| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Jókai Mór Eppur si muove – És mégis mozog a föld IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
Part
5541 39| nekem. Bányaváry gyakran említé, mennyi fény, mennyi jutalom 5542 33| volt nálunk ismeretes; az említett képek rézmetszetek voltak, 5543 31| Nos, Jenőy! Nemde Dorothea említette már önnek, hogy mi elutazunk?~ 5544 41| heterogén elemek egy sorban említtetnek. Kivált a régi időkben sokszor 5545 20| medvebocs odabújt hozzá, emlőjét keresni, mely tejet nem 5546 11| fehér gerlicepár; azután az emlősök osztályából: egy házi menyét, 5547 37| hogy megvagdalja a lovakat, en carrière elnyargaljon, s 5548 20| volt hite se önmagában, se énbennem, hogy győzni tudjon fölötte, 5549 23| kettőt. És mind a három énekében melegség volt és értés. 5550 4 | Példabeszédek és Prédikátorok,~Énekek éneke, aztán Jerémiás,~Ezékjel, 5551 25| hallgatott. Egy nagy nemzet. Énekelhetett neki. De kinek énekelünk 5552 39| örömest, csak nappalkor énekelne. De mindig éjjelkor énekel, 5553 45| szemfödeleket sző, s fogoly legyeket énekeltet, a halálórabogárral, ki 5554 25| Énekelhetett neki. De kinek énekelünk mi? Nem szedtél fel elég 5555 29| igazgató, a primadonnák, az énekesek, akiket jobban kell őrizni 5556 2 | egy igen kegyes tartalmú énekeskönyv volt.~– Apage satanas! – 5557 37| hirtelen beleszeretett egy énekesnőbe, s azt elvette. Azután Bálvándy 5558 3 | rázendíték a szép harmóniás éneket, melybe aztán lassanként 5559 38| Erlkönig dalát; Katinka kísérte énekét a zongorán.~És Kálmán gondolta 5560 44| a kántor, Miska inas az énekkar, Barkó Pál a lelkész, s 5561 8 | az egész publikum együtt éneklé velük a „Fidelim, Lillám!” 5562 1 | borral, éneklés előtt, s az éneklésnek neve: „harmónia”. – „Quinquennis”, 5563 1 | nebulók az ablaka alatt éneklik, s e méregevéstől úgy meghízott, 5564 34| fölött „requiem aeternam”-ot éneklő egyes, kettős és hármas 5565 2 | őt a középre a rektor úr énekszerű hangja, melynek azon szép 5566 8 | érdemes lett volna zongora- és énektanítót járatni a házhoz, mert olyan 5567 4 | világon, ami hozzám szól. Enélkül olyan volnék, mint a Kempelen 5568 13| világ előtt, annyit nyer énelőttem. Én csak kétféle embert 5569 7 | Tüzesebben, öcsém! Nagyobb energiával! El ne aludjál.”~Azután 5570 36| ugyan mi történt?~– De engedd meg, hogy Tseresnyés uramat 5571 31| adta kollégáit túlságos engedékenységük miatt.~Cenzúrázott mindennemű 5572 7 | hogy milyen szófogadó, engedelmes ember, elkérte a bilétszedőnétől 5573 20| rosszul illik nekem, mikor engedelmeskedem.~– Nem tanították rá – monda 5574 29| Barátjai már útban vannak, az engedély kieszközlésével nem szabad 5575 29| gyógyrendszert az orvosi fakultás engedélye nélkül. Éhes volt.~Jó sötét 5576 31| vasárnapra esnék, ami meg nem engedhető; az időjóslati rovatban 5577 1 | Vizezik-e nagyon a lukmát? Engedi-e vaskalapos a kostának a 5578 43| büntet engem önvétkemért. Engedj reményt, hogy vétkemet jóvá 5579 5 | professzorainak meg megírtam, hogy engedjék meg az én Kálmánomnak, hogy 5580 28| theatrálisták direktora, engedjem meg a budai várszínházban 5581 1 | azon törekvése, hogy inkább engedjenek magukra bármily magas fokú 5582 20| én sem bántalak titeket, engedjetek a fiamat keresnem.~Megtalálta 5583 24| ellenkezés után végre ennyi engedményt tett Sára asszony, hogy: 5584 21| fölött hatalmuk van. Dehogy engednének el neki egy élcet valami 5585 2 | kell megcáfolnia, s nem engednie, hogy a vádlott a bíró fölé 5586 5 | semmi kényszerítésnek nem engedsz, olyan bizonyos légy te 5587 26| ajtai díszkötésű műveket engedtek láttatni. Innen megint egy 5588 27| be kihallgatásra. Helyet engedtem magam előtt a papnak, a 5589 18| ötven forintot ígért, de nem engedtük ám; hanem ki kellett neki 5590 20| kínzójának – soha ki nem engesztelt szívvel. Nos, fusson ön 5591 17| és szaladt, mint valami englische Reiterint hordozva a macskát 5592 22| zsúfolt embertömegnek csak egy enharmonicus nagy ábrázatja van. Ez az 5593 30| kézszorítás adott magyarázatot az enigmához. Megzavarta a társalgást 5594 15| hogy ez nem annak az igazi énje.~Ez valóban a legnagyobb 5595 35| helyzetben mutatta magát, saját énjének jobbik részét az utcán feledve, 5596 15| kifejezze, ami annak belső énjét mutassa a világ előtt; éspedig 5597 25| alapul, hogy legyen mit ennünk. Ez a cél még nekem is ideálom, 5598 36| iskolamesterkedel te itt énrajtam? – förmedt rá a megnőtt 5599 14| mint a két lába hegyei; ha énreám bízza azokat.~Kálmán tenyerébe 5600 39| vállára.~– Tehát tudd meg éntőlem azt, amiért sohasem fogsz 5601 16| No a kell nekem! Van ott entrée?