| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Jókai Mór Eppur si muove – És mégis mozog a föld IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
Part
21237 40| Mind emberére akad ez egy szálig; amit magamnak tartok meg: 21238 29| félórát gyalogolni a hideg szállásig; néha hetekig koplalni, 21239 26| kijárattal.~– Ez lesz a szállásod a jövőre – mondá a nagyasszony, 21240 26| hová vigyen. Te rendezd el szállásodat. Itt írószekrényed kulcsa. 21241 26| szükségesnek látsz régi szállásodról áthozatni, intézkedjél róla. 21242 34| vendéglőből, melyet Decséryék szállásokul feljegyeztek a velencei 21243 12| építtetett.~– Hát aztán hova szállásolja ön el a vendégeket?~– Nagyszerű 21244 16| Már én gondoskodtam neki szállásról másutt.~– Hol?~– Azt nem 21245 35| korhelynek, kártyásnak, szállástalan csavargónak, zsebmetszőnek, 21246 22| amíg itt leszünk. Pompás szállásunk van. Egy deszkasátor, aminek 21247 6 | theátristák~Őszi megyegyűlésekre szállingóztak be a székvárosba a tekintetes 21248 43| fáklyafénynél? A nemzet szállítja nagy halottainak hamvait 21249 47| vontatja a rakott kikötőkbe szállító hajóit. A szigetek kis paradicsomok. 21250 35| minthogy azok fele áron szállították, mint a postaszekér.~Mégis 21251 37| írásban mutatott helyre szállítsa el őt rögtön, és vissza 21252 46| uraságomtól kitelő pompával szállítsam haza a feleségemet. Én ezzel 21253 4 | fejébe, hogy éjnek éjszakáján szállítson át valakit a Tiszán. Kiváltképpen 21254 24| házunkat. Mindig is ide szálljanak, csak úgy, mint a magukéba.~ 21255 31| istenszobrok. Fedett csarnoka alatt szállnak le estenden pompás hintóikból 21256 19| szokta a felhívást intézni: szállok az úrnak. Azt mondta rá: „ 21257 31| denevér a Duna-part felett szállong, az mind a rundella lakója.~ 21258 27| hófelhőinek fehér éj-pilléi szállongnak ott a levegőben.~A főhercegnőt 21259 29| s akkor szép csendesen szállongtak verébfej nagyságú hópelyhek 21260 20| szivárvány boltíve annál alább szállott, a bűvkör annál szorosabbra 21261 2 | megégünk! Minő kakodaemon szállta meg szíveitek, hogy ily 21262 36| velünk marad most már. Együtt szállunk, együtt emelkedünk. Egyedül 21263 3 | melléképületeivel. Tömérdek szalmafedelű hosszú házak, színek és 21264 1 | miatta a börtönök reves szalmáját!~Pedig hát mi van azon, 21265 23| ahányszor puszta földön, hideg szalmán; betakarva bíborpalásttal 21266 41| inkább igyekezett a szép szalmaözveggyel elfeledtetni Kálmánt, mint 21267 11| vállaira szeszélyesen.~A bájos szalmaözvegy sajátságos mulatsággal volt 21268 3 | boglyos hajába akadt pehely és szalmaszál tanúskodik, nem sokat szokott 21269 40| műértőleg elhelyezgeté, a bicegő szalmaszék kicsúszott alóla, ő leesett, 21270 1 | asztal, akörül zöldre festett szalmaszékek; az asztal közepén egy tíziccés „ 21271 7 | nem jutott, kerít számára szalmaszéket s leülteti.~Helyeslését 21272 28| ismerem a mi népünket. Heve szalmatűz; nagy lánggal fellobban; 21273 23| Hogy elmaradt a nagy urak szalonjaiban. Nem; ő velünk jött.~És 21274 30| Nyilvános bálokban ő nem szalonképes, de a magántermekben korlátlan 21275 17| közbevegyül egy-egy duzmadt szalonnakereskedő a szomszéd mezővárosokból; 21276 21| kell a parázsnál pirított szalonnaszelettel a kenyérszeletet bezsírozni. 21277 24| szűkebb volna, Párizsban nyári szalonöltözetnek viselnék, ha bokában átkötve 21278 27| előhaladó vezérét. Az előkelő szalonokban szívesen látott vendég lett. 21279 4 | nyúlászni, kacsázni, nem cifra szalüppök után szaladgálni; hanem 21280 5 | egyszerre az egész halmaz szalvétát a földre dobva, ami a kezében 21281 9 | próba. Azután versírás és számadás, az két különböző dolog. 21282 39| akarsz lenni, velem lesz számadásod. Én nem könyörgöm, nem rimánkodom 21283 45| vénebb nénje jött be faluról szamaras kordéval; szegény koldusasszony, 21284 5 | kedve, azt, ha elöl-hátul „szamarat” akasztottak is a nyakába 21285 12| akkor olvastad a legutolsó számát.~– Nem. Még nem vágtam fel.~– 21286 3 | amiket sohasem vesz senki számba; ha a ménesből, gulyából, 21287 26| komornyikot, aki mindenedet számban tartja, s ha valakit itthon 21288 13| egymást közt beszélve hibául számíták be Dorotheának, hogy magyarul 21289 37| országgyűlésen is lehet majd számítani a szavazatára.~Mert az országgyűlésen 21290 41| rá volt szedve pénzbeli számításai által. Az öreg Decséry az 21291 14| hálózata magában foglalt minden számításba vehető kört; a császári 21292 12| százalékos kamatlábat, végre nagy számítások után megegyezik a hollandussal, 21293 42| keresztet húzott az egész számításon végig. Legelső volt Biróczy, 21294 40| felzavart minden emberi számítást.~Mi haszna a sok csizma 21295 41| adósa Bertinek, arra bizton számíthat.~Azon a napon, amelyen Decséry 21296 20| Talált-e ön bennem hideg, számító prózai kedélyt, melytől 21297 23| meg. Nem ilyen nagy urakra számítok. Vannak nekem jó összeköttetéseim. 