| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Jókai Mór Eppur si muove – És mégis mozog a föld IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
Part
3017 35| hogy no, ez most majd tart criminalis executiót az usurpált ablakvánkosért, 3018 37| akkor a fekete jött ki, a croupier behúzta az egészet. – Béni 3019 1 | magyarokhoz! – az Árpád-ivadék, Crouy-család dokumentumai; s az a végzetes 3020 33| csizmedzi”. A csizmadiát írta „cs”-vel, a Tseresnyést „Ts”- 3021 31| vagy a hízelgőből, aki csábít? Hogy állítna elénk valaki 3022 20| megszomorítani, aztán ismét csábítani, bízni, elandalodni, vágyakat 3023 31| erkölcstelen eszméket, a szerelmi csábításokat meg az új szavakat vadászta, 3024 8 | többet: sem a leányról, sem csábítójáról. El vannak nálam felejtve. 3025 32| találkozni Cilikével és csábítójával.~A nagyanya szerelme unokája 3026 31| egy méregkeverőnek, egy csábítónak sötét lelkéhez méltó szavakat 3027 38| őket; gazdagság, dicsőség csábjai nem bírták azt innen kitépni; 3028 13| megnémítá e bűvös-bájos látvány; csábultan inte Biróczynak, hogy ne 3029 46| legény tilinkózott, s az első csacsira felkapott cigánygyerek a 3030 46| legvégül még két szép szürke csacsit hozott elő egy cigánygyerek, 3031 4 | cifrán, keservesen, siralmas csahintással, ijedős buffogással vegyest. 3032 17| való állatok tartatnak; a csaholás és rekedt bömbölés odabenn 3033 3 | kézzel-lábbal védi magát a csaholó fenevadak ellen, s másik 3034 18| Kapás, az egy lebuj, a „csája” pedig valami étel neme; 3035 18| Budára a „Három Kapás”-hoz „csájá”-ra. A Három Kapás, az egy 3036 18| kettő divatban volt akkor, a csájához rác ürmöst ittak és rác 3037 4 | vadkörtefa alatt; de az ingyent csakis a vadkörtefától fogadja 3038 24| hogy az ökör megértse: „Csákó ne!” – „Pirók ne!” – „Csálé 3039 35| Tseresnyés uram?~A csizmadia arca csakolyan komoly volt most is, mint 3040 27| golyó két hüvelykkel alább a csákómba fúródni akkor!”~Kívánsága 3041 42| polgárőrségi egyenruháikban, csákósan, kardosan álltak a sorompónál. 3042 41| tartotta a világon. Mint családapa, Decséry igen jó ember volt, 3043 10| senki sem mondta meg előre a családapáknak, hogy tizenöt év múlva Berti 3044 20| rokonaim, hogy én leszek a családban az úr; nem nő, asszony, 3045 41| csorbítatlanul megmarad; a Decséry családból sohasem volt felségáruló, 3046 40| Egyedül fennmaradt nemességünk családfájának törzsökei.~Ah! minő munka 3047 41| Minő gyász ez az egész családfára! Pedig más útja az elválásnak 3048 37| úrhoz, s ez alkalommal a családfő nagy húzódozva bár, de csak 3049 33| háztartásnál e kötelesség a családfőre marad. Utasítani a vendéget, 3050 15| Pálomnak van neve napja.”~A családiasság még a buzgóság fölött is 3051 14| A főispánban és az egész családjában volt ugyan nagy adag takarékosság; 3052 41| lett mártírjuk; hanem annak családjához, akit szeretett, csak tisztelettel 3053 29| várban magyar hivatalnokok családjai laktak, a Tabán még akkor 3054 42| mehetett; a fiatalság haza családjaihoz, a német színészek fel Grazba, 3055 24| láthatta őket. Neki főnöke családjára kellett várni.~Merengéséből 3056 41| hogy el van hagyva saját családjától is. És mégsem átkozza azokat, 3057 13| neveit; megismertette magát családjával; s miután kikérdezte az 3058 41| megfordítva történik: tulajdon családjuk tagja lesz apostata. Ez 3059 5 | most már karodba fogóznak családod tagjai, te vezeted őket. 3060 20| csoportosuló vendégsereg egyesével, családonként egy-egy külön parasztházhoz 3061 26| viselni; de nem azzal a családszerető arccal, amit otthon megszoktak 3062 41| nagy volt a ragaszkodásuk a családtagoknak egymáshoz. Dorothea bálványozta 3063 13| körülülve vendégektől vagy családtagoktól; kevesedmagával nem szeretett 3064 42| Biztatta magát azzal, hogy a csalánba nem üt a mennykő. Az csak 3065 10| magát, hogy valami kegyes csalásban fog keresni kibújó ajtót.~– 3066 9 | hagymákról rájöjjenek a kegyes csalásra, kenyeret szelt le hozzá, 3067 25| bizonyos a hercegnő az édes csalásról? Nem bírna előre érzett 3068 39| De hisz az lehetetlen; te csalatkozhatol – vigasztalá őt Kálmán; 3069 12| akart, nem mondja, hogy csalatkozott; ha a fáradságtól, a vészektől, 3070 21| medvével találkozni?~Hanem csalatkoztak a kísérletben.~És a szegény 3071 7 | Béni bácsi emberismerete csalhatatlan volt. Ezt a Kálmánt nagyon 3072 20| ott a kerület zátonyán egy csalit támad veres fűzből; festői 3073 21| csak itt-amott mered fel a csalitból egy-egy magasabb kevés levelű 3074 16| Városligetbe, összejárta a csalitok ismerős útjait, a csendes 3075 12| lova kopogása az ablakhoz csalja a szép hölgyet, az féltesttel 3076 12| elmentünk hozzá látogatni. Hogy csaljuk ki az odújából? Éppen délutáni 3077 34| gép.”