~– Persze hogy van. Egy 5602 7 | még egyszer befizetjük az entrée-t, s nekünk játsszák el a 5603 41| nemessége csak simán szokott enyelegni. Ezek majd csinálnak skandalumot; 5604 27| kis költőnőnek” címezni enyelegve.~Ez pedig kétértelmű szó: 5605 37| ide, majd aláírom én az enyémet – monda Bálvándy –, s arra 5606 23| az égdörgés orgonája mind enyészetesebben hangzik, csak a fák zúgnak 5607 1 | őszintén; az büntetésteket enyhíteni fogja. Adjátok elő irataitokat.~– 5608 39| szokás, rázendíté a szerelmi epedések ismeretes dalát, melynek 5609 43| Az egész országban dúl az epemirigy. Ő maga nem fél attól, de 5610 42| kialudta magát és fölkelt épen.~– – – Ketten tehát már 5611 3 | találták a kispadon ülve az eperfa alatt Barkó Palit; ez már 5612 1 | Rodostó partjáról.~Caraffa eperjesi mészárlása.~Vak Bottyán 5613 1 | És ezek közt emlékezetes epigrammok, gúnyversek és erős politikai 5614 8 | maradt a színpadon, de az epilógnak mégsem volt vége; míg a 5615 34| lovastömegek rohamának; mikor házat épít, arra gondol, hogy a terasznak 5616 1 | által esék.)~A rejtelmes epitaphium története az volt, hogy 5617 1 | Ez eseményről írandó epitaphiumra Hatvani jutalmat tűzött 5618 2 | építettünk, iskolát nem szabad építenünk, s ahol a kántor tanít, 5619 12| kínálkozik számára. Vagy pedig építésbe fogott. Vagy a jószágát 5620 20| hódok. Ezek a bölcs vízi építészek. Egy kiveszni induló faj, 5621 21| aranyhidat, melyet menekülésére építettek, s visszavonult rajta. Különben 5622 25| akkor neked fogja dedikálni epithalamiumait, fescennináit, panegyriseit, 5623 40| sánta (tettek hozzá többféle epithetont) mindent elront.~Még a nagyasszony 5624 39| visszanézett volna rá.~Az egész építmény, aminek felrakásában annyit 5625 43| át, ércből, kőből: örök építmények. Gőzhajók seregei lepik 5626 23| nem érte meg, hogy ájtatos építményét fölszentelhesse, s e feladat 5627 3 | bízza azt valami értelmes építőmesterre; nem ő; van ő neki egy falusi 5628 2 | erővel elvettek, újakat építsünk; még alig száradt fel az 5629 20| deszkából egy közös kastélyt építtessen, amiben valamennyi vendégét 5630 31| lerontatik s helyére sóraktár építtetik.~Bányaváry olyan dühős volt, 5631 33| elkezd a kormány sáncokat építtetni, a kereskedői telepeket 5632 37| mézesheteibe egy ilyen tréfás epizódot sikerülend bejátszania.~– 5633 47| melyet egy fiatal város épületei fognak keretbe – kezében 5634 24| marhámon, a vetésemen, az épületeimen. A fiaim pedig együtt esznek 5635 28| homokos part terül, melyet az épületfa-kereskedők zsindelyes tutajai borítanak; 5636 31| hasznát nem vette az ódon épületnek; a színészek bért ígértek 5637 47| kegyeli ősei temetőjét, s az épülő utcák kikerülik a sírkerteket, 5638 20| vasszeg alkalmazása nélkül épültek, s miknek már a falun kívül 5639 19| szépen a parókiáig, folyvást épülve szent Ágoston citátumain; 5640 27| része.~Már a rómaiaknál „eques” volt a nemesember címe, 5641 43| az utolsó óráig; minden éraékét felfokozza, lelkét megszépíti; 5642 12| volna a magyart? Talán „Erbiát.” – Csokonai, Gvadányi csak 5643 33| cinkanál, semmi más: olcsó érc, de becsületes jellemű.~ 5644 47| drága hamvakat aranyozott érckoporsóba áttéve, elszállíták pór 5645 47| elszállítani panteonába; a költőjét ércszoborban akarja feltámasztani, s 5646 43| köztereken a hírhedett ősök ércszobrai fogják hirdetni múltunkat. – 5647 23| szoprán hangja volt. Bányaváry ércteljes tenor hanggal bírt, s Kálmán 5648 22| ennek a bolond bárónak az erdejében. Eszeveszett ember. Ezer 5649 39| Hiszen én magam mondtam, hogy érdek nélkül semmi sem történik 5650 39| Tőlem.~– Hallod-e? Mi érdeked van neked e dologban, hogy 5651 37| családi kötelékekkel az ő érdekeihez lesz fűzve, hát akkor ennek 5652 31| oltalmazója a munkások érdekeinek: számtalanszor kiigazítva 5653 32| vesződjünk mások prózai anyagi érdekeivel, hogy védelmezzünk ex offo 5654 39| helyezni, összevetette az érdekeket, a szenvedélyeket, a lehetségest 5655 30| egyet tudtam meg, ami önt érdekelheti. Azt, hogy önt a nagyanyja 5656 24| vett?~– De igen is: hogyne érdekelne! Tudom én mindennek a folytatását.~– 5657 10| nem csináltak prókátort.~Érdekelte bennük a lélektani szemlélet, 5658 10| vádlóhoz való viszonyába, érdekeltségébe, nem józan állapotjába. 5659 31| szerző személye is fokozta az érdekeltséget: Kálmán az előkelő körök 5660 39| hogy beleártod magadat?~– Érdekem? Úgy! Igaz. Hiszen én magam 5661 4 | tudom, hogy az én csekély érdekemben: amiért előre is bocsánatot 5662 24| itthont.~– De hát azóta nem érdekli önt az a nemzetek története, 5663 12| hogy Katinka olyan nagyon érdeklődik, hogy úgy el tudja magát 5664 42| sorsa iránt mindenkor nagyon érdeklődtem, nyilvánítsam efelől nézetemet. 