| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Jókai Mór Eppur si muove – És mégis mozog a föld IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
Part
9557 36| színműveit előadjuk. Te eddig azt hitted, hogy e fölösleg elkártyázni 9558 1 | Pullusnak” neveztetik a más hitű iskolában járó diák; míg „ 9559 3 | ahogy illik, a gyerekek a hiuban fenn, miként valami karzaton.~ 9560 42| közel lehetnek egymáshoz.~Hiúsága azt hízelgé fülébe, hogy 9561 40| erkölcsöt, asszonyi és férfiúi hiúságot s a pongyola irályt meghonosítani 9562 5 | kimondani. Az asztalhoz nem hív senki; szégyenszemmel sompolyogsz 9563 2 | ellenőr) szava belépésre hívá fel a vádlottakat: a tizenegyedik 9564 33| rengeteg ősi erényeket, a mai hivalkodó, haszontalankodó korban? 9565 32| kérem az első bíróságot hivatalából elcsapatni!?~– Én bizonyosan 9566 3 | Barkó Pali már fungált e hivatalban egyszer; de ha nem fungált 9567 4 | jó lesz megismerkedni a hivatalbeli kötelességekkel – monda 9568 4 | szép tehetségei vannak e hivatalhoz, he?~– Nincsenek uram – 9569 27| ember, sem felfelé haladó hivatalnok, sem irigyelt udvarló. Ez 9570 29| mint Pest; a várban magyar hivatalnokok családjai laktak, a Tabán 9571 14| sainte alliance-a, pártok, hivatalnoksereg, titkos társulatok, ligák, 9572 40| családi boldogságom, előkelő hivatalom, körülem pompa, előttem 9573 32| mennykő. Már be is adtam a hivatalomról lemondásomat.~– Ah! – szólt, 9574 31| leköszönését a fényes udvari hivatalról.~Még jóformán el sem végezte 9575 41| egyező jegyzők, egy csomó hivatalvadász fiatalember, talán egy kis 9576 20| mondta azt önnek, hogy én e hivatásának útjában állok? Szólt ön 9577 25| érezni szívtelen, melynek hivatásáról fogalma sincs, mely bukfencet 9578 41| apróra megtörésében találja hivatását; ki, amint ellenfele megszólal, 9579 21| meg kell nyugodni abban a hivatásban, hogy a szép asszony ne 9580 29| kocsmaszobában. Ez vele jár a hivatással.~Kálmán nem akarta őket „ 9581 3 | fiúknak tetszett az ajánlat. Hivatásukba vág. Már az első éves filozófus 9582 42| ellen.~Bányaváry megkísérté hivatkozni a négy nap előtti barátságra; 9583 42| protestált, nemesi levelére hivatkozott; mind nem használt semmit. 9584 10| dobbant a szíve, amint a hívatlan látogatót megpillantá.~Katinka 9585 1 | egyéniségek, akik a tűzoltásra hivatott tanuló ifjúságot kerteken 9586 6 | a redingóthoz kapni, azt hivé, hogy csak álmodta azt a 9587 3 | iskolából: jó lesz ez az én híveimnek; holnap prédikálni fogtok 9588 3 | Gödénylakot Gödénylakon.” Ami a hívekre nagy benyomást látszott 9589 42| őszintén: ő nekem egyedül hívem.”~Aszályinak a szeme elmeredt 9590 3 | jelen soraimmal neked az én hívemet, Biróczy Sándort, a bivalfejűt; 9591 13| oly csihéssé tette; ámde hívhatnák a grófnőt akár Medusának 9592 36| csak bliktri.~– No, hát hívj rá publikumot.~Bányaváry 9593 33| rám bízta, hogy téged is hívjalak meg, mert főleg a te tiszteletedre 9594 1 | phaenomenonnak. Spirité! Hívjátok ide a csaplárost.~Nagy uram 9595 4 | mellét, mintha birkózni hívná a világot; kidülledt szemei 9596 13| ismét lecsukódtak, mintha hívnák vissza a félbeszakadt álmot.~ 9597 39| maradni.~Cilike ismét a hívő nő volt, s ő maga biztatta 9598 10| az idő, Jutka asszony már hívogatta az urakat vacsorálni.~Kálmánt 9599 5 | szerelmes legyen beléd. Hívott vendég vagy minden lányos 9600 40| paradicsomban, ahová te hívsz, meg kellene őrülnöm. Hogy 9601 4 | is nagy csendesség volt. Hívta a kutyákat, de egy sem jött 9602 41| bennünket hívni délre.~– Hívtalak ám „délre”, de nem „ebédre”. 9603 43| Elvitték katonának Galíciába. Hívtuk haza ebben a nagy zűrzavarban; 9604 20| fogadni, azt eltitkolni és hízelegni kínzójának – soha ki nem 9605 42| lehetnek egymáshoz.~Hiúsága azt hízelgé fülébe, hogy az elválásra 9606 31| féltékenyből, aki gyilkol, vagy a hízelgőből, aki csábít? Hogy állítna 9607 31| sem fog neki orcátlanabb hízelkedéseket szemébe mondogatni, mint 9608 10| szidod, akár válogatott hízelkedésekkel traktálsz, az énnekem mindegy. 9609 42| nyelven értvén, a legfinomabb hízelkedésnek vett.~Tehát Katinka unta 9610 25| hogy még a jó Istennek se hízelkedjék.~– Hanem…~Most következett 9611 9 | Egyszerű köszönet. Nem tudott hízelkedni.~S valami titkolnivalója 9612 12| mindig szólítani, gyöngéd hízelkedő szóval.~Most is megszólította. – 9613 34| szereti, meg is eszi, meg is hízik tőle; minden embernek a 9614 31| egyedül télen van szép járdája hóból, mint a város többi részének.~ 9615 37| a nagyasszonynak abban a hóbortjában segítségére lenni, hogy 9616 24| néhol egy-egy kezdetleges hodály a birkák számára.~Ez a grófok 9617 3 | hosszú házak, színek és hodályok, s azok közül egy kiemelkedő 9618 6 | színházba el ne menjenek.