biróczy! Te kezded meg az oratiót. Aztán köszönts fel legalább; 18431 35| kivilágítva, s aztán a tizenkét óraütéskor egyszerre vörös görögtűzzé 18432 12| elbúcsúzhatol az ő szépséges orcájától. Helyetted pedig már naponként 18433 3 | csendesen; a nap is sütött az orcájukra; csak úgy hajtogatták a 18434 15| voltam; megveregette az orcámat, azzal kivonta zsebéből 18435 13| egy magyar férjre nézve orcapirító az, ha neje nem tudja az 18436 31| hogy senki sem fog neki orcátlanabb hízelkedéseket szemébe mondogatni, 18437 39| volt más menekülés, mint orcátlannak lenni.~– Igenis. Állítom, 18438 1 | népség közbotránkozására elég orcátlanok feszes dolmányban és sabbesztekli 18439 20| díszkert, az erdők drágaságai: orchideák, cypripediumok csodaszép 18440 4 | levelében, s menten futtatá az ordináncot a rekruta után, hogy hozza 18441 1 | jelent az inclyti Status et Ordines ellenében, ezt az 1725: 18442 7 | keresztüllátni; ő a színpad alatt ordít, mikor a súgó jelt ad. A 18443 35| Hunyadi Mátyás király!” – ordíták kacagva a korhelyek, s felemelék 18444 21| vadonban; a hajtók rémletes ordítása veri fel egyszerre az erdőt; 18445 41| Csollán!”~Az irgalmatlan ordításnak csak a késő éjszaka vetett 18446 17| kutyát! azt a macskát!” – ordította ki egy, ki más; utoljára 18447 23| paskolta a sziklákat, hogy azok ordítottak és reszkettek, mint óriás, 18448 8 | nagyobb méregbe hozva. – Ne ordíts a Cili után. Nem tudod még, 18449 2 | diák maradt meg. E krónika őrei voltak azok, kik az égő 18450 37| van, egy éjjel leöljük az őreinket, s az ablakból leereszkedünk 18451 27| emberfölötti erőt kell azon belső orgánumai ellen alkalmaznia, melyek 18452 27| egyik a rabló, a másik az orgazda! Jaj annak, aki minálunk 18453 8 | s a rablott virágcsokor orgazdai elhelyezése az imádat tárgyánál, 18454 39| Talán most is ott sétál az orgonabokrok lugasai között – hófehér 18455 39| mintha az esti szél is orgonafavirág illatot hordana szerteszét.~ 18456 23| odább vonul, az égdörgés orgonája mind enyészetesebben hangzik, 18457 15| hercegnő maga adja elő az orgonán Haydn gyönyörű szent hangzatait.~ 18458 29| az imaterme; abban áll az orgonaszerű fisharmonica. A főhercegnő 18459 24| egész faluja, s harangot, orgonát én szereztem az egyháznak. 18460 8 | az? Az ő férje nem lesz orgonista.~Egyszer, mikor éppen a 18461 8 | az orozva hazatérés, az orgyilkos viráglevagdalás, a bűnnyomok 18462 25| egyszer, amikor egy csupa óriásokból álló színésznemzedék vállaira 18463 35| attakírozzuk meg a cseh óriást.~S azzal lekuporodott a 18464 18| karikagyűrűt öt forintért; Bálvándy őrizheti a zálogot.~Aztán csak el 18465 2 | megkaphatnók is azt, ugyan őrizkednénk benneteket „a miatt” elítélni, 18466 3 | Pedig abban van valami őriznivaló. Azt nem fizethetné meg 18467 5 | és közötted, azt még az őriző angyalod sem lett volna 18468 33| puskás csőszökkel kellett őriztetni a krumplivetést, hogy a 18469 5 | felől, s kérte nagyon, hogy őrizze meg az unokáját e veszélyes 18470 37| három év előtt Dorotheáért őrjöngött, s aki nem lett volna rossz 18471 20| szerencsét, hogy a hölgyek fölött őrködhessék, amiben Decséry főispán 18472 17| a mindenütt éber szemmel őrködő világi hatóságot képviseli; 18473 36| kiszabadítani a vas marka alól. Az orléans-i szűz nem verte úgy az angolokat, 18474 13| az ős család levéltárát őrlék, s ott egy hosszú zöld posztóval 18475 38| lebegett a vízen, annak az ormáról át lehetett szökni az ingó 18476 10| heccnek, mit azzal a huszár őrnaggyal ketten elkövettünk itten. – 18477 27| trombitása elment hozzá, őrnagya rögtöni halálával együtt 18478 27| Kálmánnak sejtelme, hogy Sátory őrnagyot bizony ő ölte meg – mikor 18479 28| ha jó katona, felvitte az őrnagyságig, siet quietálni, s megy 18480 2 | összes tanári kar teljes ornátusában. Elnökölt maga a rector 18481 8 | igazgató, teljes magyar vitézi ornátusban, tartott egy beszédet a 18482 13| zsilipet felnyitják mögötte: őrölt.