5665 37| Viszont a Decséryeknek is volt érdekük a bárót megnyerni.~Először 5666 41| menni szülőihez?~– Nem. Erdélybe óhajtok menni.~– S meddig 5667 5 | kecskefaggyú gyertyát, amit Erdélyből rendeltek meg.~Akkor aztán 5668 1 | legációi elekcióknál ez érdemeikért tizenkét ifjúval előbb választanak 5669 34| úgy megbuktatták. Nem is érdemelnek mást, mint hogy elpusztuljanak. 5670 20| tartani, az meg fogja önt érdemelni. Óh csak én, csak én nem 5671 20| Ezt a címet nemcsak azzal érdemelte meg, hogy valamennyi között 5672 36| rokon; szatíra, mely meg van érdemelve.~Kálmán nevének dicsőség, 5673 1 | többség határoz fölötte, hogy érdemes-e az a krónikába fölvetetésre. 5674 20| tárgyát nem tartotta elég érdemesnek, inkább bánatot fizetett, 5675 1 | ősöknek penésszel ~Bévont érdemik közt szunyókálván vész el.~– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – ~ 5676 14| rangot, hivatalt, szerelmet, érdemjeleket, kedvező ítéletet, népszerűséget; 5677 24| szobába.~A legnagyobb szoba érdemlé ezt a nevet. Igaz, hogy 5678 3 | Én nem szoktam meg nem érdemlett szolgálat díját előre felvenni.~ 5679 1 | ismét felébressze.~Azok érdemlik meg azt a nevet, akik ~Közt 5680 27| kapott golyótól. Mellemen érdemrendeket hordok hét ország uralkodóitól. 5681 27| díszöltözetében, minden érdemrendje felrakva mellére.~Ő nem 5682 22| rendszabályai ugyan kissé érdessé tették, s nem állhatta meg, 5683 2 | fiatalság elkísérte a nagy erdőig egész tömegestül a száműzött 5684 23| harangoznak! De odakinn az erdőkben is szól az erdők harangja, 5685 23| aranyködöt sző, mely az erdős hegyhátaknak változatos 5686 32| tilalma már asszonyi haragból ered. Egy színész elszöktette 5687 25| ezzel a művel te el nem éred. Hisz ezt ma nem érti meg 5688 41| Dorothea grófnőt bundaszagú eredetiségekkel, s a kölcsönös tréfálásnak 5689 25| arcképével, odaadhatta neki az eredetit, s Bécsben ugyanazzal a 5690 25| remekül talált másolatot az eredetivel összehasonlítá; – de Kálmánt 5691 42| áldások között újra útnak eredett a karaván vissza Miskolcra.~ 5692 25| vizsgát letette s milyen eredménnyel. Levele együtt érkezett 5693 17| bombardirozásnak csak az lett az eredménye, hogy a bal oldali hantok 5694 25| rábízta, hogy a pályázat eredményéről tudósítsa.~Lázasan dobogott 5695 24| próbatétele nyomorúságos eredményét.~– Hol van az a ház? – kérdé 5696 17| váratlan intervenció azt eredményezte, hogy két ellenséges szelindek 5697 29| találkozni, míg valami kedvező eredményt nem hozhat számukra. Holnap 5698 10| gyanú, a következményekből eredő tapasztalat. Ő maga is örülni 5699 1 | csak a válogatott vendégeit eregeti, egy nagy csapóajtót nyitogatva 5700 5 | a nagyasszony és Cilike eregetik selyemsima lenből; a kendert 5701 5 | tudja felnyitni, ha „cucát” eregetnek fel az orra előtt; (tudniillik, 5702 27| fehérén meglátszanak az erek.~De még azt az alkalmat 5703 9 | affectionist helyez abban az ereklyében, hogy a kegyelmes asszony 5704 15| idekerült fiatalembert családi ereklyéinek legkedvesebbikével; a hármas 5705 2 | tizede, hogy a nemzet ezt az ereklyéjét visszakapta; milyen nagy 5706 2 | hogysem árulója legyen az ereklyének. „Est Deus in nobis!” (Isten 5707 10| védence; oly melegen, oly eréllyel, oly furfanggal, mint ahogy 5708 10| Ezt a mamlaszt.~Kálmán erélyesen remonstrálni készült e kifejezés 5709 13| Ezekben Kálmán szokatlan erélyt fejtett ki: Biróczy nagy 5710 34| babonától, elszoktatva az erélytől, megfosztva nagyságától, 5711 33| előttünk őseinknek magas erényeit: „sírjatok”!~Bányaváry úgy 5712 28| idegen eszméknek, s ősi erényeiteket adjátok érte cserébe. Behozzátok 5713 33| valaki azokat a rengeteg ősi erényeket, a mai hivalkodó, haszontalankodó 5714 19| lélegzettel szidalmazod a szűz erényt, a jó barátodat és az Üdvözítőt.~– 5715 3 | a jóból is sok, ami sok, eressz már bennünket odább.~– Óh, 5716 7 | szépen Cserni Gyurkát, aztán eresszenek bennünket haza!~Ez bizony 5717 20| odaült mellé, beszédbe ereszkedett vele, elkezdett kérdezősködni 5718 37| gyilkol, és még kevésbé ereszkedik le kötélen az ablakból, 5719 24| arisztokraták! A bohózathoz nem ereszkednek le.~Másnap reggel már oszlóban 5720 34| érzik annak súlyát fejükre ereszkedni. A nyomorultak! Mindennap 5721 41| tisztességes ember álomnak ereszté fejét: egyszerre csak éktelen 5722 16| lesz.~– Dehogy lesz! Nem eresztem én azt be Pestre. Eleibe 5723 10| vizitszobában.~– Hogy jött oda?~– Én eresztettem be.