| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Jókai Mór Eppur si muove – És mégis mozog a föld IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
Part
5017 7 | ismerek belőle semmit. Az előcsahos a gyűlésteremben, előtáncos 5018 3 | cselédházba, másnap sem bírják előcsalni az ágy alól.~Csollán Berti 5019 20| árulok, s még rádicsérem az elócsárlottat! – Nem, csak önt akarom 5020 38| egyedül.~Mikor aztán az előcsarnokba kiért, egy oszlop mögül 5021 43| gyámoltalan vén gyermekén, s elodázza jövetelét: majd holnap!~ 5022 5 | megett ~Egy mosolygó arc elődbe áll ~S feléd nyájasan integet.~ 5023 33| Carbonari-szövetség volt, s a vele együtt élődő másik virág, a szent titkos 5024 21| megsebesítették, s akit akkor elöl-utol talál, azt mind összetépi.~– 5025 2 | gyülekeztünk, ott az iskolai elöljáróság jelenlétében féktelenkedtünk, 5026 20| s minden megye hivatalos elöljáróságának jelenlétében kell annak 5027 37| Bálvándy mi módon fogja magát elölni?~De hátha nem igaz az egész 5028 41| megesküdni, hogy ő volt az, aki előénekelt ama híres macskazenében. 5029 41| mint a zsoltár szövegét az előénekes, úgy kiáltja ki valami rekedt 5030 40| maga száz forintját az új előfizetésekből, hanem mármost az új negyedévi 5031 40| hitelbe nyomtatni a lapot s az előfizetéseket felszedni.~Csekély közönségnek 5032 40| lehet még egy évig az új előfizetéssel dugni be a likat, folytatni 5033 41| lapjára a jövő félévben előfizetni: hátha a két forintja ott 5034 40| közönségnek írtak. Három-négyszáz előfizető jelentkezett. Hogy is lehetett 5035 40| praktikus felfogása ellen az előfizető-vadászatnak – lesből; azért átvette 5036 41| ellenfél lapjának nincsenek előfizetői, csak teng; a szerkesztők, 5037 31| hogy minden ebédre egy előfizetőjét eszi meg a „Mulatságos”- 5038 40| kevesebb lesz; pedig az előfizetők is nemhogy szaporodtak volna, 5039 13| gyepesült kerékvágásba, az előfogat csengettyűje egykedvűen 5040 24| előre intézkedni kell az előfogatok végett, amik a kassai útvonalban 5041 25| kellett menni, főnöke számára előfogatokat kellett rendelni. S az elromlott 5042 5 | szerelmes história kezdett előfordulni, az öreg asszony közbevágott: „ 5043 7 | A Pest megyei gyűlésen előfordult ez az ügy, s valaki nagyon 5044 31| súgó csengettyűje, s az előfüggöny allegóriái a magasba emelkednek. 5045 31| Reszketve közeledik az előfüggönyhöz, s lesi, hogy van-e már 5046 4 | gyerek.~A fiskális sokáig elóggott-móggott rajta, hogy már minek jönnek 5047 27| ifjúság úgy tekintette, mint előhaladó vezérét. Az előkelő szalonokban 5048 34| meghaladta, alább száll, elnémul, élőhalott lesz.~És Kálmánnak választása 5049 47| művészek, a tudósok, a szellem előharcosainak jelszava megy teljesedésbe.~ 5050 47| teljesedésbe.~És azokra az előharcosokra nem emlékeznék-e meg a boldogabb 5051 10| szépen a vendégfogadóba, ott előhívatta hű trombitását, Csuka Ferit: „ 5052 38| eszébe jutott valakinek előhozni, hogy az a Bálvándy mért 5053 3 | semmit. Csuka Feri egyszer előhúzta a tárogatót, s elkezdte 5054 12| most is – szólt a bankár, előhúzva fiókjából a tárcát. Még 5055 27| a kacagás küljelenségeit előidézik; hogy ki ne törjön belőle 5056 1 | még viharosabb bor szokott előidézni az embernél, mely szándékolt 5057 10| állapotjába. Kívánt ellentanúkat előidéztetni, kiknek tartózkodási helyét 5058 25| fel a színpadot, hogy az előítélet is elismerje róla azontúl, 5059 13| Másnap korán hajnalban előjárt a nagy utazó batárd, mely 5060 15| akasztotta a nyirettyűt s egy előjátékkal jelzé a magyar magántánc 5061 34| hagy.~Ezt Kálmán kedvező előjelnek vette.~Éjjel-nappal utazott 5062 21| Bálvándy. – Tessék csak előjönni onnan a bokorból. Az ön 5063 20| mohlepte trónuson – a szirén.~Előjött odújából megnézni, hogy 5064 2 | s kinyílt a főkapu, és előjöttek rajta a száműzött diákok, 5065 7 | aztán meg is vannak az ő előjogai. Bizonyos magaslaton áll 5066 2 | alig szerezte vissza nemesi előjogait, ti elkiáltjátok magatokat, 5067 41| hölgynek akarta engedni az előjogot, hogy ezt előbb kimondja.~ 5068 9 | nyelve; a holtak és az örökké élők nyelve: a világnyelv, mely 5069 8 | búcsúebédre voltak a színészek előkelőbb tagjai a nagyasszonyhoz 5070 29| valószínűleg a társaság előkelőbbjei; tán az igazgató, a primadonnák, 5071 27| címe, s a székelyeknél az előkelőket „lófő” címmel tisztelték 5072 33| lehetett az ócskaságok között előkeresgélni egy-egy dohos kötetet, ami 5073 37| van a passzusa, s azt majd előkérik.~A hegyhátra érve aztán 5074 24| sehogy sem volt a háta mögül előkeríthető. Nem érdemli ő azt a magas 5075 1 | egyik-másik tarisznyából előkerül holmi elemozsyna; majd egyik, 5076 23| világít meg. A vadásztáskából előkerülnek az estebédhez való kenyér, 5077 9 | magának ebédet. Alig akart előkerülni a pincéből.~Aztán azt a 5078 25| Aztán az apró szentek is előkerültek; az ökrös szekér kormányzója, 5079 24| verte fel.~– Ah, bajtárs! Előkerültél? Már azt hittem, hogy megszöktél 5080 13| szíveskedjék uraságod az iratokat előkészíteni.