~„A kereskedő olyan csaló.”~„Az iparos olyan kontár.”~„ 3078 26| egy nagy bukás, egy nagy csalódás napja. Az egész csillagképlet 3079 32| hogy e szemekben nem fog csalódni. Georgiai nő volt az első 3080 47| titkát a sírba.~Csakhogy csalódott.~A későbbi kor jobban kegyeli 3081 24| onnan még mézeskaláccsal sem csalogathatták volna többé ide.~Bálvándy 3082 5 | volna, amivel be lehetne csalogatni a nagymama elé, amikor az 3083 27| virágokat, és azt gondolá:~„Hogy csalom én itt mostan a világot! 3084 4 | azt a pénzt, amit ő is, csalót csalva, nyert kártyán. S 3085 4 | pénzt, amit ő is, csalót csalva, nyert kártyán. S hogy vissza 3086 4 | ahol már várnak ránk, kit Csányban, kit Hevesben, és ha ott 3087 41| azt az embert, aki a sors csapásai alatt meg nem görnyedt, 3088 34| valamennyin.~Kezdte az ijesztő csapáson, kitiltották az iskolából. 3089 1 | kiűzött fejedelem utolsó csapatjai búcsút vettek a hazai hegyektől.~ 3090 42| kerekedett fel Bányaváry csapatjával együtt, hogy Miskolcról 3091 9 | húsz forintot, én pedig csapatok rá huszonötöt, s azzal kvittek 3092 4 | karikást, s vezette az üldöző csapatot a rév felé. Arra kellett 3093 4 | közepén járt a komp az üldöző csapattal: hogyan, hogyan nem; az 3094 27| valamennyit rögtön el nem csapja, s minden ezentúli processzust 3095 37| mogyorófa is. (Vajon nem csapják-e meg itt az embert?)~De aztán 3096 2 | szép zöld asztal: a gyep; csapjunk egy víg lakomát egymással 3097 18| és rác nótát énekeltek. A csaplárosnak volt egy kancsal szolgálója, 3098 1 | Spirité! Hívjátok ide a csaplárost.~Nagy uram nem volt messze.~ 3099 1 | valószínűleg ki fogják mármost majd csapni az iskolából; – hanem a 3100 2 | iskolásgyerekek csürhéje az egész Csapó utcán végigkergette, utána 3101 1 | vendégeit eregeti, egy nagy csapóajtót nyitogatva fel előttük, 3102 34| komédiás had részeges és csapodár! Az asszony szemei mindig 3103 41| eltűrnek: megbocsátanak.~A férj csapodárságát meg tudják bocsátani szerelemből, 3104 34| barlangjaiban, a lazzaronik csapszékeiben, a fejedelmek báljaiban, 3105 9 | búcsújáró hely; a pusztán levő csapszéknek főfőconsumensei éppen a 3106 4 | conscolárisok?~– Voltunk, míg ki nem csaptak. Én többet tanultam mint 3107 29| aki ide fért, a többinek a csárdába küldött lakomához valót. 3108 4 | majd bámulni, ha a legelső csárdában fizetni akarnak, s aztán 3109 3 | Hanem mikor a faluvégi csárdához elértek aztán ballagva, 3110 1 | tudományszomj Nagy uram csárdájáig elvezeti az embert.~Ott 3111 29| a kastély felé letér.~E csárdán túl találkozott egy karavánnal. 3112 17| egyebet, mint néhány kisvárosi csárdát, amik világért sem kérkednek 3113 1 | clarissime megjelenésén.~A csárdázást tiltja ugyan az iskolai 3114 31| faragott istenszobrok. Fedett csarnoka alatt szállnak le estenden 3115 18| vendégszerető Zrínyi otthonos csarnokai. – Ott talált Berti egy 3116 39| én. Bányaváryné kijött a csarnokból, akkor az oszlop mögül előlépett 3117 28| annak falon függő aranyrámás császár-király képei között, mik rendben 3118 24| Rákóczi alatt hozták be őket a császáriak, s itt megtelepítették az 3119 17| leghatalmasabb bolha, a minden bolhák császárja!~A fütyülő nyelvsípolásra 3120 10| Én föladlak benneteket a császárnak!~Korcza úr sem volt rest.~– 3121 1 | gúnyversek, miket József császárra írtak a jezsuiták, Josefus 3122 17| Bálvándy –, megölted a kínai császárt!~Hanem a másik percben ugyan 3123 4 | átkötve, melyet nagy zománcos csat szorított össze, felső öltönyének 3124 4 | kihívó szózat; jön rá a csatában pengő szablyák csattogása, 3125 17| ponyvaalkotmány, telefestve csataképekkel; abban van az opticum theatrum. 3126 33| a felvonások végét tudná csatányosabbá tenni; tizenegyedik egészen 3127 40| ott halni meg a szellemek csataterén. Mind szent nevek még most 3128 31| Szép az a dicsőség, szép a csatatéri halál – hanem az élet is 3129 21| vadászcsoportból hátramarad egy alak, s csatlakozik a Decséryék kíséretéhez.~ 3130 31| rokonság, mint szerelem csatolja?~– Kár, hogy a szöveget 3131 46| ezeket meg az ökrök elé csatolták.~– Ah, uram, hisz ez csúfság! – 3132 34| magában arra gondol, hogy csatornája, szőlőlugasa gát fog lenni 3133 34| földműves, mikor rizsföldjén csatornát húz, mikor útja mellé szőlőt 3134 24| halovány amaz: ez olyan csattanó piros. Az a bibliai Mária, 3135 39| rágalmazónak, egy olyan hatalmas, csattanós, igazságos pofont, hogy 3136 29| felelt:~– „Nem”…~Nagyot csattant a háta megett…~Csak egy 3137 20| mintha folytonos csókok csattognának a levegőben: az a fülemüle 3138 1 | lovagolni, nyerítő paripák, csattogó szablyák hangjával véres 3139 1 | jutott a borjúbőr boríték, az csattogott olyan nagyon a tógája alatt, 3140 3 | Berti, hogy belevigye a csávába, a másodiknál már aztán 3141 35| kártyásnak, szállástalan csavargónak, zsebmetszőnek, híres verekedőnek.