| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Jókai Mór Eppur si muove – És mégis mozog a föld IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
Part
13057 8 | direktor magas pátosszal köszöné meg mindnyájuk nevében a 13058 39| így megszökni, búcsúvétel, köszönés nélkül? Vétek volna-e az, 13059 9 | Kálmánnak is motyogott valami köszönetfélét, de ez nem is nézett felé. 13060 24| nagyasszonyomnak, a Jenőynének köszönhetem; mert úgy jártak annak a 13061 27| szerencséjét egy ölbeli gyermeknek köszönheti, hanem még erről nyugtatványt 13062 4 | prófétának és az ő társainak köszönhetni.~Az elszabadult diákcsapat 13063 20| megtalálta, vagy mintha köszönné, hogy nem bántották.~– Álljon 13064 9 | hogy a hercegnő saját kezű köszönő levelét küldé el neki, saját 13065 24| hagyták nála, még meg is köszönték neki. Az azután való évben 13066 5 | jövők nyájasan és irigykedve köszöntenek. Egy-egy ablakot kinyitnak, 13067 5 | látsz; úgysem fogadná a köszöntésed. Szép leányok, ifjú játszótársak 13068 3 | hogy hívják. Ha megleled, köszöntetem. Hanem ahelyett adok neked 13069 41| praktikus üdvözlettel, hogy „köszönteti az édes mama, szívesen látja 13070 27| széttekingető, jobbra, balra köszöntgető udvaronc, ki elvégre még 13071 15| grófok csakúgy belesülnek a köszöntőbe, s csakúgy összekapnak az 13072 35| akkor a fejében, mint hogy a köszöntőre ráismerjen. Örülhetett Kálmán, 13073 15| verseket szavaljon névnapi köszöntőül, nem hozott magával semmi 13074 3 | kezded meg az oratiót. Aztán köszönts fel legalább; még tőled 13075 7 | országtól, melyben most Hamlet köszörüli a kardot, mellyel Poloniust 13076 4 | fintorulatokat idomítva, mikben gúny, kötekedés, ingerkedés, csúfondároskodás, 13077 4 | tolták át azt a révészek a kötélbe kapaszkodva.~Éjszaka volt 13078 31| tört deszkáikat, rohadt köteleiket; itt gunnyaszt naphosszat 13079 34| és chrisma, mint a rokoni kötelék, mint a fejedelmek szent 13080 10| legyen oldva a házasság kötelékei alól, az alperesi fiskálisnak 13081 37| hogy ha ez az ember családi kötelékekkel az ő érdekeihez lesz fűzve, 13082 42| már ő is el van szánva a köteléket széttépni, mely őt egy gyűlölt 13083 1 | anya és férj ~Kés, láng és kötelen s fájdalom által esék.)~ 13084 8 | törvényszéknél. – Neked kötelességed utánuk menni és visszahozni 13085 9 | utasításokat, hogy patvaristai kötelességéhez képest minő, hová eldugott 13086 24| most már végezd hivatalos kötelességeidet, s segíts az úti készületekkel 13087 25| töltött, elfeledkezve azon kötelességeiről, miket a keresztyének Istenének 13088 33| megismertessem önökkel a maguk kötelességeit, amelyek nagyok. Hinni és 13089 4 | megismerkedni a hivatalbeli kötelességekkel – monda Korcza úr, s elővett 13090 46| Tudom én, hogy mi az én kötelességem.~E kötelesség betöltésére 13091 11| fiatalembert szeretem, aki a kötelességén túl is stúdiumot fordít 13092 21| felszabadítja Kálmánt az udvarlás kötelességétől.~Még más valaki is segít 13093 46| alája az ítéletnek.~Mint kötelességévé volt téve, személyesen jött 13094 46| orrát. Ez már túlzása a kötelességnek, s egészen tüntetésnek látszik. – 13095 24| terjesztését nem tartja ön kötelességünknek?