| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Jókai Mór Eppur si muove – És mégis mozog a föld IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
Part
4017 7 | a mi primadonnánk! Ezt a Drurylane-ben sem adták különben.”~Ha 4018 6 | egyszer a te kedvedért a te druszádat is: „Lengyelországi Benjámin 4019 6 | mégpedig herceg. Az magának druszája.~– No ne búsulj! – mondá 4020 2 | szözündin gecsen, kendi dsánindin gecsen.”~A szenior nótárius 4021 2 | merdumán gurikht, szeres der dsezai Hakk avikht.”~A nagytiszteletű 4022 2 | bizony benne az „ördögök dudája”, de nem a „Szentek hegedűje”.~– 4023 21| odasereglett pórleányokkal, idilli dudaszó mellett, melynek végeztével 4024 38| most tán éppen ezt a dalt dúdolja kisgyermeke bölcsője felett: 4025 5 | édesanyja ringatná a bölcsőt, s dúdolná fölötte az édes altatódalt.~ 4026 7 | gúnyos közül kiválogatni, s dúdolva fordult a cigány felé, ki 4027 27| háborítsa meg az ünnepélyes dübörgést.~Még azután a sarokban ülő 4028 21| elég”.~Csak a szégyen, a düh, a kétségbeesés összes hatványainak 4029 7 | kitörő szenvedély frenetikus dühével rákezd torkaszakadtából 4030 31| a kitörésére a féktelen dühnek, ami a sértett becsület, 4031 31| előmenetelre, hogy az egyszerre oly dühödten megfordítsa a puska agyát, 4032 31| tetszett! A közönség meg van dühödve tőle! S aztán a mai előadás 4033 46| eszményibb rút, mint egy dühöngő asszony); de menekvésre 4034 36| magukra ismertek bennük, dühösek voltak érte; s a sikert 4035 36| s a sikert csak növelte dühösködésük. Az egész tudós világ pedig 4036 39| csak azután jutott eszébe dühösködni, hogy „ez vért kíván!” – 4037 42| velük. Kivéve az orvost, aki dühösködött, hogy ő most már nem áll 4038 31| építtetik.~Bányaváry olyan dühős volt, hogy sírt.~– Ugyan, 4039 1 | clarissime tüzet szikrázott a dühtől. S ebben a dühében meglátott 4040 23| kunyhóját! Ez már az otthon!~Egy düledezett góré volt az fatuskókból 4041 20| fatörzsek voltak keresztül-kasul düledezve. Azokat átlépkedni női ruhában 4042 7 | csiklandás. Majd a szeme dülledt ki a visszafojtott mulatságtól.~– 4043 20| számára beszédet; a comtesse duettet énekel vele a zongora mellett; 4044 10| vásárol be, hanem félre is dug belőle. Ennek ellenőrzése 4045 34| fejedelmek báljaiban, a dugárusok csónakjaiban, a postaházakban, 4046 37| volna egyet azok közül a dugaszba eltett aranyak közül kifejteni, 4047 37| mulatság nem esik olyan jól. A dugaszban elhozott aranyak bizony 4048 3 | el hozzá a levelet. De ne dugd a levelet a csizmád szára 4049 1 | szolgált, hogy a rejtekébe dugdosta el a jámbor ember a félteni 4050 1 | elefantina moles” csak nem dugható el akárhová.~A clarissime 4051 3 | vagyok, hogy tüzes taplót dugj a csizmám szárába. Ismerem 4052 10| be az ajtón, csak a fejét dugja be, meg az egyik kezét, 4053 40| évig az új előfizetéssel dugni be a likat, folytatni a 4054 9 | fel, és szedegesse ki a dugóit.~Kálmán ugyancsak haragudott 4055 40| eldugod a padlásra?~– Dehogy dugom a padlásra! A mi specerei-boltunknak 4056 18| csizmaszárába tüzes taplót ne dugtanak légyen.~Berti teste kívánta 4057 24| tagja?”~– Óh! Azoknak nem dukál idebenn. Az István fiam 4058 9 | Tóth; megkapta, ami neki dukált, itt a nyugtatvány róla.~ 4059 1 | görögül „küldönc”-öt jelent. Dukas Mihálynak valami embere.~ 4060 43| visszariasztja. Az egész országban dúl az epemirigy. Ő maga nem 4061 4 | olyankor a kocsit, hogy fel ne dűljön. 9-no. Az úriszéken az elítélt 4062 27| emelkedve; mintha íráshoz dűlne féloldalt, s a rózsaszínű 4063 1 | Balatonon csónakáznék, úgy dűlöng egyik csípőjéről a másikra. 4064 31| Esténként ami denevér a Duna-part felett szállong, az mind 4065 28| városra. A mostani kevély Duna-sor helyén a redoute-épülettől 4066 35| talán majd belebuknék róla a Dunába. Azután elmondta nekem azt 4067 38| s maga sietett vissza a Dunához. A szél egészen megfordult 4068 El| ami itt a Kárpátoktól a Dunáig kikerekítve fekszik; az 4069 34| Requesens nevezetes beszéde a dunántúli superintendens beiktatási 4070 28| szobának két ablaka nyílik a Dunára, kilátással Pestre.~Nem 4071 13| mint aki most úszta át a Dunát, s maga is örül neki, hogy 4072 24| ellátásukról. Annyi a pelyhes dunna és vánkos a háznál, hogy 4073 8 | Gondolá Béni bácsi, s bebújt a dunnája alá, mint valami erősségbe.~ 4074 7 | ágyába, fejére rántotta a dunnáját, bedugta mind a két fülét, 4075 7 | szereplővel, s a szólóból duót, a kvartettből kvintettet 4076 35| Teneked is megígértem, hogy dupla itcét rendelek a számodra. 4077 3 | paklizás megengedtetik. Aki duplát veszt, egy keresztet húznak 4078 9 | lőnöd, még rá is kellett dupláznod?”