~ 3142 1 | mondja meg nekem, miért csavarodik a paszuly a karó körül balra, 3143 10| nincs itthon.”~– Hát hol csavarog ilyenkor? – mennydörgé a 3144 7 | asszony bölcsöstől elragadott csecsemőjét; hanem ha történetesen az 3145 29| valami nyűgösködő pólyás csecsemőt altatnak vele. Színésztruppnál 3146 14| rómainak, az avarnak, a csehnek, a németnek; de annak a 3147 33| megismertessem a magam érdemeit, amik csekélyek; hanem hogy megismertessem 3148 7 | vágásokat, a fintákat, a cselcsapásokat. Olyan tűzzel dolgozott 3149 13| őrölt.~A kastély udvarán már cseléd- és tisztviselősereg fogadta 3150 24| fiaim pedig együtt esznek a cseléddel, hogy lássa a közember, 3151 4 | sem jött elő. Utoljára a cselédeket kurjongatta fel.~– Merre 3152 24| raknak, ökröt hajtanak, cselédekkel esznek!~– Mert ez lesz a 3153 37| újrahasználás végett, s hogy a cselédeknek kétkrajcárosokat osztott 3154 3 | száznyolcvan mindenféle cselédem, aki mind itt termett, itt 3155 10| tekinte végig a nyelves cseléden.~– Jobb lesz, ha a konyhapénzről 3156 45| elvitte magával. A vén cselédért eljött a nénje, a koldusasszony, 3157 31| türelmetlen emberek, iparos és cselédféle nép. Kezdenek tombolni. 3158 3 | egy sem hiányzik abból.~A cselédházak, melléképületek mind sárból 3159 3 | öléből, ordítva szalad be a cselédházba, másnap sem bírják előcsalni 3160 3 | tenni konyhában (az meg a cselédházban volt hátul) a vacsora iránt, 3161 24| szép csillagos éj volt. A cselédháznak minden ablaka sötét volt 3162 42| csengetésre.~Katinka így szólt a cselédhez:~– Ezt az embert, ha még 3163 41| bebizonyítani, mert egy nap minden cselédjét elküldte a háztól, két nap 3164 43| az eszménykép; a hajdani cselédleány, a durva paraszt családja 3165 3 | teletömve volt már a pusztai cselédnéppel: ki lócára, ki szekéroldalra, 3166 32| Dorothea grófnővel és egész cselédségével együtt elutazott.~Tehát 3167 15| tisztviselőnek „tekintetes úr”, a cselédségnek „monsieur” és „madame” volt 3168 38| még a bezárt ajtón át a cselédtől, ki a kapunyitásra elősietett.~„ 3169 36| megbántottnak kötelessége hasonlót cselekedni; mikor újra összejönnek, 3170 2 | minekelőtte ittak volna, mit cselekedtek?~– Danoltunk.~– S minekelőtte 3171 17| felhördülése volt.~– Mit cselekedtél! – kiáltá Bálvándy –, megölted 3172 36| bölcsességgel:~– Nagyon jól cselekedtetett…~Kálmán pedig felugrott 3173 2 | Ámde ti mindennél többet cselekesztek. Ti propagandát csináltok 3174 34| fülek hallanak, a kezek cselekszenek. És amit egy látott, hallott, 3175 39| meghívások amaz asszony cselszövényei. Ő kötött szerződést egy 3176 18| azzal Berti egy kis regényes cselszövényt kezdett, megfogadta neki, 3177 25| a halotti búcsúztatót. A cselszövődet kifütyülik a komiszkodásáért, 3178 9 | egyhuzamban hamisított, csempészett, és egy kézre játszott az 3179 43| édességet; és aztán szépen, csendben, mosolygó arccal elaltatja.~ 3180 41| ellentmondójuk nem volt, igen csendesek voltak a gyűléseik, higgadtak 3181 4 | udvarra is kiment, ott is nagy csendesség volt. Hívta a kutyákat, 3182 5 | foglalt, s nagy templomi csendességgel hozzákezdtek az evéshez – 3183 3 | megjelenésére nagy susogásra csendesült el az eddigi zsivaj. A diákok 3184 44| elenyésztek a homokpuszta csendjében; felváltotta őket az a rejtelmes 3185 12| Már a szalonba áthallotta csengeni Katinka kacagását. Olyan 3186 4 | végezetre tudatandó, hogy mikor csengetek, az a hajdúnak szól, mikor 3187 42| mikor a komornyik belépett a csengetésre.~Katinka így szólt a cselédhez:~– 3188 16| bogácsok és koldusdiók.~Hanem csengettyű, az van mind a négynek a 3189 42| hirtelen eszéhez tért, s a csengettyűhúzót rántotta meg.~Aszályi még 3190 20| felékesíti nefelejccsel, sötétkék csengettyűvirággal, piros havasi rózsával.~ 3191 3 | szekér jön a nyomukba nagy csengettyűzajjal.~Ha sánta Biróczy velük 3192 24| baját, jön rá szemközt nagy csengő-bengő, ostorpattogtató zajjal 3193 31| féltés, melynek királyvértől csepeg az ujja. Borzasztó eszménykép 3194 21| zsírját a pirított kenyérre csepegtetik.~A nap hősnője és Decséryék, 3195 32| gyógyszer helyett mérget csepegtetnék sebeibe. Én csak azt keresem, 3196 3 | szaladt eléjük villával, cséplővel, hogy be ne menjenek a faluba, 3197 1 | clarissimi? Ez a fényes cseppecske itt az asztalon? Az ott 3198 12| szférájából.