~A kastély udvarán már cseléd- 18483 23| egy kalauzt, ki őket az oromra fölvezesse, annak a hátára 18484 12| majd megemlegeti.~Hős az! Oroszlánszívű Richárd; annak a szívével, 18485 40| boltcímereket fest? Ma vörös oroszlánt fest, holnap fehér elefántot 18486 33| behozzák a pálinkát, az oroszok tökéletesítik azt, nálunk 18487 12| hanem megkérte a barbár oroszt, hogy keressen ki a mappán 18488 21| Doszta!”~„Doszta” pedig oroszul annyit tesz, hogy „elég”.~ 18489 27| Zeng a köveknek, mint Orpheus; zeng a tengernek, mint 18490 30| benne.~Már az igaz, hogy Orpheustól gyerekség volt a köveket 18491 7 | Barnapiros arcszín, erős római orr, szénfekete sűrű fürtök, 18492 37| egy nagy csomó burnótot az orrába, hogy mikor a nyakán van 18493 31| rémalakokká, kik ragasztott orraikkal, álszakállaikkal, vendéghajaikkal, 18494 17| csapott az öt körmével az orrára, hogy annak egyszerre elborította 18495 1 | fejét a clarissime domine orrával, hogy szinte betörte azt.~ 18496 1 | itt? – kérdezé parancsoló orrhangon, s nádbotja végével odakopogtatott 18497 21| keblére, furdalva gyönyörű orrocskáját annak csipkefodrai közé, 18498 35| mondá: te fickó, éppen olyan orrod van, mint Mátyás királynak, 18499 4 | Pali megkapta az utolsó orronverőst, körülnéztek: magukban voltak.~– 18500 7 | mondja: én vagyok Maffio Orsini, a másik azt mondja, én 18501 34| rájuk talált a pókfonál az orsovai vesztegintézetben.~Ott kellett 18502 34| unokája a föld legszebb országában melegszik a legaranyabb 18503 40| szarvát megfogni, az az egész országára nézve volt szégyen. Mikor 18504 7 | Ostrommal foglalja el az országát, s övé az, amíg másikat 18505 10| jéggel, azért, hogy két országból egy legyen, oly makacsul 18506 40| munkájuknak sem díj, sem dicsőség.~Országgyűlés, vármegyék, inszurrekció, 18507 1 | kezdetű, mit a soproni országgyűlésre írtak, a törvénytemetési 18508 1 | törvénytemetési paródia az 1791-i országgyűlésről.~A gúnyversek, miket József 18509 20| láb.~A ledűlt fatörzsön országgyűlést tartanak a cincérek, e hosszú 18510 28| úr folytatá.~– A külföldi országifjítókat lehet érteni: szándékuk 18511 2 | is van története.~Dicsően országlott erdélyi fejedelem I. Rákóczi 18512 28| német benneteket legyőz, s országotok közepét foglalja el.~– Küzdeni 18513 14| nem domíniumokra, de egész országra terjednek ki: s ebben anyja, 18514 34| Hyperboraeok országa.~Erről az országról már csak nagyanyja leveleiből 18515 7 | ponyva választja el attól az országtól, melyben most Hamlet köszörüli 18516 7 | leereszkedéssel fogadák az országukat meglátogatót a dán földön. 18517 28| A kereskedelem kikerüli országunkat. Külföldi pénz fél hozzánk 18518 35| annyi fény sugárzott egész országunkra: emeljetek kalapot, mikor 18519 46| a kecskeméti kapun át az országútra; a paripák csengettyűje, 18520 13| pázsiton, lekerülve a döcögős országútról a gyepesült kerékvágásba, 18521 35| jött ügetve a cirkáló lovas őrszem, s a lódobajra felriadt 18522 43| ilyen harcos vagyok; én is őrt állok a legveszélyesebb 18523 41| Azután” majd visszatérek az ortodox hitre megint; ön szinte 18524 31| amit kiigazítsak: csupán az ortographiája néhol hamis, s a jámbusai 18525 1 | nótának a szövege, amit az őrtüzek mellett panaszolt el a tárogató, 18526 40| ahová te hívsz, meg kellene őrülnöm. Hogy én most adjam át magamat 18527 46| lehetett valaha, vagy egy őrültekházába került szabólegény fuscherozhatta 18528 25| vagyok. Jól van. Mint mondád, őrültségednek szisztémája van. Azt látom. 