~– De hát minek eresztette 5724 9 | szülő, ki a nagyvárosba ereszti fiát, gondosan lelkére szokta 5725 3 | el csak. Sánta Biróczyt eresztik el legelöl, hogy egérutat 5726 22| várorommal, elöl jégcsapos ereszű kunyhók. S e kunyhók előtt 5727 19| kérdezve, ki igazhivő, ki eretnek. Biróczy termetének rendkívülisége 5728 19| ily jeles, kitűnő ifjúnak eretnekül élni a világban, s óhajtá, 5729 29| holnap ő könyörögni fog érettük a főhercegnőnél, annak egy 5730 12| kezeit a csókolásra.~Kálmán érezé a gyöngéd szorítást kezén; 5731 35| kilépett, olyan idegennek érezhette magát ebben a városban, 5732 8 | Cilike úgy énekelt, mintha ő érezné azt legjobban, amiről az 5733 12| megőrül; – s csak te nem éreznéd meg?~Csak te nem tudnád, 5734 31| Ezt érezte ő maga, ezt érezték mindazok, kik őt szerették, 5735 25| sok jóért, amit teveled éreztetett az ő úri családja egykor; – 5736 5 | adva.~Mindenkivel úgy tudta éreztetni szeretetét, mikor jó kedve 5737 40| benne egész nap, hogy meg ne érezze. Azt mondják, hogy a csizma 5738 2 | feszegetni kezdi, mennyit érhet latszámra, darabonként azon 5739 39| Úgy sietett, de mégsem érhette utol a sánta lábaival; úgy 5740 28| vele. – De ugyanezt a célt éri-e el Magyarország, ha a pihenő 5741 19| szépségű Dorothea grófnő ajkai érintének, s így kétszeres volt az 5742 3 | azok is restellték a pénzt érinteni. Féltek birtokába jutni. 5743 1 | láthatatlan lényeknek az érintésére, ezekre a hangokra megint 5744 11| arcára hulló fürtök villanyos érintését, s vállával hallotta a hölgy 5745 1 | felé egyenes vonalban, s az érintett „gerundiumok” nem valami 5746 14| mintha ez is a gyönyörteljes érintkezések egyike volna, mikben a – 5747 13| szüksége, mert velük nem érintkezik. Tanácstermeinkben csak 5748 10| anélkül, hogy minden velük érintkező halandó ügye bíró elé ne 5749 9 | excellenciádat; nehogy személyesen érintkezzék ezzel a paraszttal; mert 5750 32| ő száműzötteivel valaha érintkezzem. S én mily felötlő modorban 5751 26| szabó. A virágokat, amik erkélyeden elvirítottak, mindig vissza 5752 43| a két palotasor ablakai, erkélyei tele bűbájos hölgyarcokkal. 5753 27| felkiabált a nádori palota erkélyére: „Palatinus Pista, gyere 5754 26| kettős ajtóról, a kisded erkélyre mutatott a nagyasszony. 5755 34| utasítást, hogy netalán utánuk érkezendő leveleket és csomagokat 5756 27| félrefordítja azonban az érkezettről a figyelmet azon várva várt 5757 33| tisztaszobában ágy is volt vetve, érkezhető tisztes vendég számára, 5758 39| minő csábító meghívások érkeznek hozzá a világ minden részéből; 5759 20| van itten.~Az egymás után érkezők bediktálják neveiket a jegyzőkönyvbe. 5760 13| szótlanul eltávozott.~Szobájába érkezve, szerencsének vette, hogy 5761 34| világ van itten.”~„A nemzeti erkölcs oly szilaj, oly bárdolatlan.”~„ 5762 28| imádkozhatik, ahol akar. Ősi erkölcsei, durva egyszerűsége megőrzi 5763 5 | nagyon hozzátartozik a jó erkölcshöz a férfiszoknya; csukták 5764 2 | Jenőy, aki példája volt a jó erkölcsnek! No, meg olyant, mint Barkó 5765 17| közönségre nézve. Minélfogva mind erkölcsnemesítési, mind diaetetikai szempontokból 5766 9 | beszéltetni. Szép készültségű, jó erkölcsű ifjú. Nagyon örülök, hogy 5767 38| magát venni, s eléneklé az Erlkönig dalát; Katinka kísérte énekét 5768 14| emlékei.”~„Nincs a régi érmek között a híres Rákóczi fejedelemnek 5769 37| Ez a záradék nagyon sokat érne, ha – meg ha –. Mert hiszen 5770 13| drága szentkép, akit el kell érnie, ha még olyan magasan van 5771 29| mellett elhaladt, annak az ernyője alól valami kedvetlen dalt 5772 20| bolt alatt, öles páfrányok ernyőznek körül pálma alakú legyezőikkel 5773 22| foglalhatott el még a cigányzenekar erődített állása. De hát kinek jutott 5774 27| olvasott belőle.~Isteni erőfeszítése egy szerető nemtőnek, ki 5775 33| miért ne lehetnének titkos erők, melyek a hajót és szekeret 5776 40| Ilyenkor hasztalan minden erőltetés, nem jön ki a tollból az 5777 37| nagyon jó kedve volt, s semmi erőltetettség nem látszott a jó kedvében.~„ 5778 33| Kulcsár lapja.~Ha meg akarnók erőltetni emlékezetünket, rájönnénk, 5779 18| A hírhedett erőművész~Bálvándy e nemzeti mulatság 5780 31| valamihez, most már legyen erőnk végig kitartani. Kétheti 5781 36| mai napon. Feszítsük meg erőnket. Te még ma ezt a művet kiszerepelteted, 5782 2 | kegyelmet és bocsánatot hagyjunk erőre jutni. Légy is meggyőződve, 5783 34| össze, csak egy eszme; de az erősebben összetartja, mint a vérrel 5784 17| sárga nehezebbnek látszott, erősebbnek, de a csíkos gyorsabbnak 5785 37| Kancellárváltozás volt: a bécsi kormány erősebbre akarta fogni a zablát a 5786 21| híre.~– Úgy van, úgy! – erősíté Katinka is, jótevői nagylelkűséggel 5787 35| összeaprították azt már; de csak azt erősítette, hogy nem jól aprították 5788 23| előbb egy korty szilvaléllel erősítve meg kebleiket a reggeli 5789 24| biz azt meg nem engedem – erősködék Sára asszony, megfogva hatalmas 5790 24| urak az alkotmány miatt erősködni kezdtek, mindig levertek 5791 8 | dunnája alá, mint valami erősségbe.