~Hódítás volt az, minden hazafiúi 9619 5 | sárgulnak az irigységtől hódításaid miatt: az ifjabbak bálványoznak. 9620 8 | ország másik szögletébe, új hódításokat tenni.~Az utolsó előadás 9621 14| is igen szívesen: s ami a hódítást illeti, az tökéletes lesz, 9622 14| szólóra, szerecsen; hadd hódítom meg vele a világot – hencegett 9623 9 | a molnár, hanem Tóth, a hódmezővásárhelyi compossessor!~Korcza úr 9624 20| kunyhók. Azoknak a lakói a hódok. Ezek a bölcs vízi építészek. 9625 37| előttük ragyogni, és meg nem hódol nekik. Ő az ideál. Szép, 9626 21| gavallér is. Bók a hölgyeknek, hódolat az eszmény iránt, tisztelete 9627 8 | alluvialis rétegeiben elrejtett hódolatát; de íme, tél van.~Voltak 9628 28| Kálmánnak folyamodványát.~Kálmán hódolatteljesen hajtá meg magát, halkan 9629 33| abban a nyelvújításnak hódolt, ebben az ősi hagyományt 9630 7 | folyvást udvarol minden szép hölgyarcnak a parterre-en.~És mindez 9631 43| ablakai, erkélyei tele bűbájos hölgyarcokkal. Mi hull? Eső? Nem: könny! 9632 27| ki-ki a maga bálványozott hölgye nevéért. Csak karmantyúra. 9633 28| nagy embereké, sem szép hölgyeké. Nagy könyvszekrények álltak 9634 21| háttal fordulva kell lennie a hölgyekhez, s egészen Kálmánnak engedte 9635 9 | óvja magát a csábító szép hölgyektől. Hány óvja magát aztán? 9636 12| olvashasson fel valamit a maga hölgyének.~S eközben tapasztalá, hogy 9637 22| még este sorba vették a hölgyes házakat, s Bunkó bandájával 9638 31| kritikustól kezdve a szerető hölgyig! Ez acéllá edzette lelkét.~ 9639 21| ilyen furcsán földíszítve: a hölgykoszorú annál hangosabb hahotával 9640 10| vádiratot, s kérdőleg nézett a hölgyre. Tán véleményét várta.~– 9641 20| rajta? – kérdé Kálmán a hölgytől. Neki vízmentes vadászcsizmái 9642 20| várt reá.~A medve egy ijedt hördülést hallatott, s egyszerre megtorpant. 9643 27| néprománcokat a székely juhászról, a Hófehérkéről, s megmutatta neki a fekete 9644 27| s majd a beköszöntő tél hófelhőinek fehér éj-pilléi szállongnak 9645 12| hogy az kemény volt; ha hófuvat eltemette, nem mondja, hogy 9646 24| visszaforduljunk mindjárt.~– Hogyhogy?~– Sehol sincsen szállás 9647 5 | minden úrnő tudakozódtat hogyléted felől. Apád fejét csóválja: „ 9648 43| őket tudósítsa aztán Kálmán hogylétéről, és a szolgálónak, hogy 9649 2 | életpályájából kiveretést, hogysem árulója legyen az ereklyének. „ 9650 37| igen jól mulatott egész Hohenstadtig a grófnő, ahol éjszakára 9651 10| a feleket elválasszák?~– Hohohó! De nem ám. Az a feladata 9652 4 | sort a nagyanyjának. Ne hőköljön vissza. Nem vagyok én Csollán 9653 21| lövést, csak egy kicsit hátra hőkölt tőle.~„Fel a fára; fel a 9654 20| bennük, mint a holdkóros a holdban. Óh, engem ez az emlék még 9655 12| konyhapénzzel, amit akart.~Kálmán holdjává szegődött a ragyogó csillagnak; 9656 20| Úgy laktam bennük, mint a holdkóros a holdban. Óh, engem ez 9657 1 | Pecsétet üt olyat rája, ~Mint a holdnak karimája, ~Nincsen abban 9658 10| birtoka rámegy negyvenezer holdra. Ez a két úr, hogy roppant 9659 35| hamar megadta magát, s vörös holdudvart kerített maga körül. A terem 9660 39| vele a gitárját, s indult a holdvilágos utcának nehéz szívvel.~Mégiscsak 9661 22| háttérben egy festett havas, hólepte várorommal, elöl jégcsapos 9662 12| kihívják: ott vár reá egy hollandi vagy belgiumi bankár. Panaszkodik 9663 40| németalföldi iskola, nagy hollandus sipkás Magdolnák és pulideres 9664 12| számítások után megegyezik a hollandussal, hogy egypár milliót elfogad 9665 1 | el nem árulni a krónika hollétét. Ha egy eltávozott a kollégiumból, 9666 35| volt ugyan sok mindenféle holmija, amit eladhatott, fiatalemberek 9667 31| megírjam a bírálatot, hogy a holnapi lapban megjelenhessen.~– 9668 24| Kérdésben a felelet.~– De csak holnapig itt maradhatok talán?~– 9669 24| nem biztattak senkit, hogy holnapnál hamarább valami praktikábilis 9670 7 | másik azt mondja, én vagyok „Holoferno Vitelezzo”, hanem rosszul 9671 1 | amit Pálffy Antal grófnak holta napjáig kellett nyakán viselnie, 9672 30| rongyaiban nem ismert rá, és holtáig nem mondta meg neki, hogy 9673 9 | privilégiumok nyelve; a holtak és az örökké élők nyelve: 9674 25| olvas. A minden élőknek és holtaknak ura. Nem az „Úr”; hanem 9675 32| Akárhogy érzesz irántam, én holtomig szeretni és áldani foglak.”~ 9676 20| hova menekülni. A rusznyák holtrészegen alszik. Egyedül vagyunk. 9677 1 | abból állt, hogy Borcsay holtrészegnek tettetve magát, eléje ment 9678 44| nem mondtak neki semmit. Holttenger volt a fejében.