| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Jókai Mór Eppur si muove – És mégis mozog a föld IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
Part
12057 31| melyik az ő saját alakja? Kiből beszél az ő lelke? A féltékenyből, 12058 40| ilyen képekhez! – szólt, kibontva gondosan betakargató nagy 12059 10| tárgyalást messze nyújtsa, a kibonyolítást lehetetlenné tegye.~Kálmán 12060 1 | letorkoltatik a hálpaklacs, kibosszantatik a kalefaktor, kijut a gúny 12061 18| Nem megy ám az: így akarni kibújni a hajcécuból; mikor már 12062 10| kegyes csalásban fog keresni kibújó ajtót.~– Én úgy tudom – 12063 36| leszek a mokány gavallér! Kibújok a bőrömből, ha csak rágondolok 12064 26| vissza, s ha szerét teszem, kicsalom Korczából, mi hordja itt 12065 25| barátja kezét megragadva. – Kicsaltad belőlem titkomat, amit eddig 12066 2 | örök időkre kitiltatik, kicsapatik, kiűzetik. Testimoniumába 12067 3 | szerencsémre öt diákot kicsapnak az iskolából: jó lesz ez 12068 2 | Rettenetes dolog ez! Olyan diákot kicsapni, mint Jenőy, aki példája 12069 8 | fúriával a szobába, messze kicsapva maga előtt az ajtót.~De 12070 10| pipaszurkálóval a hamut, kicsavarta a szárából a szopókáját, 12071 9 | nyugták és ellennyugták kicserélése délig elfoglalták az időt; 12072 12| dolgot hagyta másnak, mintha kicserélték volna. Naphosszat a szép 12073 12| hazudni is tud. Az ember kicsiben kezdi.)~– Hát akkor olvastad 12074 18| visszakérni; még inkább kicsihol a számára a maga szerszámával, 12075 29| lehetne ebben az ónos esőben kicsiholni. Ábrázatféle azonban egyiknél 12076 24| követelte azt a bátor tekintetű kicsikét, aki őket ide átvezette; 12077 9 | Nehéz dolog volt ezt kicsinálni! – monda Korcza úr, vállára 12078 20| statutio, hajtóvadászat nem kicsinált terv talán? A Decséry grófoknak 12079 8 | minden úgy történt, ahogy ő kicsinálta.~A zsebkendő-otthonfeledés, 12080 14| családnak minden tagja: örege, kicsinye ilyen messzelátási tehetséggel 12081 17| bolond állatnak a fejét, kicsipkézte neki a hegyes füleit. A 12082 32| Kálmánt.~Bányaváry erősen kicsípte magát, hogy a szépasszonynál 12083 1 | szemközt jövőkre.~„Hát maguk kicsodák?”~Olyan élethíven tudta 12084 15| nevetni készült, aztán a könny kicsordult szeméből, utoljára mindkét 12085 15| lábával?”~Biróczy pedig kicsúfolá.~„Bajtárs: neked csak az 12086 33| tanulna tőle, mint hogy kicsúfolja őtet, mert a régi mitológia 12087 10| nappal volt, az éjjel volt. Kiderítette a lehetetlenségeket, a világos 12088 10| szüleit sokat keserítette: kiderítik, hogy apagyilkos; ha a mészárszékben 12089 11| hogy a szórakozottságot kiderítsék felőle. Merész volt, mint 12090 9 | garast az asztalára hozta.~Kiderült, hogy ebéd után őneki is 12091 31| Kálmán szeretné valamennyit kidobálni a páholyból.~Lopva áttéved 12092 25| pedig azon vagy, hogy mind kidobd a hajóból a tengerbe. Egész 12093 40| figura, Wasztli? Hisz azt kidobja a feleséged a szobából.~– 12094 24| ragyogásért ily könnyen kidobjon nagy összegeket. Pedig az 12095 1 | veszedelmes nótát:~Debrecenben kidobolták, ~Hogy a Dungót ne danolják, ~ 12096 40| vázoljon. Amíg festett, szépen kidolgozhatta a fejében azt az elbeszélést, 12097 4 | birkózni hívná a világot; kidülledt szemei egy hatalmas sasorr 12098 20| s ahol a stációkat nem kidűlt poéták sírjai, hanem magas 12099 5 | eresztve, s mindezekhez járul kiegészítésül egy hosszú, izmos áll, mely 12100 36| pénztár, fixumot fizettek, kiegészítették a ruhatárt, és ami fődolog 12101 35| elfogta a szélső szobában, kiégett már a pipája.~– No hát, 12102 18| Wasztl összehúzta, megint kiegyenesítette a vastagkarját, melynek 12103 39| magát védelmezni, hanem kiegyengeté összegyűrt kalapja horpadásait, 12104 37| filiszter lehet. Két szóval kiegyenlítem vele a dolgot. Addig pedig 12105 9 | bizonyítja. A terített asztal kiegyenlíti az emberek között a rang-, 12106 9 | gróf ellenében; hát már kiegyeztem vele a gróf nevében. Tóth 12107 1 | szép sima domború homlok kiegyezteti az ellentéteket, azon megtisztulva 12108 29| lakomához valót. Megvendégelte a kiéhezett truppot, mely talán elhull 12109 14| monsieur Zseni (így szokta kiejteni Jenőy nevét). Önnél nem 12110 28| francia, ki az idegen hibás kiejtését udvariasan igazítja helyre. 12111 27| Ezért az a nagy haraggal kiejtett szó: „ezek várhatnak”.~Kóstolják 12112 14| magánhangzókat helyesen kiejtsék. Kényszeríteni a lesütött 12113 9 | Korcza vagy kikerget, vagy kielégít egypár krajcárral, ahogy 12114 2 | első eminens? – felelt az, kielégített irigység kifejezésével arcán. – 12115 33| kap, hogy a kosztadóját kielégíthesse, nem kap enni. Felhatalmazza 12116 34| melyen hírszomját dicsően kielégítheti. Csak előre!~S valóban a 12117 32| rendelkezni.~Apró adósságait majd kielégíti lovai, bútorai árából: azok 12118 46| pere.