| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Jókai Mór Eppur si muove – És mégis mozog a föld IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
Part
6042 29| embernek barátját ilyen exaltált állapotban látni.~Pedig 6043 6 | milyen hercegek!~Béni bácsi exaltálva volt! Le sem akarta vetni 6044 36| Hagyd abba, pajtás, az exaltatiót. Majd egyszer vígjátékban 6045 13| mint a rossz diák, aki az examenből megszabadult; Kálmán pedig 6046 25| Biróczy elkezdé Kálmánt examinálni; mint ahogy szokták fiatalemberek 6047 2 | mindig magasabbra, a jámbor examinált vagy benevolizált diák úgy 6048 5 | kíváncsi többet megtudni az examinandustól, hanem megette az örömebédet, 6049 5 | nagyon szépen írni. Másban excellált.~Akkor még kópertát kellett 6050 9 | engedhetem – tiltakozék az excellencia. – S nem engedte, hogy valaki 6051 9 | ezrest. – Hanem egytől óvom excellenciádat; nehogy személyesen érintkezzék 6052 9 | ültették volna le!~– Vártam már excellenciádra – monda Korcza úr. – Lesz 6053 15| anya és gyermekek. Az öreg excellenciák csakúgy szeretnek szabad 6054 37| helyeselte, hogy Kálmán ilyen excentrikus pályát választott, s magas 6055 10| lehetetlenségeket, a világos alibit, excipiált a testimonium contra pudicitiam 6056 35| most majd tart criminalis executiót az usurpált ablakvánkosért, 6057 2 | orientalista, jurista, exegeta és homileta; egyszóval: 6058 1 | elnöki válaszadásra:~– Az exegeticát fejtegetjük. A kánai menyegző 6059 39| Jenőy elítéli, Csuka Feri exequálja; futott is aztán végig a 6060 32| veszekedjünk pályatársainkkal, hogy exequaljunk a koldustarisznyáig elmarasztalt 6061 11| csak stúdium volt. Csak exercitium. Az már más. No lássa, az 6062 37| barátja? S elvállalja az ő exhaeredatiójának ügyvitelét? – Azután vállat 6063 23| mi consistoriumunk mind exkommunikálta volna őket. Képzeld: Patakon 6064 12| összeveszett.~Ez bizony „exlex” állapot!~Ilyen esetben 6065 4 | szétterpesztve.~Biróczy olvasott:~„Exmissio. Melynél fogva dominus Alexander 6066 9 | excellenciás urat éppen most expediálta ki az ajtón egy sustákkal!~ 6067 10| haza.~Kálmán arra a bölcs expediensre jött rá, hogy a süket úrral 6068 31| föllengés, versei ócsárolva, expozíciója abszurdummá torzítva, tragikuma 6069 2 | clarissime domine előtt amaz exsecrált gúnydalt ott a pincében? – 6070 22| helyzetek is. Rák bácsi extemporizál; a súgó ugyanazt teszi; 6071 20| egész világ ismeri, hát nem ez-e az igazi neve? Lássa ön, 6072 5 | Jeremiász…~– Ézsaiás!~– Ezaiász uramnak, hogy vagy adjanak 6073 2 | mondá el válaszát:~„An ki ezdeszti merdumán gurikht, szeres 6074 20| mégis irtózat ránézni.~Ezé a sziréné a szivárvány környezte 6075 4 | fényétől akármi gyémántot?~Aki ezekbe a szemekbe néz, rögtön megérti 6076 10| lehetett nyugodva afelől, hogy ezeken kívül a Tripartitumban nem 6077 20| a becsület maga. Óh, én ezekért a minden földi ragyogványt 6078 37| valamikor csak nem lesz Kálmán ezekhez a fatális komédiásokhoz 6079 4 | Énekek éneke, aztán Jerémiás,~Ezékjel, Dániel, majd megint Hoseás, ~ 6080 31| a munkája hemzsegni fog ezektől a hibáktól.~Bócza úr tökéletesen 6081 20| világon, csak ez az egy, ezének kell lenned; és ha az a 6082 27| el nem csapja, s minden ezentúli processzust a hadi törvényszéki 6083 3 | most önnek. Adjon Isten ezerannyit!~Ki tudja, hátha a többi 6084 2 | paprikásszalonna-bazár tulajdonosokig, ezerféle változataiban a leleményes 6085 35| valamit.~A két darab újdonatúj ezerforintos vörös bankjegyet összehajtogatva 6086 26| hogy az elsőnek az ára ezerkétszáz forint, a másiké kétszázötven; 6087 26| Villám-nak az árát mindenki előtt ezernyolcszáz forintra fogja mondani.~ 6088 3 | hogy ők bizony mennek haza, ezóta minden leves elfutott, megkozmásodott, 6089 23| virított javában; a bokrokat ezre a szentjánosbogaraknak lepte.~ 6090 14| a szomszédban állomásozó ezredek főtisztjei, vidám, mulatságos 6091 27| Lóháton megjártam Párizst ezredem élén; és Nápolyt és Szmolenszket. 6092 4 | olyan hangon, aminővel ezredet vezényelnek a concentrierung 6093 12| mert első waldhornista az ezrednél, ez pedig még csak úrfi 6094 14| díszkiadások, miknek ára ezrekbe megy; csupán fejedelmi könyvtárak 6095 33| csekély emberek százan, ezren, tízezren – hátha százezren?! – 6096 9 | Tudom. Annak a fölösleges ezresnek van valami története. Ha 6097 5 | állat. Nagy betűvel írd az Ézsaiást! Most vége van. Tégy felkiáltó 6098 5 | felhívására Cilike a maga ezüstcsengésű hangjával elénekli az ő 6099 46| Pesten vásárolt számára ezüstfogantyús, tükörablakos nagy utazóbatárt, 6100 6 | gyantázták a vonót, kivette az ezüsthúszast a zsebéből, s elkezdett 6101 13| Egyszer a hold ábrándos ezüstje dereng fölöttük, másszor 6102 11| kapucinusmajom, azután egy ezüstkígyó, meg egy geometra teknősbéka, 6103 33| diónyi ezüst gomb, tenyérnyi ezüstlánc volt a mentéjén, télire 6104 27| türkizes pisztolymarkolatok, ezüstnyelű handzsár kandikálnak elő. – 6105 14| osztályozással; a barna bőr, ezüstnyomású sarokkal a vallási tartalmú 6106 40| egy fekete felhő vonul el, ezüstszegélyű, s a távol Tisza kanyarulatai 6107 37| cukorsüteményeket tartó ezüsttálcát talapjáról leemelve, onnan 6108 1 | mértani ábrát: aláírva Q. F. D. – Mégsem volt jókedve.