~– Már az archívum asztalán 5081 43| be a vén házigazda, hogy előkészítse a kedves meglepetésre ápoltját, 5082 31| volt.~Két hétig tartott az előkészület az új darabra. Két hétig 5083 31| Pénze nem volt ugyan az előkészületekhez, úri barátjaitól kérni nem 5084 15| napja volt. Mindenki hosszú előkészülettel tervezte e napra, mivel 5085 23| szentképeket: festetteket és élőket? Magasan vannak azok. Nehéz 5086 25| gondolatokban olvas. A minden élőknek és holtaknak ura. Nem az „ 5087 25| aki a pálmát elragadja előled, de nem lesz soha; ezután 5088 20| azok a főurak leányai úgy előlegezik a szerelmet – mint más bolond 5089 5 | hibáztunk.~– Most eredj előlem. Nem kérdem tőled, hogy 5090 15| háttérből Kálmánt látta előlépni. Az ifjú ember testre öntött 5091 1 | a megfelelő nótát: „Hol eloltja, hol meggyújtja, csak a 5092 1 | nagy tántorogva jött az eloltott gyertyával, rekedt hangon 5093 2 | minden kitűzött jutalmat előlünk? Miért protegált úgy minden 5094 22| találkozunk! Ugyan jól el tudtál előlűnk rejtőzni; híredet sem hallottuk. 5095 37| miután még az utcán is minden előlutól talált ismerősét a falhoz 5096 10| leülni a karszékbe, majd elolvas mindent úgy, ahogy írva 5097 31| embernek dolgot adjon az elolvasása. Voltak közöttük okos, tanult 5098 32| kollega, fog-e ön máskor is elolvasatlan levélre felelni?~Kálmán 5099 37| ennyi időt, hogy egy sort is elolvashassanak belőle; végre felugrott 5100 10| levélre ismert benne. Most már elolvashatá. Őróla volt benne szó. A 5101 12| pedig azt a levelet jó lesz elolvasnod; mert azt utazó barátunk 5102 25| visszajött Biróczy s átadta az elolvasott művet. Nagyot hallgatott 5103 10| tudhattam. No, majd vacsora után elolvassuk.~Este volt az idő, Jutka 5104 25| mutasd. És akkor aztán, ha elolvastad, jöjj vissza hozzám és mondd 5105 42| gyanúsakat fel is bontották, elolvasták, úgy pecsételték le újra. 5106 45| járta a temetőket, sorban elolvasva a legkisebb sírkeresztnek 5107 14| el volt ragadtatva Kálmán előmenetelétől.~– Született táncos! Valódi 5108 31| kézen fogva vezetünk minden előmenetelre, hogy az egyszerre oly dühödten 5109 19| valaki megbámulja csodás előmenetelüket, annak büszke dicsekedéssel 5110 4 | hogy merte őket szökésükben előmozdítani. A révész nem szólt semmit, 5111 27| amelynek teljesültét ő előmozdíthatja, tudassa vele, s legyen 5112 4 | megkívántató bornak a hordóból előmuzsikálásában fáradozzék; ellenben a vonó 5113 14| A délceg tánclépés nagy előny! Szegény tudós ember, akinek 5114 10| emberrel szemben; akinek az az előnye van, hogy huszonnégy fontos 5115 12| Tízszeres biztosítékot nyújt. Előnyös szerzemény kínálkozik számára. 5116 14| vigyáznak. Ez a legéberebb előőrs. Ha a franciák minden táboruk 5117 10| pamlagon ülő mérges úr, s elordítja magát.~– Ahán! Itt jön a 5118 10| vitiosusban keringelünk előre-hátra. Mi válni nem sietünk, az 5119 37| bankjegyekben?~Béni bácsi előrebocsátotta, hogy vele németül beszéljenek, 5120 20| monda a szép asszony, s előrebocsátva a vezető rusznyákot, megindult 5121 44| szabású hosszú öltönyben, feje előregörbült, mintha mindig a földön 5122 27| játékban való részvétellel; ily előrehaladt stádiumában a szívviszonyoknak 5123 22| örömrepeső mozdulattal tesz egy előrelépést, s a kedves meglepetés utánozhatatlan 5124 22| rá készítve, hogy az az előrenyúló nyakú ember ott az asztal 5125 1 | hangszerbe, s arra ismét előrepüljenek annak üregéből mindazok 5126 21| odanyomá azt Kálmán kezébe, s előretuszkolta őkegyelmét.~– Aztán nagyon 5127 38| cselédtől, ki a kapunyitásra elősietett.~„Semmi baj, a kicsike alszik.”~ 5128 9 | nem adatott meg neki az elosonhatás; amint felkeltek az asztaltól, 5129 35| amik mellett könnyű volt elosonni a tolvajkereső commissárius 5130 5 | van az öreg asszonyságnak. Előszedegeti, újra osztályozza. Elmagyarázza 5131 33| ékesíti, mely képek iránti előszeretet sejtő pillantást enged vetni 5132 El| Előszó~Eppur si muove!~Mikor Galilei 5133 16| mindennap kétszer hagyta ott az előszobájában látogatójegyeit.~A negyedik 5134 24| világ folyását megtudom élőszóból. Még jobban, mint a nyomtatásból, 5135 31| tragikus kitöréseihez, ahelyett előtérbe tolja magát, s a közönséget 5136 40| hány forint! Honnan azt előteremteni? Kálmán feje főtt abban 5137 24| házánál, ki két óra alatt előteremtett házat, tüzet, szolgálatot.~ 5138 37| hamarább a 75 ezer frankot előteremthessék. Milyen roppant idő a mézeshetek 5139 2 | már törvényjavaslat lett előterjesztve aziránt, hogy a mi papjaink 5140 9 | várakoztathatom.~A hajdú nagy hirtelen előtermett a kopott emberrel, ki ismét 5141 13| zsebéből két pisztolyagyat előtolakodni. Biztató előkészületek egy 5142 16| négynek a nyakában, úgyhogy előtte-utána megáll bámulatára a nép, 5143 12| Az írnokom és könyvvivőm előttemezik mint tanúk, akik előtt ön 5144 12| ősszeget a nagyságos úrnak, s előttemezzék a kötelezvényét.