~A legutolsó cseppecskéjét józan eszének is elmosta 3199 4 | egyik az, amelyik magától cseppen el a tollból: ez a gyönge 3200 5 | volt egy akkora disznót cseppenteni a papirosra, mint egy régi 3201 5 | fel a guzsalyra, a durva csepü kócot a lusta Böske rágja 3202 14| össze ezen az úton. Elad, cserél, újra vásárol, zálogba vesz, 3203 1 | Ha nagy elekció volt, itt cserélik el, mint valami börzén, 3204 24| az. Karámok, nádból font cserények, esettbőr, szárító ágasfák, 3205 8 | vitt; ő visszatér, a sok cserép sárga viola közül mindegyikről 3206 24| redőnyeit sűrű levelű muskátlis cserepek pótolták, az ajtókra pedig 3207 33| partjai szeméttel, tört cserepekkel, s annál is rosszabb dolgokkal; 3208 7 | csak beérte a Hamlet egy cserépkantának földre leverésével.~Hanem 3209 23| Kálmán meg volt elégedve a cserével; otthagyta a puskát, karjára 3210 21| köveken, gallyakon keresztül csergedez tova. Száraz gallyból vadásztüzet 3211 40| feladata puskával a vállon cserkészni az erdőt, szép hölgyek szemébe 3212 44| valamit, arcbőre barna és cserzett, mint a pergamen, szakálla 3213 28| helye; lefelé a Duna-partot cserzővargák, vászonfestők és halászok 3214 39| Mikor Bányaváry a negyedik csésze teát itta, akkor az jutott 3215 33| feketekávét tölté Kálmán csészéjébe furcsa kis kétfülű réz masinából.~– 3216 35| rám, összeteremtettézett, cseszkónak, csiszliknek, repülő csizmadiának 3217 24| lakodalmat, s később az apróság csevegése elég öröm mindenkinek.~– 3218 10| hetyke legény, Katinka vidám, csevegő gyermek. Azt persze senki 3219 39| egyszerre megette volna a csibe a kenyerét, úgy félbeszakad 3220 35| szívnak asztal alá eresztett csibukból; kopott zugprókátor suttog 3221 35| porba! Lovamat ide!~És azzal csibukja meggyfa nyelét dárdául kapva 3222 35| kezében egy török meggyfa csibukszárral hadonázott, s hangosakat 3223 19| kövér kanonokot, akik még a csigabigát is megeszik tucatszámra. 3224 4 | kötélhez volt akasztva a komp csigahurokra, úgy tolták át azt a révészek 3225 13| Azok a parányi, rózsaszínű csigák. Vajon mire használja őket? 3226 13| erősen fehér arcszínnel, s csigákba szedett szürke hajfürtökkel. 3227 13| kulcsár felvezeté egy mellék csigalépcsőn a jurátusok lakosztályába, 3228 27| semmit. A válóper mászik nagy csigaléptekkel, egyik fórumtól a másikig, 3229 29| Nem beteg, csak el van csigázva az úttól. Kutya idő volt 3230 5 | két végét hátul a nyaka csigolyáján kötötték csomókba. Tehát 3231 13| gúnyhőskölteménye e nevet oly csihéssé tette; ámde hívhatnák a 3232 2 | oturmaktin; – Szever birle csikailik tozida jatmak jekdir!”~A 3233 37| mikor a saját nevelésű csikaja, ami egy garasába sem került, 3234 4 | zsebéből pénzt ki nem bírt csikarni. Se én, aki védőügyvédje 3235 3 | hogy őnekik nemcsak mákos csíkból áll a nagypéntek, ők már 3236 13| elszabadult hajfürt néhány szála csiklandani látszott orcáját: óh, hogy 3237 7 | meg-meg elővette valami titkos csiklandás. Majd a szeme dülledt ki 3238 32| ismerős álcák csípős tréfáival csiklandatni. Nem volt csiklandós.~Egyszer 3239 32| tréfáival csiklandatni. Nem volt csiklandós.~Egyszer egy finom kéz karja 3240 9 | sötét csokoládészín és sárga csíkokkal, azóta egészen elromlott 3241 20| szolgálni.~Kálmán a fogait csikorgatta össze; ez az asszony a szívét 3242 24| az ura.~Kálmán a fogait csikorgatva, s dühösen rontott ki az 3243 3 | szomszédok egy csomót, a csikós, a gulyás, a juhász, a kondás 3244 17| ígérkezett.~– No, ki fogad a csíkosra a sárga ellen? – kiálta 3245 3 | mi kell? Nem kaptok mákos csíkot? De hogy őnekik nemcsak 3246 13| csengettyűje egykedvűen csilingelt; a távolban a bölömbika 3247 1 | Bezerédy? ~Nemzetünknek fényes csillagai! ~Ocskay ?~De ennek a nótája 3248 14| a török és arab vegyest, csillagászat, történelem és regék.~Mikor 3249 14| ahhoz is mástól kérjük a csillagászi kiszámítást.~Máskor megint 3250 23| kinek hajfürtjeit zöld fényű csillagdiadém köríti.~Milyen pompát űznek 3251 1 | vannak: a lélek ült rajta, csillagfény volt körülte. – Azt mondják 3252 26| csalódás napja. Az egész csillagképlet arra volt összeszövetkezve, 3253 14| véletlen” és a „szerelem” csillagképleteinek a maga egét megnyitni.~Hogy 3254 12| holdjává szegődött a ragyogó csillagnak; az volt az ő Vénusa. Tőle 3255 19| astra.” (Így haladnak a csillagokig.) Lesz belőled nagy úr, 3256 24| Kálmán aztán beszélt neki a csillagrendszerről s a nehezedés elméletéről.~– 3257 28| egymás után: nagy állú Lipót, csillagvizsgáló Miksa, Mátyás, négy Nándor, 3258 34| vannak az életnek magasabb csillagzatai, amik jobban melegítenek, 3259 32| fátyol függött alá, fénylő, csillámló aranyszövet, mely egyúttal 3260 22| A hajdúk meggyújtották a csillárok gyertyáit, a szarvas agancsokból 3261 40| távol Tisza kanyarulatai csillognak a visszfényben a ködös láthatáron.~ 3262 22| iránta, ahogy arcáról s csillogó szemeiből ki lehetett venni.~– 3263 40| a láthatáron a deficit: Csimborasszó akkor, száz és még nem tudom 3264 40| Most csak kövek: de akkor Csimborasszók!~A szerkesztő maga volt 3265 5 | ölelnek, csókolnak, beléd csimpajkoznak mikor megérkezel; apád, 3266 16| bánnak, bizonyítják a szőrébe csimpajkozott bogácsok és koldusdiók.