21298 17| senki. Ki mit kapott, azt számította mulatságai közé.~ 21299 13| férfiaknak való. Leányokra nem számítottak. – De hát én mégis igazat 21300 25| bennem igen szigorú bírálóra számíts. Annál inkább, mert én azt 21301 5 | fog élni, az ő halálára ne számítson. Törjön magának pályát az 21302 11| legdurvább gorombaságok közé számíttatott.)~Hanem hát, ha kénytelen 21303 37| Mert hiszen emberi ésszel számítva úgy lehet okoskodni, ahogy 21304 28| meg az ország térképét: számláld meg a megyéket, amik az 21305 12| át Pacsnikot is, s aztán számlálják le ezt az ősszeget a nagyságos 21306 12| Tessék megszámlálni.~– Sohase számlálom én – szólt Kálmán bosszúsan; 21307 42| Estig tizenkét halottat számlált a város.~Akkor aztán menekült 21308 37| hogy az ő szeme láttára számlálták le a pénzt, három ezüst 21309 23| harapás a szánkban, s ami szamóca az útfélen termett, mind 21310 45| halálórabogárral, ki páratlan számokat ver az ágydeszkák között, 21311 10| előtt élőszóval el kellett számolni, mit vett és minő áron, 21312 10| lesz, ha a konyhapénzről számolunk.~Erre aztán Jutka asszonynak 21313 39| válsz el tőlem, hát nincs számomra egy vigasztaló tekinteted?~ 21314 31| oltalmazója a munkások érdekeinek: számtalanszor kiigazítva az aratás idejére 21315 28| még most is élnek; pedig számuk millió, s nyelvük él – ábécés 21316 28| biztosítják a nemzeti suprematiát számunkra. Frank, német, olasz földön 21317 2 | lázadó fiatalok a tanodából száműzessenek; csak az ítélet fogalmazásában 21318 2 | elítélt megkezdte a maga száműzetési pályáját az emlékezetes 21319 2 | és inkább választotta a száműzetést, az életpályájából kiveretést, 21320 20| varrni. Ezek is az emberhang száműzöttei.~S amint alább a ködös mélységben 21321 34| betegek – honfiak, idegenek és száműzöttek. Ott vannak a kezei, fülei 21322 8 | művész mártírjának, családja száműzöttének. Azt írta meg nagynénjének 21323 25| színésznek. – Tudom, hogy száműzve van a világból az a család, 21324 33| hogy van egy láthatatlan számvevő a háta mögött, aki minden 21325 22| a menekvőnek.~Nemigen jó szándékai lehettek iránta, ahogy arcáról 21326 35| volna az öreg asszonyság szándékait, még azt hihette volna, 21327 7 | zártszékekig.~De mindjárt az első szándékánál felsült kegyetlenül; mert 21328 37| egyszerre megváltoztatta szándékát, elhagyta a saját kocsiját, 21329 10| legközelebb állók ravaszságával, szándékos gonoszságával. Minden hibának, 21330 10| háztól. A férjet terheli a szándékosság gyanúja: több mint gyanú, 21331 9 | Annálfogva az ottani lakásba szándékozom beköltözködni. – Hanem hát 21332 42| föladatát bevégezte, sietni szándékozott haza, Pestre; Bányaváry 21333 28| országifjítókat lehet érteni: szándékuk világos. A nemzeti érzület 21334 29| órában beteglátogatásra szánja el magát. Látta, hogy ez 21335 23| délutánig nem volt egy harapás a szánkban, s ami szamóca az útfélen 21336 21| az. – A vadásztörvénynek szankciói is vannak.~– Most tehát, 21337 39| elég volt utolsó szavához szankciónak.~A pofonütött rohant – nem 21338 37| tehát mégiscsak rá kellett szánnia magát, hogy egy bérkocsit 21339 28| lesz a győzelműnk!~A nádor szánó tekintettel nézett a fölhevült 21340 37| s még egy levél írására szánta el magát.~Az a levél szólt 21341 3 | visszalopja. Mennyi földet szántanak fel, s mit vetnek bele, 21342 10| nyomorogva költik a perre utolsó szántóföldecskéik árát. Szegény árvákat ravasz 21343 24| verték fel a port a mezőn; szántott föld kevés volt ott, a legtöbb 21344 20| amilyent soha az életben szántszándék vagy vakeset össze nem bír 21345 32| játszottak benne s megbuktatták szántszándékosan, azt elhiszem annak a cudar 21346 4 | ragyás volna, hanem fel van szántva és göröngyösen hagyva. A 21347 5 | nádpálca! Ugyan emlegetnek szaporán. Anyád sírva fakad, s kezeit 21348 2 | egykor a mi kezeink is írták, szaporíták és megőrzék. Ez nem lehetetlen. 21349 42| jóakaratom felől, sok szót nem szaporítok; hanem cselekszem. Először 21350 20| a zöld fűbe, könnyeivel szaporítva a harmatot; odaborult Kálmán 21351 21| orosz, s vitte az egyre szaporodó vadásztársaság kíséretében 21352 35| telt, s a kávéház népessége szaporodott. A kis asztal mellett még 21353 40| az előfizetők is nemhogy szaporodtak volna, de sőt inkább azon 21354 31| szerkesztő praenumeransai szaporodtát emlegeti; a versíró jó néven 21355 3 | szerecsenmosdatás; s egy adag szappan, meg egy négynyüstös új 21356 4 | rólunk a szentelt vizet bécsi szappannal. A kendtek hóbortos gazdája 21357 1 | undorodik; – ~– Ez, mint szapu, sajtár iszik: – ~Ez nem 21358 3 | dugd a levelet a csizmád szára mellé; mert nem szereti 21359 3 | tüzes taplót dugj a csizmám szárába. Ismerem a jó szokásodat. 21360 10| pipaszurkálóval a hamut, kicsavarta a szárából a szopókáját, megfordította 21361 28| víz mellett. Kék vásznak száradnak a napon. A budai parton 21362 2 | újakat építsünk; még alig száradt fel az írás Bihar vármegye 21363 35| alá szoríthatta a két lába szárát, nekiiramodott vele, de 21364 31| nem tetszett – viszonza szárazan Kálmán.