~A nagyasszony jött nagy 5792 32| Kigyógyulást.~Kálmán nevetést erőszakolt.~– Úgy énnekem nincs ott 5793 20| formájából, s ős divatokat erőszakoltam volna a közönségre; tettem 5794 9 | már beszéltem, hogy valami erőszakoskodási esete van Decséry gróf ellenében; 5795 13| megtudjon általa. Csokonai eroticumait nem adhatom a leányom kezébe. 5796 27| a leányágra jutott líra erőtlen kifejezése az egészen.~Hanem 5797 28| mert ahhoz nincsen elég erőtők, lángeszetek; lassú fáradsággal 5798 1 | religiót, legyen annak papja érsek, dervis, bonc, rabbi vagy 5799 13| által. Talán hallá? Talán érté? Tán attól pirult el? – 5800 5 | neki erről semmit megtudni. Érted-e már?~– Értem igenisz. (Nem 5801 1 | hallgatták az ifjú archeolog értekezését, s azt is átvették a krónikába.~ 5802 14| tartanak neki egy olyan értekezést törvényességről és alkotmányosságról, 5803 27| amiben most Törökország értekezik Magyarországgal.~Sátory 5804 41| kiálta fel aztán az egész értekezlet egyhangúlag: hisz már ennél 5805 10| díszterembe, az asszonysággal értekezni.~Mekkorát dobbant a szíve, 5806 39| másik pedig a másé, ami az értéknek különböző súlyt ad.~Talán 5807 12| rámeresztve a szemeit Kálmán.~– „Értékpapírok” – biztosítá őt. – Hadik-féle 5808 12| váltja be. Ön ezeket a drága értékpapírokat valahol fontszámra vette 5809 12| volt olyan kárba veszett értékpapírokkal, miket tized, huszad árban, 5810 31| hangzatos mondatoknak; de az értelem maga a nagy közönségre nézve – 5811 3 | neki, hogy bízza azt valami értelmes építőmesterre; nem ő; van 5812 6 | beszédébe elegyíteni, amiknek az értelmével nincsen egészen tisztában; 5813 12| leveleket haza? Óh, ha azt nem értenéd meg!~Az a véghetetlen szerelem, 5814 23| énekében melegség volt és értés. A sziklák, a sasok, a patakok 5815 9 | kihallgatni s azokról főnökét értesíteni; az átadott pénzeket átvenni, 5816 10| ment ő azalatt Katinkához értesítéseket hozni magának. Mit kérdezősködött 5817 39| Egyedül találta.~Bányaváry is értesülve volt már a „Csigában” történt 5818 42| mind; a legutolsót kivéve. Értesz-e már engemet?~Aszályi mindent 5819 27| csak kértem.~Engedte utána értetni, hogy pedig én is nagyanya 5820 1 | megőrizte. Szerzői mindenhez értettek: íráshoz, rajzoláshoz, zenéhez, 5821 11| szép asszony, hogy jobban érthesse a felolvasottakat, odahajolt 5822 5 | arcát, homlokát, sírt, érthetetlen szavakat fuldokolt: „Dehogy 5823 34| s mert az idegenre nézve érthetetlenek, saját népüknek háborgatói, 5824 31| a hercegnő igen keveset érthetett.~– Igaz – szólt Dorothea. – 5825 36| s bűbájjal beszél, mikor érthetően beszél.~És mily bámulatos 5826 32| Historicum. S ön olyan jól érthetővé teszi a dolgot, hogy mikor 5827 37| mondjuk, Béni bácsi keblének, értjük alatta csak a szívét, nem 5828 25| tűzbe hajítja, hogy nem értő hazáját megfossza tőle. 5829 13| versakramentiren lassen” (értsd: „újra beszenteltetni”).~ 5830 41| szép retorikai trópusokat értünk, hanem egyúttal az egész 5831 42| francia, de görög nyelven értvén, a legfinomabb hízelkedésnek 5832 1 | embernél, mely szándékolt eruptiótól ijedtében aztán mind az 5833 24| egyik indokot sem engedi érvényre jutni.~– Elmondom én, ahogy 5834 26| belepillantani. Én itt veszedelmet érzek. Nagy szerencse, hogy a 5835 10| asszonysággal!~Kálmán sértett érzékenységgel tekinte végig a nyelves 5836 20| Pedig e látvány minden érzéket felfokozott.~Ahelyett Katinka 5837 27| mint Balassa, vagy ami érzéketlenebb sziklánál, pusztánál, tengernél: 5838 27| kifejezésekben semmi numerus; teljes érzéketlenség a mérték és a cezúra iránt, 5839 42| felhangolva mindennapi érzéki vágyaktól; most, hogy a 5840 42| még lejjebb hangolva az érzéktompító félelemtől, mely a dögvész 5841 35| ismerős hang folytán felébredt érzelem Béni bácsiban legelőször 5842 13| Biróczyval nem találkozott. Ez érzelemmámorban egyedül akart maradni. Ezer 5843 46| nevetett, hogy minden betanult érzelgése kárba veszett bele; s azután 5844 25| csömörével van tele: nyavalygó érzelgéseik unalmas termékei számára 5845 35| kézműves nyakába borult, és érzelmei túlömlöttek ajkain, szemein. 5846 12| a folyosót.~Kálmán úrfi érzelmeiben valami zűrhang maradt vissza. 5847 26| bámulat uralgott minden egyéb érzelmein. Háláját kellett volna kifejeznie 5848 10| ifjúkori ábrándokkal, gyöngéd érzelmekkel, oktalan szülői intézkedés 5849 20| a minden szívnek keserű érzése. Ez a nap is feledhetetlen 5850 7 | megzavarni.