| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Jókai Mór Eppur si muove – És mégis mozog a föld IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
Part
25781 36| vonásokkal, amilyent csak valaha visum repertum alámutogattak.~„ 25782 10| hajdún kívül senkit sem viszek magammal; mához két hétre 25783 36| arkangyal. Hahaha!~Kálmánnak viszketett a tenyere; szerette volna 25784 15| hagyta még soha. A névnapi viszonajándékok a hercegnő gondoskodásából 25785 15| valamint hogy ő gondoskodott a viszonajándékokról is, mik Pál gróf nevében 25786 37| unokám felhagyna azon baráti viszonnyal, mellyel most az itt levő 25787 23| hajdani praeceptorunk. – Viszonozzuk a barátságát. Ez a nap ünnepnap 25788 29| teremtés. Hamar megárt neki a viszontagság; abból pedig terem a mi 25789 36| Bányaváry Kálmánnak egyévi viszontagságos küzdelmeit a színészetnek 25790 35| esetlen tölgyfahajó sok viszontagságot állt ki az úton, erős déli 25791 4 | diadaltánc, s a hazatérő viszontlátási öröme.~Valami csodálatos 25792 13| Hát még az hogy örült a viszonttalálkozásnak! Nem titkolá előtte, hogy „ 25793 10| múltjába, a vádlóhoz való viszonyába, érdekeltségébe, nem józan 25794 12| kevesebbet. Én ismerem önnek a viszonyait. Van nálam tízezer forintig 25795 38| részvétlenség, mostoha viszonyok, szenvedések nem bírták 25796 37| kiszabadítom!~Ismerte Katinka a viszonyokat jól. Akár előre megmondhatta 25797 13| Ennek az oka egészen a viszonyokban van. Miért tanulta volna 25798 17| kettőjük közötti feszült viszonyt, hátulsó lábaikkal rugdalva 25799 44| üdvözlés módja, s arra az a viszonzás, hogy az üdvözölt viszont 25800 35| hogy a fejére nem köpött viszonzásképpen.~Felhaladt az ismerős lépcsőkön, 25801 42| egy ilyen csintalansággal viszonzásul a párizsi letartóztatásért. 25802 12| a gyűlölködésre. Ketten vitatkoznak egy tárgy fölőtt. De ha 25803 10| utolsó párbeszédnél már a vitatkozó félnek le kellett térdelni 25804 11| a kígyóval és teknőccel vitatkozott kedvenc étele fölött; a 25805 19| A tiszteletes a vallási vitatudományban nagyon jártas férfiú volt, 25806 10| a per adataiból. Szabad vitázni afelől pro és contra, a 25807 7 | mondja, én vagyok „Holoferno Vitelezzo”, hanem rosszul hallotta 25808 20| excellenciás urak hintajába, s vitette magát azon az úton, amelyen 25809 12| rá a gimbes-gombos nyalka vitézben régi jó pajtására, Csuka 25810 14| ki mind a két bátyjánál vitézebb, s tűzzel és késsel játszik.~ 25811 33| diákokká. Tudósok tudománya, vitézek vitézsége, minden kimegy 25812 33| Tudósok tudománya, vitézek vitézsége, minden kimegy a módiból; – 25813 7 | keményített gallérjába (ő német vitézt játszott), hogy szinte elveszett 25814 10| vissza. Ebben a circulus vitiosusban keringelünk előre-hátra. 25815 4 | közepén megfogni. A toll vitorlájának meg az a hivatala volt, 25816 34| Postakocsival Triesztig, onnan vitorláshajóval Velencéig, onnan ismét a 25817 34| Ciprust érintve, Alexandriába vitorlázik, s így a rajta elutazottakat 25818 42| Mindennap harminc halottat vittek el ablaka alatt. Már a kertre 25819 47| új város terül; a rongyos vityillókban, mik a város közepén itt-ott 25820 1 | Négy társa tapsolt neki és vivátot kiáltott; hatan hallgattak.~ 25821 33| kell megtisztelni, elmegyek vivátozni az ablaka alá; ha színészek 25822 22| ráhagyva a többiekre, hogy vivátozzák majd meg a földesurat, midőn 25823 41| nevetett, a bandérium iszonyú viváttal ütötte el a dolgot; a herceg 25824 44| tenyereivel egymáshoz közel vivén, azokat Tseresnyés mester 25825 27| egész testre?”~„Jó lesz; vívjunk egész testre.”