~Bölcs, minden oldalra kielégítő, salamoni ítéletet hozott 12119 12| agyában. Ami vágyait is kielégítse, az eszközöket is megszerezze 12120 37| egy második hitelező fog kielégíttetni; sohasem tudhatja, hogy 12121 10| határozatlan érzet felkelti: nincs kielégítve, nincs kifáradva; gyönyörei 12122 42| legnagyobb komolysággal kiemelik az ecetes vízből, kezénél-lábánál 12123 29| archimedesi pont, ahonnan a földet kiemeljük a helyéből minden királyaival 12124 30| kap az idegen fiatalember kiemelni a jól őrzött hercegkisasszonyt 12125 3 | szegény ember egyszer valahára kiénekelheti magát szíve szerint; mikor 12126 3 | szegényeknek, hogy egyszer valahára kiénekelhették magukat.~(Fogadni mernék, 12127 37| biztatással nehéz valakitől pénzt kiénekelni, hogy majd az ő pénzével 12128 21| komolyan látszott venni Kálmán kiengesztelését, odament hozzá, mikor az 12129 4 | dolgot írok neki, amitől kiengesztelődik. Hát csak nem fogadja el, 12130 24| lehúzták.~Amint az utcára kiér, s a nagy sokadalomban keresi, 12131 20| kénytelen volt azt szájából kiereszteni, mert a vér ömlött rajta, 12132 16| kocsiajtót becsapják; a kocsis kiereszti az ostorát, a hintó kigördül 12133 2 | harangoznak nekik, míg a városból kiérnek: mint ahogy szokás harangozni 12134 2 | cohorsa (hétszázan!), s ott kiérve a kollégium elé, még egyszer 12135 29| útban vannak, az engedély kieszközlésével nem szabad késni.~Az orvos 12136 37| az elfogatási parancsot kieszközölte ellenük.~Hadd jöjjön be!~ 12137 40| belementem abba a pusztába, ami kietlenebb puszta, mint amelyen egy 12138 40| csóválta a fejét erre a kifakadásra. Nem tetszett neki, hogy 12139 16| az első állomáson aztán kifárad, akkor ugyan elereszti fülét-farkát, 12140 27| barátságból, hogy mikor kifáradtak, s az ingeiket levetették, 12141 10| nincs kielégítve, nincs kifáradva; gyönyörei követelnek; s 12142 35| fölött nagy kőcímer volt kifaragva. Ez a kapu ismerős volt. 12143 7 | jutalomjátéka. Ebédnél Kálmán kifejezé azon óhajtását, hogy ma 12144 34| gyöngédséggel, őszinte és goromba kifejezéseivel a nagyanyai szeretetnek; 12145 27| jól választott szavak, a kifejezésekben semmi numerus; teljes érzéketlenség 12146 41| Csollánné iránti háládatosság kifejezésére, s nemcsak a pénzt, hanem 12147 2 | mely vétség egy szóban leli kifejezését: „a csittvári krónika”.~– 12148 2 | az, kielégített irigység kifejezésével arcán. – Miért nyertél el 12149 19| nem osztottak tettlegesen kifejezett malasztot.~– No, de valljuk 12150 8 | búcsúelőadásán legalább virágnyelven kifejezhetné szíve alluvialis rétegeiben 12151 27| politika irányzatát legjobban kifejezik.~Ez aztán közvetett dicséret 12152 26| érzelmein. Háláját kellett volna kifejeznie ennyi pazarlásig menő kegy 12153 1 | önakarat, harapós dac van kifejezve; hanem aztán a szép sima 12154 15| uraságnak, ami annak eszméit kifejezze, ami annak belső énjét mutassa 12155 37| dugaszba eltett aranyak közül kifejteni, s szinte feltenni a báró 12156 46| rászabott dísz és pompa kifejtése körül.~Nem lehetett ellene 12157 35| feltérdelt egy székre, kifeküdt az ablakon, kidugta az utcára 12158 14| imádandó hibákat, midőn egy kifeledt betűt közébe szúrhatott 12159 40| támadt, hogy egy dolgot kifeledtek az előleges budget-ből, 12160 23| húszasokat. Az ám, de egyet kifelejtett a hadvezér a számításból: 12161 24| Debrecenbe.~Jaj, de egyet kifelejtettek a nagyméltóságú urak a földi 12162 10| fülébe, ahogy csak a torkán kifért:~– Sátory major vagyok! 12163 25| minden indulatot apróra kifest. Ezzel pedig a te hősödet 12164 27| udvari bálok alkalmával soha kifesteni.)~Őfensége a nádor maga 12165 37| vetessen el vele valami kifestett vén banyát, hogy legyen, 12166 15| felállt a székről, mellét kifeszíté, fölegyenesedett, szemei 12167 18| tenyerét összedörzsölte, azután kifeszítette karját s így szólt:~– No, 12168 4 | oldalra. Egy vastag kötél volt kifeszítve a két part között, ahhoz 12169 40| kicsúszott alóla, ő leesett, s kificamította a lábát bokában.~A borbély, 12170 40| ám. Akkor kellett éppen kificamodni ennek a rossz lábnak. Inkább 12171 37| rögtön hetvenötezer frankot kifizetni.~Béni bácsi értett már annyit 12172 17| száz forintban. Bálvándy kifizette.~Bertinek most tetszett 12173 18| magukat ilyen aprópénzzel kifizettetni. Mert hát én jó gyerek vagyok, 12174 31| gratuláción, s aztán elsorolják kifogásaikat, észrevételeiket. Azokon 12175 37| választottam. – Nincs ellene valami kifogásod?~– Semmi. Nagy tisztelője 12176 10| leszállítására, megtette a kifogásokat, az ellenfél tanúi ellen; 12177 25| Csongrádon. Cilikéd ellen nincs kifogásom. Ő egyedül azon alak, ki 12178 34| előre tudta, hogy a cenzor kifogja törülni. Kész kiszedett 12179 12| hiszed, hogy két asszonyon kifogsz.