~– Óh! igen is, hogy annak 13096 20| együtt egy ifjúkori fogadás kötelezett, hogy mi minden tehetségünkkel, 13097 37| szokott eleget tenni minden kötelezettségének a báró, hogy egyszer tartott 13098 10| s erre esküje, hivatása kötelezi, s ez is becsületes, szent 13099 41| megvegyem?~– Le fog vele kötelezni.~Bálvándy kész volt szép 13100 1 | voltak. Eskü és becsületszó kötelezte őket, soha, senkinek, semmi 13101 12| Kalender úr pedig azt tette a kötelezvénnyel, hogy a mindig égő szeszlámpánál 13102 37| betábláztathat?~– Nem kell neki kötelezvény. A pénz kell neki, vagy 13103 12| látták a pénz lefizetését a kötelezvényben megírt magasságig. Ez hogy 13104 12| igen egyszerű kalkulus. A kötelezvényeken azonban két tanúnak is kell 13105 4 | könyörgő levelével, se zsidó kötelezvényével attól ugyan pénzt soha ki 13106 4 | két part között, ahhoz a kötélhez volt akasztva a komp csigahurokra, 13107 4 | járművet, hogy a sebes ár a kötélnél fogva odacsapta azt a parthoz, 13108 1 | Casuista! Jezsuita! A nevekbe kötelőzködöl! Tudom, hogy egymás közt 13109 33| bikaheccel, kutyaviadallal, kötéltáncosokkal, Bänkelsängerekkel, bérért 13110 43| A hosszú országúton egy kötélverő fonta, háttal haladva előre, 13111 24| akkor; de sokszor eltépte a kötényemet; de megtépázta a hajamat, 13112 33| előkeresgélni egy-egy dohos kötetet, ami magyarul volt nyomtatva, 13113 40| jobban belehevült a kötött és kötetlen költeményekbe.~Utoljára 13114 25| kilátásod van olyan házasságot köthetni, mely amellett, hogy a világ 13115 4 | mezítelen talpára papirost kötnek, s azt meggyújtják.)~Barkó 13116 9 | gondosan lelkére szokta kötni, hogy óvja magát a csábító 13117 14| minden táboruk szélére egy kötő asszonyt ültettek volna, 13118 32| Kálmánt érdekelni kezdte a kötődés. Valami különös csodát nem 13119 40| kóstolta volna meg: csak kötődött a mesterrel. – Egyszer aztán 13120 20| aztán csak abban az egyben kötöttek meg elszakíthatatlan lánccal, 13121 2 | kikhez szép reményeket kötöttünk és sokan szerettünk. Még 13122 41| érkeztek rendjén, be is kötözték a lovaikat az istállóba; 13123 16| úton s az ajtaja be van kötözve madzaggal, hogy ki ne nyíljék. 13124 10| folytán egy olyan jellemhez köttetik, mely mindennek ellentéte, 13125 31| falrakás, durván összerótt kövekből, miket nem ért külső vakolat 13126 21| mely mindenféle drágalátos köveken, gallyakon keresztül csergedez 13127 30| Orpheustól gyerekség volt a köveket kimozdítani s a vadmacskákat 13128 27| aki megértsen!” Zeng a köveknek, mint Orpheus; zeng a tengernek, 13129 1 | nem tudja egymásba tenni a kövérségtől.~Alacsony, köpcös termetét 13130 24| búzagarmadára nyugtatva.~Kálmán követé a példát.~Óh, te legédesebb 13131 24| Hát a léleknek nincsenek követelései?~– A léleknek? Óh! a lelkiekben 13132 10| minden vagyonukból. Világos követelések elnyújtatnak két emberöltő 13133 25| ezzel a névvel a homlokomon követelhessek magamnak helyet mindenütt, 13134 32| senki; az apja vagyonát ön követelheti a nagyanyjától.~– De a tulajdon 13135 42| alkalmatlan emberek nagyon követelik tőlük az útlevelet. Soha 13136 12| ellenfél? A Szentszék be fogja követelni a papagájt, s annak a tanúvallomását 13137 32| belőle semmit.~Az pedig nem követelt belőle semmit.