~– 6109 17| volt az opticum theatrum; fababák játszottak, s egy talián 6110 33| mely eddig majomkomédiával, fabábszínházakkal, bikaheccel, kutyaviadallal, 6111 1 | jól őrzött kerítésnek és fabakternak kályhába vándorlásra való 6112 25| ponyvaliteratúra számára fűzfaverseket fabrikál; s Angyal Bandit meg Brunczvik 6113 14| pater Demsus pedig egészen facér volt az esti órákban, amik 6114 2 | meg az összeégés ellen.”~„Factum! – szólt közbe a rektor. – 6115 20| őserdők egymásra omlott faderekain keresztül harsog tovább 6116 40| étere. A jóllét zsír és faggyú neki. Én szeretem azt a 6117 6 | hogy az ő redingótja is faggyúcseppet kapott, ezt a véletlent 6118 6 | rettenetes álmot, arról a faggyúcseppről a hátán.~A theátristák első 6119 6 | redingótján hátul végigcsepegett a faggyúgyertya; mert éppen kikereste azt 6120 34| Hála Istennek, nekünk van faggyúnk elég, nem szorultunk a levegőre.” – 6121 33| tiszta hideg idő volt; a fagy pompás járdát csinált a 6122 38| lélekvesztőn, később a jég hátán, fagyban, hóban, gyalog, éhezve, 6123 5 | ügyelve rá, hogy meg ne fagyjon az úton.~Odahaza pedig, 6124 2 | pályáját az emlékezetes fahídon a körülöttük tolongó népség 6125 3 | kedves öcsém Jenőy. Ezt már fáinabb papirosra írtam; mert asszonyságnak 6126 36| Bányaváry valódi őstípusa volt a fajának. Mesésen ragaszkodó és bámulatosan 6127 28| legyen úgy. Én a magunk faját oly életképesnek hiszem, 6128 9 | valamit: – mogyorót – a fáját.~Az ilyen pereket nemigen 6129 1 | magát, s a hazaérkező férj fájdalmában szörnyet halt. – Ez eseményről 6130 43| egészen magához tért volna. Fájdalmai megszűnnek, keble megmenekül 6131 43| teremtő ihletet, szerelme fájdalmainak boldog édességet; és aztán 6132 29| vele földi és földöntúli fájdalmakról.~Nem soká kellett várniuk. 6133 39| legszomorúbb benne, ami az én fájdalmam. Én azt eltűröm valahogy. 6134 35| ökleit és fogait; valami fájdalmas érzés akar kitörni testének 6135 24| igaztalanul mostoha hazát fájdalommal szeretni.~Milyen sokat kell 6136 36| szenvedett nő.~De nem zokogott a fájdalomtól, hanem az örömtől. „Kálmán, 6137 20| Tudta, hogy milyen nagyon fájhat az annak.~Akkor aztán odatérdelt 6138 42| valamennyi a „cucumis”- és „pepo”-fajhoz tartozó kopasz fej irgalom 6139 27| képzelte, hogy a hajszálai fájnak. Ez az úri mulatság mégis 6140 24| írni a matriculát az idegen fajoknál is: semmire sem fognak menni; 6141 10| akadt egy olyan tizedik fajta ember is, aki belefeküdt 6142 10| Kálmán is ehhez a tizedik fajtához tartozott.~Amint főnöke 6143 40| magamat s magamról az egész fajtámat. Legjobb műveim azok, amiket 6144 1 | a kemencében pattogott a fájuk. A nótákat is elfeledte 6145 39| költői ér kritikai aranyérré fajult el. Az irodalom grófjai 6146 40| Mózes-vesszejük a sziklából fakasztott, ma terhes gályákat hord.~ 6147 37| belőle, hogy akkor itthagyjam faképnél, s megszökjem tőle. Most 6148 45| olvasta a kőemlékeket, a kis fakereszteket; az is sokszor elment a 6149 2 | is végig; egész az utolsó fákig; ahol a nagy hajdúsági róna 6150 43| könny! Mit visznek ott a fáklyafénynél? A nemzet szállítja nagy 6151 40| zöld, sárga és veres levelű fáknak, vízesésnek, melyben meztelen 6152 20| komor fenyősötéthez. E törpe fákon hosszú sorban fehér gömbök 6153 24| stafétán utazni. Rázatta magát fakószekéren, kukoricaszár ülésen, egylovas 6154 21| puskákat felakasztották a fákra, s ki-ki leheveredett a 6155 28| műveltség, a liturgia, a fakultások nyelve; szószólónk a küldiplomáciában. 6156 27| frakkos külföldi nagyságok; falábos obsitos katonák, kik csoportokba 6157 27| egyszerű volt. Félölnyi vastag falait csak papírszőnyegek boríták, 6158 26| maga előtt, szőnyegezett falakkal, a falakon olajfestményekkel. 6159 34| adósságaiktól lehetne. Üres falaknak játszanak, pedig már megkapták 6160 4 | savanyú minden szoba, a falakról négyrét hámlik a mész; a 6161 41| egy tábor, de legalább egy falanx, mely bolond kedvét találja 6162 1 | Akárhányszor meglátott az iskola falára felmázolva veres krétával 6163 3 | elfogyott az utolsó befaló falásig; még a hozzá adott bor is, 6164 20| barátai, s amíg nekem van egy falatom, nekik is lett volna; – 6165 8 | kínlódik, attól egy alamizsna falattal megváltottad, vagy egy beteg 6166 39| emeletű ház, szűk folyosókkal, falépcsőkkel. A mostani és az akkori „ 6167 43| elhervadnak; megtalálsz a falevélben, mikor lehull; meghallasz 6168 7 | a látogatóit, s maga egy fali tükörnek fordult, s elkezdte 6169 3 | azzal elővett egy átalagot a faliszekrényből, amelyben már jóféle hegyaljai 6170 33| Margitszigetig nyúlt fel, mint egy falka vadlúd. Még most sem dróthíd 6171 39| egymással szemközt levő falkerítés, melyeknek kapui két urasági 6172 16| erre az utcára egy magas falkerítése volt, alacsony kijáró ajtóval. 