~Bányaváry majd megölte 21365 12| elhervad az izlandi lakó a szárazföldön; amitől lángra gyullad a 21366 33| hallgatás kell hozzá.~A szárazhús, mint Erdélyben mondják: 21367 15| nélkül, gondolatok nélkül, szárazon, diplomatikus tárgykerülgetéssel, 21368 35| bőrüket megmenthették a szárazra.~Ott elveszett Kálmánnak 21369 24| nem termett semmi. Iszonyú szárazság lett; az emberek megették 21370 30| diplomáciai testülethez vagy a szardíniaihoz, s ott is közelükben leszek.~– 21371 24| font cserények, esettbőr, szárító ágasfák, kankalinos kútgémek, 21372 14| a földön marad emléke a szarmatának, a kvádnak, marahánnak, 21373 17| bebizonyította, hogy ez a bolha magas származású bolha, valódi kasztíliai 21374 39| császár nevét a magyarból származtatta le, akképpen bizonyítván 21375 5 | gallérja a füleig mered, a két szárnya meg a bokáját veri az embernek. 21376 27| pók, mely fonalát a toll szárnyához köti, s annál fogva azt 21377 34| ifjú géniusz leperzselte szárnyait. Nem olvadt meg benne.~Majd 21378 27| szerető nemtőnek, ki gyönge szárnyaival leláncolt Prométheuszát 21379 24| annak nem voltak szobái, szárnyajtói, s az ablakok redőnyeit 21380 20| arcát. Azt hitte, hogy most szárnyakat öltött, nem követheti őt 21381 11| tekinte fel, mikor ez a szárnyasállat nevén szólítá.~A szép hölgy 21382 20| félszerek a boroshordóknak, szárnyékok a vágómarhának.~Egy olyan 21383 3 | mint a csákós ökör két szarva. De minden ember örült neki, 21384 11| ördög, akinek zöld leveles szarvai vannak.~– Hát azt mondom 21385 24| egybe befogva, akkora csálé szarvakkal, hogy kapu kell neki, nem 21386 22| a csillárok gyertyáit, a szarvas agancsokból rögtönzött kandeláberek 21387 20| fenekét ellepve látja a szarvasagancsoktól, miket tavasszal e bujdokló 21388 33| asztalon, metszetlen poharak s szarvascsont nyelű kések. „Pakfong”, „ 21389 20| felett, mely tele volt a szarvasok elhányt agancsaival.~Ez 21390 36| másik sátor alatt pedig szarvasokat szerzett be.~– Ez a mai 21391 2 | a nemesi rend ellen; ti szarvat emeltek egyedüli erős várunk, 21392 37| hogy legyen neki még két szarvával több, öltöztesse fel aranyba, 21393 46| egy béres két szép csákós szarvú ökröt, kolomp volt a nyakukban; 21394 1 | Ismét jutottam többrendbeli szatirikus költeményekhez, amik eddigelé 21395 11| úr pedig a szokottnál is szatirikusabb kedvében volt.~– Nos? Hát? 21396 1 | serteborostás homlokát, s szatírnak illő szemöldeivel hunyorítva 21397 32| miknek hasadékából finom szattyánpapucs a legparányibb lábakat tüntette 21398 1 | a joghallgatók álneve. „Szatyi”-nak nevezik a fehér kenyeret; „ 21399 9 | vont elő a szeredásából egy szatyinggal átkötött nagy csomagot, 21400 1 | valami baltás kúrál, s finom szatyit vág fel bicsakkal a dárdás 21401 43| fogadtál engem. Ez a te szavad volt, aminek utoljára örültem 21402 8 | éhen, hát éhen! Én adott szavadat, fogadásodat nem kérem, 21403 43| kérd te őtet; talán a te szavadra majd jobban hallgat.~A parasztleány ( 21404 39| az éppen elég volt utolsó szavához szankciónak.~A pofonütött 21405 39| nevezik.~– Ne adj súlyt szavaidnak fenyegetéseiddel. Nagyobb 21406 35| hogy lebeszélj, nekem fájna szavaidra tagadólag felelnem; de kénytelen 21407 28| figyelemmel, s jegyezd meg szavaimból, amire válaszolni szükségesnek 21408 29| hogy Kálmán ne is kétkedjék szavainak valósága felől, elkezdett 21409 20| szurdalja keresztül-kasul szavaival.~– De ez mind nem lesz így. 21410 8 | tárgyánál, ki azt forró szavakban köszönte meg, s egy meleg 21411 31| lépést nem tartott, az új szavaknak határozott ellensége volt; 21412 46| ment e többször ismételt szavakon túl: „Kisstihand” – mi az 21413 28| látta, hogy annak arcát e szavakra nem a megrettenés halaványsága 21414 1 | elkövettek: költemények szavalása! Tudományos értekezés! Tárogató-fúvás! 21415 1 | himlőhelyes ifjú sokat tartott szavalási tehetsége felől; neki nem 21416 22| éppen úgy nem értették a szavalat szövegét, mint a szegény 21417 1 | onnan mennydörgött alá.~Szavalatának tárgya Csokonai Vitéz Mihálynak 21418 31| amit előad. Egészen másként szavalja szerepét, mint egykor az 21419 15| volt arra, hogy verseket szavaljon névnapi köszöntőül, nem 21420 1 | reszkető világításba hozva.~A szavalónak a tekintete pedig egészen 21421 23| azt, s csodálatos ihlettel szavalta a dráma kiváló helyeit; 21422 18| mikor hallottad te az én szavamat?~Wasztl a két tenyerébe 21423 33| darabjában is, melynek minden szavánál azt mondám magamban: ezt, 21424 14| az a bírói székben, ott szavaz az urnánál, ott suttog a 21425 2 | lapok adatait…~(– „A hetedik szavazat” – súgá Jenő Barkónak.)~– 21426 37| is lehet majd számítani a szavazatára.~Mert az országgyűlésen 21427 1 | annak mind a tizenegy tag szavazatát kellett bírnia. Voltak tanárok, 21428 1 | felemelte a kalpagot. Csak hat szavazattal öt ellen lett eldöntve, 21429 1 | kettőnek” az először „nem”-et szavazók közül kellett másodszor „ 21430 1 | költemény a krónikába?