~Mauler 5145 42| négy markos oláh legény előugrik, lekapják Aszályit a szekérről 5146 9 | szobájába; bezárkózhatik; előveheti ládája fenekéről rejtegetett 5147 25| literatúrát kegyeli, az élővel nem törődik. A nemesember 5148 7 | nem nagyurak őket rossz elővéleménnyel kísérik, s folyvást policialis 5149 1 | ifjúkori rajongása megint elővenné, hogy már egyszer egy ilyen 5150 23| szólunk egyet az ő nyelvén, ha elővesszük az ő hőseit, Mihály vajdát, 5151 43| el nem hagyja soha; amit elővesz, mikor egyedül marad, s 5152 31| aztán a hátramaradottak előveszik az eltávozottakat, s leszólják 5153 7 | félrelökték Bocskai Istvánt, elővették Cserni Gyurkát, az már kedvence 5154 44| megvolt, akkor Barkó Pál elővevé övéből a delejtűt, letette 5155 1 | mely lámpások méltánylandó elővigyázatból sodronnyal voltak betörésmentesítve, 5156 37| mellett, de fenntartva azt az elővigyázatot, hogy félkezével a kocsiajtó 5157 20| hajtóvadászat; ez volt az ünnepély előzménye.~És annak is megvolt a maga 5158 13| tanácskozmány szőnyegén, amelynek előzményeit éppen ő ismeré legjobban; 5159 9 | idiómában előadja azt az előzményt, mely a fatális két garast 5160 20| futó róka, nyest iramodása előzte meg közeledtét, s vijjongó 5161 20| Nem soká váratott magára. Előzuhant a fenyőbokrok közül.~Pompás 5162 33| kitapasztott kerítéssel elpalánkolva, amit befutott a földi tök. 5163 2 | csak egy nagyobb vétség elpalástolására lettek elkövetve, mely vétség 5164 3 | mikor fátumukat előtte elpanaszlák; – az én batyum nem égett 5165 36| az egy olyan becsületesen elpaskolt hát volt, keresztben-hosszában 5166 15| azonban annál hatalmasabban elpattogtatá a maga verseit Petrarca 5167 41| Decséry az első könnyelműen elpazarolt százezer forint után semmit 5168 4 | Hanem a harag villámai elpihentek e sötét szemekben, amint 5169 4 | maga előtt.~Egy ifjú, aki elpirul és lesüti szemeit egy szép 5170 13| szemei nem láthatták ügyetlen elpirulását. Később pedig nagyon szerette 5171 4 | szemekben, amint az ifjút elpirulva, lesütött szemmel látta 5172 38| pompás lakomához, s reggelig elpoharazgatni, sőt még talán egy kis „ 5173 20| szellő a vízesés boltívéből elporladó ködnyi vízcseppeket nyugat 5174 12| pénz kell neki? Mire akarja elprédálni? Mit gondol a visszafizetésről?~ 5175 8 | s ha korhely leszesz, ha elprédálod öröködet, hagyom azt tenni; 5176 10| vagyonrészét még gárdista korában elprédálta, s most egész kravátlija 5177 46| vizslatanítás műszavaiból elprofitírozott, s így rávette az asszonyságot, 5178 27| egymásnak rohant, s úgy elpüfölte egymást jó barátságból, 5179 34| démonait, kik Jób vetéseit elpusztítják, s magát bélpoklosan a szemétdombra 5180 4 | az ilyen fiatal vér hamar elpusztul: egy tánc, egy lóról leesés, 5181 2 | 1802-ben porig leégett, elpusztult a nagy tűzvészben a vörös 5182 40| látott; a legények mind elpusztultak onnan, amíg ő beteg volt, 5183 38| mellé, s művészi játékával elragadá a társaságot. Aszályi a 5184 25| sincs köztük, aki a pálmát elragadja előled, de nem lesz soha; 5185 7 | szegény asszony bölcsöstől elragadott csecsemőjét; hanem ha történetesen 5186 11| fölolvasás végén egészen elragadta a Pegazus. Annyira érzette, 5187 46| anélkül, hogy a vadlovak elragadták volna; ott megállt. Az asszonyság 5188 31| az egész közönségnek néma elragadtatással kellene gyönyörködni e végtelen 5189 10| fantáziájától engedje magát elragadtatni; hanem vezesse tollát az 5190 1 | a kalamárisa födelét, s elrejté azt a tóga zsebébe hátul. 5191 23| sötétben. Ha te azt a világot elrejted, ha te ellopod magadat mitőlünk: 5192 16| kivallatni, hogy hová fogja elrejteni Csollán urat. Hanem hát 5193 25| fenekére…~– Nem fogok vele elrejtőzni – monda Kálmán lázas izgatottsággal. – 5194 21| futott el messze, hanem elrejtőzött itt valahol a sűrűben.~– 5195 37| ellenben tudja hol van elrejtve a pénzem, s elárulja, ha 5196 13| elmaradozó kórók neveit, a légben elrepülő madarak neveit; megismertette 5197 37| aranyak bizony olyan gyorsan elrepültek tőle, mintha Rinaldo kezébe 5198 26| azzal becsapta a kocsiajtót, elrobogott.~Kálmán felment új szállására.~ 5199 40| ebéddel, ha minden étel elromlik is.~S az idő csak telt. 5200 32| delnőnél; Cilike ételei szinte elromlottak a várakozásban. Ez volt 5201 40| többféle epithetont) mindent elront.~Még a nagyasszony csak 5202 10| nem képes ellenőrizni, még elronthatják az ő jószágegyesítő plánumát. 5203 12| vélte az általános jókedvet elronthatni.~Azzal járta csak meg.~Interpellációjára 5204 3 | még többet azon, hogy az elrugaszkodott öt paripa hogy nyargalt 5205 43| majd bátyádat: engemet is elsegít valahová; s mi mind olyan 5206 29| igyekezett a karaván mellett elsietni. Hátha éppen ők azok? Hátha 5207 38| volt már; a színészek mind elsiettek a vidám lakomára, Bányaváry 5208 27| és műkedvelői előadás; az elsőbbek az adventre, az utóbbi húshagyó 5209 39| ember, mint Jenőyt; ámbár az elsőbbiről mindenki azt mondja, hogy 5210 40| alá. Milyen pusztaság ez!