~Egyszer 9679 35| nekiiramodott vele, de nem Holubárnak, hanem saját hajléka ajtajának, 9680 39| megteszi egy kétkrajcáros hólyaghúzó tapasz, s a fickó mint vitéz 9681 14| neve: Fringia”~„Ezt a szép hólyagos billikomot ki készítette 9682 17| is csak kétszáz forint a homagiuma, ha valaki megöli. Parasztgyilkolásért 9683 29| Kálmán úgy iparkodott az éj homályában elvágtatni észrevétlenül 9684 3 | szószékbe, alig látszott ki a hombárból, de tartott azért egy hosszú 9685 37| soha többé nem látná őtet Homburg. Egyszer meg aztán azt a 9686 37| van.~– De én most éppen Homburgba megyek.~Béni bácsi csak 9687 37| ösztökélte, hogy Bálvándyékkal a homburgi fürdőt is útba ejtse; de 9688 2 | orientalista, jurista, exegeta és homileta; egyszóval: polihisztor! 9689 3 | egy ünnepi beszédet kellő homiletikával előadni.~Ez ellen tehát 9690 1 | aztán a szép sima domború homlok kiegyezteti az ellentéteket, 9691 11| monda Korcza úr, egyet intve homlokával, s odakönyökölt az asztalra, 9692 25| hanem ezzel a névvel a homlokomon követelhessek magamnak helyet 9693 14| úgy csorgott az izzadság a homlokukon. És ezt egész gyönyörrel 9694 16| hölgy.~– Allopathice vagy homoeopathice?~– Csak parasztkúrával.~– 9695 4 | fehérlő házat; az pedig egy homoki szőlőnek elhagyott kunyhója 9696 47| kis paradicsomok. A Rákos homokját népkertek, mulató virányok 9697 17| hozzászegezték. A színkör homokjától ölnyi magas mellvéd választja 9698 28| kezdve felfelé egy puszta homokos part terül, melyet az épületfa-kereskedők 9699 24| csak ült egy darab ideig, a homokra kirakott lócáján, mint Marius 9700 47| népek, szellemek.~Hol a homoksivatag volt, ott most új város 9701 28| lomtára ez időben.~A rákosi homoksivatagon porfelhőt hajt végig a forró 9702 28| hálóikat; a beljebb terülő homoksivatagot nagy messzeségben szakítja 9703 12| vendégszeretetlen szikláról, a homoksivatagról csak a geolog beszél; a 9704 21| annak a tokján volt egy homorú tükör, amiben az ember az 9705 47| Nem idegen többé a honfi honában: saját nyelvét hallja az 9706 24| iszen volna csak énnálam egy hónapig, tudom, hogy nem lenne ilyen 9707 37| kilátás, hogy három-négy hónapnál hamarább a 75 ezer frankot 9708 27| papírlapon ottan hever az írótoll hónapok óta érintetlenül.~Híven 9709 27| fejedelmi család a meleg hónapokat tölté.~A nádor családja 9710 37| eszébe sem jutott.~Ezt a két hónapot folytonos tanulmányozások 9711 20| neve? Lássa ön, ezelőtt két hónappal bezártam magamat, s éjjel-nappal 9712 9 | úrnál ott hevert az első hónapra küldött száz forintja. S 9713 27| nagy férfiút, mint leendő honatyát, mint bőkezű háziurat. Biróczy 9714 34| ismerők, orvosok és betegek – honfiak, idegenek és száműzöttek. 9715 40| előttünk. Hőseink, kik a honfoglalókkal egy sorban állnak. Egyedül 9716 31| humoros adomákat írja a „Honi vezérbe”, a helytartótanácsnál 9717 40| fessen le engemet – illő honoráriumért?~Kálmán mosolygott az ajánlaton; 9718 39| volt dicsekedéssel fényes honoráriumokról; – hanem azért mindenkitől 9719 46| szépítőszerek, kecspótlékok honosulnak meg a pipereasztalon, a 9720 25| főnemes személyesítője, ki honszerelemből lázadó, lesz ott egy akasztófától 9721 47| művészet; nem martyrium többé a honszeretet, nem összeesküvés többé 9722 41| fél használja azt. Hiszen honszeretetből teszik.~És azután visszagondolt 9723 38| és királynék azok, kik a hónuk alatt viszik koronájukat 9724 21| csak nem bántja a medve.~– Hopp! itt baj lesz! – monda Bálvándy. – 9725 2 | társaikat, hogy menjenek haza „hora canonica!”~Aztán összeölelkeztek, 9726 39| is orgonafavirág illatot hordana szerteszét.~Két utcán volt 9727 40| laknám is, oda is magam után hordatnám a mester csizmáit, mert 9728 9 | onnan, a dombot is el kell hordatni. S hol van az eladott jószághoz 9729 28| Magyarország székhelye; ide hordjuk kincseinket, amit a véres 9730 2 | vád alá eső könyv sem a hordóban, sem a pincében, sem sehol 9731 1 | igen egyszerű műtétel, a hordófenéknek van egy hermetice záródó 9732 1 | Amidőn ugyanis ahhoz a hordóhoz ért, amelyen Borcsay lovagolván, 9733 27| Mellemen érdemrendeket hordok hét ország uralkodóitól. 9734 1 | két oldalát természetesen hordók foglalják el. Egy oldalboltjában 9735 1 | botjával végigkopogtatni a hordókat: melyik kong? Melyik üres?~ 9736 35| Kikérdezett, hogy miért hordom én esténként a részeg komédiást 9737 1 | megmondom, hogy ennek a hordónak kettős feneke van; még a 9738 1 | experimentum, hogy ha egy hordót, mely nincs egészen teli, 9739 13| hercegnő kevés cselédet hordott magával; nagyon takarékos 9740 32| grófnőt járásáról, feje hordozásáról, és – szemeiről. – Óh, milyen 9741 17| valami englische Reiterint hordozva a macskát a hátán; míg egyszer 9742 43| asszony –, mikor az ölemben hordtam, mint kisgyermeket, milyen 9743 24| fordult, s rögtön elkezdett horkolni.