~Titkosan szavaztak. Az volt a módja, hogy bezárt 21431 12| már nem volt olyan kevés szavú, beszédes lett; leírta, 21432 23| hátára mászik, s hallgatja a szavunkat, mint a próféciát, s tapsol 21433 1 | társainak. Még a tizenkettedik században a papok is ezekkel írtak; 21434 31| fenntartott róla. Egy múlt századbeli kísértet, egy korától elmaradt 21435 47| növekedő óriás, ki évek alatt századok mulasztását siet helyrepótolni.~ 21436 1 | sejtelmes próféciák messze századokból, a jelen időkre jóslók és 21437 12| törvények meghatározzák a 6 százalékos kamatlábat, végre nagy számítások 21438 12| ezer forinton legalább húsz százalékot kell vesztenie.~Kalender 21439 33| hasonló csekély emberek százan, ezren, tízezren – hátha 21440 9 | Itt van pedig ötszáz darab százas.~Ötvenezer forint.~Kálmán 21441 31| ami szót a Páriz-Pápai százéves szótárában meg nem talált, 21442 43| folyam, úgy mozdul előre a százezernyi fő. Mi úszik ott középütt? 21443 37| sokkal több kedve van a százezrein és millióin jószágot venni 21444 25| kezeikbe. A gazdag mecénás, ki százezreket ad ki könyvtárára, a holt 21445 33| ezren, tízezren – hátha százezren?! – egyet fognak gondolni, 21446 37| szerint megy férjhez; mégpedig százezret azonnal a menyegző napján 21447 31| Iszonyú hőség van, a szív százhúszat üt percenként. A karzat 21448 3 | úton.~– Hát van énnekem száznyolcvan mindenféle cselédem, aki 21449 24| szabályszerű; aki egy grófnak száznyolcvanezer forintot fizet le egy jószágért, 21450 37| megbízójának kötelezvényt adok százötvenezer frankról, amit jószágaimra 21451 5 | tudomány. Nem árulták akkor azt százszámra a papirosboltban. Előbb 21452 2 | valamit leírt, ami ha most a százszemű Argus tekintete elé kerül, 21453 20| tuhúúú!”~A bérci visszhang százszorosan adta azt vissza.~És e percben, 21454 47| kőkereszttől a dombon menjetek száztíz singet Kelet-Kelet-Északi 21455 2 | árnyas ~Berke-hehe-iben.~A Sze-hehe-nt Pieridenéknek ~Boho-hohol-doho-hohog 21456 15| hogy így persze sokkal szebben hangzik ez a nyelv, mintha 21457 9 | Maga nyitogassa fel, és szedegesse ki a dugóit.~Kálmán ugyancsak 21458 2 | van egyházunk, még most szedegetjük össze garasonként az áldozat-siclust, 21459 40| forintocskája magának; azt szedegette elő, hogy se gazda, se vendég 21460 24| darab kenyeret, megeszi a szederfa tetején; nem kell annak 21461 8 | rendesen piros volt, most szederjes színt váltott a haragtól.~– 21462 40| lapból, ahelyett aztán friss szedés kell, s ez éven át felmegy 21463 18| plakardokat pedig előbb ki kellett szedetni, nyomatni, cenzúrára küldeni, 21464 15| akkor Pál grófra.~Kit ne szédítene el az ilyen diadal?~Mikor 21465 10| érezte, hogy az a bűvalak szédítve lódítja őt maga körül; ámolyogva 21466 47| művészek, kik azon töviseket szedték Jenőy Kálmánnal?~Ki tudja 21467 23| felszabadítja a könnyeket. Van benne szédület, mely már nem félelem, hanem 21468 20| én most itt el találnék szédülni, s lerántanám önt magammal 21469 34| folyó Kánaánt mutogat. Nem szédült el bele.~Megpróbálta a szívét 21470 41| Bálvándy nagyon rá volt szedve pénzbeli számításai által. 21471 5 | a kezét a gereben hegyes szegeibe.~Dejszen Béni bácsit szép 21472 40| sarkamat szorítja, hol a szegek ütnek át a kérgen, hol a 21473 11| melynek széles hímzett szegélyei egymásra hajlottak; fején 21474 34| szőlővenyige girlandokkal szegélyezett utaival, gránátalmás kertjeivel, 21475 20| birtokodat elveszted, leszünk szegényebbek, mégis gazdagabbak; ez volt 21476 3 | megkönnyebbült a szívük szegényeknek, hogy egyszer valahára kiénekelhették 21477 28| öltözködő Pestre, hanem egy szegényes kis városra. A mostani kevély 21478 32| csokorra a nyakkendőjét. Szegényke! Azt sem tudta, hogy mi 21479 33| visszaesik minden a maga szegénységébe. Vékával méri az ezüstöt 21480 41| az, ha a megtámadottnak szegénységét szemére vetheti; ha elmondhatja, 21481 35| hogy ön el van határozva szegényül élni, szegény íróként élni. 21482 1 | asztalba fúrva ugyanannyi szeges végű kalamáris. S az asztalfőn, 21483 26| öregasszony itt járása nekem szeget üt a fejembe. Egész nap 21484 34| a katonát, ki nyugodtan szegezi homlokát a töltött fegyver 21485 36| adósságaik engedik. Ezek szegezték le a nyomorúság folytatásához. 21486 39| hídnak kanyarodik.~Mikor a szeglet elé ért, elkezdett magában 21487 10| felkapja a nádpálcát onnan a szegletből, s olyan sort ver az egyiknek 21488 1 | a clarissime, a félszája szegletéből eresztve a szót –, no, majd 21489 37| féltve őrzi, ki a tánctermek szegleteibe húzódva, szemeivel kíséri 21490 12| fehér zsebkendőjét, s annak szegleteivel megtörülgetve szemét, reszkető 21491 4 | szája volt, felfelé hajló szegletekkel, de ez is oly igézővé tette, 21492 33| is utánuk nézett, míg a szegleten be nem fordultak. Nagy szerencséjének 21493 24| téve egy tányér az asztal szegletére; de biz az nem fog ott megülhetni, 21494 5 | a vége majd a diagonális szegletet érte.