~Elsompolyog a ház előtt, melyben olyan 5211 26| lócsiszár elmondta, hogy az elsőnek az ára ezerkétszáz forint, 5212 2 | kétféle védelem van. Az elsőnél teljes magamegadás, sajnálata 5213 34| tanúskodtak a festészetben. Elsőrangú tehetséget ismertek fel 5214 29| német színvilágban is, mint elsőrendű matadorok voltak elismerve. 5215 31| obligat gratuláción, s aztán elsorolják kifogásaikat, észrevételeiket. 5216 37| fogják megkapni, ahogy az elsővel bánni tudnak.~Egyéb akadály 5217 13| szónak varázsával, elmerülve, elsüllyedve tengerszem kékségű szép 5218 1 | Észre sem is veszi~ Elsuhan élete;~Elenyészik, mint 5219 35| operát végig; egyes, lopva elsuhanó alakok mint Machbet árnyképei 5220 25| maradni, hogy addig, amíg élsz, ne is tudjon felőle senki, 5221 4 | miknek a papírja is oly elszaggathatatlan.~Ócska festett szekrény, 5222 24| felhőszakadásoktól megáradt s elszaggatta valamennyi hídját. A vármegye 5223 40| húgomat, Bányaváryt, hogy így elszakadjunk még a helytől is, ahol valaha 5224 18| ütlegre került a sor, akkor elszaladtak, felkiabálva az alvó várost 5225 31| szavakat vadászta, azalatt elszalasztá azt a mély morált, mely 5226 27| azt az alkalmat sem akarja elszalasztani, hogy annak a hímzett frakkos 5227 17| nem sokat vesztettek, akik elszalasztották; már ugyan mi bolond értelme 5228 2 | hogy ez a lélekharang: egy elszállandó léleknek „szegény bűnös” 5229 31| semmi szenvedély. – Azután elszállingózik a historikus, a meseíró, 5230 47| aranyozott érckoporsóba áttéve, elszállíták pór és por tanyájából a 5231 47| akarja venni a por közül, s elszállítani panteonába; a költőjét ércszoborban 5232 42| feltetette a szekérre s elszállítatta vissza Aradra, ahová Aszályi 5233 41| mozdítható és megehető, elszállított előlük a megelőző napon 5234 46| uraságától kitelő pompával elszállítsa; mely után Korcza úr megmagyarázva 5235 9 | teendők egész sorozatát elszámlálta eléje, miket Kálmán sorba 5236 11| hatással voltak indokai. – Nagy elszántság kellett ahhoz!~Katinka még 5237 1 | felfegyverkezett ~Nemes elszántsággal azért fogott kezet, ~Hogy 5238 40| magasztos eszméért, egyformán elszánva fáradni jutalmatlanul, és 5239 1 | világított földalatti odúban elszavalva egy hosszú, fekete ruhás 5240 4 | vasba.~A jámbor fiú csak elszédelgett a haragos úr elől, s átadta 5241 5 | hatvanhatodik esztendejének, s arca elszederjesült, mikor végigfutott szemeivel 5242 12| urat. A sok pénz biztatása elszédítette fejét.~– Hát jól van – monda, 5243 24| iskolába járást, az ábécéket is elszedték tőlük; csak úgy a tanyákon, 5244 20| nőnek szerelme. Az ember elszédül, ha hosszan néz belé.~A 5245 22| észreveszi magát; nagyon elszégyenkedik; a harmadik percben ismét 5246 13| hintó puha támlányára s elszenderült.~Kálmán ott maradt „egyedül”, 5247 28| iskolamesterré lehet, s a rektor elszökik színésznek. Még a tudományos 5248 3 | a pallért, az persze úgy elszökött, hogy soha hírét se hallotta 5249 17| első hangja a hatásnak, az elszörnyedés felhördülése volt.~– Mit 5250 5 | tanáraid találkoznak veled, s elszörnyednek, ha veled egy óráig beszéltek, 5251 37| lesz meg.~A nagyasszony elszörnyedve állt fel helyéről, mire 5252 39| ezt hát szép módjával majd elszoktatja ő innen!~Bányavárynak e 5253 4 | lett, hogy a patvaristát elszoktatta arról, hogy a tollat rágja.~– 5254 34| elkábítva a babonától, elszoktatva az erélytől, megfosztva 5255 35| szoba lakói, a kártyahősök.~Elszomorító alakok, vad indulatoktól 5256 8 | azért nem kell olyan nagyon elszomorodni, hogy „a havasról szól a 5257 34| énekli, titokban kinyomtatja, elszórja, kapkodja, terjeszti, kézből 5258 12| megnevezhetetlen látás. Alig bírta azt elszórni magáról.~Eh mit? Álom!~Álom 5259 23| napsütötte völgyet s völgyben elszórt házakat lehetett látni.~– 5260 37| elbeszélje, de olyankor mindig elszorult a torka a jó öreg fiúnak, 5261 45| az asztalon, ott vannak elszórva az ecsetek a festőtábla 5262 5 | ébredéstől kezdve, a legutolsó elszunnyadásig. Mert vannak egyes korszakok 5263 4 | alkalmazásra ajánlhatna.~Már eltagadta azt, hogy éppen nála akart 5264 8 | viráglevagdalás, a bűnnyomok eltakarása, s a rablott virágcsokor 5265 44| parancs szerint sietni kell az eltakarítással! – Mehetünk.~A messze földről 5266 4 | s alig tudta a markába eltakarni a nevetés vágyát; majd meg 5267 21| mint a parittyával; s akit eltalál vele, azt sem mondja többet, 5268 37| Menjen az úr vissza Pestre. Eltalálok én már Párizsba más társaságban 5269 29| azután néha óra hosszat eltanácskozik vele földi és földöntúli 5270 1 | három esztendeig másoknak eltanítani a tudománya fölöslegét, 5271 23| hangoztatta rajta. Cilike eltanulta tőle a népdalokat, s utána 5272 20| engem megverhet, bezárhat, eltaposhat, s ha megszán: újra megbocsáthat; 5273 20| fölötte, miknek fészkét eltaposta. A zaj maga is elég nagyszerű 5274 5 | tudtál eddig aludni, az is eltart éjfélig.”~Hja, egészen más 5275 25| Ha így, ahogy vagyok, eltaszít valaki magától, akkor legyek 5276 8 | azokhoz az emberekhez valaha: eltaszítlak és elhagylak veszni, ha 5277 39| egy alvó országot; akiért eltaszítottak pártfogóid, kitagadott nagyanyád, 5278 41| igazolva volna érte, mert ők eltaszították őt maguktól. De az nem szól 5279 7 | Tripartitumra.