6173 17| fecskendő, azzal koronként a falkerítésre felkapaszkodott ingyen publikumot 6174 5 | pipázik a folyosó alatt egy falócán heverészve, nem azért odakinn, 6175 18| bámult egy csoport nép, a falragasz közepét egy mázsákat emelgető 6176 40| rongyos töredéke, eltakarva új falragaszoktól. Milyen pusztaság ez!~Végigtámolyog 6177 18| szögletére mutatott, ahol nagy falragaszt bámult egy csoport nép, 6178 31| a parton, sötét mogorva falrakás, durván összerótt kövekből, 6179 9 | Eszerint ez a nyugtatvány egy falsum! Domine frater eszerint 6180 3 | cséplővel, hogy be ne menjenek a faluba, fel ne gyújtsák a községet. 6181 5 | mintha most jönne a szomszéd faluból.~– Ugyan hol a félpokolban 6182 3 | hálni.~– Hát hisz az az én falum. Éppen odaviszlek titeket 6183 20| két hónap alatt olyan új falut építtetett a leégettek számára, 6184 3 | megtéríti a kárt.~Hanem mikor a faluvégi csárdához elértek aztán 6185 28| vagyonos intelligencia a falvakon. Pesten a Kúria, Budán a 6186 2 | változataiban a leleményes fámának.~A kollégium kapui pedig 6187 32| melyben egy jó királyi familia jön elő; s helyre lett volna 6188 41| előtt, minő dicsőség érte a famíliáját.~A majoresco dobogó szívvel 6189 14| legyen.~A régimódi spiritus familiarisok nem segítenek ki többé. 6190 2 | mintha az abban lakó spiritus familiáristól kérné a tanácsot, hogy mit 6191 15| írásban is átnyújtotta a pater familiasnak. De sem római szóval, sem 6192 32| leírt egy rossz királyi familiát, egy hét múlva írt volna 6193 34| valamint a palikárok és a fanarioták nagy aggodalmat okoznak 6194 34| mint a bűnrészesség, mint a fanatizmus.~Tagjai annak ifjak és vének, 6195 16| több már a vaspánt, mint a fanemű, s a fedelén több a lyuk, 6196 9 | jeleneteket saját drámáihoz, fantasztikus alakokat: miket nagyon szégyenlene, 6197 27| tétova gondolatai, miket a hő fantázia lángjai nem lobognak át.~ 6198 36| alakokat, miket a költőnek csak fantáziája vezetett eléje; azok, akik 6199 10| tanácsolom: ne a lobbanékony ifjú fantáziájától engedje magát elragadtatni; 6200 16| szalonba képzelni; minden fantáziát fölülmúl.~– Tudni fogom 6201 42| elveszté, s éppen oly mértékben fanyalodott el attól a gondolattól, 6202 12| emberünk begombolja magát, fanyalogva válaszol, hogy a pénz most 6203 9 | feszületet úgy híja, hogy „a fanyelű szent”, ami elég csúnyaság 6204 12| zsiványt; kiböjtölte egy faodúba elbújva az altaji medvét, 6205 34| hozzá támaszkodó rongyos faquinnal; a hamvak alól kiásott Pompeji 6206 23| nyüzsög, mely gyomrának keres, fárad, küzd, csal, lop, hízelkedik: 6207 5 | Az egész év munkájából, fáradalmaiból, nélkülözéseiből te semmi 6208 40| nyomor, sem csalódások, sem fáradalom. Akarok szegény lenni és 6209 20| megpihenni?~– Óh én nem fáradok el soha.~S azzal anélkül, 6210 9 | módon fejezé ki Korcza úr fáradozásáért való háládatosságát, hogy 6211 26| kellett Biróczy jólelkű fáradozásaira várakoznia. A talány megoldása 6212 10| érdekében folyton azon kell fáradoznia, hogy a törvényszék elhatározását 6213 39| aminek felrakásában annyit fáradozott, saját öklének egy ütésétől 6214 4 | hordóból előmuzsikálásában fáradozzék; ellenben a vonó muzsikával, 6215 45| megtanult előtte. Mind hasztalan fáradság volt: azt se pénz, se harag, 6216 9 | Tehát öt napi hivatalos fáradságáért kapott öt szem mogyorót, 6217 13| hogy az neki igen nagy fáradságba kerül.~A hercegnő csókolásra 6218 7 | kisóhajtotta magát a nevetési fáradságból.~– Jaj, kedves uramöcsém, 6219 28| erőtők, lángeszetek; lassú fáradsággal sem tudtok hódítani, mert 6220 9 | hálálkodás közben, mint fáradsági díjt a patvarista számára.~ 6221 14| Önnél nem veszne kárba a fáradságom. – No, gondolja meg, monsieur 6222 12| folyóiratot megszerezhesse; ez fáradságos katonai munkája után, mikor 6223 13| Kálmán a grófnőt. A hölgyek fáradtak voltak, a fiatal jurátusoknak 6224 20| Zaránd megyében a maga híres faragó embereit, felküldte őket 6225 32| barátom, nem abból a fából van faragva: ott ön nem él meg. Maradjon 6226 13| archívumba, melynek ódon faragványú tölgyfa szekrényei az ős 6227 29| dolgozni, tüdőt, szívet fárasztani, beleélni magát idegen szenvedélyekbe, 6228 27| valamennyi törvénnyel foglalkozó farizeusok és írástudók, akiket ő most 6229 25| asszony, amiknek se füle, se farka – feddé őt Máté uram. – 6230 4 | hogy tegye hát már most farkasgúzsba. Ez ugyan jól kezdődik.