~„Plasztron 25826 24| a rudat a Szentkeresztre vivő útnak.~Ez volt annak a pusztának 25827 7 | fringiát, végigpróbálta rajta a vívóiskola vágásait, egymás után, alsó-felső, 25828 5 | Azzal természetesen párbajt vívsz; természetesen mind a ketten 25829 24| postamesterre; pisztolyt szegezve vívta ki a más utazótól igénybe 25830 7 | temetési költségeidet.~Jeges vízárból saját élete kockáztatásával 25831 12| keresni.~– Uram! – szól vízbehaló hangon. – Nekem szükségem 25832 42| komolysággal kiemelik az ecetes vízből, kezénél-lábánál fogva a 25833 20| boltívéből elporladó ködnyi vízcseppeket nyugat felé terelte, s az 25834 12| énekelnek a zsoltárok a babiloni vizek mellett; amitől elhervad 25835 20| elszabadult indája lecsüng a vízesésig, s annak az ütésétől szökell, 25836 40| és veres levelű fáknak, vízesésnek, melyben meztelen nimfák 25837 1 | Mennyire rúg fel a siklus? Vizezik-e nagyon a lukmát? Engedi-e 25838 3 | a szóra, hogy másnap egy vízhordó legényt sem lehetett találni 25839 20| lakói a hódok. Ezek a bölcs vízi építészek. Egy kiveszni 25840 27| eszébe sem jutott reggeli víziója a magától író tollról. Rossz 25841 17| tetején, akit az imént pofon vízipuskáztak, azt a mulatságos bosszút 25842 10| asszonytól kap hivatalos vizitet.~Ezúttal azonban Jutka asszony 25843 10| aztán én beeresztettem a vizitszobába. No, csak tudom tán, hogy 25844 10| Hol?~– Hát hol? Itt a vizitszobában.~– Hogy jött oda?~– Én eresztettem 25845 28| forrásából – a nádor erős vízivó volt; s egy fal melletti 25846 17| azzal intéztettek egész vízkartácsok a megátalkodott ellenség 25847 20| felé terelte, s az örök vízpermetegben megjelent Iris hétszínű 25848 20| nap rásüt, a zuhatag finom vízporában egy kerek auréole-t lát, 25849 5 | kiáltja odakinn: „tűzre, vízre vigyázzatok!”~Reggel öt 25850 25| Ugyanazon napra esett ügyvédi vizsgája, amely napon a drámabíráló 25851 25| adta indokul, hogy ügyvédi vizsgájára készül.~Nem volt igaz.~Drámáját 25852 5 | úrfi ott tegye majd le a vizsgákat. Ő is sajnálta az ifjút. 25853 31| úrnak, hogy figyelemmel vizsgálandja át a művet, s három nap 25854 25| cenzúrához.~Beíratta magát a vizsgálandók közé, s határnapot is kapott 25855 4 | kezét, s az ujja hegyeit vizsgálta. A ravasz kártyások le szokták 25856 25| kérdé Kálmán, kíváncsian vizsgálva Biróczy arcán a hatást.~– 25857 25| Biróczy hamarább átesett a vizsgán, „praelarum”-mal censurázott; 25858 46| mindent elmondott, amit a vizslatanítás műszavaiból elprofitírozott, 25859 40| az utolsó reménysége is vízzé vált. Szomorúan fordult 25860 9 | dirigálta a streichterzettet, vocal-solo kísérettel reggeltől délig; – 25861 9 | félreértése folytán került.~– Ad vocem! – monda a gróf, kiverve 25862 21| midőn a vadászmenet egy völgybe érkezett le, melynek egyik 25863 21| feleltek vissza a kürtök, a völgyből, a hegy túlsó részéről, 25864 23| bontakoztak ki. Regényes völgyek váltották fel egymást.~Egy 25865 23| derült nyári nap süt, s a völgyekben a megszorult napsugár aranyködöt 25866 23| Bányaváry, ahonnan napsütötte völgyet s völgyben elszórt házakat 25867 20| tengerszem, megszorulva egy völgykatlanba, ott annak a tengerszemnek 25868 23| tükördarabokként villognak fel a völgynek sötétjéből, s zuhatagaik 25869 24| volt, mindennap hegyen, völgyön vendégség volt minden háznál. 25870 21| látszott a vadász, amint egy vörösfenyőre rémülten felkapaszkodott.~– 25871 24| mert biz az én kezem csupa vöröshagyma; az aratóknak készítettem 25872 13| parancsolni, hogy el ne vörösödjék, mikor az a fatális „két 25873 33| citromfa!