~Béni bácsi eltátotta a száját nagyon.~– Hát mit 5280 9 | a búcsújárók. A kereszt eltávolítása által Tóth Máté a regáléjában 5281 4 | szívélyesen nyújtá neki kezét az eltávozáskor.~E delejes, e bűbájos melegű 5282 12| Ha úriszékre kellett is eltávozni a városból, egyedül ment 5283 2 | maradók nagyokat ittak az eltávozók egészségére, míg tartott 5284 31| hátramaradottak előveszik az eltávozottakat, s leszólják őket irgalom 5285 20| amiben valamennyi vendégét eltegye. A meghívott vendégek feleségestől, 5286 35| közönségről.~Eközben lassan eltelt az idő. A pincérek ismerték 5287 39| elég, hogy bennünket élve eltemessen; még a neveinket is meg 5288 45| miatt. Ott nyugszik az az eltemetettnek keblén. Hat láb mélyen a 5289 47| Ha meghaltak, pompásan eltemetjük őket, s mindegyiknek szobrot 5290 20| vendéget nem tudja hova eltenni.~Arról a kisegítő eszközről 5291 24| gyerek volt akkor; de sokszor eltépte a kötényemet; de megtépázta 5292 1 | krónikában, és nem szabad elterjesztenie?~A költeményekről többnyire 5293 23| földön. S mi azt hittük, hogy eltért tőlünk. Hogy elmaradt a 5294 44| talpkövén, s a maga előtt elterülő városra bámult.~– Mit látsz 5295 20| múlt ki.~Mikor az anyamedve elterült, a kis medvebocs odabújt 5296 37| egyet azok közül a dugaszba eltett aranyak közül kifejteni, 5297 14| tanácstermének ajtaját, eltették a székét a királyi személynök 5298 28| helytartótanács. Így van jó helyre eltéve minden. Próbáljátok meg 5299 20| talál a völgyben, mely egy eltévedt hullámának nyugvóhelyet 5300 1 | törzs.~És rég elhangzott, eltiltott, a levegőből is kitépett 5301 24| a világ, hogy a püspökök eltiltották a kálvinista gyerekeknek 5302 1 | Pedig az volt legjobban eltiltva, megüldözve; sok ember megheverte 5303 32| azon nők tetszenek akik eltitkolják gondolatjaikat; akik azt 5304 2 | keserűségünk. Ha pedig megátalkodva eltitkoljátok azt, legyetek készen, hogy 5305 39| nem szólt, csak egy-egy eltitkolt könny hullott szemeiből 5306 1 | amitől a könny a szemeket eltölti, s a keblet elnyomja valami 5307 5 | bízzák rád, mert azt is eltöröd.~Ha köhögsz, ha beteg vagy, 5308 16| bőr; az egyik első kereke eltörvén az úton, annak a helyébe 5309 25| pedig a te hősödet egészen eltorzítja. Azt a jellemet, melynek 5310 1 | amíg társai a krónikát eltüntetik.~E leonidási vállalat abból 5311 11| egy percre az asztal alá eltűnhetni. Mire felszínre került, 5312 42| városból, s a tisztek is eltűntek. Áthelyezték őket Vácra, 5313 41| ideálja.~Hanem a nők sokat eltűrnek: megbocsátanak.~A férj csapodárságát 5314 39| az én fájdalmam. Én azt eltűröm valahogy. Azt mondják: ez 5315 8 | az egészen más! Az csak eltűrt nemzetiség. Afelől mindenki 5316 35| Kálmánt mentől távolabbra eltuszkolja otthonról. Addig nem nyugodott, 5317 24| hogy: no hát, majd a Juci elül az ő ölében, az Erzsikének 5318 45| jöttek el azok!~Naphosszat elüldögél e szobában Tseresnyés mester, 5319 8 | meg, úgy kacagott.~Aztán elült a pamlagra, s elcsendesíté 5320 3 | ezt a tréfát nem lehetett elutasítani. Ott az útfélen megitták 5321 2 | másodiknál pedig határozott elutasítása minden felfedezésnek, vasba 5322 26| tekintete, magatartása valami elutasító, hozzájárulhatatlan gőgöt 5323 47| holtig hű kézműves keserűen elutasított mindenkit, aki titkáért 5324 9 | benyitott.~– Valami kéregető. Elutasítottam. – Felelt Kálmán, fel sem 5325 25| találva.~Azután eljött az elutazás napja. Kálmán még egyszer 5326 37| Akkorra talált valami ürügyet elutazhatni valamerre.~Ha tehát ezt 5327 34| vitorlázik, s így a rajta elutazottakat akár a szardíniai királyságban, 5328 31| említette már önnek, hogy mi elutazunk?~Már utaznak!~– Igen, de 5329 40| neki elfelejteni Bányaváry elűzetését. Ő valóban rajongott ezért 5330 27| Visszatér az hozzá, akárhányszor elűzi s gyönyörökkel árasztja 5331 32| soha, mit szóltál, mikor elűztél magadtól. Köszönöm eddigi 5332 27| minden vágása tökéletes élvágás.~Azzal aztán elváltak valamennyien 5333 9 | úr átváltozása elég jókor elvágta az útját.~A mindig pökhendi 5334 29| iparkodott az éj homályában elvágtatni észrevétlenül a csárda mellett. 5335 19| közévagdalt a lovainak, s úgy elvágtatott, hogy még talán most is 5336 1 | tudom a nagy Nem ~Fényétől elvakult Apám az-e vagy nem?~No, 5337 41| szülőinek, hogy Bálvándytól elvál.~A családi tanácsban nagy 5338 41| családfára! Pedig más útja az elválásnak nincsen. És aztán ha elvált 5339 42| hízelgé fülébe, hogy az elválásra semmi más nem ösztönözheté 5340 10| feladata, hogy a feleket elválasszák?~– Hohohó! De nem ám. Az 5341 41| vissza tartozott neki adni elválásukkor.~Dorothea pedig arra gondolt, 5342 10| minden protestáns házasfelet elválasztanak; hanem ez idő alatt erdélyi 5343 10| azt a zsibói házat.~– S elválasztatná a dominát hat hét alatt 5344 10| akkor azt a férjétől menten elválasztják.