18529 25| tudd meg már most, hogy őrültségemnek szisztémája van. Egész tervezet 18530 25| hozzám és mondd meg igazán: őrültségnek találod, hogy amidőn e mű 18531 29| főhercegnőtől.~A várnagy az orvoshoz utasítá őt, ki ez idő szerint 18532 1 | lármás kard nesze ~Által orvosolván, ismét felébressze.~Azok 18533 5 | még most is piros. Soha orvosra, gyógyszerre a maga bajáért 18534 5 | Ez a diagnózis meg az orvosság, amitől meg kell gyógyulnod.~ 18535 29| maradt ott neki. A drága jó orvosságait otthagyta érintetlenül, 18536 16| bolond fővel mind az egész orvosságos üveggel fel találja hajtani – 18537 33| hogy őnáluk minden ember orvostudor, ki a fogfájósnak tanáccsal 18538 35| újdonúj ezres tárcája fenekét őrzé.~Az esetlen tölgyfahajó 18539 10| akart férjhez menni. Pedig őrzése ugyancsak sok bajba került. 18540 10| sietve oldá fel a percsomagot őrző hurkokat; kitárva az asztalon 18541 12| tőle, sötéten maradt.~Úgy őrzötte, úgy féltette titkát, és 18542 5 | el az a büszkeség, hogy ősapja ezüstös kardját olyankor 18543 33| egy grófi család, akinek őse mint szegény úr, lóháton 18544 47| későbbi kor jobban kegyeli ősei temetőjét, s az épülő utcák 18545 33| szégyellte, hogy csizmadia. Amaz őseinek érdeme, ez pedig az övé. 18546 33| azután idézze fel előttünk őseinknek magas erényeit: „sírjatok”!~ 18547 47| itt-ott elmaradtak, nem ismer őseire az újdonszületett palotasor. 18548 19| úr eldicséré annak minden őseit, őtet magát, jó tulajdonságaival, 18549 34| nem tevő szövetkezettek ősemléke, a Colosseum boltíve, a 18550 1 | Nokhéry: ez volt a diákok ősének a neve, aki a kollégium 18551 20| áthatolhatatlan bozóton, őserdők egymásra omlott faderekain 18552 20| birtokos utakat vágatott az őserdőkön keresztül, s ez alkalommal 18553 20| után kellett haladniuk az őserdőn át, ahol százados vén fatörzsek 18554 20| ezeket az autochton lakóit az őserdőnek felvilágosítani afelől, 18555 20| közepett~A Korda folyam ősforrása az Északi-Kárpátok között 18556 3 | elmegyek Ázsiába, a magyarok őshazáját fölkeresni.~– Ez már nagy 18557 41| Decséry volt a főispánja, ősidőktől fogva nem volt konzervatív 18558 23| ott tolakodtak előre az őskor szellemalakjai; a tömör, 18559 1 | imádóiról szóló mondák. Az őskori ördögidézési formulák. Hatvani 18560 1 | harmadmagával elindult az ősmagyarokat felkeresni; visszajött és 18561 44| Tseresnyés uram tudta már Decsy Osmanographiája nyomán, hogy a keleti népeknél 18562 1 | eszébe ne juttassa Nokhéry ősmondását: „mindig mondtam, hogy ne 18563 43| A köztereken a hírhedett ősök ércszobrai fogják hirdetni 18564 1 | lakik; ~Nem az, aki a holt ősöknek penésszel ~Bévont érdemik 18565 9 | legyen az ebédnek, s aztán osonhasson valamerre.~De pedig nem 18566 1 | elvándorol messze utakra, s kutat ősrégiségeket. Szavát ritkán hallani, 18567 1 | milyen derék volna ezeket az ősrokonokat valahol felkeresni a világ 18568 27| zeng a tengernek, mint Ossian; zeng a pusztának, mint 18569 3 | is elvesztenéd.