~ 3267 36| alatt: még egészséges embert csinálhatott volna belőle. Már olyant, 3268 5 | közepén! Annak a »g«-nek csinálj farkat, senki sem ismer 3269 27| azt indítványozta, hogy csináljanak egy rohamot, ki-ki a maga 3270 37| őrajta esett volna meg? Azt csinálná, hogy borotválkozás előtt 3271 10| beleülök a te dohos aktáidba, s csinálom a kivonatot a nagy bolond 3272 25| lekiáltott a fiára: – Jó ülést csináltál az úrfinak, gyerek?~– Dejsz 3273 5 | csivelgett a nyakamon, míg nem csináltattam neki egyet. Egész maskara 3274 31| az első színművével! Mit csinálunk ebből országos dolgot? – 3275 5 | nevetéssel fogadják, ha csintalan kimenetele van az adomának. 3276 42| még Katinkának egy ilyen csintalansággal viszonzásul a párizsi letartóztatásért. 3277 3 | valami hallatlan bolond csíny ne rejtőzzék. Nem lehetett 3278 3 | mindenütt valami hallatlan nagy csínyt elkövetni, ahol csak megfordul; 3279 3 | megemlegessék. Vagyona is van a csínytevések árát megfizetni, megmérhetetlen 3280 4 | Férfi.~Óh, az a furfangos csínytevő ott a vakolatlan házban 3281 42| alapított meg. Egy ilyen tréfás csínytevőnek, ha valami bolond ötlete 3282 17| aranykapuja, azt a talián egy csipetnyi acélkulccsal felnyitja. 3283 32| való.~A szép álcásnő egyet csípett a karján.~– No ne mélázzon 3284 41| inast és diákot hamar fülön csípi a majszter és a professzor; 3285 21| többiek aztán annál jobban csípjék.~Egyszer, mikor megint félremélázott 3286 20| ruháival belekeveredett a csipkebokorba.~Végre elértek ahhoz a meredek 3287 21| gyönyörű orrocskáját annak csipkefodrai közé, s tapogatózva gyerek 3288 5 | sodronyból vannak egészen szőve, csipkék, halhéjas vállak, főkötők 3289 19| örömest tetted – folytatá a csipkelődést Biróczy. – Azt a helyet 3290 21| s elkezdett emiatt vele csipkelődni.~A világtól elkapatott hölgyek 3291 32| átkötve, melynek végei domború csípőjén omlottak végig. Gazdag perzsa 3292 1 | csónakáznék, úgy dűlöng egyik csípőjéről a másikra. Ez a görbe diák: 3293 1 | világi öltözetet visel: szűk, csípőn alul érő zsinóros dolmánykát, 3294 20| tanították rá – monda Kálmán csípősen.~– Az igaz, hogy nem tanítottak 3295 42| s Aszályi egyfelől egy csípővassal, másfelől a komornyik egy 3296 42| annak hasított végébe volt csiptetve egy szelet füstölő papiros, 3297 42| papirosnyíró ollóval fülön csípvén, kétfelé terjeszték, hogy 3298 35| De hát ti kik vagytok, „csiribiri emberek”? (Ez is Mátyás 3299 40| hanem a lapborítékokat is csirizelte Tseresnyés uram segítségével, 3300 10| uzsorás; ha nincs pénze, akkor csirkefogó; ha szép ember, akkor festi 3301 31| fokhagymás kofák, itt ülnek csirkés kosaraik mellett a kecskeméti 3302 43| nekigyürkőzött a főzésnek; gyönge csirkét ölt, megmutatá a vén cselédnek, 3303 35| összeteremtettézett, cseszkónak, csiszliknek, repülő csizmadiának nevezett, 3304 3 | barátságos fogadásának; akiket csitítani senki sem jött elő a cselédség 3305 35| csinálni rögtön.~A csizmadia csitította, hogy hiszen ő maga rendelte 3306 5 | hagyott addig békét, addig csivelgett a nyakamon, míg nem csináltattam 3307 41| nagyon a lábát: a cifra csizma-e, vagy a ló, vagy a diák 3308 41| paszomántos aranysarkantyús csizmába, mikor feltolták arra a 3309 9 | posztóruhás alak, fontos talpú csizmában, fején a szürkés hosszú 3310 3 | De ne dugd a levelet a csizmád szára mellé; mert nem szereti 3311 2 | nem eresztették végig a csizmadiaállás előtt addig, míg egy újdonatúj 3312 35| megtagadta az egész magyar csizmadiacéhet, s azt mondta, hogy nem 3313 44| olyan szépen énekelte a csizmadiainassal együtt a vigasztaló búcsúdalt, 3314 41| fogni; zsidószatócsokat meg csizmadiákat festeget öt forintért.~Óh, 3315 35| cseszkónak, csiszliknek, repülő csizmadiának nevezett, megtagadta az 3316 33| eredeti egy bohó ember ez a mi csizmadiánk?”~A közbejött malacpecsenye 3317 40| hagyta magát beszéltetni a csizmadiától, hogy tájképeket fessen.~ 3318 34| hazája.~Kálmán nemcsak a csizmadiával ismerkedett meg Génovában, 3319 5 | főhöz.~Illik sarkantyús csizmához ~Pillangós cipőhöz.~Ilyenkor 3320 1 | hazai hegyektől.~Az ő piros csizmáik nyomát födte el hóval a 3321 33| színházlátogatónk, s az egész társaság csizmáinak kiállítója.~– Az már más.~– 3322 35| leszállt a fellegekből, s csizmáira esett. Biz azok sárosak 3323 13| zsebkendőjét s leverni a csizmáiról a port. A sárga csizmát 3324 2 | Ferinek foltos volt már a csizmája; azt nem eresztették végig 3325 7 | mulatva elnyeri a gyermekeid csizmájára való utolsó forintodat is, 3326 40| könyörgött: „de hát legalább a csizmámat adja ide, majszter bácsi, 3327 4 | végigteregetve a tornác, sáros csizmanyomok és mezítláb nyomok a soha 3328 10| egyidejűleg, egy kategorikus csizmaorr-rúgás az ajtón, kényszeríté az 3329 40| sok embernek van szüksége csizmára, akinek nincs szüksége arcképre. 