~Ebéd után 13138 16| után húztam ki a házából, követelve tőlük, hogy mit csináltak 13139 20| most szárnyakat öltött, nem követheti őt az a hölgy. Óh, mintha 13140 37| a gorombaságot csak nem követhette el, hogy egy grófnőnek a 13141 5 | Utolsó vagy, a kis öcséd után következel.~Kérdezgetik tőled, hogy 13142 37| csússzék.~A nagyasszony pedig következetes akart maradni a maga haragjával 13143 19| fölöttük, hogy semmi káros következménye ennek nem volt.~Tehát Kálmánra 13144 41| székvárosában a macskazene iszonyú következményeit.~A herceg rögtön visszautazott 13145 10| gyanúja: több mint gyanú, a következményekből eredő tapasztalat. Ő maga 13146 2 | mondjon, amivel az utána következőket ellentmondásokba keverheti.~ 13147 3 | fenekének, úgyhogy az utána következőknek ugyan vigyázniuk kellett, 13148 9 | fölvilágosításokat adni, következőleg pöreiket tanulmányozni, 13149 28| képei között, mik rendben következtek egymás után: nagy állú Lipót, 13150 24| hogy nem az igazságot kell követnie, hanem fölemelkedni a földről, 13151 34| fellegekben járó pálya; követői vad, nyughatatlan emberek, 13152 34| Tacsicseffet felváltania követségben; hogy a softák és a mamelukok, 13153 1 | először próbálja a szent követséget, nagyokat mondanak, mire 13154 30| szardíniai, sem a portugál követséghez. De ne vonja össze a szemöldeit.~– 13155 2 | vihetné dolgát, hogy a keleti követségnél tolmácsul alkalmaztatnék, 13156 34| Decséryék ugyanazt az útrendet követték, amelyet ő; csakhogy tovább 13157 2 | fegyelem ellen kihágást követtünk el: elmulasztottuk a vasárnap 13158 17| hallott beszélni. Aztán pedig követve a figyelmeztetést, azt se 13159 13| zökkenve a primitív alkotású kövezeten.~Szép tájai vannak a szívnek! 13160 35| tyúkszeme nőtt, amióta a pesti kövezetet a pesti topányokban járja, 13161 25| volt első kérdése hozzá.~„Kövy” volt annak a nevezetes 13162 25| leszállj s a Tripartitumot és a Kövyt végiglapozgasd, mert a diplomára 13163 25| bajtárs, hát mennyire vagy Kövyvel? – ez volt első kérdése 13164 44| sírhalom Megnyílt kebelébe. ~Közanyánk ölébe.~A második versbe 13165 15| Demsus súgásának segélyével közbámulatra szerencsésen partra is jutott. 13166 36| szülemlett minden helyzet. És közbe-közbe aztán egy-egy szomorújátékot 13167 33| ez a mi csizmadiánk?”~A közbejött malacpecsenye trancsírozása 13168 37| aranytekercsekből, úgy szeretett volna közbekiáltani: „vigye el ön már! húzza 13169 24| Tóth Máté uram jónak látta közbeköhögni.~– Hja bizony, még akkor 13170 46| a maga hatását; a béres közbekongatott a két kézre való ostorral, 13171 9 | magában.~Hanem akkor már közbelépett Tóth uram.~– Ne tessék zsörtölődni – 13172 9 | lenyomtatott tulipánszirom volt közberagasztva a Wellington kelyhéből.) 13173 21| állatvilágig. Azonban Bálvándy közbeszólása elrontotta a sikert.~– De 13174 11| s miután több rendbeli közbeszólásokkal nem sikerült a felolvasót 13175 5 | előfordulni, az öreg asszony közbevágott: „Cilike, Julis te! Valami 13176 17| padokon másznak keresztül; közbevegyül egy-egy duzmadt szalonnakereskedő 13177 29| gyermeke van.~A tisztviselő közbeveté:~– Én őfenségét híven szolgálom 13178 1 | tógát, s a jóérzelmű népség közbotránkozására elég orcátlanok feszes dolmányban 13179 14| midőn egy kifeledt betűt közébe szúrhatott az ő betűinek, 13180 22| vihette a szekerét, melyet jó közelbe rendelt, hogy rögtön menekülhessen, 13181 42| estéjére kerültek ismét az Avas közelébe.