~Egyenesen Katinkához ment. 12180 10| ott a papíron! Mikor már kifogytak egymás klienseinek földig 12181 36| piheni egy napot sem, míg kifordítjuk a sarkából ezt a lusta mozdulatlan 12182 10| principálisod hazajön. Azt pedig kifordítom akkor a bőréből.~Azzal a 12183 22| tőle, hogy miért van olyan kifordított kedve?~De biz ilyen valaki 12184 20| nekik is lett volna; – kifordítottam volna a főváros képét mostani 12185 23| Néha nagyon roppanik egy s kifordul tövéből. S a villámcsattogás, 12186 40| vén szolgáló, mikor Kálmán kifordult a szobájából, belopódzott 12187 10| Szegény árvákat ravasz rokonok kiforgatnak minden vagyonukból. Világos 12188 1 | leírja e növény bogyóinak kiforott nedvét is, hogy a tudományszomj 12189 35| az utcán elesik, s vagy kifosztják a tolvajok, vagy beviszi 12190 10| egy üldözöttnek.~Kálmán kifőzte, mint védené ő e hölgyet, 12191 40| Tseresnyés uram. S azonnal kifüggeszté a műhelyébe az arcképét, 12192 2 | ítéleteik a fekete táblára kifüggesztetnek, s azoknak foganatba vétele 12193 25| búcsúztatót. A cselszövődet kifütyülik a komiszkodásáért, s fejedelmi 12194 10| vége volt a felolvasásnak, kifújta a pipájából a tüzet, kizavarta 12195 10| a tálat az asztalra, már kifúrta az oldalát a titok.~– Ugyan 12196 15| öltözve, elöl gyöngysorokkal kifűzött vállderék simult pálmatermetéhez, 12197 16| kiereszti az ostorát, a hintó kigördül az udvarról.~Katinka sírt 12198 4 | aminőt sohasem fognak többé kigondolni.~Hogyne ismerte volna azt 12199 5 | kívánságaidat ellesik, mire kigondoltad, már teljesítve van.~Mikor 12200 12| Együtt fogunk utazni. Én már kigondoltam, ön mint titkárom jön velem.~ 12201 4 | leírta, amit diktáltam?~Majd kigúnyolta volna csúnyául, ha azt hallja 12202 20| miatt még aznap megalázott, kigúnyolva, megcsúfolva, semmivé téve, – 12203 20| idomtalan, mint egy vastag kígyó, apró lábai vannak s fejéből 12204 20| keze, azon alul egy vastag kígyóalak hátsó lábak nélkül.~Kálmán 12205 19| Az a makaróni nem valami kígyófajta-e? Mert ha ő valami kígyót 12206 11| fogpiszkálóval, mint való kígyófullánkkal fenyegette.~– Ahán! No, 12207 35| a lumpok: hát lassanként kigyógyítaná a bajából. Mert baj ám ez, 12208 29| jobban ért az ő betegsége kigyógyításához, s gyakorolja is a gyógyrendszert 12209 35| engedem kijönni a munkából. Ez kigyógyítja majd.~– No, annak ugyan 12210 32| a kis papírdarab mindent kigyógyított. Eltette azt a kedves arckép 12211 39| aki örültem annak, hogy kigyógyítottam őt egyik szenvedélyéből! 12212 32| hogy mit keresnek ott.~– Kigyógyulást.~Kálmán nevetést erőszakolt.~– 12213 20| csodaalak, mely úgy hasonlít egy kígyóhoz.~Mind a kettő szép és iszonytató…~ 12214 11| sül pedig tejet ivott, s a kígyóval és teknőccel vitatkozott 12215 20| mik egyetlen szépségvonal kígyózatából állnak elő. Hogy tud ez 12216 14| harangot”, a „bokázót”, a „kígyózót”, a „hegyezőt” – a „topogót”, 12217 23| futott a menekülők útján, kígyózva keresztül-kasul.~A két ifjú 12218 2 | mintha a diákok minden kihágása a világi öltöny felvevése 12219 1 | adunk az olympon; Apollo kihágásai isteni skandalumok, s méltók 12220 31| belezavarja vele! Nem úgy van! Kihagyták a legszebb részét a párbeszédnek. 12221 34| suliguli savanyúvíz mind kihajtotta belőle; hogy Pozsonyban 12222 40| hogy még a kívánság is kihaljon belőlünk egymást valaha 12223 34| azt, hogy mi indoka volt e kihallgatásnak.~A hercegnő lelki feloldást 12224 27| azt előttem bocsátják be kihallgatásra. Helyet engedtem magam előtt 12225 9 | tanulmányozni, kívánságaikat kihallgatni s azokról főnökét értesíteni; 12226 27| elsőbbség. S ha aztán egy-egy kihallgatott nagyon sokáig ott felejté 12227 29| hangja az, amely legjobban kihangzik a borozók dalából. Barátja 12228 17| vihogásáról, részint a belülről kihangzó, jobb ügyhöz méltó kitartással 12229 29| s a nyitott ablakon át kihangzott a szabadba a vidám utazók 12230 5 | skófiummal varrott, virágokkal kihímezett, sujtásos, prémes mindenféle: 12231 30| se előleges háromszori kihirdetés, se gyámi jóváhagyás, se 12232 18| éppen egy amerikai komédiás, kihirdette, hogy aki őtet földhöz vágja, 12233 14| gyűlésen a főispán szépen kihirdetteti a pátenst, egyszer csak 12234 41| jólesik a silány polémaírónak kihíresztelni, hogy az ellenfél nagybeteg, 12235 39| az a fickó téged párbajra kihív? Amikor ez verekedni fog, 12236 21| világon.~– Teringettét! Ez kihívás!~– No uram! – csitítá Katinka – 12237 12| Mikor a jobb oldali szobába kihívják: ott vár reá egy hollandi 12238 10| mikor elvégezte, lángolt és kihívta harcra az egész világot.~ 12239 23| negyednap a súgólyukba, úgy kihizlalták. S én három napig udvaroltam 12240 17| császár ekvipázsa!