~ 6231 10| mely Budára átvigye a Fehér Farkashoz.~Kálmán ismét egyedül maradt 6232 38| keresztül haza Budáig a fűtetlen farkasordítóba, s keresni az üres fiókot, 6233 5 | Annak a »g«-nek csinálj farkat, senki sem ismer rá, hogy 6234 34| A kormány híve olyan farkcsóváló.”~„A katona olyan gép.”~„ 6235 16| szegény hosszú sörényű, hosszú farkú mokány paripa; akivel hogy 6236 16| vagy a kocsit az árokba faroltatni, hát kénytelen utoljára 6237 24| nem sokat sóhajtozunk: a farsang meghozza a lakodalmat, s 6238 27| jövendő élvezetekről. Ennek a farsangnak még más örömei is lehetnek. 6239 24| lakodalmakat tartottak, lármás farsangot. Mikor bő esztendő volt, 6240 27| udvari bál volt tervezve a farsangra, s két hangverseny és műkedvelői 6241 39| pedig oly zárkózott, oly fásult – talán önhitt is?~Egyszer 6242 22| Előre volt az készítve egy fatálban, egy ökölnyi pázsitdarab, 6243 41| számított is; de a párizsi fatalitás miatt éppen az ellenkezője 6244 20| őserdőn át, ahol százados vén fatörzsek voltak keresztül-kasul düledezve. 6245 20| taposta emberi láb.~A ledűlt fatörzsön országgyűlést tartanak a 6246 4 | Következik sánta Biróczy fátuma.~Egy szép korán reggel ő 6247 5 | és készítse elő erre a fátumra, ami velem történt, hogy 6248 42| bízni. Abban az időben nagy fátumuk volt a leveleknek; a postán 6249 3 | mondá társainak, mikor fátumukat előtte elpanaszlák; – az 6250 35| ment; a víz alatt lappangó fatuskó kilyukasztá a fenekét, s 6251 23| düledezett góré volt az fatuskókból megalapítva s fenyőlombbal 6252 32| kócsagtollas turbánról hosszú fátyol függött alá, fénylő, csillámló 6253 46| hintó mélyébe vonta magát, s fátyolát háromszorosan vonta arca 6254 43| körülötte? Háromszínű zászlók, fátyollal bevonva. Kétfelől a két 6255 32| fogadja kölcsön tőlem a fátyolomnak felét: ön szörnyen pirul. 6256 12| gondolkozott most. Biróczy pedig faunarcának egész nyájasságával igyekezett 6257 6 | Körner „Zrínyijét”, Goethe „Faustját” színre alkalmazva, operákból „ 6258 24| de kétszerte pirosabb a fazékérlelő tűztől. Sára asszony mondá 6259 31| urakkal perlekedni, éhezni, fázni, küszködni Bányavárynak 6260 10| olvasni, akkor reszketett és fázott, mikor végigment rajta, 6261 31| magát rovátkáikban. Teteje fazsindelyes, sűrűn tarkázva újabb foldozásoktól. 6262 38| hóban, gyalog, éhezve, fázva, pirulva a szégyentől és 6263 16| megtudtam, hogy veszélyes „febris acolomannnicus”-ban szenved. 6264 4 | tollat az iratnak, végig feccsentette rajta a tintát, éppen úgy, 6265 37| feci: iste Bálvándy omne fecit. Ego nihil scio; iste Bálvándy 6266 31| jár, mosolyog, tréfásan fecseg velünk: akkor is ott leskelődnek-e 6267 22| a tömeg figyelme között fecsegni kezd, azt az egy embert 6268 33| nincs az elején kezdve. A fecske is a földön tanítja a fiait 6269 33| s amik, mint egy csoport fecskefészek az eresz alatt, képezték 6270 17| kád, abban volt egy kézi fecskendő, azzal koronként a falkerítésre 6271 16| azért akkor is be volna fecskendve tenyérnyi vastag sárral. 6272 3 | mind sárból vannak verve, fecskerakásból, látszik is a megvedlett 6273 5 | ifjú legény korában. Anyád feddi érte, hogy mondhat ilyet: 6274 16| vaspánt, mint a fanemű, s a fedelén több a lyuk, mint a bőr; 6275 29| fedett, egy bőrekhós, a többi fedetlen. Az utasok jól-rosszul elhelyezkedve 6276 2 | szívvel és szent borzadállyal fedezé fel előttem a legutóbbi 6277 9 | hogy azokon semmi gúnyt nem fedezhetett fel; hanem Korcza úrnak 6278 1 | ez most mindent fel fog fedezni.~– Kendtek itt nem ittak; 6279 11| magyarázatául fel kell fedeznünk, hogy Katinka és Kálmán 6280 3 | ha a titulus megint nem fedezte volna a belső ákombákot.~– 6281 9 | szája; ennyi kriminális bűnt fedezve fel magában.~Hanem akkor 6282 2 | bűnpalásttal eltakart bűnt fel nem feditek, s vasból öntött tagadással 6283 4 | aminek a szája le volt fedve egy szekérkerékkel; onnan 6284 24| nyomorúságot. Ott rendhez, fegyelemhez szoknak, s annál jobban 6285 14| talált rézkardok a magyarok fegyverei voltak?”~„Nem. A kvádok 6286 28| kérik kölcsön tudományunkat, fegyvereinket, államtanunkat, gazdászatunkat, 6287 14| szakértelemmel osztályozva, fegyverek, ékszerek, poharak, edények, 6288 21| monda Bálvándy. – Hol a fegyverem?~– Jó kézben van – felelt 6289 42| horvát határszélre ért, fegyveres határőrök fogták körül kocsiját, 6290 28| szellem és tudomány minden fegyverével; tollal, lelkesült szóval, 6291 1 | ősi ~Atyátoknak rozsdás fegyveri, köntössi. ~Mind nemes az, 6292 17| De a macska is fel volt fegyverkezve; alkalmasint kölykes volt; 6293 1 | divatból.~Végre az „ad arma!” – fegyverre!” – azt jelenti, hogy valahol 6294 2 | felelt neki. De ő is bírt e fegyverrel, s nem érzé magát legyőzetve.~ 6295 24| eszköz, ami az asszonyok fegyvertárát képezi.