~– Ugyan ne menj fel 21495 10| összehunyorítva s a szája bal szegletét csúnyául felhúzva, kérdezé:~„ 21496 16| lehetett annak a háznak a szegletével keresztbefordulni a világgal 21497 39| árultak már.~Ez a „Csiga” egy szegletház a Sebestyén tér egyik oldalán. 21498 34| hírlap? De annak is volt egy szegletke szorítva; amelyben feljegyeztettek 21499 16| a hátulsó tengelyével a szegletkőnek, hogy Csollán Berti nem 21500 43| országúton megálltak pihenni, egy szegletkőre leült, tekintetével merengve 21501 14| A gróf odamutatott egy szegletre; a karzatra felvezető lépcső 21502 37| nefelejcsfüzérekkel körülvett, csipkés szegletű szerelmes leveleket, amikben 21503 4 | Hahaha! – kacagott Korcza úr, szegődöttje sánta lábaira tekintve.~– 21504 24| uram, bundáját leakasztva a szegről. – Kinn a szérűn, a szabad 21505 32| én mily felötlő modorban szegtem meg mind a két törvényét! 21506 33| semmi, amíg a magyar ember szégyelli maga előtt a bőrkötényt.~ 21507 33| hogy nemesember. S nem szégyellte, hogy csizmadia. Amaz őseinek 21508 40| lesz belőlünk semmi, amíg szégyeneljük a bőrkötényt.~Tseresnyés 21509 40| azt mondtam. Nem szabad szégyenelnünk a bőrkötényt és semmiféle 21510 25| én hirdetek, az nem az én szégyenem, hanem a ti dicsőségetek! 21511 33| tisztességes ember a lépteit csak szégyenkedve irányozta. Vásárok alkalmával 21512 27| Ah, mama – szólt a grófnő szégyenkezve.~– No, mutasd meg neki – 21513 9 | fantasztikus alakokat: miket nagyon szégyenlene, ha valaki meglátná. El 21514 1 | nép által, hogy a jelenkor szégyenleni fogja azt, s a jövő kor 21515 39| volt, de az enyém volt. Szégyenlettem magamat miatta; de szeretett! 21516 5 | asztalhoz nem hív senki; szégyenszemmel sompolyogsz oda, s elnyeled 21517 28| művészet olympi versenyébe, s szégyent és lenézést fogtok hazahozni. 21518 4 | az üres papiroson.~– Ez a széjjelszakítani való papiros – mondá Biróczy. – 21519 34| aztán ízekre hagyja magát széjjeltépni, de senkit el nem árul; 21520 1 | gúnymosollyal vetette magát hátra székében; aztán diákos humorral felelt:~– 21521 4 | felfogadlak patvaristának, ott a széked.~Biróczy nem mondatta azt 21522 27| aranyozás, sem bársony, székei, kerevetei fehér mázzal 21523 22| elnökölt a beiktató alispán, székeken, lócákon körül ülték az 21524 24| be is volt népesítve új székekkel, szekrényekkel, nyoszolyákkal, 21525 27| volt a nemesember címe, s a székelyeknél az előkelőket „lófő” címmel 21526 1 | azokat, ahol találta. A székelyföldön maradt meg egy templomon 21527 3 | majd hozok én nektek egész szekérderék legátust, mihelyt vakáció 21528 43| velük elmenjen; telehozták a szekérderekat mindenféle házi jóval: főzelék, 21529 40| pénzt bele nem ölt, most szekérderékkel vásárol be papirost.~Kálmán 21530 22| hogy senki sem nyargal a szekere után, hogy nem üldözik. 21531 29| ott látta a vándorkaraván szekereit az állás alatt. Az ivóterem 21532 38| jég nagyon meggyengült, szekerek már több nap óta nem járták, 21533 40| még ma el kell indulnom a szekerekkel; hanem hát egyet mondok. 21534 3 | Üljetek fel valamennyien a szekeremre. Én meg elviszlek benneteket 21535 42| hagytak szállni senkit a szekeréről, hanem minden pereputtyustul 21536 3 | hagyni maga elé kapni a szekerest. Amint utoléri őket a szekér, 21537 22| négy mokányló vihette a szekerét, melyet jó közelbe rendelt, 21538 3 | Illés próféta lángoló tüzes szekerével neki a falunak, a sok paraszt 21539 4 | szája le volt fedve egy szekérkerékkel; onnan üvöltött elő az egész 21540 3 | cselédnéppel: ki lócára, ki szekéroldalra, ki kútkámvára letelepedett, 21541 37| voltak hozzákészülve, hogy szekérrel jöttek volna; ebben a városrészben 21542 8 | Szegeden! Hogy fogadták egész szekérsorral meg bandériummal, mikor 21543 43| becsináltból, akkor ültek fel a szekerükre, lelkére kötve a mesternek, 21544 35| korhelyek, s felemelék őt székestül a levegőbe.~Tseresnyés uram 21545 28| mondhassuk: ez Magyarország székhelye; ide hordjuk kincseinket, 21546 20| hosszú sáros utcát annak a székhelyén, s meglátta azokat a fából 21547 4 | elfoglalni való a mondott székig. Úgy sietett, hogy előbb 21548 35| vagy hozzá, hogy ezzel a székkel itt a fejedet bezúzzam!”~ 21549 10| olvasgassa azokat végig. Az egyik szekrényben vannak a polgári perek, 21550 10| kiadjak egy pert abból a szekrényből, amit zár alatt hagytam: 21551 9 | azokat megint elzárta a szekrényébe, a szekrénye kulcsát aztán 21552 26| diplomád?~Kálmán előkereste azt szekrényéből, s átnyújtá neki.