~Kálmán pedig még sokáig 9744 24| mindenki. Az istállók előtt horkoltak a földön heverő béresek, 9745 8 | Von der Alpe tönt das Horn.”~– Azt én nem tudom.~– 9746 24| hó!” – Mert ha nem ilyen hőrögetve szólnak az ökörhöz, még 9747 39| kiegyengeté összegyűrt kalapja horpadásait, s arcára rántva carbonariját, 9748 42| fennakadt.~Mikor Triesztből a horvát határszélre ért, fegyveres 9749 36| szűk sikátorban, mely a Horváth-kertre torkollik.~Útközben elbeszélte 9750 42| akadtak fenn rajtuk.~Biróczy a horvátországi zárvonalnál akadt fenn.~ 9751 5 | az kapott egyet! A város hőse vagy. Mindenki bámul, imád, 9752 31| a páholy üregét. Iszonyú hőség van, a szív százhúszat üt 9753 23| nyelvén, ha elővesszük az ő hőseit, Mihály vajdát, Cserni Györgyöt, 9754 31| áldomást megindítson a mai nap hősének tiszteletére, ki búskomoran 9755 31| helytartótanácsnál segédfogalmazó; a hősköltemények most kiemelkedett költője 9756 31| historikus, a meseíró, a hősköltő. Amint egymás után kihúzzák 9757 42| truppja jóvoltáért feláldozni hősleg életét. Szerencsére a szuronyszegzett 9758 36| átmenjenek Budára a kis hősnőhöz –, tehát ezentúl esténként 9759 42| Boccaccio Decameronjának hősnői a florenci halálvész idején. 9760 21| riadallal fogadta a nap hősnőjét, s maguk a Decséry főurak 9761 25| kifest. Ezzel pedig a te hősödet egészen eltorzítja. Azt 9762 23| az isteneket az égből s a hősöket a sírból, s a költő hanyatt 9763 46| elhatározta magát – egy barbár hospodárnak nyújtani kezét.~És Csollán 9764 1 | termet, kit a hosszú tóga még hosszabbnak mutat, fejét legörbítve 9765 28| föltettem magamban, hogy veled hosszasabban beszélek róla, s ha lehet, 9766 41| lónak a fején, s így fél ló hosszával megelőzte magát az angol 9767 4 | ifjúság hamvával! Kissé hosszúkás szája volt, felfelé hajló 9768 41| szokott látni, hanem egy hosszúképű német, kurta gallérú porköpenyegben, 9769 31| emelkedni fog.~A zsidók „hosszúnapja” nem olyan hosszú nap, mint 9770 1 | hallgat, „longissima” pedig a hosszúszárú pipa. – „Pullusnak” neveztetik 9771 5 | keservesen Béni bácsi. – Hosszút?~– Elég rövid lesz. Megírod 9772 21| A hőstett~A hallali kürtszavára minden 9773 24| Bika” és ami kisebb-nagyobb hotel csak van a világvárosban, 9774 28| francia, német, olasz nemzetet hozand létre; a magyar földön a 9775 9 | Nagyon jól tette. Hát csak hozassa elő a hajdúval frissen, 9776 33| királyi bálokban, hogy módiba hozassék – mert a módi nagy mester! – 9777 37| szarvasgomba pástétomot hozat és sherryt iszik hozzá. 9778 26| kertészhez, s új neműeket hozatni helyettük.”~E szóval egy 9779 7 | nyomást gyakoroltak.~– Ki hozhatta azt elő?~– Azt biz én tettem.~– 9780 26| nagyanya fenyítő keze~A balhírt hozó levél után Kálmán az utcára 9781 43| teszed fel, mikor a halált hozod!~Hanem Kálmán philosoph 9782 3 | megálljatok, mondtam nekik, majd hozok én nektek egész szekérderék 9783 10| világos. És a nő gazdag hozománya. Ekörül fordul meg az egész 9784 10| pedig tartozzék az egész hozományt visszaadni szinte az őrnagynak. – 9785 39| Te mindenedet áldozatul hoztad. Diktáld fel, mivel tartozom 9786 5 | nőni. Akkor aztán nevelőt hoztak a házhoz, aki nagy nehezen 9787 36| el neki magad, és aztán hozz nyugtatványt tőle. Itt aztán 9788 35| utána szaladt a dákóval, s hozzácsapván vele, szentül agyonüti Bányaváryt, 9789 17| amennyi a széles Kerepesi úton hozzáfért.~Beszélték, hogy a bika 9790 10| még jobban teszi. De ha hozzáfog ön az olvasásához, akkor 9791 27| hát már ő azt a lovat is hozzáimádja-e a szenthez. A régi istenek 9792 7 | hagyta a szép leányt.”~S hozzájárul még a szőke és gesztenyeszín 9793 26| magatartása valami elutasító, hozzájárulhatatlan gőgöt tanúsított. Előkelő 9794 20| mely a Korda-főt eddig hozzájárulhatatlanná tette. Az új birtokos gondoskodott 9795 10| Korcza úr most már egész hozzákészülést engedve magának, hajtá hangtölcsérül 9796 37| írással az ölében. Nem voltak hozzákészülve, hogy szekérrel jöttek volna; 9797 39| szépasszonynak fog levelet írni.~Hozzákezdett.~„Asszonyom! – Óh, milyen 9798 5 | nagy templomi csendességgel hozzákezdtek az evéshez – hárman. A nagyasszony 9799 31| a vén denevérfészket? Ha hozzákezdtünk valamihez, most már legyen 9800 24| sorban: mind egész erővel hozzálát. Ha mi lefekszünk délutáni 9801 4 | ragadós kilincshez félelem hozzányúlni: – itt pedig Gobelin-szőnyegek, 9802 17| azon módon; a korlátokat hozzászegezték. A színkör homokjától ölnyi 9803 27| költői beszédek helyett hozzászokott, hogy okosan társalogjon 9804 35| nem evett.~Amint a szemei hozzászoktak a füsthöz, elkezdte a barlanglakókat 9805 5 | A biz az ő hibája volt. Hozzászoktatta, hogy semmit ne tegyen mást, 9806 13| segítsen.