~A grófkisasszonynak 6296 23| fugit inermem.” (Engem fegyvertelent kikerül a farkas.) Inkább 6297 17| képviseli; ugyanazzal a fegyverzettel, amit jelenlegi utódai viselnek.~ 6298 15| magával semmi papirost. Fehérbe volt öltözve, elöl gyöngysorokkal 6299 4 | ez? Merre vannak? Béres, fehércseléd szaladt hetvenhétfelé kutyakeresni; 6300 5 | éven felül jár; a haja már fehéredik, de az arca még most is 6301 27| nekivörösödött már, s a szemei fehérén meglátszanak az erek.~De 6302 7 | bátorkodott tenni, hogy ne fehérítse már be jobban az arcát, 6303 5 | gerebeneztette, fonatta, szövette, fehéríttette. Gyönyörű sávolyos abroszok: 6304 4 | igyekezett elérni egy közelből fehérlő házat; az pedig egy homoki 6305 3 | megtéríteni. Tudom, hogy egy kis fehérnéműcskétek volt benne; az a legszükségesebb. 6306 5 | olyan nagyon.~Ruhádról, fehérneműdről más gondoskodik; akarják, 6307 5 | A többiek tapasztalt fehérnép voltak már, azok meghallhatták.~ 6308 24| Igaz, hogy tiszta volt, fehérre meszelve; nehéz diófa bútorokkal: 6309 42| pepo”-fajhoz tartozó kopasz fej irgalom nélkül áldozatul 6310 21| volna ön akkor olyan nagyon fejbe.~(De bár agyoncsaptam volna, 6311 44| keleti népeknél ez a tagadó fejcsóválás azt jelenti, hogy „jól van”.~ 6312 14| érmek között a híres Rákóczi fejedelemnek egy emlékpénze?”~„Itt van 6313 27| ismeré: jó katona volt. Fejedelméért ontotta vérét.~Kálmán nyilvánítá 6314 37| volna ebben az órában a fejéért egy fületlen gombot.~Egészen 6315 17| a köpönyeg alól két pár fejelés csizma látszik elő, nem 6316 7 | nagyasszony.~– Nagyon megfájdult a fejem.~– A te fejed? Hol?~– Itten 6317 26| járása nekem szeget üt a fejembe. Egész nap Korczával fiákereznek, 6318 38| nem szakadna az le: a ti fejeteket egy-egy csillag őrzi, mely 6319 35| szakácsának, Lábatlannak; holnap Fejetlent fog belőle csinálni rögtön.~ 6320 5 | növésnek indult orral, s a fejétől messze elálló hall-élet 6321 15| mivel megy ön magasra, a fejével-e vagy a lábával?”~Biróczy 6322 4 | név szerint, és azoknak fejezetei?~– Az ótestamentomi próféták?~– 6323 6 | Bálvándy személyének egy fejezetet kerekítenünk.~ 6324 10| per mentől előbb be legyen fejezve? S ez a harmadik mind a 6325 31| társaságtól, hogy hazamehessen; fejfájásról beszél. Talán úgy is van.~– 6326 7 | mikor audenciát ad, s egy fejfájós hölgy nem kapriciózabb.~ 6327 13| kék kabátban, s alázatos fejhajtással üdvözlé Kálmán barátunkat; 6328 33| kilencedik a lélektani fejleményt nem látja elég világosan; 6329 31| szempontjából ítélt meg. A nyelv fejlődésével lépést nem tartott, az új 6330 34| szelídebbek, a nemesebbek fejlődnek ki náluk, derült kedély, 6331 17| körülvett kert van, melyben fejős kecskék legelésznek. Valami 6332 1 | válaszadásra:~– Az exegeticát fejtegetjük. A kánai menyegző a textus.~– 6333 13| Kálmán szokatlan erélyt fejtett ki: Biróczy nagy bámulatára.~– 6334 20| maradnak; hogy akiknek a fejük olyan magasan van, azoknak 6335 12| szóért vagy pénzzel, vagy a fejükön keresztül röpített golyóval.~ 6336 34| szolgáltak rá, érzik annak súlyát fejükre ereszkedni. A nyomorultak! 6337 10| bűnös. De eközben itt jön a fejünkre a harmadik. A legjobban 6338 23| kisebbik baj; de nagyobb fejvakarás az, hogy hol játsszunk. 6339 31| leírni, azt kiigazította „feketé”-re; a „barát” szót, minthogy 6340 1 | gúnyköltemény, melyben a feketebankós gazdálkodás van kegyetlenül 6341 9 | hernyóbáb hüvelyéből, s a feketekávé és pipa mellett átalakul 6342 33| pipákat hozott elő a mester a feketekávéhoz, Cilike engedelmével, aki 6343 40| kiváltom; s Kálmán úrnak feketekávéja legyen minden ebéd után; 6344 40| úr paripáinak Kálmán úr feketekávéjával semmi összeköttetése. Hanem 6345 21| voltak: Katinka festett neki feketéket. És mentől több arc jelent 6346 47| üdvleldébe! Mi hullámzik oly feketén végig e palotasor között? 6347 37| vörösön, akkor átment vele a feketére, ott megint négyszer egymás 6348 12| verekedni, vagy a „Saukopfnál” feketerigókat fogni.~– Nem szeretek falun, 6349 7 | napirendje, akkor meg éppen fékezhetetlen.~Jön valami szomorújátékban 6350 35| sajnálatra méltó barátja fekhelyénél; sáros csizmái tudatják 6351 24| földből, nem ismer puhább fekhelyet a földnél, s nem tanult 6352 26| elhoztál; szemlére vette fekhelyét: „hát csak egy pokróccal 6353 23| telt világunk.~Erdő mélyén fekhelyünk, ~Hold a napvilágunk.~A 6354 39| fölébredek, s akkor aztán hiába fekszem le magamat, jobb ha felöltözöm 6355 23| sast a fészkéből, s magunk fekszünk abba.~Ez az indítvány kisebbségben 6356 2 | elöljáróság jelenlétében féktelenkedtünk, sőt egy tiszteletreméltó 6357 18| a Fehér Hajóba, s le is fekteté szépen.~Berti aludt kilenc 6358 44| a másik két tenyere közé fekteti: „Szálem!”~Ekkor mégis bátorkodott 6359 34| bélpoklosan a szemétdombra fektetik: a bukás, a megszégyenülés 6360 35| két tenyerét két térdére fektetve, s bámult maga elé mereven. 