~A nagyasszony 21553 26| nyolcezer forint. Felét szekrényedben találod, másik felét György 21554 13| ódon faragványú tölgyfa szekrényei az ős család levéltárát 21555 28| álltak egymás sorjában, s a szekrények közötti állványokon régi 21556 24| népesítve új székekkel, szekrényekkel, nyoszolyákkal, miket Bálvándynak 21557 37| Korcza úr, csak kinyitotta a szekrényét, kinyalábolt belőle egy 21558 15| kezével; azután felállt a székről, mellét kifeszíté, fölegyenesedett, 21559 26| értsen hozzá. Külső öltönyeid Szekulánál varrasd: az most a leghíresebb 21560 39| válasszon a társaságból szekundánsának. S miután kiszemelte a legbékésebb 21561 47| süllyedtek alá a megyék székvárosai: együtt emelkedtek vele.~ 21562 3 | ott lakik mindjárt a túlsó széle felé; aki Uszubu dédapámról 21563 12| ötvenes években jön rá a szeleburdiság korszaka. Szinte őrült neki, 21564 38| csónakot Kálmán odahúzta a jég széléhez esernyője fogantyújával, 21565 10| s most egész kravátlija széléig úszik az adósságban. Hitelezői 21566 1 | hogy a cím ne menjen szét a szelekbe.~Ez idő szerint Jenőy Kálmán 21567 37| kárát; de hogy valaki Ázsia széléről idejöjjön Párizsba, egy 21568 20| Azt gondolta ki, hogy egy szeles éjszakán felgyújtatta Kordicát, 21569 20| alább hanyatló nap egyre szélesebbre terjeszti ki körül a bűvös 21570 42| végébe volt csiptetve egy szelet füstölő papiros, melyet 21571 20| közöttünk. Nem érzi ön a szelét amint ráfúj az emberre? 21572 21| fűbe s a kése hegyére szúrt szelettel kínálhatja meg vidám szomszédnéját, 21573 39| hálószobájában éjjeli mécs égett. A szelid teremtés nyugodtan aludt 21574 43| elkerüli azokat, akikre már egy szelídebb nemtő szárnyai vetnek betakaró 21575 34| emberi indulatok közül a szelídebbek, a nemesebbek fejlődnek 21576 40| azzal ebéd előtt az éhséget szelídíteni. Hozzá is láttak mind a 21577 9 | ugyan egyszerre oly komoly szelídségbe hozta arcvonásait, hogy 21578 44| azt, s azt mondá neki:~– Szelim aleikum; hozott az Isten, 21579 17| cirmos macskát hajított le a szelindekek közé.~E váratlan intervenció 21580 17| mészároslegények botokkal, pányvákkal, szelindekekkel rohantak a szökevény után, 21581 17| kivezetett örveinél fogva két szelindeket; az egyik sárga volt, a 21582 29| pályánkon elég. Hideg télben, széljárta teremben, bálnak öltözve 21583 38| megfordult s erős északi széllé vált: a jég elindulását 21584 23| tolakodtak előre az őskor szellemalakjai; a tömör, igazi emberalakok; 21585 43| lesznek hőseink, dicső szellemeink, kikben újjászületünk, lesz 21586 7 | valódi túlvilági megboldogult szellemhez illő nyugalommal figyelmezteté 21587 36| fővárosa, nincs a magyar szellemnek hódító ereje.~Kálmán csak 21588 35| vénségére csöndes apostasia szellői kerülgetik. De nagyon jól 21589 1 | panaszra fordul, egész a szellősuttogásig.~Maga a szóbeli értelme 21590 4 | egy felfordított boroskád szellővédő oltalma alatt.~Berti szidta 21591 42| forgatott maga előtt, mint egy szélmalmot, hogy a vészes miazmát elhárítsa 21592 12| van egy domb, azon van egy szélmalom. Láthattad, Kálmán, mikor 21593 35| nem evett. Hagyott magának szelni a sonkából, kenyérből, s 21594 23| rengetegre, mely zúgott a szélnyomástól; a villám paskolta a sziklákat, 21595 38| és pirulva a hideg téli széltől.~És az újságok nem voltak 21596 31| Kovászos úr sem, aki pedig nagy széltoló.~Pedig Kálmán irtózik tőle, 21597 10| ötvenkét vármegyének dolgot ad; szembeállította az egymást megcáfoló nyilatkozatokat; 21598 14| szépen rendezve, gyönyörű szembeötlő osztályozással; a barna 21599 2 | beszólíttatott. Valószínűleg szembesítés végett.~Azonban több vallatás 21600 20| piroslanak elő rubinfényű szemcsillagai. S ez átlátszó bőrön keresztül 21601 37| volna, hogy ócsárol szemtől szemedbe! – agyarkodott rá a nagyasszony, 21602 27| felmagasztalták, mint az ifjúság szemefényét, mint gavallért, mint nagy 21603 39| amelyben önnek pokoli szép szemeibe beletekinték. Éljen ön addig, 21604 39| ember most egy szépasszony szemeiért elfelejt bennünket, elhagyja 21605 35| érzelmei túlömlöttek ajkain, szemein. Hevesen zokogott.~Volt 21606 27| is lefeküdt, de nem jött szemeire álom. Elbámulta damasztfüggönyein 21607 20| földi ragyogványt felülmúló szemekért a földet körülkerültem volna, 21608 32| emlékezett ezekre a sötét szemekre!~– Ismerlek, szép álca! – 21609 4 | szól a biblia a „vétkező szemekről?”~E vétkező szép szemek 21610 19| bortól vagyok; te pedig szép szemektől vagy ittas. Ha a Katzenjammer 21611 33| gazdasszony és szolgáló volt egy személyben, felhozta a párolgó levesestálat, 21612 31| Pest városában.~A szerző személye is fokozta az érdekeltséget: 21613 12| olvasott Katinka és Bálvándy személyeire vonatkozólag.~És őhozzá 21614 1 | ezekkel vegyest nagy históriai személyeket jellemző adomák. Mária Terézia 21615 2 | megbántásért, melyet egy hivatalos személyen s az iskola tekintélyén 21616 6 | lesz ennek a báró Bálvándy személyének egy fejezetet kerekítenünk.~ 21617 1 | a diákok: a XVI. Lajost személyesítőnek egy álfejét levágva guillotine-nal, 21618 31| iránya denunciálva, még személyét is kigúnyolták benne: a 21619 41| a józan pártot nagybecsű személyével öregbíteni. E felhívásnak 21620 37| és onnan tovább: mert a személyfogság ellene is éppen úgy megadatott, 21621 42| kevés gondjuk volt ugyan még személyi hírekre; hanem Jenőy Kálmán 21622 4 | kincset kapott ő ebben az ő személyleírásában, ugyan igyekszik is azt 21623 24| nevet viselt.)