~A talián kihoz egy kis háromlábú asztalt, 12241 1 | hangnál egyebet nem tud belőle kihozni, aki pedig tudja nyitját, 12242 43| azután hogy a vén cseléd kihozta az edényt Kálmán szobájából, 12243 26| nagyasszony inte nekik; azok kihoztak az istállóból két lovat; 12244 5 | istálló! – kiálta már egészen kihozva sodrából a nagyasszony. – 12245 17| szörnyű küzdelem borzalmaitól kihullana a toll a kezemből; hanem 12246 35| öreg asszonyság kezéből kihullott az „áhítatosság órája”, 12247 10| kért! De alig várom, hogy kihúzd a lábadat az ajtón! Kereshet 12248 13| iratcsomagot, s egy dokumentumot kihúzva belőle, elkezdé azt fennhangon 12249 1 | elefántcsont fogantyújával kihúzza ebből a corpus delictit. 12250 31| hősköltő. Amint egymás után kihúzzák a lábaikat, elmondatik róluk, 12251 31| azokat kezdő nagybetűkre kiigazítani el nem mulasztotta. Az „ 12252 31| nem találtam benne, amit kiigazítsak: csupán az ortographiája 12253 31| ilyeneket kéri nagyon szépen kiigazíttatni; mert úgy hiszi, hogy ennek 12254 31| érdekeinek: számtalanszor kiigazítva az aratás idejére jósolt „ 12255 3 | kit is előre bocsátva, kiindulának a kastély tornácába; ahol 12256 12| természetesen nem lehet kiírni a kötelezvénybe, hogy 30- 12257 4 | göröngyösen hagyva. A himlő kiirtotta a fél bajuszát, s csak egypár 12258 42| Az asszonyok szeszélyei kiismerhetetlenek. Ez a nő annyira beléd lehet 12259 33| folytak az utcán. A ruhájáról kiismerte az egyik céhbeli a másikat, 12260 13| én már ezt az egész házat kiismertem. Itt a legnagyobb úr, akié 12261 34| lőrései, a pincének mentő kijárásai legyenek; s mikor sovány 12262 9 | új, szűk csizmát kellene kijárnia.~ 12263 16| falkerítése volt, alacsony kijáró ajtóval. A kerten túl volt 12264 5 | egyszer meglévén a diploma, kijárta az asszonyság a főispánnál, 12265 40| megtorlás e szenvedélyének kijátszásáért legközelebb találta Kálmánt.~ 12266 43| irodalmi műveit átnézte, kijavítá, nagy festményén megtette 12267 31| azokat újra átvizsgálta, kijegyezve vörös plajbászával azokat 12268 35| utazott, hogy költségével kijöjjön, s Isztriából Sopron felé 12269 40| tollból az első szó, vagy ha kijön, úgy megharagszik rá az 12270 26| átengedtem számodra. Úgy hiszem, kijössz vele. Évenként nyolcezer 12271 35| beszélni nem ér semmit. Mikor kijózanodik, ő maga teszi magának a 12272 39| más.~Ettől azután nagyon kijózanodott.~„Bizony silány fráter vagy 12273 1 | kibosszantatik a kalefaktor, kijut a gúny a grapsáknak; s jaj 12274 39| hátratekinteni, mikor a széles utcára kijutott, melyet hosszában sütött 12275 17| szónok szeme közé. Még ilyen kikanyarított stílusban nem hallott beszélni. 12276 4 | volt ültetve fűzfával, azon kikapaszkodott minden ember szerencsésen 12277 1 | szerencsétlen termete miatt kikaptak rajta, s aztán ő is üldözte 12278 3 | így szólt hozzájuk:~– Íme, kikaptátok ma az egy esztendőre való 12279 43| hőseink, dicső szellemeink, kikben újjászületünk, lesz életünk, 12280 37| hogy a grófnő keservesen kikelt őellene a társaságokban, 12281 14| mert a lábait elmulasztotta kiképezni; míg az a másik délceg alak, 12282 35| egyik szó a másikat adta. Kikérdezett, hogy miért hordom én esténként 12283 2 | nebuló minden tudományából kikérdezi. Ámde van abban a kopasz 12284 13| magát családjával; s miután kikérdezte az ifjút a földrajzból, 12285 4 | kiszóllíttatik a középre, s aztán kikérdeztetik, hogy mit tud a szent vallásból; 12286 El| itt a Kárpátoktól a Dunáig kikerekítve fekszik; az egész föld mozdult, 12287 12| te becses dolgokat tudnál kikeresni.~– Nem kánikulára való mulatság.~– 12288 9 | esedezve, s akiket Korcza vagy kikerget, vagy kielégít egypár krajcárral, 12289 17| a pecér futott a kutyáit kikergetni a küzdőhomokról, nyakába 12290 41| társaságba, ahol az ő tanácsát is kikérik, s okos dolognak tartják 12291 37| megneheztelt Biróczyra; kikérte magának, hogy ő irányában 12292 24| szemközt jövő szénásszekerek kikerülhessék egymást.~Pompás hat lokomotív 12293 47| temetőjét, s az épülő utcák kikerülik a sírkerteket, a költő sírját 12294 5 | mindenképpen szerette volna kikerülni az írásbeli kínszenvedést. 12295 5 | falhoz lapulva sompolyogsz, s kikerülöd, ha ismerőst látsz; úgysem 12296 10| peréért nem jöttek el?~Kálmán kikerülte, hogy Katinka látogatásáról 12297 22| küldve, s azzal igyekezett kikeveredni a sokaság közül, s eltűnni 12298 2 | azon ifjak közé tartozol, kikhez szép reményeket kötöttünk 12299 24| azzal az ablakhoz lépett, kikiáltott a csoportban ácsorgó vásári 12300 9 | az irodába, ahová Kálmán kikísérte. Korcza urat nem engedte 12301 37| fületlen gombot.~Egészen kikocsikáztatták a városból, behajtattak 12302 16| hozzá, türelmetlen lett, kikocsizott, elhajtatott a kávéház előtt, 12303 16| gondolta magában, hogy ő bizony kikönyököl az utcára; s ha gondolta, 12304 35| valamelyik dél-amerikai város kikötőjébe.