~A pénzszámlálás, a nyugták 4079 10| szerint a következő replikát, duplikát vagy triplikát. S mindezeket 4080 21| megláthatta; azt eléje tartá s durcás szemrehányással kérdezé:~– 4081 10| olvasásból nem lett semmi.~Durcásan csapta össze az egész paksamétát.~– 4082 39| Leise flehen meine Lieder durch die Nacht zu dir…”~De alig 4083 5 | A hét rokka rokonszenves durmolása közben egyik jó mesélő leánycseléd 4084 3 | elővette a kártyát: „nem durnyiznánk egy kicsit?”~– Ha csak pofoncsapásba 4085 26| a szekrényeket: „milyen durvák fehérneműid; még ugyanazok, 4086 31| sötét mogorva falrakás, durván összerótt kövekből, miket 4087 14| ez a csüngős ékszer, amit Dusán menyasszonya viselt?”~„Ez 4088 42| sem lett semmi baja, pedig dúskálkodtak a drága sok dinnyében s 4089 17| keresztül; közbevegyül egy-egy duzmadt szalonnakereskedő a szomszéd 4090 1 | csepp víz gördült végig duzzadó orcáján.~A sötét tógás alakok 4091 4 | össze, felső öltönyének duzzadt dudorai szabadon hagyták 4092 27| mosolygó oldalpillantást vetve duzzogástól piruló unokájára –, Dorothea 4093 20| egyetlen apellesi vonal duzzogni, szemrehányni, megszomorítani, 4094 37| akarta fogni a zablát a duzzogó vármegyék szájában, s a 4095 41| megye székvárosában mindenki duzzogott miatta.~Ilyenkor szokták 4096 10| a gazdagság, a kincs, a dynastai nagybirtok. Csak a válópernek 4097 33| ne lenne az egész olyan dynasticus színezetű… – és végül valamennyi 4098 12| tanulmányt. – Így beszélnek a dzungárok, így a burjätek, így a vogulok. 4099 10| maga palimpsestjével:~– Eb fél az úr rozsdás fringiájától.~ 4100 1 | Csúffá lett rangot már eb-bőrre festé le. ~Óh idők, erkölcsök! 4101 24| őfelsége is csak porcelánból ebédel.~Annál inkább megrótta őméltósága, 4102 33| fűszerezé Tseresnyés uram ebédjének legszárazabb alkatrészeit, 4103 33| tisztaszoba az udvarra, egyúttal ebédlő, ha úri vendég származik 4104 5 | állta ki a blokádot.~Az ebédlőbe felsompolyogván, csakugyan 4105 24| pincetorok is ki van adva. Az ebédlőben is hálnak éjjel, akiknek 4106 7 | is sietett nagy hamar az ebédlőből eltűnni, s míg Kálmán leült 4107 13| otthon van abban.~A grófi ebédterem nagy társaság számára volt 4108 3 | Biróczy, kiválasztja az ebek közül a legmérgesebben ugató 4109 17| poroszlót is, ki a mindenütt éber szemmel őrködő világi hatóságot 4110 4 | keveréke volt a képzelemnek és éberségnek.~Aztán meg Korcza úrnak 4111 39| mindig az első álmomból ébredek fel, s nem tudok többet 4112 5 | jöttek; a legelső nemzeti ébredéstől kezdve, a legutolsó elszunnyadásig. 4113 28| feladataival. Én tudom, hogy ébredésünkkel más alvókat is fölébresztünk, 4114 8 | álmodott. És igen későre ébredett fel.~Még tán akkor sem ébredt 4115 23| Bányaváry alvó barátját.~– Ébredj! Aurora musis amica! A hajnal 4116 28| miért nekünk ez az álom? Ébredjünk fel belőle, s lássuk meg, 4117 13| akik valami kedves álomból ébrednek föl. Kálmánnak olyan jólesett, 4118 12| őneki tanácsot senki. Se ébrenlétében, se álmában.~Pedig még mindig 4119 46| tréfája kelté fel e szomorú ébrenlétre.~Ekkor vette észre, hogy 4120 5 | áttörő kávéillat föl nem ébreszt.~S ez így megy mindennap.~ 4121 34| jövel írótollam; jövel népet ébresztő korbácsom: menjünk haza!~ 4122 27| praelatus? Természetes. Ecclesia praecedit. Ki a másik?~Megmutatják 4123 13| Napközel.)~– Az enyém ecclipsis. (Mikor a hold eltakarja 4124 30| szerény quadrille, egy csendes écossaise, s végül egy ártatlan cotillon. 4125 34| én nem hagyom el. Pihenj, ecset, jövel írótollam; jövel 4126 45| ott vannak elszórva az ecsetek a festőtábla mellett. Nem 4127 40| palétát, a hosszú nyelű ecseteket. Tseresnyés uramnak nagy 4128 31| lelkiállapotát csak gyilkos ecsetelhetné, s a fösvényét csak a zsugori.~– 4129 43| erőt ad, tollának varázst, ecsetjének teremtő ihletet, szerelme 4130 40| Kálmán földhöz vágta az ecsetjét, s azt mondá Tseresnyés 4131 28| szóval, gyaluval, vésővel és ecsettel. Mindenre van köztünk tehetség; 4132 43| festményén megtette az utolsó ecsetvonást, s akkor azt mondá Tseresnyés 4133 1 | szatirikus költeményekhez, amik eddigelé még unikumok.~– Kérjük felolvastatni.~– 4134 34| nyakat adnának is neki az eddigihez.~Nem is volt rest Jenőyné 4135 20| házi bútorokkal, vászonnal, edénnyel, hajtatott fel nekik egész 4136 14| fegyverek, ékszerek, poharak, edények, régi pénzek, ó emlékek. 4137 43| a vén cseléd kihozta az edényt Kálmán szobájából, s elmondá, 4138 5 | volna, bölcsőben feküdnék, s édesanyja ringatná a bölcsőt, s dúdolná 4139 5 | csakugyan ott találta már édesanyját, Kálmánt és Cilikét. A leves 4140 24| parancsol.~– Hát itthon van édesapád?~– Ott van a szérűskertben, 4141 24| én kívánom?~– Nekem csak édesapám parancsol.