~Kálmán egyik bámulatból 5345 10| benne ül hat hétig; s mikor elválasztották, a régi gazda visszaveszi 5346 41| megtegyen érte Kolozsvárig, hogy elválhasson tőle.~Olyan rövid idő elég 5347 16| páholyával szemközt támaszkodni elválhatatlanját.~Akkor aztán haragosan hazament, 5348 7 | mégis kiegészítő része.~Elválhatatlanok!~Mindig van valami plánumuk 5349 39| azon idő óta, hogy Biróczy elvállalta nagyanyjának az ügyeit, 5350 10| Katinka és Berti törvényesen elválnának, egész szerzemény birtoka 5351 37| színésztársaság iránt viseltetik, ha elválnék Bányaváry uramtól, és azt 5352 3 | kellett az osztónak egymástól elválogatni, s sem egy diáknak a tógáján, 5353 12| mély kútba, melyből saját elváltozott arca tekinte rá vissza. 5354 37| kárörömmel leste Kálmán arcának elváltoztát. El fog-e szomorodni? Ki 5355 6 | ember, hogy tudja magát úgy elváltoztatni a színpadon, hogy mindenkit 5356 6 | tökéletes gavallér, s akárhogy elváltoztatta a nevét és alakját, mindenki 5357 1 | vakáció idején pedig gyalog elvándorol messze utakra, s kutat ősrégiségeket. 5358 20| megfüröszteni.~S valóban, ha elvár addig, míg leszáll az est, 5359 2 | bevallása a vétségnek, s nyugodt elvárása a büntetésnek; a másodiknál 5360 24| lakoma, aminek alig lehetett elvárni a végét. Annyi étel, és 5361 9 | éppen nyugtatványt vett az „elvben” kiszolgáltatott botokról.~– 5362 10| mikor akarjátok a pert elvégezni?~Még rettenetesebb volt 5363 8 | patvariára Korczához; ha azt elvégezted, jurátusnak a főispánhoz. 5364 11| vele, az oly hibásan lett elvégezve, hogy Korcza úr írhatta 5365 4 | ha magántanulmány útján elvégezzük a félbeszakított jogi tudományokat, 5366 3 | asszony ríva fakadt.~Mire elvégzé a prédikációját, bizony 5367 28| tárgy hideg, bezárt, dolgát elvégzett, életjeltelen.~Hanem a mellékszobából 5368 22| visszavonta: mint ahogy én elverem önt itt most mindjárt, amiért 5369 41| étlen-szomjan az esteli állomásukig elvergődni.~Hogy Bálvándy ezért majd 5370 32| nincsenek igényeim: én majd elvergődöm a világban, mint más; de 5371 36| én Cilikém az én hátamat elverte. – Szegény gyerek! Aztán 5372 3 | Biróczy bízott magához:~– Elveszem én. Aztán ide azt a cartas 5373 27| Hogy megégsz tőle!”~Hogy elveszesz akkor!~ ~A tél közelgett, 5374 37| kétszázötvenezer frankot elveszített, az nem eszik szarvasgomba 5375 40| Bányaváry miatt vagyonát elveszítse.~A megtorlás e szenvedélyének 5376 39| az ő mentségére egy szót elvesztegessen. Gyalázatos, silány ember 5377 39| Szólj világosan; mert elvesztem az eszemet!~Ekkor aztán 5378 3 | szekéren, mert most azt is elvesztenéd.~– Keverj! Ossz! – monda 5379 39| mutatni, hogy őrá vagyonának elvesztése hatással van.~– Nagyon kérlek! – 5380 28| újítástok minden mozdulatát. Elvesztetitek a nemzettel mindazt, amije 5381 37| gyöngéd utazáson, éppen így elvesztettem Homburgban a pénzemet, éppen 5382 28| akarnak. S ha akkor aztán elvesztünk: magunk hibája lesz; temessenek 5383 25| veszve.~– Hát akkor legyen elveszve – monda Kálmán kemény határozottsággal. – 5384 24| neked leányod lesz, azt én elvetetem az unokámmal!” „Óh – mondok –, 5385 10| hagyta a gyakornokánál, attól elvétetheti. De ugyan mondja meg, miért 5386 41| átkozza azokat, akik őt elvetették.~És Dorothea szíve minden 5387 33| de senki sem akarta azt elvetni. A királyi bálokban, hogy 5388 33| fog Olaszországba: délfelé elvetődött hozzájuk a szerző, miután 5389 24| engem ez a csúnya ember elvett, tréfálkozva mondta a nagyasszonyom: „ 5390 2 | helyett, miket tőlünk erővel elvettek, újakat építsünk; még alig 5391 8 | nagyasszony skrupulusai miatt elvettetett.~Jenőyné e három osztályból 5392 12| nekiirányoztuk a kastélynak, s aztán elvettük a gerendát. Nosza, az elszabadult 5393 27| Azzal félig erőszakolva elvevé Dorotheától a félig örömest 5394 37| hidegvérrel azt mondá neki, elvéve tőle a nagyasszony által 5395 10| törvényeink szerint egy férfi élvez. Jószágainak önálló birtokosa; 5396 10| Hiszen nem dolgozom: – élvezek!”~Miért dolgozol éjjel-nappal?~„ 5397 31| Ez a mesterség leginkább elvezet a potyához: néhol ebédre 5398 25| mezőkről.~Hanem ebben az élvezetében nagyhamar meg lett zavarva. 5399 19| egyfelől, másfelől Biróczy, s elvezeték szépen a parókiáig, folyvást 5400 18| vissza Pestre, az is az élvezetek közé tartozott. Ekkor már 5401 27| előre álmodtak a jövendő élvezetekről. Ennek a farsangnak még 5402 18| hogy ígérete szerint minden élvezeten keresztülvigye, ami csak 5403 31| előadásra.~– Óh, az valóban élvezetes este volt! Én a kordicai 5404 23| amelyben születik, és csoda élvezetet nyújtott a szikláknak; – 5405 1 | tudományszomj Nagy uram csárdájáig elvezeti az embert.~Ott aztán, ha 5406 9 | csengetett a hajdúnak; az elvezette a kopott embert a kapott 5407 17| sokkal porhanyóbbá és így élvezhetőbbé vált a közönségre nézve. 5408 23| mennyei elragadtatás gyönyörét élvezik.~Bányaváry szenvedélyesen 5409 9 | korhelykedni; ült egész nap otthon.~Élvezte az egyedüllételt.