~Nem volt szüksége az idegen 12305 47| utazót, s vontatja a rakott kikötőkbe szállító hajóit. A szigetek 12306 34| Nápolyt, Palermót, a pyraeusi kikötőt és Ciprust érintve, Alexandriába 12307 38| parttól, hanem egy csónak volt kikötve, eshető életveszélyben mentőszerül; 12308 24| dőzsölő idegent apródonként kikoplaltuk az elfoglalt földről; egyenként 12309 37| kísérem, akit a nagyasszony kiküld világot látni.~– Ah! A tinót 12310 4 | Biróczy egyszer mindenkorra kiküldetik, hogy az általa nagyon kedvelt 12311 35| jött, hogy önt külföldre kiküldje; ott ön híres festővé lesz, 12312 34| melegítette keblét.~Mikor aztán a kiküldött szolga visszaérkezett abból 12313 8 | amint aztán Béni bácsi félve kikukkantott az ágyfő felett, úgy látta, 12314 41| bízatott: annak lett a feladata kikutatni, kik voltak e perduellis 12315 26| egy pokróccal takarózol?”, kikutatta dohányosdöbözét: annak a 12316 25| vagyont lész öröklendő; kilátásod van olyan házasságot köthetni, 12317 28| ablaka nyílik a Dunára, kilátással Pestre.~Nem a mostani, lázas 12318 35| engemet is?” – melyre biztató kilátást nyerve, sietett megtudni, 12319 33| lőrésén keresztül amire kiláttam, az a temető volt. Még most 12320 37| már ezúttal tökéletesen kilelte a hideg Béni bácsit, úgy 12321 33| inkább kissé elmosódottak; kilencedik a lélektani fejleményt nem 12322 37| azt hihette, hogy annak is kilencednapra nyílik ki a szeme, mint 12323 28| meg tőle, ha tizennégyből kilencet kiveszünk, mi marad ott. 12324 34| egymagában, s mely most kilencfelé törve nyögött egymásba függő 12325 22| izzott, midőn Afanáziát kilépni látta. Cilike volt az.~De 12326 7 | Hamletre.~A közönség tapsolt a kilépő Hamletnek; ő bizony rá sem 12327 14| Tapasztalhatták, hogy amint kiléptek a világba, mindjárt találtak 12328 14| viseletében, egyes-egyedül kilépve a sima parkettre, oly óriási 12329 37| karját nyújtva az utána kilibbenő úrhölgynek, kinek arcát 12330 4 | a tehénszőr, s a ragadós kilincshez félelem hozzányúlni: – itt 12331 35| összevész velük, a vége az, hogy kilökik az ajtón. Akkor aztán az 12332 3 | se pityergett azon, hogy kilökték.~Csollán Berti, miután hazaért 12333 21| Bizonyosan azt gondolta, hogy ha kilövi a puskáját, hát aztán mivel 12334 4 | vissza se adhassák neki, maga kilopódzott a kunyhóból, kihúzott egy 12335 23| szorítja barátját kebléhez.~– Kiloptad belőlem a lelket. Álmatlanná 12336 29| már, amint a kastélyból kilovagolt; ezúttal változatosság kedvéért 12337 35| víz alatt lappangó fatuskó kilyukasztá a fenekét, s ott nyomban 12338 31| nők sohasem azok. Aztán kimagaslik mindig egy ideál; melyben 12339 16| történetünk korszaka világosan kimagyarázza azt. Ez a ház vendégfogadó, 12340 33| kerget.~A physiologok könnyen kimagyarázzák e tüneményt. A költőnél 12341 32| Otthon találta már azt, amit kimaradhatatlannak tartott: egy levelet nagyanyja 12342 33| minden ember, s az ötvösök kimaradnak a világból. Semmi sem volt 12343 25| vigyázz! Már egy helyről kimart. Ha gazdag ember fogsz lenni, 12344 33| embereket buzdítani kell, nem kímélem a szót; ahol nemzeti ünnepély 12345 33| hozzá volt már szokva minden kíméletlenséghez, s átengedé a diskurzus 12346 40| akar valaki festeni, ne kímélje az effektust, a hold süssön 12347 39| vívott veled párbajt, ő téged kímélt, mert a nemzetet nem akarta 12348 38| mozgó jégtáblák közül kell kimenekülnie.~Amint hazaért, hirtelen 12349 5 | nevetéssel fogadják, ha csintalan kimenetele van az adomának. A szomszéd 12350 33| igen be van fűtve, s mikor kimennek, meghűtik magukat. Engemet 12351 4 | közé, szemeit a lehetségig kimeresztve, s utoljára, mikor készen 12352 22| egész évi haszonvételét kimerítette. Fa van, de út nincs, sem 12353 16| nem hiába tanulmányoztam e kimeríthetetlen tudományt annyi hódolattal. 12354 29| fekete frakkját, s aztán kimért Kálmán eleibe háromféle 12355 33| ültették, az utcát, mikor kimérték. S engem nem hagy el a reménység, 12356 25| drámabíráló választmány volt kimondandó ítéletét a pályaművek felett.~ 12357 5 | oly megvetőleg tudja azt kimondani. Az asztalhoz nem hív senki; 12358 2 | jegyzőkönyvében, melyben kimondatik ránk, hogy ahol templomot 12359 13| fohászkodhatik, s amint az ámen kimondatott, olyan jókedvvel vágta le 12360 27| végét érni, hogy ezt a jogát kimondják.~Ezért az a nagy haraggal 12361 33| aminek idejét látom, hogy kimondjam, azt kimondom. Önök, uraim, 12362 33| látom, hogy kimondjam, azt kimondom. Önök, uraim, nagyon hamar 12363 15| talált pártolásra. A hercegnő kimondta kereken: „amikor az én Pálomnak 12364 4 | finom ingét még a Tarnában kimosta, volt mivel felváltania 12365 37| különben falusi kastélyából kimozdulni. A hercegnő és unokái jártak 12366 42| hogy amint egy városból kimozdultak, többé semmi városba be 12367 35| rögtön elaludt, ideiglenes kimúlása percében e szót dörmögve: „ 12368 28| nálunk nincs semmi élet. Ha Kína, ha Japán elzárja magát 12369 39| úgy ellazsnakolja valami Kínából hozott bambusznáddal, hogy 12370 35| rajta.