~– Hát itthon 4142 24| gondolkodott, hogy feleljen-e.~– Édesapámat keresik?~– Nem ülnél ide 4143 24| leereszkedőleg. – Majd lenne énnekem édesapámtól kutyaporció, ha itt hagynám 4144 24| kedvéért vesz el. Mert még az édesapja az én lelkem uramnak (itt 4145 12| kínálták édes otthonnal, édesebb szerelemmel; nem maradt 4146 12| aki kétféle bort ivott: édeset meg keserűt.~Teljes jogot 4147 35| mendegélnek, s elhagyta magát édesgetni a lámpásig, útközben azzal 4148 46| Katinka nagysám oly szenvelgő édeskedéssel fogadta a megtérő férjet, 4149 5 | csakhogy a szobában, az édesmama vagy a vendégek iránti tiszteletből, 4150 43| szerelme fájdalmainak boldog édességet; és aztán szépen, csendben, 4151 37| alak, a testi ügyesség, edzett egészség, életkedv mellett 4152 31| szerető hölgyig! Ez acéllá edzette lelkét.~Csak azért is!~ 4153 42| érdeklődtem, nyilvánítsam efelől nézetemet. Hát én, hogy 4154 40| valaki festeni, ne kímélje az effektust, a hold süssön istenigazában, 4155 1 | a régiség is nektek az efféle ~Csúffá lett rangot már 4156 23| zivatar lassan odább vonul, az égdörgés orgonája mind enyészetesebben 4157 25| mezeje és az Isten szép ege újra kibékíti azzal, ami 4158 25| zivatart várhatsz. Ez aztán az eged másik felét is elborítja. 4159 34| győzök eléggé hálákat adni az egek urának azon mennyei sugallatáért, 4160 14| lepkefogóval.~Ha Kálmán az egekben képzelte, úgy Biróczy nagyon 4161 3 | melódiát olyan magasra, hogy az egeket hasogatta. Szinte megkönnyebbült 4162 19| figyelmeztessen, kérem az egekre, hogy mi a megennivaló; 4163 28| egyházi hatalom Fehérvárott, Egerben, Esztergomban, Váradon; 4164 31| isteni tanait hirdeti. Az egeret keresve nem vette észre 4165 4 | principálist, úgyhogy ebben az egérfogóban okvetetlen egymás lábára 4166 11| tojással, a menyét mogyorót, az egérkék főtt tengerit, a szürke 4167 3 | eresztik el legelöl, hogy egérutat kapjon.~Sok idő telt bele, 4168 29| megtanultam könyv nélkül. Onnan égesd ki most.~S hogy Kálmán ne 4169 24| valamit. – Látja úrfi azt az égést ott a láthatáron két helyen 4170 37| nem igaz egy szó sem az egészből! Hisz itt jön a báró éppen 4171 6 | amelyet várt, nem ügyelt az egészre tovább. „Borcsay” nevét 4172 18| se akrobata; nem tudok az egészről semmit.~– Ohohohohó! Uracskám! – 4173 37| a testi ügyesség, edzett egészség, életkedv mellett örökké 4174 31| töltjük a telet. Dorothea egészségének jót teend az olasz lég. 4175 25| megszorítva Kálmán kezét. – Egészséggel járjon, úrfi.~– Isten áldja 4176 24| ételünk, italunk, álmunk. Egészségünk van. A zivatar meg nem hűt, 4177 20| szivárvánnyá törve látja az eget. Aki pedig távolról nézi, 4178 14| csillagképleteinek a maga egét megnyitni.~Hogy Kálmán gazdag 4179 43| Senki.”~Az alkonyodó nap már égetőn kezdett besütni ablakán, 4180 40| puszta, tiszta, derült nyári éggel, a távolban a gémeskút, 4181 31| kell látni, a pokoltól az égig.~– Hát saját magát látja-e 4182 36| mintha egy gyertya még mindig égne az asztalon; aminek gombává 4183 16| asszonyom! – kiálta a báró –, az égre! Ne ijeszgesse ön a világot 4184 36| csókjaival halmozá el, esküdve égre-földre, pódiumra és szuffitákra, 4185 3 | ac perillustris dominus egregius Stephanus Korcza assessor 4186 2 | Ledisputálja ez a napot az égről.~– Humanissime Biróczy! – 4187 43| készt. Terjeszkedni fog az égsark minden része felé a kővé 4188 22| korbács.~Pedig megveretni egyáltalán nem kellemes dolog; de asszony 4189 31| képzelem. Annak a hatalma pedig egybefoglalja az ismert világot. A költőnek 4190 12| ünnepélyesen be fognak iktatni; egybekötve hajtóvadászattal, teátrális 4191 27| tabularis assessorok!~Hadd egye őket a méreg.~S a méreggel 4192 1 | szegény mendikás odahátul, ha egyébbel nem mert nevetni, hát a 4193 35| Magyarországba.~Úti málhája nem állt egyébből, mint legszükségesebb ruháiból, 4194 41| férje rendezte.~Dorothea egyebeket is tudott már arról a férfiról, 4195 42| oda Bálvándy aligha vonult egyébért, mint a kolerától féltében, 4196 21| a mai hajtóvadászatnak. Egyébre nem volt szabad lőni, csak 4197 23| tőlem, mert ezentúl nem fog egyébről gondolkozni, mint a te nagy 4198 12| hogy sovány lénungjából az egyeden tudományos folyóiratot megszerezhesse; 4199 40| csapások, a csalódások, az egyedülhagyatás a költő étere. A jóllét 4200 9 | amit gazdag kedélyeknek az egyedüllét nyújt.~Mikor üres ideje 4201 9 | egész nap otthon.~Élvezte az egyedüllételt.~Ez az első foka az uraságnak, 4202 43| mellbetegek nem félnek az egyedülléttől.~Lelkük távolbalátó: meg 4203 19| kígyót vagy békát meg ne egyem ennél az úri asztalnál; 4204 13| kertészlakok álltak; kettős szárnyú egyemeletes épület; nyílt, vasrácsos 4205 10| helyreigazítva s mereven hátrafelé egyenesedve, mutatá be magát.