~Már az nagyon gyanús dolog 13182 22| szemöldökével a pólusig taszítva a közeledőt, s azt mondá neki:~– Nem 13183 47| nép s a tudós egymáshoz közeledtek, s megértik egymást.~Felébredt 13184 31| pyeridák berkében, s óriás a közélet mocsarában. Korszakot alkotó 13185 13| nyelvet hallja. Társaságban, közéletben, az udvarnál németül beszélnek. 13186 20| E percben csörtető robaj közelíte a völgy felől.~A sűrű tövisbozóton 13187 8 | léptek nem az ő ágyához közelítenek, hanem Kálmán öcsém íróasztalához, 13188 4 | aki alkonyat után akár közelíteni, akár távozni merjen ide, 13189 22| ugye, ha hozzánk valaha közelítesz? Megtartottad a parancsát. 13190 41| szeretett, csak tisztelettel közelített mindig. Hajh! ez az ember 13191 34| furfangok útján sejtetni közellétét, s mikor a véletlen ismét 13192 30| szardíniaihoz, s ott is közelükben leszek.~– De kérem, ne ráncolja 13193 24| cseléddel, hogy lássa a közember, hogy a gazda fiának is 13194 4 | Wesselényi Ferenc minden közemberre 50 pénzt, minden főemberre 13195 31| megfordítsa a puska agyát, s közénk csapjon vele, az minden 13196 9 | négyszegletű kerítés, annak a közepében egy márványkő feszület, 13197 22| kiálta hosszú kezét az asztal közepéig benyújtva, hogy mutatóujja 13198 23| sziklapárkányon állnak, középen a nő; egyik kezét Kálmán 13199 18| a vastagkarját, melynek középizma, mint egy kis malac domborodott 13200 7 | mosolyra álló ajkak. Termete középmagas, izmos, kifejlett.~Örökké 13201 37| Ország? Miféle ország?~A középosztály, aki kabátban jár, abból 13202 33| Syntaxisig jártam az iskolákat, középszerű tanuló voltam, láttam, hogy 13203 33| egy fa, egy fillér. Ahol középület keletkezik, egy napig ingyen 13204 47| keze, s a rendet maga a nép közérzülete védi.~A katona is honpolgár, 13205 43| e képre saját arcomat is közétek – s aztán mindig otthon 13206 19| mikor a harmadik is előállt, közévagdalt a lovainak, s úgy elvágtatott, 13207 37| Bálvándy vonta magára a közfigyelmet. Milyen hidegvérrel mondá: „ 13208 46| az rongyokra tépve kerül közforgalomba.~Tapasztalá, hogy a halálvész 13209 14| Jamais!~„A magyar vitéz csak közkatonának való.”~És mindezekért a 13210 10| fenn volt tartva a szabad közlekedés, azon célból, hogy mikor 13211 2 | egyesével egészen rendes közlekedési út gyanánt használtatik. 13212 9 | volt beszédes, akkor volt közlékeny, ha diákul beszélhetett, 13213 27| huszárőrnagy a maga részvevő közlékenységével.~– No, ugye magát is azok 13214 38| kelni; mely kedves indítvány közlelkesedéssel fogadtatott, csupán Kálmán 13215 27| olyan nagy úr, akinek a közleménye nagy hiábavalóság, s olyan 13216 13| jószágigazgatójának, magának is volt közlendője a hercegasszonnyal.