~Maga a család és hozzátartozandói is nagy számot adtak ki.~ 9807 5 | zsákba, ha olyan nagyon hozzátartozik a jó erkölcshöz a férfiszoknya; 9808 4 | a nyúlról.~Azt elfeledte hozzátenni Phaedrus a meséhez, hogy 9809 38| elkocsikázni az úri lakásba, hozzáülni a pompás lakomához, s reggelig 9810 37| a fatális komédiásokhoz hozzávarrva, s akkor bekövetkezik a „ 9811 9 | hová eldugott palackokat hozzon fel ez alkalommal a pincéből. 9812 34| vereséget szenvedtek; hogy Hudson Lowe Napóleon testamentumát 9813 21| hosszú nyakú ember, sápadt hüledező képpel –, azok a vadász 9814 4 | Micsoda? – kérdé a révész hüledezve.~– Kend csak jól jár; mert 9815 4 | tollból: ez a gyönge lelkű, hülye szájú, bukott ügyű, vigyázatlan 9816 46| Kiszti hand, madám. Kutser hüt dich schén, néger pasz auf, 9817 17| úri ember, kurírstiblik hüvelyébe rekesztett lábakkal, az 9818 9 | eddigi feszes hernyóbáb hüvelyéből, s a feketekávé és pipa 9819 4 | Kálmán a papírhoz szorítá azt hüvelykével, hogy jobban leragadjon. 9820 27| nem tudott az a golyó két hüvelykkel alább a csákómba fúródni 9821 17| elfoglalt). Annak van egy hüvelyknyi magasságú aranykapuja, azt 9822 32| Korcza úr nagyon dörzsölgette hüvelykujja bütykével az orra hegyét, 9823 17| S azzal egyidejűleg jobb hüvelykujjának megfordított körmével megroppantá 9824 20| Utoljára csak felhúzta a hüvelykujjára. Neki persze Csollán Berti 9825 5 | reád, pedig nem ápoltad.~Húgaid, öcséid, már a kapuból várják 9826 39| is szemükbe néztem. A nő húgod volt, a férfi pedig Bálvándy 9827 10| a titka, hogy kísértetek huhognak benne, hanem az, hogy az 9828 3 | A három prédikáció egy hújjában tökéletesen elég volt a 9829 29| kedves barátját, Bányaváryt…~Hujjahó! hogy ugrált fel minden 9830 5 | kendergombolyagot, mit a lányok a hulladékból összegömbölygetnek, a tenyerükön 9831 12| eszének is elmosta az a hullám, melyben együtt úsznak a 9832 20| völgyben, mely egy eltévedt hullámának nyugvóhelyet ad, azt úgy 9833 12| s úsznánk ugyanabban a hullámban.~Kálmán már úszott.~– Én 9834 14| egy új világot tol fel a hullámok közül, Neptun dacára?~Jenőy 9835 37| úgy fognak jobbra-balra hullani, mint ahogy elhullottak 9836 24| nyájakat, hogy rakásra ne hulljanak. Egy nagy mocsár az apósom 9837 11| támlájára. Kálmán érzé az arcára hulló fürtök villanyos érintését, 9838 5 | Amire Béni úrfi nagyon hűlt képet csinált. „No, hát 9839 5 | primával, mehet vele a felsőbb humaniorum cursusba.~Innentől mindig 9840 1 | tanya ivószobája szolgált a humanissiméknek; vasárnap délutánonként 9841 5 | Francia ember volt. „Très humble serviteurt” mondott, s kilenc 9842 36| nyelv, amelyet megért; humor, mely kedélyével rokon; 9843 31| díszbillikom és emlékgyűrű. A humorista előadja legjobb élceit, 9844 27| nem ért, s így a párbeszéd humoristicumát nem foghatja fel; de a kalocsai 9845 29| kicsit tréfálni; az orvosok humoristicus fickók. Nem is maradt ott 9846 7 | házikójára: „súgj már annak a huncfutnak jobban, mert mindjárt belereked!”~ 9847 46| megjegyzést hallatá:~– Ist die hund fett!~Amin aztán Katinka 9848 28| volt jelszavunk: „Extra Hungariam non es vita; si est vita, 9849 14| felül a szekrényre írva: „Hungarica”.~– Ah, hisz ez mind latinul 9850 6 | elengedhette volna már a balsors Hunniának.~Legalább békét hagyott 9851 34| kitiltották az iskolából. Nem hunyászkodott meg bele.~Aztán jött a bűbájos 9852 5 | alszik ő, csak a szemeit hunyja be.~A hét rokka rokonszenves 9853 2 | még tovább is. A hatóság hunyjon szemet a kegyelet előtt.~ 9854 22| isten. – Egész éjjel nem hunyjuk le a szemünket, mindig mesélni 9855 9 | előbbre lépett, s mosolygó hunyorgással vont elő a szeredásából 9856 38| mindannyiszor Aszályi, s hunyorgatással jelzé, hogy ő meg is tudná 9857 9 | harmincegyedik ezres! – szólt hunyorgatva Tóth uram. – Ezer forintból 9858 4 | áldozata arcáról, szempillái hunyorításáról, szája mozgásáról fogta 9859 40| uram.~Tóth Máté ravaszul hunyorított a félszemével.~– Jól van 9860 1 | szatírnak illő szemöldeivel hunyorítva mondá, hogy van még egy 9861 1 | szaladt a szája, s laposra hunyorult a szeme; mikor pedig a clarissime 9862 5 | nagyasszony a szemeit sem hunyta le ez éjjel. Az a végzetes 9863 13| alusznak, akiknek szemük hunyva van.)