~– Én vagyok 4206 5 | Félt, hogy Kálmán ismert egyeneslelkűségéből még valamit talál magára 4207 29| Budán megtelepszik.~Kálmán egyengetni akarta számára az utat.~ 4208 1 | ilyenkor azon nevezetes egyéniségek, akik a tűzoltásra hivatott 4209 31| hogy művét ezen kitűnő egyéniségnek nyújtotta be, Kálmán nagyot 4210 24| semmi híre; hanem egymással egyenközűleg futó, néha egymást keresztülszelő 4211 1 | kocsmában kapatásnak, s ezzel egyenlő értékű a más kollégiumokban, 4212 15| lélek, akit az Istennel egyenlően szólít meg: „te”.~Dorothea 4213 12| sem fogadom el. Én mint egyenrangú ember akarom magamat tekintetni.~ 4214 42| barátokra. Azok polgárőrségi egyenruháikban, csákósan, kardosan álltak 4215 13| postalovat fogott be a császári egyenruhás postakocsis; a jurátusoknak 4216 5 | papirosát, s akkor meg az egyensúly kedvéért szépen lelépkedtek 4217 40| vonakodék a mester.~– No igen: egyért egy, a kettőért kettő; s 4218 28| kiváltságaink, mindenkit egyesítenek idebenn. Ami jó, az mindenkinek 4219 34| egykor három világrészt egyesített egymagában, s mely most 4220 31| kínálják, a „potya” fogalma egyesíti magában az önkéntes megtelepedés 4221 14| szépet és nagyszerűt magában egyesítő, eszményi, elragadó – magyar 4222 28| országnak, mely a tehetségeket egyesítse, mely irányt adjon, s a 4223 1 | ellentéteket, azon megtisztulva egyesül a két ellentétes kifejezés, 4224 21| kétségbeesés összes hatványainak egyesülése magyarázhatja meg, hogy 4225 14| plasztika, erő és kellem egyesült benne: művészet és rászületett 4226 14| ekkor aztán mind a két úr egyesülten rajtarontott az egyedül 4227 40| Vagyunk többen, kik erre egyesültünk. Mindnyájan látjuk magunk 4228 40| Tóth uramnak felolvasni egyet-mást belőle.~Tóth Máté uramnak 4229 5 | fülek! No hát üljetek le, egyetek.~Béni bácsi, szokás szerint, 4230 31| mellett; az antológiai gyűjtő egyetemi tanár; a meseíró tehetős 4231 34| azokkal mind diplomáciai egyetértésben élünk) azt akarja, hogy 4232 16| azzal rendben van minden. Az egyetmást a hausknecht viszi utána 4233 36| elbeszélte Bányaváry Kálmánnak egyévi viszontagságos küzdelmeit 4234 9 | teljesítsem. Átadok önnek e célra egyezer forintot. Talán ennyivel 4235 12| csomagjait.~– Tehát ezúttal nem egyezhettünk meg – szólt szívélyes nyájassággal 4236 37| Csollánnénak, s aztán ő egyezkedik ki Bálvándyval.~Biróczy 4237 4 | hogy a salarium felett egyezkedjék vele. Magának szép tehetségei 4238 9 | elismeri, hogy mai napon az egyezményes mogyorósújtásokat fogyatkozás 4239 9 | Korcza úr készen is volt az egyezményi irattal, melynek értelmében 4240 41| akadnak községeikkel nem egyező jegyzők, egy csomó hivatalvadász 4241 9 | Köszönöm alássan.~– No, az egyezség szerint. Hanem hát én azt 4242 9 | tudja mit, fiskális úr: egyezzék ki azzal a becsületes emberrel. 4243 10| fejét.~– Hála Istennek, csak egyféle perem van a világon. A válóperem.~ 4244 3 | hamar készen volt az; csak egyféléből állt: juhtokány volt: kozmás 4245 23| rongyos köpönyeggel; s az egyforma gyönyör volt neki. Pedig 4246 27| budai várban pedig hivatalos egyformasággal folytak a napok.~Őfensége 4247 24| orgonát én szereztem az egyháznak. Ott nem vagyok fösvény.~– 4248 2 | Csak alighogy tűrve van egyházunk, még most szedegetjük össze 4249 9 | eszerint bevallja, hogy egyhuzamban hamisított, csempészett, 4250 1 | tarisznyával jön elő, az egyikben viszi a császár kedvező 4251 2 | melléképületei mind sorban égtek, egyikében a »gunyhók«-nak két bennszorult 4252 27| miszerint Decséry főispán ismét egyikét tartotta azon remek beszédeknek, 4253 12| kereste az elkeseredést, s egyiktől jobban megrészegült, mint 4254 20| Asszonyok vagyunk mind! Egyikünknek csak ott van a szíve, ahol 4255 34| mindig egymáshoz közel. Egyiptomból átkísérte őket a láthatatlan 4256 32| Egyiptomba akart küldeni.~– „Egyiptomnak földébe, a szolgálatnak 4257 2 | egymást el nem árulni?~Barkó egykedvű nyugalommal nyitá fel száját 4258 24| fakószekéren, kukoricaszár ülésen, egylovas kordén; nyúzatta a nyomorult 4259 43| magammal, hogy segítsen, ha egymagam el nem tudnám innen vinni. 4260 41| volt, hogy kiszeressenek egymásból, hogy egymást meggyűlöljék.~ 4261 42| semmi akadály, hogy örökre egymásé lehessenek. Siessen Pestre, 4262 46| boldogok voltak, hogy végtére egymáséi lehettek!~Csollán Berti 4263 10| prókátorok maguk beszélnek egymásról – ott a papíron! Mikor már 4264 21| lő a vadászra, félmázsás, egymázsás kő semmi neki; felkapja 4265 37| ha egy leányt odaadnak egymillióval, a fiaira tízmilliót fog 4266 10| gazdaságban telhetetlen uraság. Egynek-egynek a birtoka rámegy negyvenezer 4267 24| arra a gondolatra, hogy egyórai ragyogásért ily könnyen 4268 29| járni, mint nyáron. A lova egypárszor vissza is akart vele fordulni. 