~Kálmán füléig vörösödött erre a szóra. Hiszen neki 25874 37| egymás után a tételét a vörösön, akkor átment vele a feketére, 25875 37| képe olyan lett, mintha vörösrépaléből álló tenger színe alól bukott 25876 24| embertől: mindig a falusi vőfély jut eszembe, aki „sarokra” 25877 12| dzungárok, így a burjätek, így a vogulok. Mikor lázt kapott közöttük, 25878 5 | kisasszonyságnak nem lehetetlen vőlegénye vagy; cotillonban előtáncos 25879 2 | Non est currentis, neque volentis; sed miserentis Dei”, – 25880 1 | tudósítá a királyt, hogy a Volgán túl még van egy nagy magyar 25881 37| vette el.~(Akkor te nem volnál majoresco, szamár! – mondá 25882 25| értenie kellett, hogy aki a Volta-oszlop correspondens lapjait föltalálta, 25883 12| szükségképpen észrevennie az eleven Volta-oszlopot.~És midőn közelében lehetett, 25884 29| letért. Vajon nem Bányaváryék voltak-e ezek? Nem merte megkérdezni 25885 27| méreggel való etetésben voltaképpen maga az őrnagy úr jön legpaprikásabb 25886 20| költő megundorodik? Nem voltam-e önnel szemben tetőtől talpig 25887 3 | megemlegessétek, hogy itt voltatok. Mindjárt írok szörnyen, 25888 20| lábaihoz; szép szilfid termete vonaglott kínosan a pázsiton fekve.~ 25889 25| szerencsés utat az úrfinak!~Erzsi vonakodását mentette az, hogy a tejre 25890 40| Én csak százat mondtam – vonakodék a mester.~– No igen: egyért 25891 8 | A lányka irult-pirult, vonakodott: „de hát melyiket?”~Béni 25892 43| még most, s vasutak hosszú vonalai fognak összetalálkozni városunk 25893 1 | ezekkel írtak; egyszerű vonalakból vannak azok összetéve, miket 25894 1 | veszedelem felé egyenes vonalban, s az érintett „gerundiumok” 25895 42| keresztül-kasul; hanem a fekete vonalokon a halál angyala átment, 25896 4 | segít meglépni a meghúzandó vonalt. 12-mo. Az érkező klienseket 25897 44| szemfedővel.~Barkó Pál arcán egy vonás sem mozdult meg. Odaállt 25898 47| megtörött. Haja hófehér, és vonásaiban hajdani madonnaszépség romjain 25899 43| egyedül marad, s elmereng vonásain.~Gondol az is őreá? Tudja 25900 4 | azt szépen leolvashassa a vonásairól. Azok egy eleven telegráf 25901 22| akarja, de ő csak egy nagy vonását látja onnan a magasból; – 25902 36| soha arcának egy bánatos vonásával sem árulta el, hogy szenved: 25903 43| címiraton meglátja az ismerős vonásokat, valami túlvilági mosoly 25904 36| megrakva vörös, kék, zöld vonásokkal, amilyent csak valaha visum 25905 12| Bálvándy arca egyszerre komoly vonásokra nyúlt meg, szájszegleteit 25906 1 | gömböt, a nagy gömbnek négy vonással kezet lábat, a kis gömbnek 25907 33| Mindenki tudna egy-egy vonást javítani rajta. Egyiknek 25908 3 | volt Gödénylak (csendes vonatkozás a benne lakozókra, kik isznak, 25909 1 | mely a felséges udvarra vonatkozik, I. István II. 53-ban fenyíttetik 25910 34| azokat a nevezetes, hazájára vonatkozó dolgokat, hogy Afganisztánban 25911 12| és Bálvándy személyeire vonatkozólag.~És őhozzá egy szava sincsen 25912 25| kutyának a hegedűszó; ijedtében vonít! Senki sem fogja megérteni. 25913 17| ugató kutyák közé, hogy azok vonítva futottak el onnan. Ez a 25914 37| halk volna a hang, hogy vonna egyet a váll, hogy sütné 25915 13| családi tanácskozmányhoz vonni mint jegyzőt? A másik ifjú 25916 4 | előmuzsikálásában fáradozzék; ellenben a vonó muzsikával, vulgo ,fűrész’, 25917 22| hogy velük ne beszélj? hogy vonod magadra amaz öreg bosszúálló 25918 27| szája mozgásáról s a válla vonogatásáról ítélve, úgy vétetnek a semmit 25919 10| szempillája sem mozdult.