~Kálmán csodálatos érzések között találta magát. Megalázva 5851 23| nevet, „költő” ennek az érzésnek, mely most mind a hármunkat 5852 8 | nekibátorodott, oly gyönyörűen, annyi érzéssel, annyi bájjal énekelt, hogy 5853 7 | az igét. És mit hirdet? Érzést, költői igazságtételt, nemes 5854 32| becsülést szerezni. Akárhogy érzesz irántam, én holtomig szeretni 5855 10| vágy, valami határozatlan érzet felkelti: nincs kielégítve, 5856 11| elragadta a Pegazus. Annyira érzette, amit írt, hogy maga is 5857 10| hogy ha ezt meleg hangon, érző kedéllyel, hevülő arccal 5858 24| átvezette; Dorothea grófnő pedig Erzsikéért emelt szót, aki a konyhán 5859 24| Juci elül az ő ölében, az Erzsikének is lesz téve egy tányér 5860 43| menni, búcsút vett Kálmántól Erzsikével együtt; de a konyhában állomást 5861 28| szándékuk világos. A nemzeti érzület felköltése által egy sok 5862 23| gyönyör, amit e látványban érzünk, s amiről ő nem is tud semmit. 5863 28| jelszavunk: „Extra Hungariam non es vita; si est vita, non est 5864 40| negyedév.~Értette alatta az esedékes húsz forintot.~– Ez bizony 5865 35| nem ismer már fölséged? – esedezék nyájaskodva a csizmadia.~– 5866 29| színművészet pártolása végetti esedezését egy tengeribeteg émelygésével 5867 9 | nincs, egy kis segítségért esedezve, s akiket Korcza vagy kikerget, 5868 29| főhercegnő szószólásáért esedezz. Egy lépést se tégy, kedves 5869 1 | kötelen s fájdalom által esék.)~A rejtelmes epitaphium 5870 32| mit fog csinálni?~– Nem esem kétségbe; kezdem, ahol más 5871 17| uraktól, hogy a nem várt esemény miatt a „római állatviadal” 5872 34| nagyanyja levelei az otthoni eseményekről tudósíták, a génovai varga 5873 1 | fájdalmában szörnyet halt. – Ez eseményről írandó epitaphiumra Hatvani 5874 12| báró valami tréfás világi eseményt regélhetett az úrhölgynek, 5875 47| mindenkit, aki titkáért esengett előtte. Azt mondá, hogy 5876 38| hozzá simult, hogy egy esernyő alatt jobban védve legyenek; 5877 38| odahúzta a jég széléhez esernyője fogantyújával, s azon keresztül 5878 10| aztán elkezdte köpönyegét, esernyőjét lerakni egy szegletbe.~A 5879 38| vágta nekik a záport, s az esernyőt hasznavehetetlenné tette, 5880 31| visszatartóztatták. Az ő esése kolosszdűlés volt. Azért 5881 2 | megtudni egy kriminális esetből, hát azt nem tudta meg.~ 5882 9 | hogy valami erőszakoskodási esete van Decséry gróf ellenében; 5883 9 | kiolvashatta a „két garas” fatális esetét.~Alig várta, hogy vége legyen 5884 24| sebespostával, előfogatot és esetleg szállást rendelni; s hogy 5885 26| váltani.~– Ki varr rád? Esetlenül áll rajtad a ruha.~A ház 5886 5 | Nem találta rendkívüli esetnek, hogy Jenőyné Kálmán kitiltatása 5887 24| nádból font cserények, esettbőr, szárító ágasfák, kankalinos 5888 38| egy csónak volt kikötve, eshető életveszélyben mentőszerül; 5889 36| patrio két hűséges cimbora eskortírozott hazáig, s ott a kezembe 5890 10| mert nem hiszem. No, ne is esküdjék rá, mert nem hiszem. Ön 5891 7 | elkezdi ordítani, hogy »esküdjetek!«, mint kellett volna! Az 5892 14| előtt, mint a szolgabíróé és esküdté együtt, akinek joga volt 5893 37| összeköttetésre lép egymással. Ma esküdtek Bálvándy és Dorothea grófnő.~ 5894 27| mind a prókátorok, mind az esküdtektől kezdve, fel a legmagasabb 5895 8 | fogadásodat nem kérem, én nem esküdtetlek. De te tudod jól, hogy amit 5896 39| jó és balsorsban hűséget esküdtünk, én tégedet megöllek. Leütlek 5897 36| azt csókjaival halmozá el, esküdve égre-földre, pódiumra és 5898 10| bűnös „alter ego”-ja, s erre esküje, hivatása kötelezi, s ez 5899 34| elé; a papot, ki egyházi esküjét egy még erősebb fogadalommal 5900 24| mindenütt. A hercegnőnek esküvel bizonyítottam, hogy Cilike 5901 14| akinek mindezekért kemény esküvést kellett letennie, hogy méltóságát 5902 31| vására éppen vasárnapra esnék, ami meg nem engedhető; 5903 24| föld nem fogna, oda kellene esnem valamelyikbe.~Kálmán aztán 5904 23| járt az erdőben. A pagony esőáztatta füve virágillatot lehelt; 5905 25| mező szép zöld volt, az esők után bársonnyal volt bevonva 5906 40| hogy a múlt ősz nagyon esős volt, s a kukorica megpenészedett, 5907 29| éppen ők azok? Hátha az az esőtől korbácsolt alak maga Cilike? 5908 29| másik nap az ökörnyomból az esővizet, amellett folyvást az idegeivel 5909 38| tudni, lék-e az ott vagy esővíztócsa. A sötétben semmi lámpafény 5910 13| aztán megeredt mr. Henry esprit-je, s tartotta élcekkel és 5911 31| mondta neki.~– Azért ne essél kétségbe. A költségeidet 5912 3 | kellett, hogy keresztül ne essenek rajta. Végződött pedig a 5913 37| ha –. Mert hiszen emberi ésszel számítva úgy lehet okoskodni, 5914 13| szolgáltatta fel a szakács az úri estebédet.~Ah, ez aztán más állapot 5915 23| vadásztáskából előkerülnek az estebédhez való kenyér, sajt, szalonna. 