4269 33| föl; negyedik a szükséges egységet nélkülözi benne; ötödik 4270 41| tanulta azt éjjel-nappal, s egyszer-kétszer már volt is abban a hitben, 4271 10| tagadja, hogy az úr írta! Egyszeribe itt leszek a patrollal! 4272 12| milliomossá?~Annál nincs egyszerűbb mesterség a világon.~Ha 4273 12| nyelvei megszálltak.~Minő egyszerűség, minő igazság a leírásokban. 4274 28| akar. Ősi erkölcsei, durva egyszerűsége megőrzi őt a külföldi romlott 4275 28| nagy államok gondjain; ősi egyszerűségében oly jól megvan, hogy negyvenezer 4276 9 | előkerült ezrest. – Hanem egytől óvom excellenciádat; nehogy 4277 24| asszony a maga ártatlan együgyűségében bizony nem is vette észre, 4278 27| benne.~Kálmánnak e gyöngéd együttérzés olyan jogokat adott a nádori 4279 30| azt megtartották holtig. Együttlétük örökös égben járás volt, 4280 34| pókfonál Athenaebe. Ott is együttlétükről tanúskodott. Onnan áthúzódott 4281 6 | Kálmánt meginvitálja az együttmenetelre; de az csak otthon maradt.~ 4282 2 | varázsgyűrű, mely bennünket együvé tart. És most egy csoport 4283 21| Végig kellett néznie társai egzekúcióját. Mikor eléje kellett állania 4284 23| S a villámcsattogás, az égzengés alatt ott ciripel egy tücsök 4285 4 | márványkandallók; drága vázák egzotikus virágokkal, aranyozott bútorok 4286 14| megdöngetni a monsieurt; Kálmán ehelyett nyugodtan azt mondá:~– Vous 4287 46| sem az előtt, sem azóta ehelyütt publikum nem látott.~Katinka 4288 25| Aki látja e rongyosan, éhesen, de annál inkább szomjasan, 4289 23| s különösen táplálja ez éhet az alföldi róna. A földéhes 4290 3 | volt a gyülekezet lelki éhét és szomját kielégíteni; 4291 6 | félretették számára az ebédet, s ehetett egyedül egymagában. Ezt 4292 29| elhull az útban, ha ki nem eheti egyszer magát. És lásd, 4293 12| hajlékot, nem mondja, hogy éhezett; ha vad rablónépek megüldözék, 4294 31| kicsiny urakkal perlekedni, éhezni, fázni, küszködni Bányavárynak 4295 33| időjárás miatt országos éhhalál következett be; a búza lerohadt, 4296 8 | te valamelyiket, mikor az éhhalállal kínlódik, attól egy alamizsna 4297 24| volt, azért nem nyelték az éhkoppot, hanem eljártak hozzám zálogra 4298 40| Jólesik azzal ebéd előtt az éhséget szelídíteni. Hozzá is láttak 4299 27| beköszöntő tél hófelhőinek fehér éj-pilléi szállongnak ott a levegőben.~ 4300 9 | legveszélyesebbek a hölgyek között, s éjfeleken túl élveztették vele az 4301 14| viszont a maga részéről éjfelekig a kerti pavilonban, egyedül 4302 39| Bányaváry erősen esküdött, hogy éjfélen túl nem fog maradni.~Cilike 4303 39| mit ígért Cilikének; hogy éjfélre hazakerül. Azért is búcsút 4304 23| közt áthúzódó felhő szürke éjhomályt borított a rengetegre, mely 4305 27| szobájába a főhercegnő, s késő éjig a fisharmonica mellett ült 4306 44| Menj el nyugalom Csendes éjjelébe,~A gyászos sírhalom Megnyílt 4307 40| kenyérkereső óráikból, éjjeleik nyugalmából vonva el a drága 4308 5 | nyomorékká bénulsz az alatt az éjjeli-nappali kínzó tudat alatt, hogy 4309 39| nappalkor énekelne. De mindig éjjelkor énekel, és addig hosszú 4310 40| gályákat hord.~Dolgoztak éjjelt nappallá téve, s nem jutott 4311 4 | sem ment a fejébe, hogy éjnek éjszakáján szállítson át 4312 39| egészet. Emlékezel arra az éjre, mikor a Dunán megindult 4313 32| szomorítsam el, hogy öregségének éjszakáira kínzó álmatlanságot küldjek, 4314 5 | adva az ő legcsendesebb éjszakája; de már Béni bácsinak rájár 4315 34| ki, mi világít fel belőle éjszakánként? Találd ki, hogy mi lakik 4316 20| soha más szót senkihez nem ejtek, mint amit ön emelni akar; 4317 11| vele? Valamit közbe akart ejteni, ami a nevezetes per bonyodalmait 4318 41| minden Decséryt kétségbe ejtettek. A leghívebb katolikus családnak 4319 7 | elfoglalja, lefegyverzi, rabságba ejti, kezét hóna alá szorítja, 4320 37| homburgi fürdőt is útba ejtse; de mivel kedves barátja 4321 1 | gerundiummal!~De hogy kétségbe ne ejtsem az olvasót a kollégiumi 4322 22| év jövedelme a kútba van ejtve.~De futott is a tett színhelyéről 4323 40| király maga kényszerült az eke szarvát megfogni, az az 4324 28| Elcsalogatjátok az együgyű magyart ekéje mellől gyorsan gazdagító 4325 10| szeretetreméltó. A nő helyzete ékes dialektikával volt feltüntetve, 4326 33| Vilmos történetének négy képe ékesíti, mely képek iránti előszeretet 4327 35| fiatalemberek ideiglenes szállását ékesítő pompa; hanem az ilyesmi 4328 24| folytatá megzavarhatatlan ékesszólással Sára asszony –, mikor aztán 4329 31| verseit el ne forgassa „és”-eket ne rakjon a szavak közé, 4330 29| részét, az arcát.