~A vállát vonogatta, s a szétterjesztett tenyereivel 25920 6 | a cigányok gyantázták a vonót, kivette az ezüsthúszast 25921 47| népet, üzért, utazót, s vontatja a rakott kikötőkbe szállító 25922 28| patriarkális halászcsónakok vontatják apacsúros hálóikat; a beljebb 25923 28| budai parton gabonás hajókat vontatnak lovakkal a víz ellenében; 25924 23| lengyel táj fölött keletnek vonuló zivatar omlik végig; idefenn 25925 25| győztem, diadalkapun át vonulok be a világba, s akkor minden 25926 4 | igézővé tette, s mosolyra vonultában szerelemgödröcskéket támasztott 25927 16| fogadott, ámbár hajlamai inkább vonzották a „Griff-hez, vagy a „Vörös 25928 30| Mondjuk: két óra – ha a vortänzernek emberi józan esze van.~A 25929 6 | tárgyalásában volt szükség a votumára. Béni bácsi aztán, amint 25930 4 | ellenben a vonó muzsikával, vulgo ,fűrész’, hegedüléstől, 25931 25| nem ízleli, s a profanum vulgus ott fog hahotával kacagni 25932 28| hogy becsődítsék a rögöhő vulgust. – Én ilyen csúffá tétetni 25933 35| legyen, mégis áldozhasson Vulkánnak, a tűzistennek egy pipa 25934 12| ő már valami, mert első waldhornista az ezrednél, ez pedig még 25935 39| minnesänger után Csuka Feri:~„Wart verfluchter Komediant, werd 25936 15| mellette ülő sógorától: „was hab i gesagt?” – „Du hast 25937 34| fellázadt a mikado ellen, hogy Waszilcsikoff herceg megy Teheránba Tacsicseffet 25938 40| tartott, hogy meg találja Wasztlit verni; hanem Kálmánhoz fordult.~– 25939 40| uram nem kérdte másodszor Wasztlitól, hogy tréfál-e, mert attól 25940 9 | tulipánszirom volt közberagasztva a Wellington kelyhéből.) Hej, de kevély 25941 25| költő mondását: „Singe, wem Gesang gegeben.” Daloljon, 25942 7 | Kálmán öcsémet hagyta a Werbőczi mellett. Ilyen dobajjal 25943 25| azon, hogy mi véleménye van Werbőczinek azokról a konkrét kérdésekről, 25944 39| Wart verfluchter Komediant, werd ich dir geben abscheuliche 25945 13| tőle:~– Comtesse, wie lange werden Sie in Pesth verbleiben?~ 25946 4 | összege, amikért hadadi gróf Wesselényi Ferenc minden közemberre 25947 4 | kísértetüvöltés, mint a „wilde Jagd” föld alatti kutyakardala 25948 13| mosolygással felel:~– Morgen reisen wir ensemble!~„Ensemble!” Milyen 25949 11| visszahozhatatlan boldogságú napjai a XX-as szám betelésének!~Az öröm, 25950 34| hogyan került Don Zuniga y Requesens nevezetes beszéde 25951 37| mire az azt mondta, hogy „yes”.~– Hát jól van, Béni bácsi, 25952 16| leszállani az ülésből, s zablájánál fogva vezetni a lovat, amíg 25953 11| gyümölcsöt, a kanári hámozott zabot, a pitypalatty búzát, a 25954 20| boszorkányság egy olyan sorsjegyes zacskó mellett, melynek több rekesztéke 25955 9 | nagy kulcsai egy szarvasbőr zacskóban álltak, azokat megint elzárta 25956 5 | hogy ha az a dohány innen a zacskóból ma elfogy, holnap megint 25957 18| töltse meg a pipáját a zacskójából, amit az aztán meg is tesz. 25958 43| elöl-hátul nyakába kötve kámforos zacskókat, hogy issza féltében az 25959 20| csak száj.~A hajtóvadászat zaja a minden hangot elfogó sziklafaltól 25960 2 | elveszett az emberi rokonszenv zajában. Maga a harangszó is, mintha 25961 35| veszekedés, dal, lárma, röhögés zaját folytatja idebenn.~Kálmán 25962 38| is elment velük.~A Duna zajlása nagyszerű volt. Egész jégtorlatok 25963 20| szószólói: ahol a zuhatag zajong, ott szeretnek énekelni 25964 4 | és még Sofoniás, ~Aggeus, Zakariás, végre Malakiás, ~Akiknél 25965 28| elkormányoz; nem irigylik, nem zaklatják nyugtalan szomszédok; jóllakik 25966 39| vehetett volna rá fel a zálogházban. Kellett neki ez? Alig hiszem. 