~– Hja, annyi személynek meg éppen nem adhatok szállást! – 21624 2 | tiszteletreméltó tanári személyt gorombául inzultáltunk is. – 21625 6 | hallgatott oda mindaddig, míg a személyzet neveit olvasá; de miután 21626 6 | olvasta a cédulát, minden személyzetével együtt, egész a „vége tíz 21627 23| Nekem már tűzkarikát hányt a szemem az éhségtől. Akkor egy kastélyt 21628 20| egyszerűen meggyűlölte a két szememet s nem akart többet beléjük 21629 17| nyárspolgár, s mindenféle szemenszedett nép. Ki hova letelepszik, 21630 43| csupa élet, egész arca csupa szemérem) odaborult gyöngéden Kálmán 21631 24| tetszősen szemügyelték a szemérmesen letelepült hajadont.~– Une 21632 9 | tenyerét ajkáig emelve, suttogá szemérmetesen:~– Lehetne-e szerencsém 21633 6 | jártas; a naivistáné csupa szemérmetesség, s csak az a kár, hogy idegen 21634 12| való várakozásban csak egy szemernyit is elnyelni a pesti porból; 21635 1 | ponttal, meg egy húzással szemet-szájat festve: alá sem volt írva 21636 34| elpusztítják, s magát bélpoklosan a szemétdombra fektetik: a bukás, a megszégyenülés 21637 34| nyomorulttá téve fekszik a szeméten.~Mégsem tagadta meg keblének 21638 28| indóház helyén van a város szemétlerakodó helye; lefelé a Duna-partot 21639 12| nem féltve titkát a világ szemétől; minő forró napjai az első 21640 37| derék, lángeszű ifjút a szemétre: abból ott is gyöngy lesz; 21641 33| hely, telehányva a partjai szeméttel, tört cserepekkel, s annál 21642 44| reá, letakarva szép selyem szemfedővel.~Barkó Pál arcán egy vonás 21643 45| pókkal, ki a szegletben szemfödeleket sző, s fogoly legyeket énekeltet, 21644 43| füstjével szőni fölénk a szemfödelet, s gépeinek zúgása fogja 21645 31| elmaradt csont, ki amióta a szemináriumból kikerült, könyvet nem vett 21646 44| aztán csak bámult maga elé a szemközti zöld mohos tetejű rongyos 21647 10| Érdekelte bennük a lélektani szemlélet, az emberismeret tanulmánya; 21648 26| amiket hazulról elhoztál; szemlére vette fekhelyét: „hát csak 21649 5 | ruhatára fölött tartott szemlét.~Óh, nem a piperéhez valót 21650 1 | azzal az üvegtekintetű szemmeredéssel, azzal az elejtett szájjal, 21651 32| két nyílást engedve a két szemnek, s a kócsagtoll mellett 21652 2 | alatta azt a diónagyságú szemölcsöt a nagytiszteletű úr kopasz 21653 20| mutatóujját végighúzva a két szemölde felett, végzé be e mondást.~ 21654 1 | homlokát, s szatírnak illő szemöldeivel hunyorítva mondá, hogy van 21655 7 | bajusz, pofaszakáll és szemöldök; eleven tüzes szemek s mosolyra 21656 22| büszkén, haragosan, leráncolt szemöldökével a pólusig taszítva a közeledőt, 21657 4 | itt felfelé rántotta a szemöldökizmát), az azt jelenti, hogy keljen 21658 31| Bosszús arccal, összeráncolt szemöldökkel jött eléje, s szóhoz sem 21659 4 | világon senki sem látja is a szemöldökömet, audiat tartozik azt látni, 21660 4 | patvarista idevigyázzon a szemöldökömre.”~– Hol van az? Kérem alássan.~– 21661 15| hercegnő érzékenyülten inte szempilláival. Talán éppen akkor, talán 21662 25| madonnaarc, ugyanazok a lesütött szempillák; a hajfonadék divatos; az 21663 31| mindent a dogma és a tradíciók szempontjából ítélt meg. A nyelv fejlődésével 21664 17| erkölcsnemesítési, mind diaetetikai szempontokból a heccek hatóságilag is 21665 11| állítsa magát az ellenkező szempontra, s írja meg a vádló ügyvéd 21666 19| velünk jön!~Az a hang, az a szemragyogás, amivel e szó mondva volt!~ 21667 22| olyan nehéz megérteni. Szemrehányás volt-e az, hogy íme, milyen 21668 20| apellesi vonal duzzogni, szemrehányni, megszomorítani, aztán ismét 21669 31| fél, a veszélyben forgónak szemrehányó haragos képet mutatott volna, 21670 29| bűnül számíttatik be. Nem is szemtelenkedtem én ide magamtól ostoba fővel; 21671 22| csoportban. Ott alázatos szemtelenséggel rávigyorogva Katinkára, 21672 40| felforrt a harag e hármas szemtelenségre.~– Micsoda? Hát te azt hiszed, 21673 24| a hercegnő is tetszősen szemügyelték a szemérmesen letelepült 21674 13| mindig alusznak, akiknek szemük hunyva van.)~Kálmán arca 21675 39| Duna jegére. Kétszer is szemükbe néztem. A nő húgod volt, 21676 3 | szerzett a debreceni híveknek, szemükre vetve fényűzésüket, divat 21677 22| Egész éjjel nem hunyjuk le a szemünket, mindig mesélni fogunk. 21678 5 | ítéletet nagynénjének.~Az szemüveg nélkül tudott még olvasni, 21679 7 | főispán pedig csak nézte a szemüveggel, s nem szólt hozzá semmit, 21680 39| embert, mint te vagy, „holt szén”-nek nevezik.~– Ne adj súlyt 21681 25| vászonruhájában alszik éjjel a szénaboglyán, jár nappal a mezőn, különbözés 21682 23| Lombfödél, lobogó tűz, szénafekhely; – szerető szívek egymáshoz 21683 24| áldás; az apósomnak annyi szénája termett, hogy alig tudta 21684 24| bádogkolomp van akasztva; fenn a szénásszekér tetején egy tízesztendős 21685 24| főindóházánál, hogy a szemközt jövő szénásszekerek kikerülhessék egymást.