~– Keverj! Ossz! – monda Berti. – Ti többiek 18570 12| aztán számlálják le ezt az ősszeget a nagyságos úrnak, s előttemezzék 18571 12| Katinkára. Mához egy hétre már Ostendében kellene lenni. A hölgy nem 18572 12| Kárpátok közé.”~Igen bizony; de Ostendéhez pénz kell, s megint itt 18573 13| tartotta kezében, Biróczy nagy ostentatióval engedett felöltönye zsebéből 18574 36| kereste.~Bányaváry valódi őstípusa volt a fajának. Mesésen 18575 34| A tanult emberek oly ostobák az ő latin conversatiójukkal.”~„ 18576 37| gyámoltalan naivságával, jószívű ostobaságával. Dorothea grófnő maga is 18577 42| köhintett bele cinikus ostobasággal Aszályi.~– Ő is nagyon ragaszkodott 18578 14| hogy némul meg és hebeg ostobaságokat, mikor megszólítják, és 18579 16| becsapják; a kocsis kiereszti az ostorát, a hintó kigördül az udvarról.~ 18580 16| büszkeségből hagyja rá az ostorhegyesre, hogy az húzza az egész 18581 1 | gazdálkodás van kegyetlenül ostorozva.~Egyhangúlag felvétetett 18582 33| íme, ezek voltak ők!” – Ostorozza meg, gúnyolja ki mostani 18583 28| fullajtárok gyihögetése, ostorpattogása; a hajóhíd ki van nyitva 18584 24| szemközt nagy csengő-bengő, ostorpattogtató zajjal egy ötlovas lengyel 18585 25| nekirugaszkodott, s vitte a szekeret ostorsuhintás nélkül, csak olyankor lassítva 18586 39| csak futását közönséges ostromlépésekké lassítani; de folyvást nagy 18587 10| magát, onnan szétrombolá az ostromló fél minden ütegeit; elővette 18588 7 | magát azzá, ami lenni akar. Ostrommal foglalja el az országát, 18589 31| valami, aminek a hírére ostromolni fogjátok a rundella kapuját, 18590 35| Láttátok ez ütést? Mikor Bécset ostromoltam, s mint kém beszöktem a 18591 1 | egy nagy magyar nép, mely ősvallását tartja, saját betűket használ. – 18592 21| beszélni. Annak csak az őszámára kellene hangjának lenni, 18593 34| lelki rokonságot vállalt. Őszentsége, tekintve az enyhítő körülményt, 18594 34| kihallgatást eszközölt ki magának őszentségénél, az egyház látható fejénél. 18595 47| őt megnézni. Csak lassan oszlanak el; – mindig kevesebben 18596 2 | Boho-hohol-doho-hohog kertjeiben! ~Oszlik bomlik kis seregünk ~Szakadoz.~ 18597 24| ereszkednek le.~Másnap reggel már oszlóban volt a vendégsereg. Egy 18598 31| érte isznak.~Később aztán oszolni kezd a társaság: legelőbb 18599 42| kegyetlen tekintetű arccal osztá parancsait, s a városi orvos 18600 14| maroquin a szépliteratúra. Egy osztály a kínai és japáni könyvek 18601 11| gerlicepár; azután az emlősök osztályából: egy házi menyét, egy csapat 18602 27| várakozási terem. Mindenféle osztályai a társadalomnak képviselve 18603 12| tudományos akadémia etnográfiai osztályának. S a még barbárabb magyar 18604 8 | elvettetett.~Jenőyné e három osztályból nem fogadott el senkit a 18605 29| kedvét, a magyar iparos osztálynak a hecc és a cirkuszi látványok 18606 32| kétséges jellemű társadalmi osztályok nem riasztották el még a 18607 34| provinciákra szaggatott, osztályokra elkülönített s minden darabjában 18608 15| megfelelő ajándékot, aminek osztályozásához éppen annyi leleményesség 18609 14| rendezve, gyönyörű szembeötlő osztályozással; a barna bőr, ezüstnyomású 18610 5 | asszonyságnak. Előszedegeti, újra osztályozza. Elmagyarázza Cilikének, 18611 31| nem képeztek valami külön osztályt; mindegyiknek volt, amellett, 18612 28| a piszok ragad. Polgári osztályunk nincs. A kereskedelem kikerüli 18613 3 | hátra volt a szent vacsora osztás. Barkó Pali már fungált 18614 18| amit ilyen hiábavalóságért osztogatnak.