25967 6 | feje éppen tele volt a „zálogperek” mindenféle tekervényeivel, 25968 24| éhkoppot, hanem eljártak hozzám zálogra kérni pénzt. Az én foltos 25969 25| világ nyelved ős eredeti zamatját nem ízleli, s a profanum 25970 6 | futását”, „Zampát” (óh, milyen Zampa Bányaváry!), az „Arany időt”, 25971 6 | operákból „Béla futását”, „Zampát” (óh, milyen Zampa Bányaváry!), 25972 17| fejére idézett rögtönzött záporesőt: úgyhogy utoljára könyörögni 25973 38| nekiindultak a zimankós zápornak egyedül.~Magyarország két 25974 38| szél szemközt vágta nekik a záport, s az esernyőt hasznavehetetlenné 25975 23| és háborgó társai, hanem záporterhes forgószél, előpostája a 25976 21| mindenkinek, milyen rossz annak a zára; azzal csakugyan nem tanácsos 25977 37| akkor Kálmánnak a híres záradékból.~– No, én meg hát azt mondom 25978 37| hivatalos okiratba sikerült egy záradékot becsúsztatnom, mely éppen 25979 20| összeszedte Heves megyében, Zaránd megyében a maga híres faragó 25980 30| ősi házához, mint rongyos zarándok; ott menedéket kért; befogadták 25981 37| férjét az adósok börtönébe záratta.~– Haha! – kacagott fel 25982 15| lehet, hogy őt nem fogják zárda-fejedelemnővé tenni, csak azért, hogy 25983 34| katakombákban, a kávéházakban, a zárdákban; a fogadókban, a kaszárnyákban, 25984 41| egyértelmű leend az örök zárdaszűzi élettel, mert férjhez nem 25985 15| választott nyelvén.~Ez lett volna zárjelenete a családi ünnepélynek; de 25986 27| körülvéve a néptől s nem zárkózva el tőle. A főhercegnő akárhányszor 25987 1 | hordófenéknek van egy hermetice záródó ajtaja, melyet egy vastag 25988 34| Unkiars-Skelessi békekötés zárpontjai mennyiben terhelik Zöld 25989 40| Mikor az első esztendei zárszámadáskor azzal a felfedezéssel lepte 25990 7 | úrhölgy érkezett, kinek már zártszék nem jutott, kerít számára 25991 7 | az úrnak a helye, ahol a zártszéke van, menjen innen, s az 25992 7 | visszakerült, a hölgyeket rég zártszékeikhez vezette Bálvándy, a legvilágiasabb 25993 7 | keresztül utat tör nekik a zártszékekig.~De mindjárt az első szándékánál 25994 15| családi névnapokon nem: akkor zárvák a kapuk, s a portás azt 25995 42| Biróczy a horvátországi zárvonalnál akadt fenn.~Felső-Magyarországon 25996 1 | rebellis kurucok hordták zászlóikat egész Német-Újvárig, s harsogtatták 25997 43| nemzeti seregek, lobogó zászlóikkal, a koszorús szobrok, – az 25998 35| molnárok tizenegyen vitték a zászlójukat, s a prépost feje fölött 25999 43| lobognak körülötte? Háromszínű zászlók, fátyollal bevonva. Kétfelől 26000 2 | országba! Hogy fogadták zászlókkal, bandériumokkal, hogy hintettek 26001 1 | démonok, amik egykor a repkedő zászlókon szerettek lovagolni, nyerítő 26002 13| Magyarország kancellárja, s minden zászlósúr meghajolva lép be hozzá. – 26003 20| folyam, s ott a kerület zátonyán egy csalit támad veres fűzből; 26004 39| kedves barátját.~No, ebből a zavarából nagyon hamar kisegítette 26005 11| feszengett: talán mégis zavarni találja az úrnőt?~– Ne féljen 26006 20| másik vén mackó pedig az őt zavaró rusznyáknak a hátáról mind 26007 1 | pedig nem ad hangot?~Jenőy zavarodatlanul felel:~– Egyszerű tudomány. 26008 11| szólítá.~A szép hölgy naiv zavarral csitítá a görbe orrú lidércet, 26009 31| rendezni, és szaporítja a zavart. Könyörög minden szereplőnek, 26010 2 | elég.~– Értem, fiam. Nem zavartál meg a tatár felelettel. 26011 1 | Koszorú?~Jenőy folyvást zavartalan humorral felelt:~– Koszorút 26012 7 | maguk is sültek, főttek zavarukban; Bányaváry úgy belehúzta 26013 25| élvezetében nagyhamar meg lett zavarva. A legelső itatónál összetalálkozott 26014 37| Hát mi lesz meg?