~Kálmánnak jólesett a kínálás, mert aznap még nem evett. 12371 26| mint máskor.~Szótlanul, kínálást nem várva, leült az egyetlen 12372 40| tárgyakban, mikor ötven forintot kínálgatnak a kezébe.~Tehát keressük 12373 20| pereputtyát kitudakolta, aközben kínálgatta saját pálinkás butykosával, 12374 21| hegyére szúrt szelettel kínálhatja meg vidám szomszédnéját, 12375 31| az jól esik. Néha nem is kínálják, a „potya” fogalma egyesíti 12376 2 | meg; nem kellett oda nagy kínálkozás, leheveredtek valamennyien 12377 24| asszony pedig kifáradt a kínálkozásban; sorba erőszakolva minden 12378 42| annyi, mintha szilvával kínálnának valakit, akit éppen a hideg 12379 36| pohár borral meg mer még kínálni, feladom a policájnak, mint 12380 35| áll. Ne értsen félre. Nem kínálok ajándékot, az nincs is módomban. 12381 12| útjában, kétezer rubelt kínált neki érte, ha ezeket átadja 12382 3 | Pali Perzsiát, Tibetet, Kínát, Szibériát, s sok-sok esztendő 12383 12| a vagyonával.~Aztán nem kincs-e maga a férfi, aki azt mondja?~ 12384 24| kiszáradt, s ez lett rá nézve a kincsbánya. – Messze földről elhajtották 12385 40| akinek belül, e rongyok alatt kincsei vannak, aki érzi magában, 12386 28| Magyarország székhelye; ide hordjuk kincseinket, amit a véres múlt meghagyott, 12387 45| női arckép, azt ő drága kincsek árán megváltaná tőle.~„Keresi 12388 12| tartózkodás; az a féltése a lopott kincseknek, elviselhetetlen kezd lenni 12389 14| pompás gyűjtemény volt: egész kincshalmaz; mű- és szakértelemmel osztályozva, 12390 35| pompa; hanem az ilyesmi kincstár akkor, amikor vesszük, s 12391 12| azt én mondanám, mindenki kinevetne vele. Úgyde nem én mondtam, 12392 37| az a bankár őt egyenesen kinevetni ezzel a kívánsággal? Nem 12393 9 | mind őrá nézve.~Korcza kinevette a neheztelésével.~– Jól 12394 24| házba benyitogatott. Hogy kinevették az indítványával! „Ez nem 12395 27| napokban meg fogja kapni kinevezését titkárrá a Locumtenentialéhoz.~ 12396 27| múlva aztán kezében volt a kineveztetés amaz irigyelendő hivatalra.~ 12397 46| volt írva, s egy bizottság kinevezve, mely a nő és férj vagyonát 12398 7 | jobban az arcát, mert úgy fog kinézni, mint egy gipszfigura.~– 12399 31| esik az ideáltól.~S hogy kínja tökéletes legyen: még odajön 12400 15| Ezt is meg tudta csinálni. Kínjába került ugyan; de mit meg 12401 9 | történt.~Korcza úr elkezdett kínjában fütyülni, s a tarkóját meg 12402 31| sértett becsület, a féltés kínjai közt szülemlik? Érzi a költő 12403 8 | valamelyiket, mikor az éhhalállal kínlódik, attól egy alamizsna falattal 12404 21| Amint aztán a medvét nagy kínnal átvonszolták a szakadék 12405 33| a jámbor polgár nem mert kinnjárni miattuk az utcán.~Kálmán 12406 12| ami még csak azután fog kinőni. Nem is ezer forintot; hanem 12407 39| azáltal, hogy az áldozatnak kínordítását hallatom vele. S azután 12408 20| szilfid termete vonaglott kínosan a pázsiton fekve.~És Kálmán 12409 22| ökölnyi pázsitdarab, közepéből kinőtt fiatal fenyővel, a lágy 12410 35| lámpásig, útközben azzal kínozva a szegény csizmadiát, hogy „ 12411 43| lesz a földön. Lelkemet kínozza a hír, hogy te beteg vagy. 12412 41| festeget öt forintért.~Óh, minő kínpad ezt olvasni Dorotheának.~ 12413 5 | volna kikerülni az írásbeli kínszenvedést. Arra a gondolatra vetemedett, 12414 35| öngyilkos tekintetű szemekkel, kíntól, vágytól halálsápadtak, 12415 17| elhallgatott, helyet adva a kintornának, mely akkori időben újság 12416 25| mindennap eljár a tányéraidat kinyalni, hanem ha a költészethez 12417 24| hozzá a lábasjószágokat kinyaralásra, kitelelésre s felébe hagyták 12418 20| elmegy, melyre Bálvándy kinyilatkoztatá, hogy van egy szép kerek 12419 22| és rögtön a bíróság előtt kinyilatkoztatja, hogy óvástétele csak tréfa 12420 22| Íme ezennel ünnepélyesen kinyilatkoztatom mint tekintetes nemes nemzetes 12421 43| eszménykép?~Kocognak: szabad? S kinyílik az ajtó. Betekint rajta 12422 9 | idegen pompás Wellingtonokat kinyílni, amikről semmi tudomása 12423 2 | Rákóczi szomorú zöngése, s kinyílt a főkapu, és előjöttek rajta 12424 43| félrehúzták a függönyt, kinyiták az ablakot, hadd jöjjön 12425 25| aranykulcsot szerezni a kinyitásukhoz, míg oda fog eljutni, hogy 12426 15| imádkozik egyedül. Akkor kinyitja szobáját és szabad bejönni.~ 12427 5 | köszöntenek. Egy-egy ablakot kinyitnak, s utánad kandikálnak fiatal 12428 25| hol csak egy ajtót kell kinyitnia, és mindennap láthatja azt, 12429 26| s körülvizsgált mindent, kinyitogatta a szekrényeket: „milyen 12430 36| szobából.