~Kálmán arca lángba 9864 25| nevet az irodalom terére hurcolta. És igazolva van mind e 9865 39| műszerrel, hogy annak minden húrja lepattant íziben, s csak 9866 6 | eset Béni bácsi kedvének húrjait, s nagyon lenyomott kedélyben 9867 2 | sok sajtot, fonatost meg hurkát a világ végéig. Itt a szép 9868 10| oldá fel a percsomagot őrző hurkokat; kitárva az asztalon a mindenféle 9869 2 | még a pulykák is utána hurrogattak; s amint aztán szaladásnak 9870 34| töltött káposzta, pörkölt hús, túrós lepény alakjában 9871 42| esztendővel is szép volt. A hűség, ártatlanság egészen relatív 9872 29| szolgálom eszemmel, kezemmel, hűségemmel; de meggyőződésemet nem 9873 20| velem; szeretni fogják önt. Hűségesek lesznek önhöz. Hisz az nem 9874 39| mellett. Énekelt szerelmi hűségről, s úgy ragyogtak a könnyek 9875 11| foglalva azzal, hogy valami húsfélét igen apróra eldaraboljon, 9876 40| aztán felakasztatja egy húsfüstölő kürtőjébe, s mikor jó füstösek, 9877 27| elsőbbek az adventre, az utóbbi húshagyó keddre. Az előkelő körökben 9878 12| Egy kis csont és mócsing a húshoz, hogy kiüsse a fontot.~Most 9879 11| mondta Korcza úr –, jó hűsítő. Én ide szoktam ragasztani 9880 30| kérdé Kálmántól legyezőjével hűsítve arcát:~– Hisz-e ön bennem?~– 9881 42| tesznek, hogy puhább legyen a húsom. Könyörög nekik, hogy ne 9882 39| Kívánkoztak már azok is a vidéki húsosfazekak után az „ígéretnek” földjéből 9883 41| cselédet, sem semmi megehető hússal bíró állatot, sem egy krumplit, 9884 43| bácsi! Hogy mosdik mindennap hússzor erős borecetben, hogy visel 9885 4 | láttamozott borítékokban, húsz-, negyvenéves, félszázados, 9886 12| értékpapírokkal, miket tized, huszad árban, papirosértékben elkótyavetyéltek. 9887 11| megírta.~Két napja hiányzott a huszadik évből.~Óh, visszahozhatatlan 9888 36| előadásáért a tiszta jövedelem egy huszadrészét fogjuk neki adni. A tegnapi 9889 10| egy martiális alak; zöld huszárdolmányban, karmazsin nadrágban, kardosan, 9890 14| cseh maradvány.”~„Ezeknek a huszárkardoknak a készítője csak magyar 9891 4 | Huszárnak készültem, s huszárlónak fogtak be.~Biróczy azonnal 9892 10| főstrázsamester! Major a huszároknál.~Korcza úr most már egész 9893 27| özvegyasszonyt is fölkeresi a fényes huszárőrnagy a maga részvevő közlékenységével.~– 9894 16| a kedves nagybátyának, a huszárőrnagynak, akik mind agyon lesznek 9895 10| azonnal János testvérére, a huszárőrnagyra; a praefectának maradván 9896 4 | mikor Debrecennek negyven huszárt kellett állítani, szerzé 9897 4 | leakasztott a falról egy huszártrombitát, s odaadta a kezébe.~Ferkó 9898 39| óráig mulatni magát egy húszasért.~Azután a nők hazamentek 9899 23| alkalom aratni babért és húszasokat. Az ám, de egyet kifelejtett 9900 36| első írói tantièmet pengő huszasokban.~– Igazsága van az asszonynak! „ 9901 37| pénzt ugyanazon penészes húszasokban visszafizetni; s ha nem 9902 37| visszafizetni; s ha nem fizet, húszesztendős processus vallja kárát; 9903 11| harmincéves lenni, mielőtt húszévessé lett volna.)~Kálmán ismeretlen 9904 3 | kinyomott valamennyi elé egy-egy húszforintos bankó cédulát.~Jenőy visszautasítá.~– 9905 20| vízesés között volt egy húszlépésnyi tisztás. Amint a menekülő 9906 10| akinek az az előnye van, hogy huszonnégy fontos gorombaságokkal lövöldöz, 9907 24| domine, ni, aki engem Pesten huszonötig megcsapatott – mondta a 9908 24| Kálmántól utalványozott huszonötnél.~Tóth Máté uram kotródott 9909 24| Egészségünk van. A zivatar meg nem hűt, a nap heve el nem lankaszt. 9910 46| többé hazudni, míg végre egy hűtlenné lett imádó egészen fölébreszti 9911 46| engesztelhetetlen gyűlölet, sem a hűtlenség, sem semmi impedimentum 9912 39| hogy elkeserített a nőm hűtlenségéről költött hír, s bosszú vezette 9913 25| rövid büntetés volt a gyönge hűtlenségért: azért az egy napért, amit 9914 36| bámulatosan háládatlan, akinek hűtlenséget elkövetni annyi, mintha 9915 16| van, hogy amint rámarad a húzás sorja, megköti magát, megáll 9916 27| veszekedik Csollán perének húzása-halasztása miatt; most már a bírákra 9917 6 | Súgó úr! Súgó úr! Kérem! Húzassa fel egy kicsit megint azt 9918 1 | gömbnek két ponttal, meg egy húzással szemet-szájat festve: alá 9919 5 | melyik szögletében a háznak húzd meg magad, mégis mindenki 9920 40| járni rajta? Csizmát is húzhat rá.~– No, azt húzhatok rá, 9921 20| belenyúló csak azt a nevet húzhatja ki belőle, amelyet a rendező 9922 40| is húzhat rá.~– No, azt húzhatok rá, akár ötven párt, mert 9923 4 | passzióval kezelek; és azután egy húzó muzsikához, de amelyet diákkoromban 9924 27| beszél: azokról a pernyújtó, húzó-vonó, vérszívó prókátorokról 9925 1 | szája széles és lefelé húzódó, szemöldöke sertés; s ami 9926 4 | ezt a pénzt nálam.~Kálmán húzódozott a felelettől.~– Kitaláljam? 9927 16| másik lónak, no, már most húzz te!~Ekkor következik a gémnyakú 9928 34| mozdulatlan föld országa. Az a Hyperboraeok országa.~Erről az országról 9929 2 | cenzor vörös plajbásza egy R…i-t csinál belőle, s akik fennhangon 9930 3 | kóbor komédiás direktornak. Ibi. Ubi.” Ahol megkaphatod. 