~Pompás 21686 24| uraságok hintajai elkerülték a szénásszekereket, s berobogtak a hajdani 21687 24| a kis hetyke fiú, aki a szénásszekéren beszélt velünk?~– Óh! a 21688 24| kutyaporció, ha itt hagynám a szénát.~– De ha én kívánom?~– Nekem 21689 28| megy haza a szülővárosába szenátornak; ha kereskedő, s telepe 21690 35| a prépost feje fölött a szenátorok emelték a mennyezetet. Milyen 21691 25| majd megállni a vizsgáló szenátus előtt.~Biróczy sehogysem 21692 39| carbonarik iskolájába, s a szénégetőknél az ilyen embert, mint te 21693 14| féktelenül felkacagott rá.~„Szénégetőnek tőkén a szeme!”~– De én 21694 7 | arcszín, erős római orr, szénfekete sűrű fürtök, bajusz, pofaszakáll 21695 2 | kendi dsánindin gecsen.”~A szenior nótárius kezében megállt 21696 2 | rektor; kezével intve a szeniornak, hogy a jegyzőkönyvbe az 21697 35| igazgyöngyöt felszedegetni, szennyeiből tisztogatni, miként én magam. 21698 10| feltüntetve, midőn mindenütt szennyet talál, ahol fényt keres; 21699 4 | mennyire óvakodnak be nem szennyezni magukat a tintás tartalommal.~ 21700 30| hiszek az Istenben, hiszek a szentekben, önben is; de legjobban 21701 30| férfinak jól illik. Miután a szenteket is előhozta ön: szabad kérdeznem, 21702 2 | tárgya, urak! Azokhoz a szentekhez, akik a magyar koronára 21703 31| rákezdi, az igazgató minden szentekre kéri a szerzőt, hogy menjen 21704 16| van a Krisztusról meg a szentekről, s azzal rendben van minden. 21705 25| legelőször, s jelenlétük szenteli fel a színpadot, hogy az 21706 24| gondjuk nem volt.~Hogyan szentelték fel az új templomot reggel, 21707 20| velük megy utazni, tartja a szenteltvíztartót, mikor imádkoznak, s azt 21708 1 | sacro sanctum”.~Ennek a szentélynek a két oldalát természetesen 21709 42| Hiszen igaz, hogy Katinka szentem mindig igen nyájas szokott 21710 35| már Pesthez közel járt, Szentendre alatt a gabonahajósok balvégzete 21711 27| lovat is hozzáimádja-e a szenthez. A régi istenek közül azonban 21712 18| gedruckt”, az olyan, mint a szentírás. Énnekem az a száz forint 21713 32| még mindig tudok idézni a szentírásból. Hát mit keresnek az emberek 21714 31| legközelebb hasonló hangzatúval; a szentírással ellenkező állításokat még 21715 36| előre: elém toppan ez a kis szentivánéji tündér; ez a parányi cukorbáb, 21716 23| javában; a bokrokat ezre a szentjánosbogaraknak lepte.~Mikor Kálmán visszatért 21717 34| villáival, csodagrottáival, szentjánoskenyér-fáival: – másnak csak szép táj, 21718 34| reggel van”. És hogy a szentjánoskenyér-fának nemcsak gyümölcse van, hanem 21719 25| Istenének megdicsőült és „élő” szentjei iránt a „Credo” és az „Amo” 21720 9 | azt a tiszteletre méltó szentképet. Jobb lenne az mind a hármunkra 21721 2 | ellenében nincs iconomachia (szentképharc), és ha ördögök volnának 21722 13| az elefántcsontra festett szentképre áthitatoskodni.~S ez aztán 21723 24| végehossza-nemszakadó rónán a szentkereszti puszta laktanyájáig. Gulyák, 21724 12| érte, ha ezeket átadja a szentpétervári tudományos akadémia etnográfiai 21725 18| fogni a dolgot. – Becsületem szentségére esküszöm, nem vagyok én, 21726 2 | különbet; és hogy párosítsa a szentségtörést a tudatlansággal, még azt 21727 12| megtudja az ellenfél? A Szentszék be fogja követelni a papagájt, 21728 39| kigyógyítottam őt egyik szenvedélyéből! Hiszen mikor mindennap 21729 25| önmagával küzd, s uralkodik szenvedélyein, míg azok felül nem kerülnek. 21730 12| vannak minden fiatal embernek szenvedélyeiről, bohóságairól, remélt örökségéről; 21731 29| fárasztani, beleélni magát idegen szenvedélyekbe, aztán veszekedni prózai 21732 40| elveszítse.~A megtorlás e szenvedélyének kijátszásáért legközelebb 21733 32| az emberek Egyiptomban?~– Szenvedélyes vadászok nílusi lovakat; – 21734 34| összetartásnak, az engesztelhetetlen szenvedélynek, a hallgató mindent tudásnak 21735 20| naptól s szívüket az erős szenvedélytől. – Akkor aztán meg fogja 21736 43| Kálmánom.~Ha megbocsáthatsz szenvedéseidért, miket én okoztam, úgy irgalmasabb 21737 11| szívvilágát, ártatlan kedélyét, szenvedéseit. Itt volt igazi költő.~A 21738 38| részvétlenség, mostoha viszonyok, szenvedések nem bírták kiszárasztani 21739 39| amit annyi diadallal, annyi szenvedéssel ők mindannyian kivívtak, 21740 47| nemzetének életet, neki csak szenvedést, nélkülözést ad, amíg él?~ 21741 45| ő már nyugszik; már most szenvedjen ön. Én láttam, hogy küzdött 21742 43| a beteget; mert az ilyen szenvedők nagyon makacsak és bosszankodók. 21743 5 | Bizonyosan a más hibája miatt szenvedsz: tudom jól.~– Akkor nem 21744 34| angolok újabb vereséget szenvedtek; hogy Hudson Lowe Napóleon 21745 37| már a rövid ideig tartott szenvelgésnek: az idillel együtt feledve 21746 46| Viszont Katinka nagysám oly szenvelgő édeskedéssel fogadta a megtérő