~– Hahaha! Amint kinyitom az ajtót s betámolygok, 12431 34| változatban énekli, titokban kinyomtatja, elszórja, kapkodja, terjeszti, 12432 25| kell semmi, csak a kezedet kinyújtanod utána. Más ember a celli 12433 34| neki elég, hogy a lábait kinyújtsa, s mely aztán olyan kicsiny 12434 33| kapu fölött ott lebegett kinyúló vasrúdon a címere, mégpedig 12435 1 | nagy gonosztevők, kik semmi kínzástól meg nem puhultak, egyetlen 12436 24| lehetne hitetni, hogy ez egy kínzóeszköz, azzal vallatják Szegeden 12437 20| eltitkolni és hízelegni kínzójának – soha ki nem engesztelt 12438 20| akart velünk. Egy napig kínzott a minden szívnek keserű 12439 11| szalagjának s azt kezdte kioldozgatni; a sül meg a teknőc bukfencet 12440 9 | Kálmánra, minden tekintetéből kiolvashatta a „két garas” fatális esetét.~ 12441 35| rajta bosszút László bátyja kiontott véréért; öljék meg. Azok 12442 5 | hátrafelé a székét s iparkodott kiosonni.~De el lett vágva visszavonulási 12443 36| részét is az írásnak, s kiosont vele a kertbe. Az alvót 12444 15| is, mik Pál gróf nevében kiosztattak. Mert az köztudomású adat 12445 5 | tehetségéhez mérten vannak kiosztva. A legfinomabb fonalat a 12446 42| érkezett meg.~Akkorra már kipárolgott a fejéből a bor, s akkor 12447 37| megyek.~Béni bácsi csak kipattant vele, hogy miért akarja 12448 29| Hanem azért ne féltsd; ma kipiheni magát, s mikor a súgó csengettyűje 12449 39| hazamentek az úthoz készülni és kipihenni magukat, mert reggel korán 12450 35| elnézéssel tűrte Béni utcára kipipázó szokásait, csupán az ellen 12451 10| pletykázni mindjárt.~Persze hogy kipletykázta.~Alig várta, hogy letegye 12452 37| volt, a bajusza sem volt ma kipödörve, sem a haja felfodorítva; 12453 24| hogy még a bajuszát is kipödrötte, ami rettenetesen illett 12454 3 | azért neki, ha a katedrát is kipróbálta. Jenőy, jurista létére, 12455 18| nyomatni, cenzúrára küldeni, kiragasztatni: az egy egész napi munka. 12456 24| Én pedig azt az utcára kirakatván.~De már erre Mák uramnak 12457 29| kiemeljük a helyéből minden királyaival és vicekirályaival együtt.~– 12458 24| az hitét ingatja meg a királyban; s minek a parasztnak a 12459 38| sziporkázó havat. – Királyok és királynék azok, kik a hónuk alatt 12460 23| megfogva. – Ennek az „én királynémnak” sokkal több hű jobbágya 12461 7 | bemutatta a királynak és a királynénak, úgymint az igazgatónak 12462 15| ötvenkét esztendővel felséges királynénk, Mária Theresia előtt az 12463 17| Magyar Király”, „Angol Királynő”, „Pannónia”, „Európa”, 12464 34| Palaestinának, s melynek most királyokat adott Gallia, Germania, 12465 23| körrajzaikkal, a királyi alakok s a királyokkal dacoló hősök. Az egész világ 12466 34| elutazottakat akár a szardíniai királyságban, akár a toscanai nagyhercegségben, 12467 31| Bosszúálló féltés, melynek királyvértől csepeg az ujja. Borzasztó 12468 34| Bálvándy.~Ez az úr kísérte őket kirándulásaiknál a Vezúvra, s a pompeji kiásatásokhoz.~ 12469 1 | tárgyat, míg szerencsésen kirántotta azt a hordóból – s mi vala 12470 33| Ki az? – kérdé, kezét kirántva Bányaváryéból.~– Ne ijedj 12471 35| kutyavásár!” A kóborló kutyák kirekesztése végett van a vár bezárva.~ 12472 20| ittak.~Hatszáz hajtó volt kirendelve, akik hajnal előtt megindultak 12473 41| csakhogy éppen a térdein kirepedt a karmazsin öltözet, de 12474 12| írja hozzánk, Barkó Pali, a kirgizek sivatagából; régi krónikaíró 12475 28| s a festéken keresztül kirí belőle az arisztokrata, 12476 4 | láb elvihet.~Mint a napból kiröpített bolygó, lódult az öt ifjú 12477 5 | megindult!~Az öreg asszonyság kirohant a folyosóra, s elkezdett 12478 47| alól, egy vén tudóstól, kiről már azt hitte mindenki, 12479 16| kocsis nem akarja a fogát kirúgatni vagy a kocsit az árokba 12480 33| mentéjén, télire teli volt a Kis-Duna hajókkal, talpakkal. Egyszer 12481 16| hogy az húzza az egész kisafát; amit az meg is tesz becsülettel, 12482 24| Elindult valamely magánházban kisajátítani a főispánék számára szállást. 12483 20| birtokos, s az új gazda kisajátítja a medvének a bőrét, – mert 12484 13| midőn az előfogatot kellett kisarkallni, bírákkal, kocsisokkal perlekedni, 12485 5 | nagyasszonynak, jójcakát kívánnak a kisasszonynak; mennek aludni, végignézve 12486 24| jártak, az asszonyságok és kisasszonyok négy óráig járták a cotillont, 12487 37| lorgnette, kivált azoké a szép kisasszonyoké, akik franciául beszélnek 12488 4 | kell jelennünk, azokkal a kisasszonyokkal, akiket más táncolni nem 12489 20| meghívott vendégek feleségestől, kisasszonyostul fognak jönni; azokat egy 12490 5 | asszonynak lehetséges fia, minden kisasszonyságnak nem lehetetlen vőlegénye 12491 31| és „Szent” szavakat, ha kisbetűvel írva találta, azokat kezdő 12492 20| falusi bírák és nótáriusok, kisbirtokosok és mágnások, bocskoros rusznyákok 12493 26| félrevonva egy kettős ajtóról, a kisded erkélyre mutatott a nagyasszony. 