6361 37| birtokaihoz, mik három megyében feküdtek, igen sok adóssága is volt: 6362 24| a kedve.~Minden ülő- és fekvőhely fehér gyolccsal bevonva. 6363 24| ég alatt. Az az én rendes fekvőhelyem. Nem alszom én ágyban, amíg 6364 13| arra a tárgyra, hogy nem fél-e a grófnő az alföldi pusztákon 6365 28| elfogadnia harcot óriási feladataival. Én tudom, hogy ébredésünkkel 6366 21| valaki is segít neki ebben a feladatban. Egyszer csak az előre haladt 6367 15| figyelemmel felelt meg a feladatnak, mely sokoldalú tehetségéről 6368 42| tovább; siessen boldog lenni, feladatta rá az előbbi ruháit, feltetette 6369 9 | valami idegen meghallani, még feladnak, még becsuknak érte mind 6370 36| borral meg mer még kínálni, feladom a policájnak, mint méregkeverőt: 6371 14| diadal, midőn a tanítvány a feladott penzumot egy szó hiba nélkül 6372 37| ellátva; azok Béni bácsira feladták a felső kabátját, fejébe 6373 5 | úrficskát, azon mnemotechnikai feladványt tűzte ki eléje, hogy „hányszor 6374 40| adogatná le a kamarában felaggatott csizmákat az öreg szolgálónak, 6375 34| díszszobába, ahová őket felaggatta, még Béninek is csak az 6376 40| ötven pár készen a kamrában felaggatva, azokkal lerándulok Szolnokba; 6377 21| amazonnal. Sőt a hercegnő maga felajánlotta az utazó lábzsákot ideiglenes 6378 40| azokat a képeket ő aztán felakasztatja egy húsfüstölő kürtőjébe, 6379 37| ő nem állja ki tovább, ő felakasztja magát. Ezeket a leveleket 6380 21| asszonysággal együtt. A puskákat felakasztották a fákra, s ki-ki leheveredett 6381 10| el. Ahogy egy princesszt feláldoznak országos tekinteteknek, 6382 42| elszántan truppja jóvoltáért feláldozni hősleg életét. Szerencsére 6383 21| ajkára, milyen volt az, amit feláldozott.~Azután kivett a zsebéből 6384 44| És azután Tseresnyés uram felállítá a sír elé a márványkockát, 6385 1 | a neve, aki a kollégium felállításakor Debrecenben legelső szubskribált. 6386 20| javában folyik a statutió, felálljon protestálni.~– Mi jogon?~– 6387 25| hivatva lesz az ünnepélyt felavatni, száz arany jutalom van 6388 37| Korcza úr egyet rántott a félbajuszán.~– „Nesze semmi: fogd meg 6389 9 | rabolták.~Akkor aztán szaladt a félbehagyott információt folytatni.~Amint 6390 13| mintha hívnák vissza a félbeszakadt álmot.~Hanem a hercegnő 6391 11| nem sikerült a felolvasót félbeszakítania, végre gyöngéd, könyörgő 6392 4 | magántanulmány útján elvégezzük a félbeszakított jogi tudományokat, s ha 6393 35| a kávés rekesze, melyben felbodrozott hajú fiatal kisasszony ült, 6394 19| ebédnek vége volt, az asztal felbomlott; mindenki sietett őnagyságának, 6395 8 | tart a kezében, hanem egy felbontott levelet. A nagyasszony arca, 6396 17| egy ághoz lapulva, csak a felborzadt farkát csóválta tigris módra.~ 6397 15| közül; fehér haját elöl felborzolá kezével; azután felállt 6398 25| csak nagy későn fognak útra felcihelődni. Nem is várt Kálmán a kávés 6399 3 | egész gyülekezet felállt, felcihelődött, hogy ők bizony mennek haza, 6400 38| vékony brünell cipők (a gumi félcipők még akkor nem voltak feltalálva), 6401 37| lépcsőkön, lábai posztó félcipőkbe dugva, nyakára széles nagykendő 6402 4 | primadonnába, s mindjárt felcsapott primo amorosónak. A Bálvándynak 6403 39| meggyőződött róla, hogy Jenőy felcsapta a kalapját a fejére és elhagyta 6404 13| hintónak hátulja, teteje felcsatolt bőröndökkel, dobozokkal 6405 31| talált, azt kitörölte s felcserélte a hozzá legközelebb hasonló 6406 42| embere volt neki! Egyszerre felderült az arca. Nevetett, mint 6407 17| hogy a bika legázolt és feldöfött valami hat vagy hét embert. 6408 1 | az egyik diák a poharával feldöntötte a gyertyát, s sötétben maradtak. 6409 35| alakok, vad indulatoktól feldúlt arcokkal, öngyilkos tekintetű 6410 19| jogcím elfogyott, akkor a felebaráti szeretet diktálta reá azt 6411 24| kinyaralásra, kitelelésre s felébe hagyták nála, még meg is 6412 1 | gondolat! E század első felében egy ilyen blasphemiát versbe 6413 36| mikor kialudtam magamat s felébredtem, természetesen egy szóval 6414 8 | mikor már lefeküdt, akkor is felébreszté egy-egy kocsmából hazatérő 6415 39| meghódítani a gúnyolódó közönyt, felébreszteni egy alvó országot; akiért 6416 5 | mosolygó arc elődbe áll ~S feléd nyájasan integet.~Nem más 6417 4 | capitulationalis föltételei, hogy feledékenységbe ne menjenek. Tehát:~„1-mo. 6418 20| keserű érzése. Ez a nap is feledhetetlen lesz előttem örökké. Hanem 6419 42| letartóztatásért. Azt nem feledhette el, mert az egész fordulat 6420 13| szabad! A parányi nyitva feledt ajk valamit látszott suttogni 6421 37| Bálvándyval.