~– Ejnye! Zebedeus áldottát! Most meg már azt 26015 42| Felső-Magyarországon már dühöngött a vész; Zemplénből, Abaújból a döghalál borzalmával 26016 4 | föld alatti kutyakardala zendült fel egyszerre a rémséges 26017 1 | értettek: íráshoz, rajzoláshoz, zenéhez, a világ minden nyelveihez, 26018 30| Offenbach! Ha most mi az ő zenéje nélkül látnók a leányainkat 26019 24| harmattal, az ébredő madársereg zenéjével, melybe prózai kolomphang 26020 30| csodákat művelnek, az ő zenéjük hangjára jogot kap az idegen 26021 19| énekelte a magánhimuszt a zenekarban, gyönyörű csengő szoprán 26022 12| megtisztította, mikor a zenekarból megszabadult, még összegyűjti 26023 7 | gyakran kiveszi a cigány zenekarmester (az ő teremtménye és zsoldosa) 26024 23| mintha az ő dalához való zenekíséret volna ez.~– Lehet-e ennél 26025 15| délceg mozdulatait. Mint a zeneművészről mondják, hogy „érzi”, amit 26026 20| búvárkodja; negyedik a nemzeti zenét élesztgeti, és mind a koldusbottal 26027 23| gyönyör; beleéneklek az ég zengésébe! Engem nem aggaszt a holnap: 26028 34| kinek minden dala ez eszmét zengi vissza, s végül az egész 26029 1 | sötét tógás alakok csendesen zengték a tárogató után:~Zöld erdő 26030 36| verte úgy az angolokat, Zenobia a rómaiakat, Rozgonyi Cicelle 26031 20| ároknak, s könnyedén, mint a zerge, átugrott rajta, s aztán 26032 23| ember a mennykövektől, mikor Zeusszal komázik! Hadd jöjjön az 26033 22| lengyelül:~„Estye Polszka nye zginyela!” (Nincs még veszve Lengyelország.)~ 26034 3 | kétgarasos; tudniillik nem az a „zicsedlinek” tisztelt „30 kr.” feliratú 26035 38| csillagok), hogy botorkál hosszú zilált sorban egy csoport didergő 26036 31| Borzas haja egészen szét volt zilálva a homlokán, amint az ajtón 26037 38| s azzal nekiindultak a zimankós zápornak egyedül.~Magyarország 26038 23| forgószél, előpostája a zivatarnak. A lengyelországi vihar 26039 34| és csak egy szemmel; hogy Znió-Várallyán egy tót öt békát nyelt el 26040 13| volt több szükség, mert egy zökkenése a bárkának egy árkon keresztülugortában, 26041 25| lassítva futását, amikor zökkenő következett.~A mező szép 26042 2 | nézett rá: szinte nagyot zökkent a földre leestében a szegény 26043 13| sorompója felé, kegyetleneket zökkenve a primitív alkotású kövezeten.~ 26044 41| kalapácsot” – diákul. A zöldasztal mellett aztán ez a titulusa 26045 14| udvartól kezdve a megyei zöldasztalokig.~Egyik intézménye a nexuscsinálásnak 26046 37| majd odaejtette a fejét a zöldasztalra bámultában.~Még nagyszerűbb 26047 23| útfélen termett, mind fölettük zölden. Nekem már tűzkarikát hányt 26048 30| azok kékek.~– Én mindig zöldnek nézem.~– Tükre nem jól mutat, 26049 10| elegendő húst, tojást és zöldséget vásárol be, hanem félre 26050 37| pedig egy nehézkesen tappogó zömök úriember mászott alá a lépcsőkön, 26051 2 | megszólalt a Rákóczi szomorú zöngése, s kinyílt a főkapu, és 26052 43| aranyozott alabástrom.~Most zörget valaki az utcaajtón. Kimegy 26053 5 | Cilike, Julis te! Valami zörög odakinn a konyhában, nézzétek 26054 27| korbácsütés alatt is verset zokog: „Jaj, jaj, kedves apám, 26055 39| megeredtek a könnyei, fuldokolva zokogá: „ő nem szeret engem többé!”~– 26056 39| milyen félelemgerjesztő zokogás volt az!