3330 17| rekesz kapui.~Egy bagaria csizmás pecér kivezetett örveinél 3331 18| maradt szerb gajdosnak a csizmaszárába tüzes taplót ne dugtanak 3332 23| vidékre jutunk, ahol még a csizmatalpat nem viselik, hanem eszik: 3333 8 | taplósipkáját, a félig felhúzott csizmával kotródott menten kifelé 3334 33| ettől származik, hogy „csizmedzi”. A csizmadiát írta „cs”- 3335 40| azok aztán az igaziak!~E csizmographiai értekezés nagyon felemelte 3336 6 | nem valami szedett-vedett csőcselék, hanem literátus, jól mívelt 3337 25| röhögteti meg a hájfejű csőcseléket, s színfalszaggatással riasztja 3338 12| melyre ki voltak bocsátva, csőd alá került; ötven esztendeig 3339 20| egy szép nőhöz. Emitt egy csodaalak, mely úgy hasonlít egy kígyóhoz.~ 3340 43| cselédje; a költő beszél nekik csodaálmokat, mikkel azokat vigasztalja. 3341 4 | hogy már minek jönnek ilyen csodabogarak is a világra, aztán megveregette 3342 31| felizgatott kíváncsiság csodadolgokat ígér magának, s a beteggé 3343 24| konyha, s mire való az a sok csodaformájú eszköz, ami az asszonyok 3344 34| ciprus környezte villáival, csodagrottáival, szentjánoskenyér-fáival: – 3345 40| szögletbe.~– Hát ez mi az Isten csodája, ez a sok?~– Mivelhogy az 3346 30| és Strauss ennél nagyobb csodákat művelnek, az ő zenéjük hangjára 3347 46| minden utcán végig; egy-egy csodakiáltásban hajdani udvarlói valamelyikének 3348 40| mindenható Úristen, akinek csodálatosak az ő utai.~Csak hát jőne 3349 40| boltcímernek az utcára, hogy hadd csodáljon ott engem minden ember!~ 3350 17| emberi türelemnek.~Azután csodálkozásra méltó, hogy miként tud valaki 3351 11| már készen is van? – szólt csodálkozástól összecsapva kezeit a szép 3352 21| hogy „bikkmakk!”~– Auh! – csodálkozék ijedten Aszályi.~– Aztán 3353 20| vendéggyülekezetet.~Annálfogva senki sem csodálkozik azon, hogyha olyan embereket 3354 44| a kérdezőt, mintha azon csodálkoznék, hogyan szólalhat meg ily 3355 41| bajok~Senki sem fog azon csodálkozni nálunk, hogy ilyen heterogén 3356 42| énekszót.~Azért nem is lehet csodálni, ha Aszályit megérkeztekor 3357 12| kancellista, aki a dolgokat végzi: csodálom, hogy két hét óta nem találkoztál 3358 17| mellvédnek, s azon a magas falon csodamódon keresztülvetette magát, 3359 25| kérdezni: hát ez volt az a csodamű, aminek olyan nagy hír járt 3360 10| nappal kivonatokat írt, a csodaperekből, éjjel regény- és drámatöredékeket 3361 19| S ha valaki megbámulja csodás előmenetelüket, annak büszke 3362 20| két tüneményt.~Amott egy csodateremtmény, mely úgy hasonlít egy szép 3363 36| volt lepve, hogy íme egy új csodatevő támad, aki bebizonyítja, 3364 30| Tökéletesen ismerem, grófnő; a csodatevőkről, az aszkétákról, vagy a 3365 25| közönséghez, mely veszekedésük csömörével van tele: nyavalygó érzelgéseik 3366 22| az otthon.~A súgó elsőt csöngetett a második felvonáshoz, tisztulni 3367 46| fekete bivalyt, azoknak meg csörgő volt a nyakukban; ezeket 3368 46| ökrök kolompja, a bivalyok csörgője megtette a maga hatását; 3369 5 | barátfülét hoznak fel (amit csörögének, herőcének, forgácsfánknak, 3370 35| üvegajtót, hogy minden üvegtábla csörömpölt bele.~– Rákönyökölhetsz 3371 20| aki meghódol.~E percben csörtető robaj közelíte a völgy felől.~ 3372 7 | 1. soha töltött puska csövébe bele ne nézz; 2. ló háta 3373 4 | minden szegletben, vaskályhák csövei a papirossal beragasztott 3374 3 | részbe, a kályhák számára csöveket ütöttek keresztül a falakon, 3375 41| ollója alól, s hozzá ezüstös csójtárt a díszparipa számára.~No 3376 27| szinte ott várakozik, a csókaorrú sabbeszteklivel a hóna alatt, 3377 39| homlokát, s ez ölelésben, e csókban ez volt mondva: „mi soha 3378 5 | egy-egy kapadohány-illatú csókkal.~– Hozta Isten. Kedves uramöcsém. 3379 26| engedte; de arcát meg nem csókolá, meg nem ölelte, mint máskor.~ 3380 9 | zöld szegéllyel s sötét csokoládészín és sárga csíkokkal, azóta 3381 35| sárban, azt emeld fel, s csókold meg az arcát; az a te kedves 3382 27| füleikbe. Hízelgett nekik, csókolgatta őket, s hízelgés és csókok 3383 5 | vagy te, Cilike.~– No, hát csókolj meg szépen.~A lányka ellebbent 3384 23| Bányaváry. – Most büntetésül csókoljátok meg egymást.~S hogy jobban 3385 24| asszony mondá neki, hogy csókoljon kezet a grófkisasszonynak; 3386 3 | akkor még kezet kell neki csókolnod? No, te vagy az én emberem! 3387 4 | inkább a nagyanyám kezét csókolom meg, aki előbb arcul fog 3388 38| uraságoktól. – Mindannyian csókolták a kezeit a nagyságos asszonynak: 3389 35| ölelte úröccsét, s agyba-főbe csókolva, azt a kérdést intézte hozzá, 3390 32| legyen. Cilike maga kötötte csokorra a nyakkendőjét. Szegényke! 