~Biróczy azonban feléje sem ment Jenőynének Párizsból 6422 33| lélek volt, mely könnyen felejt, könnyen emelkedik. Ma kész 6423 1 | az utókorral el kellett felejtetni; amire rá kellett fogni: 6424 5 | ételeidet az asztalon; nem felejtették még el, hogy mit szerettél 6425 39| ismerted azt az embert, aki ama felejthetetlen napon, ott a havasi csúcson, 6426 20| megszerette, az önt el nem felejtheti soha: az meg fogja önt tartani, 6427 14| csuklanak el térdei, hogy felejti el mindazt, amit tud, hogy 6428 21| látszott, mintha egyenesen feléjük tartana.~Valaki rálőtt a 6429 20| nyugvóhelyet ad, azt úgy felékesíti nefelejccsel, sötétkék csengettyűvirággal, 6430 10| válóper feladata, hogy a feleket elválasszák?~– Hohohó! De 6431 36| egyik vége meg van hasadva. Felelék rá: jól van”. Azután iszonyú 6432 31| figyel e mű minden szavára. Félelem-e az, bámulat-e az, mely arcát 6433 39| túlterhelt szívéből.~Óh, milyen félelemgerjesztő zokogás volt az!~Egyszerre 6434 28| sírásótok lenni nem akarok. Félelemmel tekintem újítástok minden 6435 2 | hatóság. Ez is elég ok ugyan a félelemre. S nem tagadhatom el, hogy 6436 42| hangolva az érzéktompító félelemtől, mely a dögvész árnyában 6437 20| nem is hagyott neki időt a felelésre: tovább kérdezett.~– Bántotta 6438 20| is elhagyott nemzet újra felélesztésének munkájába kezdünk: tollal, 6439 25| volt megelégedve Kálmán feleleteivel.~– Valld meg, pajtás, hogy 6440 10| krétanyelven. A kérdések és feleletek lassanként megtöltötték 6441 33| oldalba, hogy elég volt feleletnek. Messze elmehettem, amíg 6442 2 | Nem zavartál meg a tatár felelettel. Mondásod tatárul ezt jelenti: „ 6443 4 | nálam.~Kálmán húzódozott a felelettől.~– Kitaláljam? Ez abból 6444 1 | világít közjóra. Akkor aztán felelevenednek az élcek, néha gorombák 6445 24| előbb gondolkodott, hogy feleljen-e.~– Édesapámat keresik?~– 6446 37| Béni bácsinak ez alapos félelmén, s el lett határozva, hogy 6447 46| paripák? – kérdé húzódozva a félelmetes bárkától.~– Kiszti hand, 6448 37| csinálni a bohó fiúból, örökös félelmével, gyámoltalan naivságával, 6449 35| fájna szavaidra tagadólag felelnem; de kénytelen volnék vele. 6450 21| amiért máskor tenyerükkel felelnének vissza. Itt pedig mindenki 6451 13| intéztetett, mikre meg kellett felelnie.~Mindenki latinul beszélt 6452 21| kürtszavára minden oldalról feleltek vissza a kürtök, a völgyből, 6453 29| apróság.~– Hanem még nem feleltél a kérdésemre – szólt Bányaváry. – 6454 35| beülteti Béni urat. Én nem feleltem rá többet semmit, a fülemre 6455 20| Fordítsa vissza az arcát felém, kérem, ha nem sajnálja. 6456 35| ordíták kacagva a korhelyek, s felemelék őt székestül a levegőbe.~ 6457 5 | egy ujjamat sem nyújtom a felemelésedre. – Most tedd, amit akarsz; 6458 23| vezetlek. Mi hárman együtt vagy felemeljük magunkhoz ezt a földet, 6459 20| s szájába kapta azt és felemelkedett vele, mintha dicsekednék, 6460 25| művelt közönség nézi őket, felemelkednek egy ranggal, s lesznek művészek, 6461 22| férfi és nő; kik a függöny felemelkedtével rákezdik azt a szívgyújtogató 6462 2 | ez „lesz” írva – folytatá felemelt hangon Jenőy –, hogy amidőn 6463 10| hogy itt a két perlekedő félen kívül még egy harmadik titkos 6464 3 | szörnyen, csak egy kicsit felengesztelem egy kis vízzel a tintát 6465 21| futott el a medve?~– Erre felénk ni.~Aszályi menten át is 6466 9 | megkísérti, hogyan lehetne felényi ajtónyitáson beférni, mint 6467 2 | ismét felhúzták az újon felépült toronyba, nagy szomorodva 6468 23| Dél volt, mire a csúcsra felértek.~Istenek számára való látvány 6469 31| való, nem színésznek, a feleségében pedig nincs semmi szenvedély. – 6470 40| Wasztli? Hisz azt kidobja a feleséged a szobából.~– Hát hiszen 6471 35| választottál, s aztán vezesd haza a feleségéhez, s aztán élj velük boldogul.~– 6472 46| pompával szállítsam haza a feleségemet. Én ezzel mind a bírói ítéletnél 6473 9 | vettem észre, csak mikor a feleségemmel megvizsgáltuk a vett birtokot. 6474 3 | mert asszonyságnak szól. A feleségemnek. Igen fáin asszony. Nyáron 6475 20| elkezdett kérdezősködni feleségéről, gyermekeiről, egész pereputtyát 6476 20| eltegye. A meghívott vendégek feleségestől, kisasszonyostul fognak 6477 42| az emlékezetes határnapon feleségestül átmehet Pestre; dacára Kálmán 6478 18| neki, hogy amint elválik feleségétől, mindjárt őtet veszi el; 6479 41| elfeledtetni Kálmánt, mint saját feleségével; hát ez bizony elég nagy 6480 24| grófkisasszonyt kap az feleségül.” Én mondom azt; – igaz 6481 10| lehetett. S amint ügyvédnek felesküdött, az apróbb pereit ráruházta; 6482 24| mutatva. – Ő a királyi tábla felesküdt jegyzője. Tessék bejönni 6483 20| már látta, hogy oltalma felesleges; a vadállat nem jön támadni: 6484 31| egész légiója örömünnepez felette. Ezt érezte ő maga, ezt 6485 41| mer majd a lapjára a jövő félévben előfizetni: hátha a két 6486 39| van már békülve saját jobb felével, hogy Cilikét boldoggá tette, 6487 26| belső fiókjában találod félévre való jövedelmedet. Az iváni 6488 37| öreg úr maga nem fog is felfáradni Bécsbe a menyegzőre, de 6489 1 | végig a hátuk. Az ilyen felfedezések megpróbálják még a legerősebb 6490 2 | határozott elutasítása minden felfedezésnek, vasba öntött válaszadás 6491 3 | Csollán Berti dühödt lett e felfedezésre, agyon akarta lőni a pallért, 6492 40| esztendei zárszámadáskor azzal a felfedezéssel lepte meg a nyomdász, hogy 6493 6 | levetkőzéskor azt a gyászos felfedezést tette, hogy a redingótján 6494 24| fényűzési tárgy nem volt felfedezhető. Semmi képek. Itt a második 6495 27| jelenlevő hajóskapitány felfedezi, hogy angolul van.