~Ez az 5410 9 | között, s éjfeleken túl élveztették vele az olympi gyönyört, 5411 43| útra, hogy eljöjjön érte, elvigye magával a vészes légkörből; 5412 39| bérkocsijában, hogy Bányavárynét elvigyem az estélyre. Ott ült a kocsi 5413 43| azért jöttünk ám ide, hogy elvigyük magunkkal. Tseresnyés uramat 5414 4 | fél éjjel két sánta láb elvihet.~Mint a napból kiröpített 5415 43| vánkosokból, jó sarjúszénából; úgy elvinnék, mint a szedett szőlőt; 5416 26| virágokat, amik erkélyeden elvirítottak, mindig vissza kell küldeni 5417 29| legerősebb idegrendszert is elviseli. Cilike pedig olyan gyönge. 5418 35| fogni, de erős vagyok azt elviselni. Ma és ez órában látsz magad 5419 43| magunkkal. Tseresnyés uramat is elvisszük magunkkal; bezárjuk a házat, 5420 37| büszkeségével.~– Jól van, elviszek rögtön mindent más ügyvédhez. 5421 3 | valamennyien a szekeremre. Én meg elviszlek benneteket egy kicsapott 5422 9 | lesznek a maguk keresztjét elvitetni tőlem. Elég kereszt már 5423 24| nyomorúság. Húszéves koromban elvittek katonának, harmincéves koromben 5424 43| a háznál.~– Hol van ő?~– Elvitték katonának Galíciába. Hívtuk 5425 42| Leveleimet? – kérdé Katinka fülig elvörösödve. – Minek?~– Annak jeléül, 5426 5 | nagyanyja haragját tanárairól elvonja, s megint magát áztassa 5427 17| pecér, a másikat a talián; elvonták őket a fától, szemközt állították 5428 10| bezárta az irodába, s maga elvonult kis kerti szobájába, ott 5429 34| idegen.”~„Az úrhölgy olyan élvsóvár.”~„Az ifjúság olyan sivár, 5430 20| statutiójára, hogy visszaadta elzálogosított jegygyűrűjét: minden kárpótlás 5431 37| tehát ön az, aki engemet elzáratott? – kérdé Bálvándy, egyik 5432 17| valamit. A teátrum mellett egy elzárt rekeszték az úri lózsé, 5433 24| búzából. Amellett feküdt egy emberalak, minden takaró nélkül, meg 5434 23| szellemalakjai; a tömör, igazi emberalakok; a fényes hősök, kik feltörték 5435 9 | háládatossággal fogadta az emberbaráti adományt.~– Köszönöm alázatossággal 5436 12| mérget, mely a lelket az élő emberben különválasztja a testtől. 5437 35| az érkezőt, pipafüstből, emberbűzből, pálinkaszagból tömörülve, 5438 4 | mindenki írása hasonlít a maga emberéhez, úgy Korcza úr írása saját 5439 35| hogy ezek az ő gyűlölt emberei mily nyomorúságban vannak, 5440 43| díszére munkál, lesznek nagy embereink, kiket a világ bámulni fog, 5441 20| megyében a maga híres faragó embereit, felküldte őket Kordicára, 5442 19| labdázott negyedfél mázsás embereivel, s tűzbe jövén, annyi borfélét 5443 28| arckép a falakon; sem nagy embereké, sem szép hölgyeké. Nagy 5444 23| könyörgöm, mindig a kicsiny embereken kezdem. Azoknak az jólesik, 5445 20| találva a rébusza.~A statutio emberemlékezet óta mindig az ünnepélyes 5446 17| piacon a dühöngőt kutya- és embererővel, s akkor aztán hozták vissza 5447 27| basa!~No, bizony ezért az emberért nem volt érdemes ily díszes 5448 40| Ahol van, ni! A ti nagy emberetek boltcímereket fest!” Nem, 5449 42| gondolja magában –, hisz ezek emberevők; előbb pácba tesznek, hogy 5450 7 | egy vasurna, mintha egy emberfej volna. Kálmán öcsém arra 5451 27| nyelvet érti, s annálfogva emberfölötti erőt kell azon belső orgánumai 5452 20| szőni, varrni. Ezek is az emberhang száműzöttei.~S amint alább 5453 37| gratulált neki, hogy ilyen derék emberhez ment nőül, és sajnálta, 5454 17| volt szánva várát az utolsó emberig fel nem adni, s a bombardirozásnak 5455 33| hogy kicsoda.~Az egész emberiség más alakot öltött előtte. 5456 10| lélektani szemlélet, az emberismeret tanulmánya; a magánviszonyok; 5457 7 | rossz lesz még.~S Béni bácsi emberismerete csalhatatlan volt. Ezt a 5458 4 | fogadja, a vendéget, meg emberlehúzó komondor; de már az bizonyosan 5459 7 | szobában volt egy vaskályha, embermagasságnyi, annak a tetején volt egy 5460 12| hegyláncokon, s leírta az embernyomtalan havasok flóráját. Szolgált 5461 10| két tolvajt, s fenyeget emberöléssel és császár haragjával; ami 5462 10| követelések elnyújtatnak két emberöltő időn keresztül.~A perbe 5463 20| akkora szivárványt, mely egy emberpárt befogadni elég.~Ez a hely 5464 20| tagadhatná meg? De mikor az egész emberről van szó: arra nincsen válasz. 5465 10| csak tudom tán, hogy mi az emberség. Aztán behívtam hozzá az 5466 1 | humanissime”, ez a diáknak a címe: emberséges úr! a „tóga” az egy férfira 5467 24| mint a magukéba.~S azzal emberségtudóan lehajolt a hercegnő kezéhez, 5468 20| Kálmánt mégis rávitte az emberszeretet s a gavalléri kötelesség, 5469 1 | vallást, gúnnyal és komolyan, emberszeretetből, istenismeretből. Nem a 5470 24| az hitét ingatja meg az embertársakban; amit a történettudományból 5471 6 | keresztülfurakodott az embertömegen, a redingótszárnyak merész 5472 22| az egész egymásra zsúfolt embertömegnek csak egy enharmonicus nagy 5473 42| marasztották, hogy ne menjenek. Jó emberük volt a városbíró is, a városi 5474 20| diskurzusban. Meg is felelt neki emberül; ivott, mint a kefekötő, – 5475 26| öregasszony felment Kálmánnal az emeletbe. A lépcsőre nyíló ajtónál 5476 39| negyven évvel. Alacsony emeletű ház, szűk folyosókkal, falépcsőkkel. 