~Akiknek az ekhós szekér meg a gyékényes jutott, 4331 18| Hiszen nyomtatva van: ekkora betűkkel ni, mint az öklöm!~– 4332 1 | onnan hazulról cibál az eklézsia –, csak ünnepnap, mikor 4333 3 | benneteket egy kicsapott eklézsiába. No, soh’se gondolkozzatok 4334 10| És a nő gazdag hozománya. Ekörül fordul meg az egész ördögi 4335 4 | feltűnt előtte a nagy ellentét eközött, meg amit Gödénylakon látott.~ 4336 14| velencei mű.”~„Hát ez a csüngős ékszer, amit Dusán menyasszonya 4337 26| fehérneműid, itt az ezüst ékszereid, itt porcelánjaid. Tarts 4338 14| osztályozva, fegyverek, ékszerek, poharak, edények, régi 4339 23| elénekeljük az ő dalait: eksztázisba jön, tombol örömében, s 4340 42| Templáriusok” című tragédiában, s eksztázisra torzított pofával mosolygott 4341 28| nyelvét idegen akcentussal ékteleníti el. Magamon tapasztaltam, 4342 27| már a csata hevében, hogy él-e; mikor már gyönyörűségnek 4343 24| felrakatta a cókmókját, s úgy el-kivándorolt Debrecenből Balmazújvárosba, 4344 14| szerzett össze ezen az úton. Elad, cserél, újra vásárol, zálogba 4345 14| nagy domínium kéz alatti eladásra, subhastatióra; előre készen 4346 37| vagyok; aki tanácsokat ad. Eladhatja bátran a nagyasszony Kálmán 4347 35| mindenféle holmija, amit eladhatott, fiatalemberek ideiglenes 4348 40| mikor jó füstösek, akkor eladja őket régiséggyűjtő magyar 4349 35| vesszük, s lomtár akkor, mikor eladjuk: szűken ereszt. – Nagy nehezen 4350 37| nagyasszony a garmadi birtokát eladná, azért kapna annyit, s kiválthatná 4351 24| elfoglalt földről; egyenként eladogatta telkét, s vagy visszament 4352 9 | emberrel, akinek a jószágát eladta. Háttal ment kifelé a pipázószobából 4353 18| gyomrára, hogy az mindjárt elájul bele. A Kilencveklis Jóska 4354 27| Legtöbben azt hitték, hogy csak elájult, s majd magához tér.~Kálmán 4355 1 | azért fogott kezet, ~Hogy az elalélt Just a lármás kard nesze ~ 4356 5 | Aztán minden ránca a ruhának elállt a testtől, mintha mondaná: 4357 5 | altatódalt.~Mikor aztán a fonók elálmosodnak, mikor már Böske még arra 4358 10| a replika és unalmas az elaltatásig; de amellett oly furfangos, 4359 34| visszariaszthatatlanul, elaltathatatlanul.~Akkor kristállyá vált lelkében 4360 34| elnyomott, minden ravaszsággal elaltatott, ízekre tépett, provinciákra 4361 34| föltámadjon, s megkötözve, elaltatva, eltemetve, emelgeti maga 4362 4 | experimentum abból áll, hogy az elaludtnak mezítelen talpára papirost 4363 1 | azzal diadalmasan fordult az elámuló diákhoz a hordó tetején. – 4364 20| hátsó lábak nélkül.~Kálmán elámultan nézte őket. A két tüneményt.~ 4365 1 | Professzor, jurátus, dárdás elámulva vonult a biztos háttérbe, 4366 23| fel onnan alulról, mely elandalít. A hegyek, halmok a távol 4367 20| ismét csábítani, bízni, elandalodni, vágyakat kifejezni, mikre 4368 27| tőlünk telhető fénnyel lett elárasztva.~Őfenségeik különösen kitüntették 4369 2 | Azonban az álnok mendikások elárulák őt mégis a publikumnak, 4370 37| van elrejtve a pénzem, s elárulja, ha megijesztik.~A fiatal 4371 3 | ajánlólevelekben, amiknek előre eláruljuk a tartalmát.~Abban a levélben, 4372 1 | neked csittvári krónika: elárult benneteket a gézengúz Aszályi!”~ 4373 27| kedves volt.~Arca gyakran elárulta, hogy valami titka van Kálmán 4374 25| reszkettek a felindulástól.~– Elárultam magamat előtted – monda 4375 32| jelmezt a készítőjének, az elárusította azt, s aközben elbeszélte 4376 10| valakit megölni, azt titokban elásni, sohasem fogja őt elárulni. 4377 34| hajítani utánuk. Legyenek elátkozva. – Te pedig légy megáldva, 4378 1 | találta ki, hogy ő teljesen elázottnak tettetve magát, nagy tántorogva 4379 3 | beszélni. A fenevad eleinte elbámul e szokatlan szörnyalakon, 4380 8 | könnyebbségére szolgált látnia az elbámulást mamája arcán, ki sehogy 4381 5 | kincs vagy te magad otthon!~Elbámulnak rajtad, mekkorát nőttél! 4382 27| nem jött szemeire álom. Elbámulta damasztfüggönyein a cifra 4383 41| rávesztegetett pénzt. Majd elbánnak ezek a főispán úrral, akivel 4384 31| tisztességes keresetmódja. Az elbeszélések szerzője egyúttal városi 4385 40| kidolgozhatta a fejében azt az elbeszélést, amit majd az éjjel fog 4386 25| Pista mellé, ott jobban elbeszélgetünk az úton – monda Kálmán; 4387 37| Kálmán mostani állapotját elbeszélje, de olyankor mindig elszorult 4388 20| Katinka nem fogadta el.~„Elbírom magam is.”