5916 42| vissza Miskolcra.~Negyednap estéjére kerültek ismét az Avas közelébe.~ 5917 5 | marasztja e paradicsomban.~Olyan esték is vannak, mikor maga a 5918 41| aztán nekik étlen-szomjan az esteli állomásukig elvergődni.~ 5919 38| s átöltözött Csollánné estélyéhez.~Ízetlenség lett volna tőle 5920 40| volt egykor; hol fényes estélyeket adott; melynek kapuja, redőnyei 5921 12| kísérte a táncvigalmakba, estélyekre, azt őrizte a színházban. ( 5922 39| visszairamodni, s még az estélyen is megjelenni, mintha csak 5923 31| volt imádandó.~Az előadás estélyét pompás díszlakoma fejezte 5924 39| Bányavárynét elvigyem az estélyre. Ott ült a kocsi mellett 5925 33| ellenkezője volt. És én nem estem kétségbe soha. Olvastam 5926 31| csarnoka alatt szállnak le estenden pompás hintóikból a selyemuszályos 5927 9 | s csinált jegyzőkönyvet estétől reggelig, s dirigálta a 5928 4 | arca a harag sötétveres estpírjától kezdett lángolni egyszerre.~ 5929 22| szívgyújtogató kardalt lengyelül:~„Estye Polszka nye zginyela!” ( 5930 23| is a miénk lesz. De nem esünk le! Nem lesz mindig a mi 5931 20| Korda folyam ősforrása az Északi-Kárpátok között fakad. Egy magas, 5932 20| tökéletes magány hazája. Északról, nyugatról a meredek sziklafal 5933 5 | öcéckém?~– Ugyan legyen eszed! Neki ezt nem lehet írni. 5934 21| medvének, annál még jobban eszedbe jutott volna az udvariasság 5935 29| Bányaváry. – De én túljártam az eszeden. Ismerlek jól; tudtam, hogy 5936 42| után kapott; hanem hirtelen eszéhez tért, s a csengettyűhúzót 5937 39| világosan; mert elvesztem az eszemet!~Ekkor aztán odaomlott a 5938 29| őfenségét híven szolgálom eszemmel, kezemmel, hűségemmel; de 5939 12| legutolsó cseppecskéjét józan eszének is elmosta az a hullám, 5940 37| másról. Ő azt állította, hogy eszére fog az még térni. Ő nem 5941 41| feljelentetni, s a retorika minden eszközeivel agyonkalapálja az „előtte 5942 12| elhatározta rá magát, hogy azon eszközhöz fog folyamodni, amit rajta 5943 40| s Aszályi jó volt ilyen eszköznek.~Volt közönség, amelynek 5944 12| vágyait is kielégítse, az eszközöket is megszerezze hozzá.~Csak 5945 34| a hercegnő kihallgatást eszközölt ki magának őszentségénél, 5946 20| eltenni.~Arról a kisegítő eszközről is le kellett mondania, 5947 40| nem térít ki utadból; csak eszközt ád annak sikeresebb folytatásához. 5948 25| A mai kor népének a te eszméidet utolérni röpte nincsen. 5949 25| a Kutya Cenzor. Az a te eszméidnek felét legyilkolja. Tedd 5950 23| gondolkozni, mint a te nagy eszméidről, amikkel betöltéd. De nekem 5951 40| mely egyedül nagy és nemes eszmékkel akar hatni.~De mégis hatott.~ 5952 28| ért. Utat nyittok idegen eszméknek, s ősi erényeiteket adjátok 5953 34| letépi magáról, hogy egy eszmének szolgáljon; a főurat, ki 5954 21| a hölgyeknek, hódolat az eszmény iránt, tisztelete az ideálnak 5955 46| asszonyi formájából (nincs eszményibb rút, mint egy dühöngő asszony); 5956 11| melyet a legmagasztosabb eszméről írt: egy megtámadott nőről, 5957 43| csak szomorúan ingatta szép eszmeterhes fejét; de szólni nem tudott, 5958 20| szóval, karddal, hegedűvel, eszmével és iparral. Azok az ifjak, 5959 34| hatalomnak, a hétköznapi észnek, a világ megállapodott rendjének, 5960 12| visszavonulnak; hanem azt észreveheti Kálmán, hogy az iroda üvegajtajának 5961 8 | fordítja, a mama nem fogja észrevehetni a kárt. Azzal aztán egyenesen 5962 27| tőle kölcsön.~De különösen észrevehette lovaggá lételét a Decséry-háznál. 5963 46| Azonban ellenvetését egy másik észrevétel alá burkolta.~– Nem ragadnak 5964 31| elsorolják kifogásaikat, észrevételeiket. Azokon egymás kőzött összedisputálnak. 5965 13| a sánta Asmodeus ilyen észrevételekkel gazdagítá Kálmán ismereteit:~– 5966 7 | hatást lehűteni azzal az észrevételével, hogy „az igaz, hogy elég 5967 30| aki hamarább jön.~Semmi észrevételünk sincs ellene.~Különösen 5968 29| éj homályában elvágtatni észrevétlenül a csárda mellett. Rosszulesik 5969 1 | melyet, amint a rosszcsont észrevett, „usgye fóre!” felkerekedett, 5970 21| a mentegetettre.~Kálmán észrevevé az aranyhidat, melyet menekülésére 5971 27| bebocsát.~Ez a hivatal éles észt, nagy tudományt igényel. 5972 1 | lett.~ Hej, bizony esztelen, ~ Aki búsul, midőn~ 5973 5 | olvasni, dacára hatvanhatodik esztendejének, s arca elszederjesült, 5974 5 | sátoros ünnepet állított be az esztendőbe. – Annak is azért örült 5975 15| tartsa meg nagyapámat sok esztendőig minekünk, és szeressen minket, 5976 4 | Krónikák, ~Esdrás, Nehémiás, Eszter, Jób, Zsoltárok, ~A Példabeszédek 5977 28| hatalom Fehérvárott, Egerben, Esztergomban, Váradon; a vagyonos intelligencia 5978 40| Kálmán nemcsak novellákat és esztétikai értekezéseket írt, hanem 5979 17| mulatságok lévén, amikbe lelkes eszű minőség testi állapotját 5980 5 | kalamust a háznál, s ha valami eszükbe jut, azt leírják! Milyen 5981 2 | fenn lesz az égen.