9931 39| verfluchter Komediant, werd ich dir geben abscheuliche Lieder 9932 2 | s azok ellenében nincs iconomachia (szentképharc), és ha ördögök 9933 23| fényes Appoló, mosolygó Idalia, Aglaja, Thalia, Euphrosyne: 9934 9 | értette! A poéta!~– De talán ideadná azt Tóth Máté uram szépszerével? 9935 15| meglátott volna táncolni, nekem ideadta volna magát a tornyot!~Az 9936 11| lehet poétázni, nem lehet idealizálni, hanem egy szép asszonyt 9937 20| lenned; és ha az a férfi ideálképe: hát választom helyette 9938 21| eszmény iránt, tisztelete az ideálnak egész az állatvilágig. Azonban 9939 28| meg a megyéket, amik az ideálodban élő országot képezni fogják, 9940 25| ennünk. Ez a cél még nekem is ideálom, ezzel a majompofával, s 9941 31| aztán annál messzebb esik az ideáltól.~S hogy kínja tökéletes 9942 18| ez már furcsa. Az embert idebolondítják, az embert felültetik. Az 9943 22| már ismernek bennünket; ideértve tótokat, rácokat, oláhokat. 9944 4 | át, kegyeskedjék engemet idefogadni őutána joggyakornoknak.~– 9945 5 | a reverendája szárnyát, idefut, kapja a léniát, s olyan „ 9946 29| tart, addig nem fáj semmi ideg, addig a láz szünetet tart, 9947 29| a főhercegnő legkínzóbb idegbántalmakba esik, mihelyt valakit azok 9948 43| szemei ragyogtak, és minden idege új életre látszott kelni.~– 9949 29| hat izgatólag a szenvedő idegeire.~Az orvos jóindulattal volt 9950 31| Decséryéknél. A láz járta át idegeit, amíg a látogatási óra elkövetkezett. 9951 29| esővizet, amellett folyvást az idegeivel dolgozni, tüdőt, szívet 9952 24| két hely között ezernyi idegenfajta ember lakott. Rákóczi alatt 9953 33| rövid ideig élt. A nép nagy idegenkedéssel viseltetett az új tápláló 9954 46| ferdül el; a kacér kacsintás ideges vidrángássá örökül meg; 9955 28| s ez a keseredett anyát idegessé tette. (Még István nádor 9956 29| ez, barátom, a legerősebb idegrendszert is elviseli. Cilike pedig 9957 37| őtet fogják kielégíteni. Az idei termények pedig már rég 9958 22| féloldalra dűlt fenyők árnyéka ideig-óráig tartó menedéket szolgáltatott 9959 1 | gazdájáért, még Csokonai idejéből emlékezetes hely.~A tanya 9960 31| számtalanszor kiigazítva az aratás idejére jósolt „tartós esőt” – „ 9961 37| hogy valaki Ázsia széléről idejöjjön Párizsba, egy akkora papirossal, 9962 34| életének megfordító tropicusát.~Idejött mint ifjú, visszatért mint 9963 13| Nos, hát megbántad-e, hogy idejöttél? – kérdi Biróczy barátjától.~ 9964 1 | krónikát ott, ahol az ő idejükben volt, már akkor máshová 9965 15| most megajándékozza ez idekerült fiatalembert családi ereklyéinek 9966 19| hogy a tiszteletes asszony ideküldött, hogy menjen haza, mert 9967 4 | öcsém uram, hát magát csak ideküldték, mi? Hát miért küldték, 9968 29| felmenni, akkor Kálmán maradjon idelenn az orvos szobájában, vegye 9969 1 | azt teszem, hogy mindjárt idemellékelem a szavak magyarázatát is.~ 9970 12| mit csinálsz az egész holt idény alatt, ha csak mindennap 9971 27| a budai várlakban fényes idényhez készültek. Három udvari 9972 32| és mellékszobáit az egész idényre egy aranyért engedte át 9973 41| kontingenst, és legvégül ideparancsolhatók más megyékből olyan hű barátok, 9974 45| senkinek hozzájuk nyúlni.~És idestova nem is lesz senki, akinek 9975 9 | majd a királyi táblától ideszólít egypár írnokot, hogy segítsenek 9976 24| No, hát akkor még kettőt ideteszek. (S amíg félrefordult, odasúgott 9977 4 | elfoglalva: olyankor a patvarista idevigyázzon a szemöldökömre.”~– Hol 9978 10| Juris minden valamiképpen idevonatkozó paragrafusain keresztül 9979 31| magasztaló tíz kritikust idéz elő.~Bányaváry maga úgy 9980 1 | mint juristának a törvények idézését jobban kell tudnom; a conventiculumokat 9981 33| mondottakat egykor fejére idézi; azért nem is szokott soha 9982 47| vállalatok termékeny aranykort idéznek elő e földön és a föld alól.~ 9983 32| Látja, még mindig tudok idézni a szentírásból. Hát mit 9984 2 | verekedtek, hanem ördögöt idéztek. Azért sem azt tették, hanem 9985 41| hangzott mindenütt. Őtet idézték meg legelőször. Hasztalan 9986 2 | szereplői a sedes elé voltak idézve. Erre húzták meg a rekedt 9987 33| módon: „nevessetek! – azután idézze fel előttünk őseinknek magas 9988 37| tartott szenvelgésnek: az idillel együtt feledve lett a magyar 9989 21| odasereglett pórleányokkal, idilli dudaszó mellett, melynek 9990 13| Decséryéknél pedig az a családi idióma, a gondolatoknak egymással 9991 9 | kért, hogy szinte latin idiómában előadja azt az előzményt, 9992 31| hogy az első nevetséges idióta, a második jó borokat tart, 9993 33| siralmas 1816, amikor a mostoha időjárás miatt országos éhhalál következett 9994 4 | szeretném tudni, hogy mi lesz időjártával az ilyen fiatal csontból, 9995 31| ami meg nem engedhető; az időjóslati rovatban pedig valóságos 9996 12| gazdasági tanácsok s beteljesülő időjóslatok foglaltatnak, hanem egy 9997 25| parasztemberek olyan jól értenek az időjóslatokhoz!