~Kálmán utána 4389 35| próbálok tenni. A siker elbízottá teszi az embert. – Milyennek 4390 41| pártértekezletekre, szörnyen elbízva magát, hogy jutott valahára 4391 27| ő a katonai szolgálatból elbocsáttatott, s hogy szeretné, ha Kálmán 4392 12| ismernie. Attól aztán egészen elbódult, mint aki kétféle bort ivott: 4393 25| aztán az eged másik felét is elborítja. Egy kis ködöt már vehettél 4394 17| orrára, hogy annak egyszerre elborította a pofáját a vér.~„No, mi 4395 12| Kálmán lelkében egyszerre elborult; mint mikor a nap elé tavaszi 4396 25| jelmezekben, mikben lábuk elbotlik. – És végül még hátra van 4397 12| délre itthon lesz, s akkor elbúcsúzhatol az ő szépséges orcájától. 4398 25| hanem a kézszorítás, mellyel elbúcsúzott tőle, olyan őszinte, oly 4399 21| nem volt szabad a bokorban elbújnia; mert szükség volt rá. – 4400 7 | reszketett alatta; a szemei elbújtak a fejében, s a könnyei csorogtak 4401 12| kiböjtölte egy faodúba elbújva az altaji medvét, s lerajzolta 4402 27| vetnek neki gáncsot, hogy elbukjék, csillag van a fején, mely 4403 32| másforma, mint a másik? Az elbukott embernek egymás után mondja 4404 37| öreg Jenőyné nagyasszony elbúsulja magát, s hogy Béni fiát 4405 32| Kálmánt megundorítá e nőietlen élc.~– Ah, ne szóljon így! Lássa, 4406 13| voltak fülei a táncmester élcei számára, csupán szemei: 4407 31| humorista előadja legjobb élceit, mik most az egész országot 4408 21| bátorságot vett magának őt élceivel elhalmozni. Furcsán esik 4409 1 | aztán felelevenednek az élcek, néha gorombák is: letorkoltatik 4410 41| eldiskurált velük, röhögött az élceken; eközben pedig jócskán elmúlt 4411 21| Katinka – ez mauvais genre, élcekért felförmedni! A vadásztársaságban 4412 41| Hallania kellett a keserű élceket, látni a kárörömöt saját 4413 13| Henry esprit-je, s tartotta élcekkel és adomákkal mindvégig a 4414 46| bútorait voltak a Tiszántúlra elcipelendők. Itt Pesten vásárolt számára 4415 35| nem volna hatalom, mely elcipelje; hanem a szomszéd utcáig 4416 32| szóljon így! Lássa, erről az élcről megismerném önben minden 4417 7 | szeretődet, fiatal szép nődet elcsábítja tőled; ha leülsz vele kártyázni, 4418 19| nyájából ily becses juhot elcsábíttatni nem enged.~No, ebből azután 4419 28| Itt csak dorgálást kaptál elcsábult társaiddal együtt, s azóta 4420 28| úr helyett kaptok hetet. Elcsalogatjátok az együgyű magyart ekéje 4421 35| mesterség volt az, szépszerével elcsalogatni a szomszéd utcáig, ahol 4422 35| szomszéd utcáig valahogy elcsalom, s otthon aztán a kis szobában 4423 32| első bíróságot hivatalából elcsapatni!?~– Én bizonyosan tudom, 4424 25| mely itt megszökik, ott elcsapják; mely nem tisztel sem családot, 4425 33| kerül. Aszályit pedig rögtön elcsapta.~Kálmán megküldte neki az 4426 4 | Van bizony semmilyen sem. Elcsaptam magamtól a kollégiumot. 4427 6 | alkalom volt neki az általános elcsendesülés a háznál a tanulásra.~Késő 4428 37| bennünket egy lepkefogóval elcsípett, innen ugyan addig ki nem 4429 41| a házát; de a kolomposok elcsitították őket: „drágán fogja Bertók 4430 10| Ezen aztán mind a ketten elcsodálkoztak egy kicsit – s azután csak 4431 37| megragadja a galléromat, s elcsukasson a feleségem mellől? Erről 4432 11| valami húsfélét igen apróra eldaraboljon, amit aztán nem evett meg.~– 4433 9 | aki mások irgalomkenyerén éldegél. Alázatos modora mindenben 4434 37| Tseresnyés mestert, mindenkinek eldicsekedett vele, hogy neki fia van, 4435 19| egy tószt. A kanonok úr eldicséré annak minden őseit, őtet 4436 41| igen szívesen fogadta őket, eldiskurált velük, röhögött az élceken; 4437 14| cél ragyog, ha nem engedi, eldobják, s ott hagyják feküdni a 4438 21| Hanem Kálmán ahelyett, hogy eldobta volna a puskát s hirtelen 4439 43| vétkemet jóvá tehessem. Mindent eldobtam magamtól, ami valaha hozzám 4440 22| egy nemes embert keményen eldöngetnek, s kétszáz forint Bálvándy 4441 39| válóperét az ő kárára fogja eldönteni. – És Bányaváry el fog hagyni 4442 10| hogy nem engedi a pört eldöntésre kerülni, amíg az őrnagy 4443 1 | szavazattal öt ellen lett eldöntve, hogy Csokonai ismeretlen 4444 1 | nyert társainak a krónika eldugására; mire az inkvizíció utat 4445 37| hová tud ennyi pénzt majd eldugni, hogy az úton el ne lopják?~ 4446 40| én azt a szobába.~– Hanem eldugod a padlásra?~– Dehogy dugom 4447 9 | kötelességéhez képest minő, hová eldugott palackokat hozzon fel ez 4448 20| érte.~A szájában vitt fiát eldugta egy bokorba, s maga rászánta 4449 4 | úr, s most már a levelet eldugva háta mögé, ő is lehúzta 4450 46| háború tartamát, csakugyan eldűlt a Csollánék pere.