3391 44| előhozta a gyászfátyolt, nagy csokrot kötött belőle a maga kalapjára, 3392 46| tartamát, csakugyan eldűlt a Csollánék pere.~Bölcs, minden oldalra 3393 36| A rundella lebontva, a Csollánné-féle terem szűk, a nagy színház 3394 37| kifizeti a fatális tartozást Csollánnénak, s aztán ő egyezkedik ki 3395 3 | ajánlólevél: ebben a bepecsételt csomagban száz darab lázsiás tallért. 3396 12| visszahányta a nagy tárcába a csomagjait.~– Tehát ezúttal nem egyezhettünk 3397 4 | mindent maga. Amilyen vastag csomagok hevertek ott a hegyektől 3398 22| küldé meg neki a papírba csomagolt aranyakat. Az erszényt nem 3399 5 | magyarázza Cilike a dolgot, csomagonként adogatva kezébe nagynénjének 3400 3 | kétszem elő nem kerül a csomóból.) Mindenféle csalás és paklizás 3401 5 | nyaka csigolyáján kötötték csomókba. Tehát azért ne tessék senkit 3402 40| papirost mind megveszem csomónként négy forintjával, s hazaviszem 3403 4 | elnyert pénzt, felosztá öt csomóra, egy-egy csomót odalopott 3404 38| jég a parttól, hanem egy csónak volt kikötve, eshető életveszélyben 3405 18| társaságában.~Következett a csónakázás vissza Pestre, az is az 3406 1 | megy, mintha a Balatonon csónakáznék, úgy dűlöng egyik csípőjéről 3407 39| szóbeszédre; hanem futott a csónakhoz, mely hamarább átszállítá 3408 34| fejedelmek báljaiban, a dugárusok csónakjaiban, a postaházakban, a földön, 3409 8 | búcsúdal gyanánt a „jer vidám csónakos”-t, ami a közönségnek olyan 3410 38| életveszélyben mentőszerül; azt a csónakot Kálmán odahúzta a jég széléhez 3411 9 | a leggazdagabb úr egész Csongrád vármegyében?~Kálmán meg 3412 8 | lecsippent egy-egy virágot. A csonkított részt az utca felé fordítja, 3413 4 | időjártával az ilyen fiatal csontból, aki egy nap kétszer utasítja 3414 35| porba, gőgös óriás, hogy a csontod törik bele. Lovamat ide 3415 7 | keményen megrágott, mintha csontot ropogtatna; mégiscsak ki-kitört 3416 38| kezdett lenni; az ázott öltöny csonttá fagyott rajtuk.~A budai 3417 20| támaszkodott, olyformán, hogy a csőnyílásra tette a két kezét s a két 3418 27| falábos obsitos katonák, kik csoportokba gyülekezve magyarázgatják 3419 20| eljött, a minden vidékről csoportosuló vendégsereg egyesével, családonként 3420 25| egy csupa világművészekből csoportosult színtársulat kellene. Minden 3421 21| és Kálmán egy tűz körül csoportosultak, több vadász úr és asszonysággal 3422 27| kihallgatási terem egyes csoportozataival, azazhogy beszél ő azoknak, 3423 41| a család ősi hagyománya csorbítatlanul megmarad; a Decséry családból 3424 9 | Máté a regáléjában fog nagy csorbulást szenvedni.~– Hát tudja mit, 3425 24| itatóvályúk jelölték az egyes csordák gyűlhelyeit; néhol egy-egy 3426 37| fog-e szomorodni? Ki fog-e csordulni szeméből a könny? Vagy tettetni 3427 11| mutatóujjával annak ostoba csőrére.~– Hallgat, maga szemtelen!~ 3428 42| minden tollát kitépte a csőrével, s mint egy kopasztott lidérc 3429 35| csizmadiát, hogy „miért nincs a csóri csukának mája?”~A lámpástól 3430 7 | elbújtak a fejében, s a könnyei csorogtak végig az orcáján, az oldalait 3431 33| hogy az uradalmakban puskás csőszökkel kellett őriztetni a krumplivetést, 3432 5 | hogyléted felől. Apád fejét csóválja: „Ménykü gyerek vagy!” Ő 3433 24| komondor aztán elkezdte csóválni a farkát. „Kend az, apámuram?” – 3434 39| felejthetetlen napon, ott a havasi csúcson, úgy beszélt hozzád, mint 3435 23| rokon. Dél volt, mire a csúcsra felértek.~Istenek számára 3436 37| kedves barátja olyan sok csuda dolgot beszélt előtte az 3437 33| Önök, uraim, nagyon hamar csüggednek. Ön, Jenőy uram, a darabja 3438 33| fiatalok és lángelmék. Önök csüggednének el? Én tudom, hogy miért 3439 34| asszonyi szívben?~Kálmánnak csüggedt töprenkedései között eszébe 3440 40| hozzám ne jöjj.~Biróczy csüggedten ment vissza – Korcza úrhoz, 3441 8 | elolvasta azt, s szomorúan csüggeszté le fejét.~Búcsúlevél volt 3442 31| ahol komoly volt a baj, ott csüggeteg lett. Kálmánt pedig éppen 3443 4 | kend felelete holnap.~– Csülökre legények! – ordítá rémülten 3444 14| velencei mű.”~„Hát ez a csüngős ékszer, amit Dusán menyasszonya 3445 2 | legvégül az iskolásgyerekek csürhéje az egész Csapó utcán végigkergette, 3446 8 | Meg vagyok gyalázva! Világ csúfjává téve. Meg vagyok ölve, el 3447 16| Kérem, az én férjemet ne csúfolja Bacchusnak.~– Hiszen az 3448 32| Kálmán szemébe nézett a csúfolódónak. Óh, most már emlékezett 3449 1 | Josefus lutheringusnak csúfolva őt, s a császár válasza 3450 4 | kötekedés, ingerkedés, csúfondároskodás, malícia, szatíra, hetvenkedés, 3451 35| lumpok tudják azt már, s csúfot űznek belőle.