~– Hát te, Erzsi, mért nem 9998 1 | Kiáltó emlék azokból az időkből, amikor még rebellis kurucok 9999 10| sötétségben maradott egy órai időközt, melyről semmi tanúbizonyság 10000 14| adhatok ilyenkor, mikor üres időm van, a grófok lovagolnak. 10001 31| magát is olyanná ne tudja idomítani?~– Ah, grófnő, önnek a nézete 10002 28| amíg magunkat hozzá nem idomítottuk. Sajátságaink, kiváltságaink, 10003 4 | válogatott fintorulatokat idomítva, mikben gúny, kötekedés, 10004 4 | mely a csodálatos szép idomokat szobrász mintájává alakítá, 10005 37| megnyúlt vonások tündöklő telt idomokká alakultak. Ez nem volt többé 10006 14| tanítani ez ajkakat miként idomuljanak, hogy a határozott magyar 10007 10| meg hamarább a kitűzött időnél, egész úti készületestül.~ 10008 32| búcsúzzunk még, van elég időnk rá. Azt akarta, hogy búcsúzás 10009 19| egyéniség. Az egyik, az idősebb, háromszázötvenkét fontot 10010 12| felejtve. Szerencsére nyári időszak volt, s olyankor kevés az 10011 25| tevé:~– S az is fog maradni időtlen időkig örökké.~Kálmán szívdobogva 10012 2 | lehetetlen. De amik abban a ti időtökig megírattak, sem az égi bíró, 10013 41| a főispánt megilleti az időzés: s azok között a pokol még 10014 42| meg, hogy Bálvándy kinn időzik magyaráti kolnájában. Az 10015 33| felvonást; tizenkettedik még egy ifflandi érzékeny jelenetet óhajtana 10016 2 | tiszteletére Buda várába a nemzet ifja, véne; mert tudta mindenki 10017 5 | irigységtől hódításaid miatt: az ifjabbak bálványoznak. Élcet mondasz: 10018 7 | családjának színházlátogató ifjai, vénei még most sem jöttek 10019 12| tőzsér, aki előkelő családok ifjait (és véneit is) ki szokta 10020 2 | búcsúztatót tartani a száműzött ifjakhoz.~– Szerencsétlen ifjak, 10021 10| tekinteteknek, összekötve ifjat vénnel, tüzet a jéggel, 10022 13| elfogadni érdemes leendsz.” Az ifjonc pedig azt felelte: „éspedig 10023 14| mikor fiatal, pelyhes állú ifjoncok elkezdenek titkos gyülekezeteket 10024 12| első kérdése a kérőbe jövő ifjúhoz: „volt-e már uram-öcsém 10025 14| végigmutogatta a gróf a bámuló ifjúságnak, monsieur Henry azt a maliciózus 10026 1 | tűzoltásra hivatott tanuló ifjúságot kerteken és kerítéseken 10027 22| nevelt és világban jártas ifjútól más választ, mint azt, hogy „ 10028 1 | ez érdemeikért tizenkét ifjúval előbb választanak a sorban 10029 6 | egész a „vége tíz óra után”-ig.~Kálmán figyelemmel hallgatott 10030 23| birka, hangya, vakondok, igavonó barom. Ne légy te úr soha! 10031 32| Mikor tudom, hogy nincs igazam.~– Hja, kedves barátom, 10032 37| nem várhatok addig, míg igazgatóim a pénzt utánam küldik. Ön 10033 8 | bukétot, azt ajándékozza az igazgatónénak.~Ki is főzte az egész házbetöréssel 10034 35| fogja azt a sárba esett igazgyöngyöt felszedegetni, szennyeiből 10035 1 | Azt mondják az ilyenre az igazhivők, hogy „az ördög is szereti 10036 40| csizmáit, mert azok aztán az igaziak!~E csizmographiai értekezés 10037 23| ebben az országban, mint az igazinak!~– Milyen tréfás kedvedben 10038 33| játszott, mind tudna valamit igazítani a szerepén, hogy jobban 10039 27| öntanulmány szerint is tudott igazításokat tenni üdvözlő költeményén. 10040 39| valami dolga – de lesz!~Oda igazították Kálmánt az ügyvezetői szobába, 10041 16| küldjön s emberi formába igazíttassa magát, hogy még ma este 10042 10| melyben a dátum ki volt igazítva: rámondják, hogy hamisító; 10043 35| akit keres, messziről útba igazodhatott.~Ahol nagyanyja jelen van, 10044 22| végbe; a birtokbavételt igazoló okiratokat felolvasta a 10045 24| ez, futott a városházára igazságért. Ott természetesen azt mondták 10046 40| írt, irgalom nélkül s az igazságérzetnek minden nyoma nélkül lerántson; 10047 30| terád!” – És akkor nagyon igazságtalan lett volna.~(Azt akarod, 10048 5 | történt. Azt hittem, hogy igazságtalanság történt veled. A nagytiszteletű 10049 7 | mit hirdet? Érzést, költői igazságtételt, nemes szenvedélyeket; megszeretteti 10050 32| védelmezzünk ex offo ügyeket, miket igaztalanoknak tartunk, hogy veszekedjünk 10051 10| kötelessége a bűnöst, az igaztalant védelmezni – ha ez a védence; 10052 24| fölemelkedni a földről, és az igaztalanul mostoha hazát fájdalommal 10053 10| És nekünk?~– Nekünk is igazunk van.~– Az lehetetlen.~– 10054 41| egész latin szónoklatból egy ige sem jutott eszébe. Hasztalan 10055 3 | óta nem hallották Isten igéjét, azóta nem éltek Úr vacsorájával: 10056 5 | megtudni. Érted-e már?~– Értem igenisz. (Nem értette biz azt.)