12494 10| hogy szemére ne vetnék. Ha kisdiák korában szilvát lopott: 12495 24| Fehér Ló”, a „Bika” és ami kisebb-nagyobb hotel csak van a világvárosban, 12496 5 | oly ritkán látott, ezt a kisebbiket aztán egészen otthon tartotta, 12497 19| püspök oda, ő a maga vallását kisebbíttetni nem engedi. Ő a maga nyájából 12498 23| fekszünk abba.~Ez az indítvány kisebbségben maradt. – Az orosz jószerencsének 12499 14| ítéletet, népszerűséget; s kisegít minden bajból; – ez a „nexus”.~ 12500 39| a zavarából nagyon hamar kisegítette őt Kálmán.~Egyenesen eléje 12501 20| tudja hova eltenni.~Arról a kisegítő eszközről is le kellett 12502 35| azt egyúttal az ajtón is kisegítve.~Az utcára aztán nem üldözték; 12503 34| mezítláb, rongyosan fognak kiseprőztetni a városból, melyet beszennyeztek. 12504 37| levelet, hogy nekem a maga kísérete nem kell. A mamától kaptam 12505 21| csatlakozik a Decséryék kíséretéhez.~Aszályit ismerik meg benne.~ 12506 24| álló hercegi családnak és kíséretének.~Szóba sem álltak sehol 12507 41| elszánta magát, hogy a hercegi kíséretet hercegi módon fogja ellátni. 12508 41| ebéddel fogadta a herceget és kíséretét, hogy csakugyan vacsora 12509 9 | streichterzettet, vocal-solo kísérettel reggeltől délig; – hanem 12510 7 | meg, hol vesztek; ámbár kíséretükre velük volt nemcsak Béni 12511 21| bízhatom rá a hajtást. Te kísérhetnéd a hölgyeket.~Ez meg már 12512 7 | őket rossz elővéleménnyel kísérik, s folyvást policialis felügyelet 12513 26| ócsárlotta.~– No, jöjj velem, kísérj el.~Kálmán sietett öltönyt 12514 37| ahova akarok. Hát engem ne kísérjen mindenüvé, mint a hajdú.~ 12515 36| nyomorúság folytatásához. A kísérlet arra volt jó, hogy bebizonyítsa, 12516 21| találkozni?~Hanem csalatkoztak a kísérletben.~És a szegény rusznyák fejének 12517 47| nemzeti hadsereg táborozási kísérleteit a hadászok tapsai fogadják.~ 12518 10| legbonyodalmasabb ügyekben kísérleteket tesz velem, minő védiratot 12519 45| azért nem utoljára tett nála kísérletet. Időközönként meg-megjelent 12520 1 | az! – inte a clarissime kísérőinek, s azzal diadalmasan fordult 12521 43| keresni.~E délután elvitte kísérőit magával messze ki a marhalegelőn, 12522 44| sírnál; kapott rajta, hogy a kísérők magukra vállalták a behantolást.~ 12523 21| arccal –, de az én vitéz kísérőm még csak el sem sütötte 12524 37| édes mama küldött velem kísérőnek egy fiskálist, de én attól 12525 38| ahol akar magának Budára kísérőt.~A szegény asszony meg volt 12526 25| másnap rögtön elutazott; de kísérőül Biróczyt vitte magával; 12527 6 | Sírnak a bús magyarok!~Meg is kísérté Béni bácsi, hogy a maga 12528 25| nagyon szépnek fogom találni, kísértetbe jöhetek, hogy a tűzbe dobjam.~ 12529 10| pedig nem az a titka, hogy kísértetek huhognak benne, hanem az, 12530 7 | nótákat, mikor ide valami kísérteties szimfónia kellene.~Két arc 12531 39| rossz embernek”, aki nem kísértette meg magát védelmezni, hanem 12532 4 | adtak magukról. Mint valami kísértetüvöltés, mint a „wilde Jagd” föld 12533 32| magát? Még csak meg sem kísérti magát kimenteni?~– Mikor 12534 35| gyalázat, velük megosszam. Ne kísérts meg semmit, hogy lebeszélj, 12535 10| mondjon benne: nem bánom, kísértse meg akár az alperes, akár 12536 13| Ebéd után pedig Biróczyval kisétálván a parkba, a sánta Asmodeus 12537 20| Látod, én is anya vagyok. Kisfiamat szabadítom. Ne légy kegyetlen 12538 1 | története az volt, hogy egy kisgyermek játékból csecsemő testvérét 12539 38| Nekem át kell mennem! Nekem kisgyermekem van odaát! – kiálta szenvedélyesen 12540 38| jégen keresztülfutott, hogy kisgyermekénél lehessen, senki sem gondol?~ 12541 3 | ablakok berakva, boltozatok kisimítva, akkor jutott eszébe, hogy 12542 36| olyankor jólesik neki, hogy kisírhatja magát: a játék, a művészet 12543 34| Az asszony szemei mindig kisírva. Szöknének már innen, ha 12544 12| mellém. Tréfaság az egész. A kiskorú adós azon atyja, anyja vagy 12545 12| s azt már nem nézi el a kiskorúaknak a törvény; tehát inkább 12546 12| a ketten tudjuk, hogy a kiskorúságában fölvett adósságát az ember 12547 5 | öreg asszonynak is, meg a kisleánynak is olyan jól illett.~Azt 12548 40| nagyleányom, meg a kisfiam meg a kisleányom; aztán magát is fesse oda 12549 37| nyílik ki a szeme, mint a kismacskának.)~A templomba egy kocsin 12550 7 | kedve szottyant?~Béni bácsi kisóhajtotta magát a nevetési fáradságból.~– 12551 3 | már akkor ott találták a kispadon ülve az eperfa alatt Barkó 12552 40| jobban tette volna, ha beáll kispapnak, s lett volna inkább kanonok. 12553 46| ismételt szavakon túl: „Kisstihand” – mi az ünnepélyes találkozást 12554 3 | rájön az ember, aztán akkor kisül belőle, hogy:~„Ajánlom jelen 12555 9 | nemzetes ifjú úrnak, míg végre kisüti, hogy itthon van-e a tekintetes 12556 46| ki, s hogy ez a szerecsen kisuvikszolt képű cigánygyerek.~A tizenhárom