5477 2 | nevetett. Ő megbotránkozottan emelgeté szemeit az ég felé, kezeit 5478 34| megkötözve, elaltatva, eltemetve, emelgeti maga fölött a koporsófödelet, 5479 16| zsiráffejét még magasabbra is emelgetni; no, ha ő nem szégyenli, 5480 18| falragasz közepét egy mázsákat emelgető Hercules alakja tette nevezetessé.~– 5481 1 | a válla közé, s a térdét emelgette, azzal nevetett.~Hová lett 5482 47| Volt. Nincs. Lesz.” E követ emeljétek fel; talpán megtaláljátok, 5483 47| Megtízszereződött a főváros lakossága, s emelkedésével nem süllyedtek alá a megyék 5484 1 | a lágyságból lesz költői emelkedettség, a dacból öntudat.~Ez humanissime 5485 44| négyszögű kő alatt nyugszik, az emelkedő Párizst látta!~Odább indultak.~– 5486 47| megyék székvárosai: együtt emelkedtek vele.~Az a vasember ott 5487 36| Együtt szállunk, együtt emelkedünk. Egyedül a múzsáknak fogunk 5488 23| hegyeiddel, folyóiddal, s vagy én emellek föl magamhoz, ha van erőm 5489 47| Panteont építenek, szobrokat emelnek, amikben megdicsőítsék azokat, 5490 2 | nemesi rend ellen; ti szarvat emeltek egyedüli erős várunk, a 5491 47| s mindegyiknek szobrot emeltetünk.~A föld pedig, melyet ők 5492 17| fölött aztán van még magasabb emelvény, azon egy színpadforma ponyvaalkotmány, 5493 22| rejthet magában?~A zenekar emelvényén túl sűrű fenyőlombok takarták 5494 31| Bányaváry még ott találta a régi emelvényt és gerendázatot, melyet 5495 29| esedezését egy tengeribeteg émelygésével torkában. Nem is nagyon 5496 31| olvassa felőled!~Kálmánnak émelygett a gyomra. Sietett a kalapját 5497 10| dolog, hogy egyik félnek „emendát” (nyelvváltságot) kell fizetni; 5498 24| Miért nem?~– Mert nem emészti meg az esze. Nincs rosszabb, 5499 29| vállalt ő magára, ha egy dózis emeticum árán szerez magának audienciát, 5500 41| együtt mindenét elveszté. Emez meghidegült; mert nejének 5501 14| gyermekeivel. Nem! Jobban, mint emezekkel. S az ifjú kedély háládatos. 5502 41| volt felségáruló, rebellis, emigráns és protestáns; vagy ilyennek 5503 20| hasonlít egy szép nőhöz. Emitt egy csodaalak, mely úgy 5504 4 | Berti „az én öregem”-ként emlegetett előtte, egy tizenkilenc 5505 5 | korbács, héj nádpálca! Ugyan emlegetnek szaporán. Anyád sírva fakad, 5506 13| ismeré már, s Jenőyt hallotta emlegetni. Nem voltak előtte ismeretlenek. 5507 10| legjobb tulajdonságát gúnyra emlegették, s elszánta magát, hogy 5508 38| állt vele.~– Az éjjel sokat emlegettünk Csollánnénál – monda Kálmán. – 5509 21| találni, amit egyszer-másszor emlékbe kapott a rusznyákok vasszegeitől 5510 14| Hogy figyelmeztetéseit emlékében tartotta? Hogy azt a hibát, 5511 14| ismeretlen bennszülötteinek emlékei.”~„Nincs a régi érmek között 5512 13| a féltést, sem a gyönyör emlékét, sem a kínt: álom volt ránézve 5513 45| küzdjön ön már az ő halála emlékével. Itt e négy fal között vérzett 5514 2 | Martinovich és társainak emlékezete, kiket egy írott lap vesztett 5515 33| a képzelemé, a bánat az emlékezeté.~Nagyanyjának levele a sötét 5516 El| muove!”~Tisztesség adassék emlékezetének!~ 5517 42| útlevelet. Soha pedig ember emlékezetére útlevéllel nem utazott ez 5518 22| végigfektetik a határdombon, s emlékezetnek okáért jól elhegedülik ősi 5519 1 | időkre jóslók és nagy emberek emlékezetre méltó mondásai.~Közben tarkázva 5520 15| kezekből kapott, kedves emlékezetű ifjúkori délceg táncáért. 5521 33| Ha meg akarnók erőltetni emlékezetünket, rájönnénk, hogy ez alakot 5522 47| azokra az előharcosokra nem emlékeznék-e meg a boldogabb kor?~Óh 5523 29| hogy annak oly hatalmas emlékezőtehetsége van, hogy egyszer fogadásból 5524 42| bizonyára valamennyien vissza is emlékeztek erre a fogadásukra.~Kettő 5525 36| ami a hátam mögött arra emlékeztet, mintha az éjjel azt álmodtam 5526 40| úgy meg volt szorítva ez emlékeztetés által, hogy ki kellett fordítania 5527 4 | maga álló íróasztalánál. Emlékeztetett a teknősbéka és a nyúl versenyfutására.~ 5528 2 | triviális anekdota. Hanem arra emlékezzék kend vissza, hogy minekelőtte 5529 32| nem akartam, hogy azokra emlékezzem. A tényt tudom, ki vagyok 5530 31| szerelmes levél, díszbillikom és emlékgyűrű. A humorista előadja legjobb 5531 15| legkedvesebbikével; a hármas értékű emlékkel, melyet ő maga is fenséges 5532 9 | volna.~– Igen; egy fogadási emlékkereszt, melyet nagyatyám állíttatott 5533 7 | alkalmatlankodik neki többé még csak emlékkő-állítással sem, mint más híres embernek, 5534 43| gondosan ápolt halmok, emléklapok. Mikor azokat bejárták, 5535 14| Rákóczi fejedelemnek egy emlékpénze?”~„Itt van egy, rézből.”~„ 5536 39| felelni.~– Igen. Csollánnénál. Emlékszel rá, hogy valaki fölemlítette 5537 23| egész úton beszéddel.~– Emlékszel-e rá, Cilike, mikor tavaly 5538 14| pedig eltűnt egészen. Még én emlékszem a korra, amelyben hódított. 5539 10| őrnagy guggolt éppen az emléktábla előtt, írván:~– Gyilkosok! 5540 1 | vesztette; – s más ilyen szomorú emlékű iratok, miket a szerzők