~A török 6496 9 | veszedelmes nagy bankókat, a felfedező hevreka hangján kiálthatá:~– 6497 40| szerencsésebb Magellán már felfedezte a Fidzsi-szigetet, s Wasztl 6498 36| írói tantième még nem volt felfedezve.~Hogy létrejött e mítoszi 6499 2 | sem volt rávehető, hogy felfedezze, hová rejtétek el e krónikát? 6500 1 | rózsa,~Ha megsértett szíve a felfegyverkezett ~Nemes elszántsággal azért 6501 40| egy másfélöles vászonra felfér, amire valaki nem sajnált 6502 37| ma kipödörve, sem a haja felfodorítva; hanem amidőn meglátta Béni 6503 21| mauvais genre, élcekért felförmedni! A vadásztársaságban minden 6504 4 | Nagy prókátor lesz belőled, felfogadlak patvaristának, ott a széked.~ 6505 24| neveti, megharagudott, s felfogadott nyolc talyigást s felrakatta 6506 32| nagyot nevetett Korcza úr felfogásán.~– Hát most aztán mit fog 6507 10| egyszer!~– Nekem egészen más felfogásom van erről.~– Igazán?~– Én 6508 13| nagy bölcsességgel és éles felfogással.~Kálmán azt érzé, hogy forog 6509 10| magasztos, lovagias, angyali felfogást.~Ezt a nőt, ki oly szép, 6510 35| bámult maga elé mereven. Felfoghatatlan rémségű gondolat volt az 6511 20| e látvány minden érzéket felfokozott.~Ahelyett Katinka élcelni 6512 43| utolsó óráig; minden éraékét felfokozza, lelkét megszépíti; gondolatainak 6513 39| nem tanácsolnál még? Hogy felfokozzam ennek az asszonynak a gyönyörét 6514 4 | de megfordítva. – S azzal felfordítva az írást, olvasá el principálisának 6515 5 | kis csupor~Még hamarább felforr, ~Nem csoda hát,~Ha a kis 6516 14| képes volt tenni: az ellen felforrott nemes haragja.~ 6517 40| ember!~Tseresnyés uramban felforrt a harag e hármas szemtelenségre.~– 6518 37| leszek.~A nagyasszony is felfortyant erre a szóra.~– Akkor keresek 6519 9 | tetszik; a haját szépen felfriziroztatni, délben az ebédhez rendesen 6520 42| hintenek, s Aszályit úgy felfüstölik rajta, mint valami kassai 6521 20| egy mohos követ, melyet a felfutó alkekengi koszorúz meg, 6522 41| eleinte; aztán kezdett nagyon felfuvalkodni arra a gondolatra, hogy 6523 33| gyomrának élő haspókot, a felfuvalkodott földesurat, a renyhe parasztot, 6524 3 | divat után kapkodásukat, felfuvalkodottságukat, hiú rangvágyukat, dobzódásukat; 6525 22| tartani egész a függöny felgördültéig, hogy vendégeinek egyike 6526 45| protestáns lelkész ugyan már felgyógyult; de Jenőy Kálmán temetéséről 6527 17| más; utoljára Wasztl, a felgyürkőzött mészároslegény úgy hajította 6528 20| hogy egy szeles éjszakán felgyújtatta Kordicát, s a rongyos házak 6529 16| visszaszalajtom Gödénylakra, vagy felgyújtom Pesten a „Két Kecskét” s 6530 5 | magában, hogy a tüzes taplóval felgyújtsa a kendert, amit most az 6531 1 | a budai országgyűlésen a felgyűlt nemesi bandériumok előtt, 6532 5 | főtiszteletes professzor, rögtőn felgyűri az övébe a reverendája szárnyát, 6533 17| türelmetlenkedék a publikum, egy felgyűrt ingujjú mészároslegény ütögette 6534 18| lobogós borjúszájú ingszárat felgyűrte a válláig. Berti csak nézte, 6535 28| unokáitok rongyban fognak járni. Felháborítjátok az alvó kedélyeket, szabadság 6536 5 | Hajh, ez a levél nagyon felháborította Jenőyné kedélyét. Hanem 6537 41| nagy volt azután a család felháborodása, midőn a válóper lejártával 6538 20| kettőnk között?~Kálmán e szóra felháborodottan akart felkelni helyéről.~ 6539 37| Ha pedig Kálmán unokám felhagyna azon baráti viszonnyal, 6540 35| szerint, ha megígérem, hogy felhagyok azzal a bolondsággal, hogy 6541 42| család iránti bosszú volt, felhangolva mindennapi érzéki vágyaktól; 6542 28| lovakkal a víz ellenében; idáig felhangzik a fullajtárok gyihögetése, 6543 20| sziklafaltól nem tört fel idáig, ha felhangzott is, a zuhatag örök moraja 6544 23| villámot, a fejeiket dacosan felhányó fenyőóriásokat. Néha nagyon 6545 25| ezt az időt mégis csak felhasználhatnád arra, hogy a Pegazusról 6546 27| Magyarországgal.~Sátory őrnagy felhasználja e hosszú pauzát, hogy beszédbe 6547 32| előadásainak gyakorta szoktak felhasználni. Abból könnyen lehetne színpad. 6548 28| okozza – szólt közbe Kálmán, felhasználva a szünetet, melyet a nádor 6549 33| kielégíthesse, nem kap enni. Felhatalmazza Kálmánt, hogy a levelét