~Innen aztán a jó barátok 18615 5 | csak valaha kalligráfiáért osztogattak.~Bátorkodott alázatosan 18616 33| árát. A megyékben ingyen osztogatták a vetőmagját, de senki sem 18617 33| vontatni képesek.~– Egészen osztom önnek a nézetét – mondá 18618 3 | hogy bicsakkal kellett az osztónak egymástól elválogatni, s 18619 19| a szertartást, ahol nem osztottak tettlegesen kifejezett malasztot.~– 18620 6 | Megérkeztek a theátristák! Most osztották ki a cédulát a generális 18621 20| főispán is ígérkezett vele osztozni. A többiek sorsot húztak, 18622 9 | ketten Sándorral; nem kell osztozó. Le is írták az okmányokat 18623 35| Tied már minden! Nem osztozol már senkivel. Nem kér már 18624 37| közbevetőleg mondva, Béni bácsi osztrigát is evett, s pezsgőt ivott 18625 28| egy helyen, hanem szét van osztva. Diétája s főurainak lakhelye 18626 34| emelkednek. A költő ritkán őszül meg, s ha korát meghaladta, 18627 6 | cselédek kezet csókolnak őtáblabíróságának, mikor végigmegy a konyhán. 18628 4 | azoknak fejezetei?~– Az ótestamentomi próféták?~– Talán nem is 18629 4 | jut, hogy kik voltak az ótestamentumot szerző próféták név szerint, 18630 20| bozót felé.~Az anyamedve othagyta az ostoba kölyköt, s a másikkal, 18631 42| kinek iszonyú kámfor- és otkolonszag tölté be a szobáját.~A báró 18632 42| gyapotszövetekbe, amik illatoznak az otkolontól, s akkor azt mondják neki, 18633 20| Kálmán pedig hosszasan ottfelejtette tekintetét a hölgy arcán.~ 18634 32| mert elesik, s ha elesik, otthagyják.~Tehát hagyják ott.~Nem 18635 5 | pedig leszállsz a porba: otthagylak, s egy ujjamat sem nyújtom 18636 35| Hevesen zokogott.~Volt már otthona!~És ebből a szűk odúból, 18637 7 | jutalma nincsen. Elhagyja otthonát, nyugalmas pályakörét, hogy 18638 5 | Mikor hazamégy az édes otthonba, őszi tanév dicséretes bevégezte 18639 6 | hamarabb szabadulhatni az édes otthonból és megkezdhetni a küzdelmet 18640 43| A falusi lak az; csendes otthonias szobájával; a családdal 18641 45| egyet azokból a sírhalmokon otthonlakó sárga virágokból, amik tán 18642 7 | azzal kárpótolta Kálmánt az otthonmaradásért, hogy rendesen vacsora felett 18643 12| megszerették, kínálták édes otthonnal, édesebb szerelemmel; nem 18644 18| mindig vendégszerető Zrínyi otthonos csarnokai. – Ott talált 18645 38| áldozni! (igazán áldozni.)~Otthonotok nem volt; saját háza még 18646 35| mentől távolabbra eltuszkolja otthonról. Addig nem nyugodott, míg 18647 8 | mindenkor úgy tekintsék, mint otthonukat.~Cilike is olyan jó volt, 18648 2 | Teviz birle beklik töride oturmaktin; – Szever birle csikailik 18649 41| kíséretében, s a nyerendő ovációkban az új politikai rendszert 18650 4 | látszott finom ujjain mennyire óvakodnak be nem szennyezni magukat 18651 22| ha megkaphatja, amiért óvását visszavonta: mint ahogy 18652 22| folytatá:~– Protestálok és óvást teszek, mint tekintetes 18653 22| előtt kinyilatkoztatja, hogy óvástétele csak tréfa volt, s azt meghatalmazója 18654 22| Csollán ezért a gyalázatos óvástételért; s hogy meg fogja-e adni, 18655 22| birtokba helyezés ellen, óvástételét most itt a hely színén végezni 18656 22| mondani! Visszavonom az óvástételt. Íme ezennel ünnepélyesen 18657 5 | oldalszobából, s halkan, óvatosan benyitott a konyháról nyíló 18658 20| hódítani mint színész; másik óvilágot keresni mint tudós; harmadik 18659 11| Kálmán, jobban meg tudta őt óvni az alkalmatlankodóktól; 18660 22| kerülöd most ki őket? hogy óvod meg magadat, hogy velük 18661 9 | előkerült ezrest. – Hanem egytől óvom excellenciádat; nehogy személyesen 18662 35| semmiképpen nem cselekszem. És óvtam a nagyasszonyt, nehogy meg 18663 22| nyújtott tenyérbe a korbács őzkörmös nyelével, s eltette az erszényt.