~Hunyadi Mátyásnak 3452 2 | cifra tornyot építenek, és csúfságot tesztek azokból, kik a pedagógus 3453 5 | haza ne hozd nekem azt a csuhát, amiben olyanok vagytok, 3454 35| hogy „miért nincs a csóri csukának mája?”~A lámpástól már csak 3455 37| Vagy éppen talán még be is csukatja? A sánta fiskálishoz pedig 3456 41| macskazenét adni, s Csollán Bertit csukatni be érte.~Sietett is mindenki 3457 14| hogy reszket az ina, hogy csuklanak el térdei, hogy felejti 3458 29| éjjel ágytakaró, annak a csuklyáját most a fejére rántotta, 3459 9 | mert már be szerette volna csukni az ajtót.~A szerény emberke 3460 13| falazatú kastély termei, örökké csukott redőnyeikkel, csak derék 3461 1 | Midőn a kocsmáros rájuk csukta az ajtót, Jenőy megnyitá 3462 5 | erkölcshöz a férfiszoknya; csukták volna be, verték volna meg; 3463 37| az úr, ugye?~– Nemcsak a csúnyák közé, hanem a rosszak közé, 3464 9 | fanyelű szent”, ami elég csúnyaság tőle. Elégszer megszidtam 3465 37| bajlódni, se széppel, se csúnyával.~– Engem a csúnya asszonyok 3466 5 | őket nevetni! ~Hiszen a kis csupor~Még hamarább felforr, ~Nem 3467 9 | volt pödörve, a másik fél csurgóra állt.~– Jelentem alássan, 3468 38| Továbbhatoltak.~A nő öltönye, lábai csuromvíz voltak már, s ekkor megállt 3469 37| leszorítani, hogy a többiről le ne csússzék.~A nagyasszony pedig következetes 3470 1 | haragjába: ~Botja végén csutora,~Csutorában jó bora. ~Iszik, 3471 1 | haragjába: ~Botja végén csutora,~Csutorában jó bora. ~Iszik, mikor akarja, ~ 3472 5 | tenyérből, utána kiáltanak „cu-cu-cu!” – amerre a cuca elszáll, 3473 5 | kiáltanak „cu-cu-cu!” – amerre a cuca elszáll, arra viszik el 3474 5 | előtt; (tudniillik, hogy „cucának” nevezik azt az apró kendergombolyagot, 3475 5 | szemét tudja felnyitni, ha „cucát” eregetnek fel az orra előtt; ( 3476 42| ellen, melynek valamennyi a „cucumis”- és „pepo”-fajhoz tartozó 3477 9 | Quare portat tales braccas cucuricinas? Vellem, quod accepisset 3478 12| Délutánonként összejön a cúg körülöttem a rajtsulban, 3479 36| szentivánéji tündér; ez a parányi cukorbáb, s így szól hozzám egy statáriális 3480 32| figyelmeztető intése szólt.~E cukorborítékon e három szót találta Kálmán 3481 37| a lakoma pompáját nevelő cukorcsecsebecsékről. Aztán a cukorfurcsaságok 3482 37| cukorcsecsebecsékről. Aztán a cukorfurcsaságok között voltak olyanok, melyek 3483 32| valakinek másnak eszébe jutna a cukorpapírt felvenni, mint akinek a 3484 35| elő, abba rumot töltött cukorral, azt meggyújtá, s a lángoló 3485 37| az érzékeny része?~Most a cukorsüteményeket tartó ezüsttálcát talapjáról 3486 37| pálmarostból fonott kosárka cukorvirágokkal. Katinka maga adta azt át 3487 21| volt. Kávés kalácson és cukros mogyorón fog felnövekedni, 3488 2 | minden ember?~– „Mea maxima culpa!” (Ez az én legfőbb bűnöm) – 3489 1 | puerulus, nupta, maritus. ~Cultello, flamma, fune, dolore cadunt.~( 3490 25| perillustri Domino, Domino, summa cum reverentia”, különben azt 3491 23| felhők, miket a tudósok cumulus névvel jellemeznek, s a 3492 32| lett volna ütve a dolog. Cuncta licent poetis.~Kálmán nagyot 3493 16| Miféle hecc, te félszemű Cupido!~– Hát kutyák meg bikák 3494 25| aktái, a Tripartituma meg a curiale decretumok; a mérnök csak 3495 2 | Rákóczi jelmondattal: „Non est currentis, neque volentis; sed miserentis 3496 5 | vele a felsőbb humaniorum cursusba.~Innentől mindig válogatott 3497 5 | Valami baja van?~– Van.~A cuspájznál ismét megkísérlé tisztába 3498 12| forintnak ráadás is kell. „Cuvág”, mint a mészárosok mondják. 3499 20| erdők drágaságai: orchideák, cypripediumok csodaszép bokrétái, virágok, 3500 1 | mértani ábrát: aláírva Q. F. D. – Mégsem volt jókedve.~– 3501 39| mert láttam – monda merész daccal. – Ott voltam Csollánné 3502 42| nevet, s átlép azon, aki dacol vele: nem bántja.~Az országok 3503 23| királyi alakok s a királyokkal dacoló hősök. Az egész világ megtelt 3504 1 | társadalmi törvényekkel dacolva, önkényűleg levetették a 3505 12| Érezte szívében nőni a dacot. Polip volt az.~Katinka 3506 37| felnézett sovány múmiaképével a dactól piruló istennői arcba és 3507 14| Spitzbergák „élő iszapja” dagad, s új alkotásra készül.~ 3508 27| levetették, arasznyi vörös daganatokkal volt tele mind a kettőnek 3509 34| lepte meg; hogy Japánban a daimio fellázadt a mikado ellen, 3510 29| gyermeke szeretett; úgyhogy dajkáit, paraszt játszótársait mind 3511 38| kisfia magában van otthon a dajkával. Ez valóban eléggé érvényes 3512 35| trónusáról, míg Czillei egy dákó után kapott felségsértési 3513 1 | Ez a „dácia” pedig nem Dákoromániának egyik óhajtott alkatrésze, 3514 35| azonban utána szaladt a dákóval, s hozzácsapván vele, szentül 3515 29| legjobban kihangzik a borozók dalából. Barátja nagyon szerette 3516 23| szögletében, mintha az ő dalához való zenekíséret volna ez.~–