~Egyszerre elfojtá 26057 43| állhatta meg, hogy hangos zokogásra ne fakadjon; amidőn aztán 26058 43| Tseresnyés uram meginté, hogy a zokogással ne ingereljék a beteget; 26059 39| mélyében megsértett férfi zokoghat, aki egy egész élet összesalakzott 26060 39| volt a sor, hogy elkezdjen zokogni, ahogy csak egy lelke mélyében 26061 4 | szalagövvel átkötve, melyet nagy zománcos csat szorított össze, felső 26062 20| comtesse duettet énekel vele a zongora mellett; kap nyájas pillantásokat, 26063 8 | csakugyan érdemes lett volna zongora- és énektanítót járatni a 26064 35| keresztül egy ismerős valcer zongoradallama hangzott le hozzá. És neki 26065 38| Majd a háziúrnő ült le zongorája mellé, s művészi játékával 26066 38| Katinka kísérte énekét a zongorán.~És Kálmán gondolta magában: 26067 40| ott lakik. Az ablakon át zongoraszó hangzik le; talán az játszik 26068 38| Később táncolni kezdtek, zongoraszónál. Katinka a jókedvű színésznőkkel 26069 35| mennie, ahol olyan szépen zongoráznak, és kiállni a fényes társaság 26070 15| hercegnő és a társalkodónő zongoráztak. Pater Demsus szépen tudott 26071 27| közelében, s mikor már a késő zord idők beálltak, még akkor 26072 18| Már találkoztam velük a Zrínyiben, ott tanakodnak, hogy melyik 26073 6 | Benyovszky Móricát”, Körner „Zrínyijét”, Goethe „Faustját” színre 26074 1 | Hazugság az!~Az utolsó Zrínyinek fogsága, ki börtönében elfeledett 26075 21| el, odaköttetvén a feje a zsák szájához, hogy el ne szökhessék.~– 26076 5 | inkább abba a lefordított zsákba, ha olyan nagyon hozzátartozik 26077 18| A Kilencveklis Jóska egy zsákhordó, aki két tele búzászsákot 26078 9 | a paraszt, hogy egy üres zsákot fog maga helyett püföltetni, 26079 5 | kócot a lusta Böske rágja zsákvászonnak való fonallá a kuckóban, 26080 10| vádakat, fél lábát az asztal zsámolyára nyugtatá s két kezét fölemelt 26081 7 | a bilétszedőnétől a kis zsámolyát, azt kitette oda a középre, 26082 9 | Kálmán fráter; adjon egy zsámolyt őexcellenciája lába alá.~– 26083 15| embernek az édes esze a zsarnok szívéért?~Az elékészített 26084 34| pedig kéjeleg. A költőnek zsarnoka a szenvedélye, a festőnek 26085 41| amilyent ő „Angelo, Padua zsarnokában” szokott látni, hanem egy 26086 36| kezelésem alatt áll; majd a zsebbeli pénzt én adom ki neked; 26087 37| tovább, megtömné vele a zsebeit, extra postát fogadna, s 26088 18| száz forintot vesz ki a zsebemből, ha nem akar birkózni. Én 26089 8 | történt, ahogy ő kicsinálta.~A zsebkendő-otthonfeledés, az orozva hazatérés, az 26090 21| magában Kálmán, míg a grófnő zsebkendője orra alatt babrált.)~Azonban 26091 39| például egy szépirodalmi zsebkönyv kiadása, acélmetszetekkel! 26092 35| szállástalan csavargónak, zsebmetszőnek, híres verekedőnek.~Az alacsony 26093 35| útiköltségből, s már Sopronban a zsebóráját volt kénytelen eladni, hogy 26094 37| megpróbálni a szerencsét, zsebre tenni, amit a jó sors adott 26095 38| művészet háza fogadott be zsellérül, idegen színigazgató engedett 26096 37| magyar beszéd és költői zsengék. A grófkisasszony nem írt 26097 34| téren. Ilyenkor szikrázott a zsenialitástól: „Egy bolond anglus azt 26098 5 | bálra fölveszik, reggel a zsibárusnak adják.~– Egyrészt a férfiak 26099 17| szóra egyszerre örvendetes zsibongásba ment át a népzaj; sokan 26100 46| legelegánsabb frakkot talált a zsibvásáron, azt vásárolta meg saját 26101 25| valami paraszt ír valami zsidónak. – Hanem aztán mikor a levelet 26102 46| legmagasabbat választá ki, szintén a zsidópiacon: az volt az ő bazárja.~És 26103 41| kénytelen a mázoláshoz fogni; zsidószatócsokat meg csizmadiákat festeget 26104 13| ami a malomnak, mikor a zsilipet felnyitják mögötte: őrölt.~ 26105 28| melyet az épületfa-kereskedők zsindelyes tutajai borítanak; hol most 26106 43| háttal haladva előre, hosszú zsinegeit, s a legkülönb palota volt 26107 35| díszruhájában-e, hogy az arany zsinórokat is le tudja-e festeni uramöcsém. 