~Jenőy eszükre téríté őket, hogy de már 5982 5 | elnyeled a keserűséget, ha egy ételből neked már nem marad. Utolsó 5983 11| teknőccel vitatkozott kedvenc étele fölött; a levelibékának 5984 32| a szép delnőnél; Cilike ételei szinte elromlottak a várakozásban. 5985 5 | ebédnél ott találod kedvenc ételeidet az asztalon; nem felejtették 5986 43| mond le pipájáról, kedvenc ételeiről, s kényszerű böjttel sanyargatja 5987 16| szakácsnak a fejéhez az ételeket, hanem elköltötték szépen, 5988 12| gyomorfájós embernek drága jó ételekről beszélnek. Hiszen most is 5989 34| legyenek; s mikor sovány ételének felét megvonja szájától, 5990 21| életére gondoskodva lesz ételéről, nyugodalmáról és ketrecéről.~ 5991 5 | nagyasszony hozzá sem nyúlt az ételhez.~Béni bácsi gyermeteg szerény 5992 11| Hát jól van.~A következő ételig békét hagyott a fiatalembernek. 5993 4 | asztalnál, s a hajdú az ételkörülhordással van elfoglalva: olyankor 5994 23| emberek laknak! Ha emberek, étellel élnek. Én ide berontok. 5995 24| miénknek is vannak. Jólesik ételünk, italunk, álmunk. Egészségünk 5996 15| ki, hogy „nagy kecseget etem magam”; erre pedig egy kortes 5997 40| egyedülhagyatás a költő étere. A jóllét zsír és faggyú 5998 27| méreg.~S a méreggel való etetésben voltaképpen maga az őrnagy 5999 37| megterítve előttük a zöld etető, amin úgy szórják az aranyat, 6000 11| Azokat az állatjait tanítá és etette. A szürke papagáj kapott 6001 32| emberek Egyiptomban? Ön tudós, ethnolog, nemzetgazdász – megfelelhet 6002 31| férjes nő ne legyen, az etikáról és illemtanról saját fogalmai 6003 13| hercegnő kezét, pedig talán etikett ellen is volt.~Felelni nem 6004 19| nincsen ő az ilyen úri étkezéshez szokva, s aztán mindig megfekszi 6005 20| deszkából, apróbb-nagyobb étkezési tanyák. Egy domboldalban 6006 37| Bálvándyék társaságában étkezett, s evett olyan furcsaságokat, 6007 24| háziasszony. Ők nem akarnak külön étkezni, ők azt akarják, hogy Tóth 6008 29| tökéletes volt számára, midőn az étkezőbe belépett, s ott az asztalfőn 6009 11| a fiatalembernek. Sietve ettek mind a ketten, mintha egymást 6010 38| budai várfok ágyúiból; az étterem ablakai reszkettek bele.~ 6011 13| áthívták a jurátusokat a grófi étterembe. Tíz órakor reggeliztek, 6012 25| legelső nap, midőn Kálmán az étteremben megjelent, a hercegnő behívta 6013 13| Nagy kitüntetés volt.~Az étteremből átmentek az archívumba, 6014 35| kenyérből, s hozzálátott jó étvággyal.~– Én meg vagyok felőle 6015 46| Katinka.~– Still! Komm noch etwas! – csitítá a szerető férj.~ 6016 23| Idalia, Aglaja, Thalia, Euphrosyne: a Pyeridák mind, s alant 6017 33| mert sok földet bejártam Európában. S mely országba fog utazni?~ 6018 1 | csorda s végigsepert egész Európán. Az ősmagyar népet ki tudja 6019 41| lekötelezni azáltal, hogy miután Európát, Afrikát beutazta őt kísérve, 6020 1 | emelve a bádogpohár.~„Bacche! Éván! Evoe!”~A pincének egy oldalbenyílója 6021 34| szerződések, mint az Alkorán és az Evangélium, mint a szent fogadalom 6022 20| aszkéták kellenek, mint az evangéliumnak? Gyötröttem én önt? Rontottam-e 6023 11| napja hiányzott a huszadik évből.~Óh, visszahozhatatlan boldogságú 6024 5 | van. Gyermekkora tizedik évéig nem engedte az anyja, hogy 6025 45| láttam, mit szenvedett ő éveken át, most ő már nyugszik; 6026 7 | feltréfálják. Az ilyen terv néha évekig szövetik, fonatik, míg egyszer 6027 10| dologban sürgetősen.~– Ejnye! – évelődék Kálmán –, hogy mármost félbe 6028 7 | állkapcagörcs látszott bántani evés közben, melyet hasztalan 6029 40| mert alig nevezhető az evése evésnek.~Tseresnyés uramnak 6030 5 | csendességgel hozzákezdtek az evéshez – hárman. A nagyasszony 6031 40| alig nevezhető az evése evésnek.~Tseresnyés uramnak ez a 6032 15| volt. Hogy minek nála az evező, majd megtudjuk talán később.~ 6033 35| váratlanul megérkezett a szokásos évnegyedi pénzzel terhelt levél. Mint 6034 35| nála. Tudniillik annak az évnegyednek a vége felé, amikor a pénzt 6035 41| lovat és másfélszáz jól evő és még jobban ivó embert.~ 6036 23| gyakorlata van már ebben. Evő-ivóeszközt, s amiből étel és ital kitelik; 6037 14| udvarra, s annak birtokosát evocálni, megcitálni, admoneálni, 6038 1 | bádogpohár.~„Bacche! Éván! Evoe!”~A pincének egy oldalbenyílója 6039 44| másikra a halott neve és az évszám.~Tseresnyés uram kérdezé 6040 25| előadással aztán várnak a jövő évtizedig.~Kálmán mosolygott.~– No, 6041 1 | akit a Dungó gúnydala egy évtizedre halhatatlanná tett, s aki