~– 18664 42| hisz ezek emberevők; előbb pácba tesznek, hogy puhább legyen 18665 40| három hétig nem állhat a páciens a lábára.~– Szervusz neked, 18666 3 | Reggel, amint a legelső pacsirtaszó felkölté őket, nem sok kellett 18667 12| kötelezvényét.~Mauler és Pacsnik urak ügyleti komolysággal 18668 12| a tőzsér. – Hívja ön át Pacsnikot is, s aztán számlálják le 18669 3 | számukra el volt készítve a pad. A tornác előtt pedig fel 18670 40| alatt a kukoricafonatok, a padlásablakban a paprikafüzérek, a ház 18671 24| bebújni a redőik között, a padlók pedig gyékénnyel voltak 18672 7 | hogy őneki nem lehet a padlón keresztüllátni; ő a színpad 18673 10| félnek le kellett térdelni a padlóra, hogy az ajtó aljára írhassa 18674 17| úrhölgyei, kik a hátulsó padokon másznak keresztül; közbevegyül 18675 17| számára összeütve, az első padot úgy hívják, hogy első hely, 18676 1 | Ott volt az a katedrája padozata alá rejtve. Ott persze nem 18677 27| csak arcra bukott a terem padozatán.~Odafutottak, fölemelték. 18678 5 | megismeri; fel is kel a padról, elébe megy; s pipáját kivéve 18679 41| herceg, amilyent ő „Angelo, Padua zsarnokában” szokott látni, 18680 20| ritka gyönyörben, hogy a páfránylevelek legyezői szétnyílnak, s 18681 20| fényes üveg bolt alatt, öles páfrányok ernyőznek körül pálma alakú 18682 20| alá, s oda leült arra a páfrányoktól körülárnyalt mohos kőre: 18683 23| kinn járt az erdőben. A pagony esőáztatta füve virágillatot 18684 31| válasszon ki, ahova saját páholyából majd beláthat.~Végre eljött 18685 31| előadás napjára a rundella páholyai mind előre le voltak foglalva. 18686 31| selyemuszályos úrhölgyek, kik páholyaikba sietnek.~A rundella környékét 18687 31| hogy Biróczy meglátogatja a páholyát, egymás után jönnek hozzá 18688 16| ott sem látta, mint szoká, páholyával szemközt támaszkodni elválhatatlanját.~ 18689 31| bizony nehezen ment eleinte.~Páholyközönség nemigen akadt; a földszintre 18690 14| jezsuiták, szabadkőműves páholyok, mind elhalványulnak e hatalmas 18691 31| megértik a szellemet is – ott a páholyokban. Nagyon jól megértik. Azoknak 18692 32| a színtársulatnak; sőt a páholysort saját költségén fogja kiállíttatni. 18693 31| számukra is szerezzen egy páholyt e napra. Gondja volt rá, 18694 21| nagyon ne üssön! – szabódék pajkosan, nevető arcát felé fordítva 18695 22| amit Csollán Berti ezzel a pajkossággal rögtönzött az ő kedves barátjának, 18696 23| vármegyének. Van egy nagy pajta meg egy sóraktár; de azt 18697 6 | színésztársasághoz méltó, mely pajtában üti fel Thalia oltárát).~ 18698 2 | közül, hogy ők elkísérik pajtásaikat, amíg csak a nap fenn lesz 18699 12| sivatagából; régi krónikaíró pajtásainak. Tudod még, mikor azt a 18700 12| megszabadult, még összegyűjti pajtásait, s olvas fel nekik abból, 18701 27| Kálmánnak könnyű volt ez, jó pajtását Decséryék egy szavára befogadták 18702 12| most is pertu volt régi pajtásával s nem nézte azt, hogy ő 18703 12| többé, nem komédiázott, nem pajtáskodott rongyos emberekkel, gavallér 18704 23| becsületesebb, fidelisebb pajtásokra nem akadtam, mint ezek a 18705 37| nem fogok valamennyi jó pajtásommal összepofozkodni, hogy ellenük 18706 23| A pestvárosi kapitány jó pajtássága többet ér nekem, mintha 18707 33| szarvascsont nyelű kések. „Pakfong”, „alpacca”, „chinaezüst”