26108 40| a költő étere. A jóllét zsír és faggyú neki. Én szeretem 26109 16| szörnyeteg, aki nem szégyenli a zsiráffejét még magasabbra is emelgetni; 26110 21| rajta, s a pirított szalonna zsírját a pirított kenyérre csepegtetik.~ 26111 46| s lehetetlen volt a nagy zsivajon keresztül föl nem ismernie 26112 4 | cimbora kártya útján, se zsivány puskájával, se égett ember 26113 12| szökevény rab; hált menekülő zsiványokkal együtt a fehér skorpiók 26114 37| itten, mert nagyon fél a zsiványoktól. Moor Károlyból tudja, hogy 26115 18| nyersnyakasan Wasztl pajtás.~– Zsiványság, akasztanivalóság az egész 26116 12| a bányát, a skorpiót s a zsiványt; kiböjtölte egy faodúba 26117 9 | közbelépett Tóth uram.~– Ne tessék zsörtölődni – monda, Korcza úr kezét 26118 42| mikor a kolera kiütött, Zsolca felől jött be. De még nagyobb 26119 42| kolerát! Már a szomszéd Zsolcán van!”~– De hiszen mi az 26120 24| esztendő aztán kivette a maga zsoldját. Akkor meg nem termett semmi. 26121 7 | zenekarmester (az ő teremtménye és zsoldosa) kezéből a hegedűt s a közönség 26122 29| sokáig elhallgatta e szent zsolozsmahangokat, mik onnan felülről alázúgtak. 26123 27| fisharmonica mellett ült és zsoltárokat énekelt az orgonahang mellett. 26124 24| most ki vannak száradva a zsombikok; esztendőre jó legelő lesz 26125 6 | elárulni.~A színház persze zsúfolva volt (az Aranysas táncterméből 26126 31| ecsetelhetné, s a fösvényét csak a zsugori.~– Valóban azt hiszem. És 26127 37| nagyasszony, a Jenőyné, bizonyosan zsugoriskodik, nem ad nekik pénzt, s most 26128 9 | cihelődés támad, valaki erősen zsúrolja a talpát, köhécsel, mint 26129 5 | hogyan lehet az, hogy a Zsuzsi azzal az ökölre fogott kenderrel 26130 39| meine Lieder durch die Nacht zu dir…”~De alig vegyült forró 26131 14| csipkés choral inget a veres zubbony felett. A másodszülött gyönge 26132 35| Abban a fekete bársony zubbonyban, ami rajta volt, meg a fakó 26133 33| az országba; pantalont, zubbonyt ölt minden ember, s az ötvösök 26134 34| anyának, akinek a fia költővé züllött el. A költészet fellegekben 26135 14| felvezető lépcső alatt volt egy zug; abba volt becsomoszolva 26136 20| Korda-főhöz, már hallania vízesés zúgását. Ez az út aztán már egészen 26137 43| feltámadott!” Halljátok ezt a zúgást? Látjátok ezt a katafalkot? 26138 40| hanem a zsoltár.~A csendes zugban áhítattól fennkölt arccal 26139 22| menedéket szolgáltatott a zugnak, ahová bevette magát; ott 26140 27| Szent László; – eleget is zúgolódik a svábhegyi keresztyén polgártárs, 26141 24| béresekkel az udvaron. Különben zúgolódnék a sok paraszt.~– Hát az 26142 35| eresztett csibukból; kopott zugprókátor suttog vedlett uzsorással 26143 2 | Dzimm-dzumm! A második verset zúgta már a Rákóczi harangja, 26144 2 | azon tüzesen, de olvadatlan zuhant le az égő gerendák közül 26145 23| a völgynek sötétjéből, s zuhatagaik távol csattogása egy örök 26146 44| mélybe aláhulló göröngyök zuhogása.~Mikor a halom készen állt, 26147 23| hegyi patakok cascade-jai zuhognak csörtetve. A kalauz tar 26148 34| idén nem jól termett; hogy Zummalacarregui a spanyol corteseket egy 26149 34| gondolni, hogyan került Don Zuniga y Requesens nevezetes beszéde 26150 12| úrfi érzelmeiben valami zűrhang maradt vissza. Röstellte 26151 41| kedvetlenség melankolikus zűrhangjába. Bálvándy nagyon rá volt 26152 34| néptömkelegében, a piazzák zűrzavarában, a templomok sekrestyéiben, 26153 6 | Shakespeare-től, Kotzebue „Bak-őzét”, „Zűrzavarát”, „Benyovszky Móricát”, 26154 22| a női kacagás, mint egy zűrzavaros álom kábította fejét: úgy