~Bölcs, 4451 1 | rejtélyes üregbe, hogy annak elefántcsont fogantyújával kihúzza ebből 4452 1 | olyan roppant fóliáns, egy „elefantina moles” csak nem dugható 4453 24| helyet szorítani egy pár elefántnak (s az írás szerint szorítottak 4454 40| oroszlánt fest, holnap fehér elefántot fest, holnapután téged fest 4455 37| összegyűrt, spanyolviaszkkal elégetett, ferde leveleket, girbe-gurba 4456 25| megtörtem. Ha pedig vesztek, elégetik jeligés levélkémben foglalt 4457 1 | A keresztyén hitbuzgalom elégette azokat, ahol találta. A 4458 12| becsületére. Az derék dolog. Én elégettem önnek a kötelezvényét; ezáltal 4459 9 | találom kiszolgáltatni, s elégnek tartom: ha kend nyugtatványozza 4460 3 | hallgatni csakugyan több az elégnél. A negyedik prédikáció után 4461 25| dicséretes) és sufficienst (elégséges).~Az ugyan tökéletesen mindegy 4462 28| mindezen erős hatalmak nem elégségesek arra, hogy tégedet visszatartsanak 4463 14| korban pedig már azzal sem elégszenek meg, ha valamit hiteles 4464 9 | ami elég csúnyaság tőle. Elégszer megszidtam érte, de nem 4465 9 | majd tízszerannyival sem elégszik meg. Óh, azt csak én tudom, 4466 14| követett el az ajk, s az elégült ragyogást, midőn helyesen 4467 35| lépten megállt, s disputába elegyedett vezetőivel.~– De hová haza? 4468 27| hosszú pauzát, hogy beszédbe elegyedjék a kihallgatási terem egyes 4469 6 | szavakat szeret beszédébe elegyíteni, amiknek az értelmével nincsen 4470 31| piszkolódó, gunyoros persziflázs eleitől végig, melyben ki van forgatva 4471 25| volt, jó három fakó fogva elejbe.~– Pista fiam maga lesz 4472 3 | három. Egy mellém, kettő elejbém, egy a kocsis mellé, egy 4473 33| fog születni. Ez nincs az elején kezdve. A fecske is a földön 4474 31| Akármelyike a többi cenzoroknak elejitől végig keresztülhúzta volna 4475 30| hogy e percben legyezőjét elejté, Kálmánnak ideje maradt 4476 21| Majd mikor egyszer mégis elejtik, egy egész gyűjteményt fognak 4477 31| volt. Azért kellett, hogy elejtsék. A hétköznapi ember bukhatott, 4478 15| esze a zsarnok szívéért?~Az elékészített beszéd megnyerte a főispán 4479 14| az a mechanika, kémia és elektromagnetizmus szabályai szerint lehetséges 4480 23| Hja, barátom, a színésznek élelmesnek kell lenni, látni, merni 4481 36| betámolygok, fejjel előre: elém toppan ez a kis szentivánéji 4482 22| szokva. Akkor érezte magát elemében, mikor nagyon szidták; kivált 4483 17| keresztül, ahol aztán egy élemedett hölgy elfogja az embert, 4484 28| elemekből alkotott országnak elemeire szétbomlása. Tekintsd meg 4485 41| nálunk, hogy ilyen heterogén elemek egy sorban említtetnek. 4486 2 | ezt a kulacsot! Ezt a kis elemozsynát! Ezt a fonatost, ezt a kolbászt; 4487 10| Jönnek emberek, akiknek elemük a veszekedés; s nem élhetnek 4488 27| megjártam Párizst ezredem élén; és Nápolyt és Szmolenszket. 4489 6 | hogy a maga kappanhangjával elénekelje a nagyon megszeretett dalt, 4490 23| vajdát, Cserni Györgyöt, ha elénekeljük az ő dalait: eksztázisba 4491 44| után a férfi és a gyermek eléneklék az ott marasztó dalt:~Menj 4492 5 | ezüstcsengésű hangjával elénekli az ő kedvenc nótáját.~Ha 4493 41| silány polémiának egyik elengedhetetlen érve az, ha a megtámadottnak 4494 6 | ezt a véletlent csakugyan elengedhette volna már a balsors Hunniának.~ 4495 10| felmondja neki a szállást.~Élénk képzelemmel volt abban rajzolva 4496 28| ide felhoztak; mert igen élénken tudta utánozni a gyermeksírást, 4497 24| aztán látja saját magát elenyészni mellette.~Látta, hogy Bálvándyt 4498 28| nemzeteket fog alkotni, s minket elenyészt. – S mi panasza van nálunk 4499 44| A búskomor dal hangjai elenyésztek a homokpuszta csendjében; 4500 28| észre sem vesszük, hogy elenyészünk. Nem tűz, nem fegyver fogyaszt 4501 7 | komoly vállalatról, melynek élére úr kellene, nem beszélhetsz 4502 13| Magasan áll.~– Nőni fogok, míg elérem.~Hanem e vakmerő mondásnál 4503 5 | anyai szívét, kit oly messze eleresztett, s kit oly ritkán látott, 4504 16| aztán kifárad, akkor ugyan elereszti fülét-farkát, nem bánja, 4505 6 | legörbített nyakával kereste az elérhetetlen mély hangokat. És végtől 4506 23| egy kecskepásztor-kunyhót elérhetnek valahol, mielőtt a fergeteg 4507 25| arcomat nem éri el a sár, de eléri a napfény! Amit én hirdetek, 4508 38| átmelegedett.~Szerencsésen elérkeztek haza. „Nincs semmi baj?” – 4509 37| vetett rá.~Bányaváry pedig elérté a tekintet kérdését.~Büszke 4510 43| tekintettel nézett az ablakra. Elérték néma kérését, félrehúzták 4511 15| lehetett hallani, a nagy elérzékenyedés miatt. Az átnyújtott irat 4512 11| megkísérthetem.~– Mert az ilyenekben élesedik az ügyvédnek az elméje. 4513 23| truppal? Kifogyott az úti eleség már két nap óta. Reggeltől 4514 28| költeni, gyermekek?~A nádor élesen tekinte az ifjú szemébe, 4515 17| vágóhíd, ahol a heccben elesett és megsebesült marhákat 4516 36| egy ügyet, melyet mindenki elesettnek hisz. Én nem hiszem. Kezdjük