~– Én 13217 13| gondolatoknak egymással való közlésére. Magyarul csak a nagyapa 13218 42| mostani levelében azért közli velem elhatározását, hogy 13219 39| figyelemreméltó értekezéseket közlött, s vakmerő volt a hazai 13220 1 | hazugságot mondott, az volt rá a közmondás, hogy „ez is a csicsvári 13221 13| mostani kancellár, fiatal köznemes korában nagybátyja házánál 13222 8 | Azt tartotta, hogy egy köznemesi házban, ahol eladó leány 13223 28| mesterséges nyelvet, amit a köznép meg nem ért. Utat nyittok 13224 3 | érzelmeket ápolni kell a köznépben. Késő este lett, mire az 13225 7 | megismerteti a hazai történelmet a köznéppel. Óh, az a vándor komédiás 13226 28| mit is keresne nálunk? Köznépünk, ahol magánál műveletlenebb 13227 7 | s az én anyámat ne tegye köznevetség tárgyává.”~– Gallérját? – 13228 40| ad divatképeket, mely nem közöl napi pletykákat, mely nem 13229 10| megmutatja azt nekem?~– Előbb közölni fogom főnökömmel.~– Köszönöm – 13230 19| közrendnek. A püspök aztán közölt velük minden szent áldást, 13231 8 | hallottam hírét! Nekem semmi közöm hozzájuk többé. Élhetnek, 13232 7 | belejátszani a játékba és a közönségbe.~Az előadás alatt a szereplőkkel 13233 31| pislogó lámpafénnyel a gyér közönségen végignézett –, majd jön 13234 35| színészekről, a tudósokról, a közönségről.~Eközben lassan eltelt az 13235 25| dicsőségetek! Én nem koldulok a közönségtől, én kincseket szórok közé!” – 13236 12| csomagot lökött ki belőlük, közönyösen.~– Ez a csomag itt ezer 13237 39| meghódítani a gúnyolódó közönyt, felébreszteni egy alvó 13238 5 | ahogy állt közöttem és közötted, azt még az őriző angyalod 13239 2 | előttünk, sem te, sem az utolsó közöttetek. Te, a vádlott, visszavádolod 13240 17| egyszerre koalíciót csinált a közős ellenség, a cirmos ellen, 13241 12| nagyot. Mindjárt bocsátott közre egy vidám anekdotát.~– Éppen 13242 8 | tapasztaltak felől, ő is közrebocsátá a magáét:~– De milyen természetes 13243 12| Gyűjtemény szerkesztősége közrebocsátott.~És azután, amint Kálmán 13244 17| kapaszkodott, mint a leopárd, s közrémületre a publikum között termett. 13245 9 | megérdemlette domine frater, azért a közrend és törvény érdekében elnyűtt 13246 19| magyar ruhában szolgáltak a közrendnek. A püspök aztán közölt velük 13247 45| gyöngeséget árulna el a közrendű ember előtt, tud hangjának 13248 41| főúri gazdatiszt, akadnak községeikkel nem egyező jegyzők, egy 13249 3 | faluba, fel ne gyújtsák a községet. Ezt csupa komédia volt 13250 35| találták a hasonlatosságot közte és a nagy király arcképe 13251 43| kereskedelem monumentumai! A köztereken a hírhedett ősök ércszobrai 13252 34| kitörülte; ha pedig olyan közügyekről íratott valami, amikhez 13253 6 | tekervényeivel, amiknek semmi közük az előadó-művészethez.~Szerencséjére 13254 20| legyezői szétnyílnak, s előjön közülök a meztelen szirén.~Ah, mily 13255 2 | Mert mikor innen elmegyünk, közülünk is lesznek főpapok, főhivatalnokok, 13256 3 | és szomjúság is kezdett közvéleménnyé válni; melynek hogy tolmácsa 13257 1 | legkegyetlenebb ítéleteit a közvéleménynek a legnagyobbak fölött is. 13258 27| legjobban kifejezik.~Ez aztán közvetett dicséret volt Kálmánnak, 13259 2 | kétlábú teremtés, ember, kofa, cívis, gyerek; szidták, 13260 2 | szaladásnak vette a dolgot, a kofahad úgy meghajigálta sült tökkel, 13261 31| sátoraikat a fokhagymás kofák, itt ülnek csirkés kosaraik 13262 17| egy vásott kölyök ottan a kőfal tetején, akit az imént pofon 13263 17| sárban eljutott addig a magas kőfalig, mely egy három utcára szolgáló 13264 23| körül; bekerítve nagy magas kőfallal. Hah! itt emberek laknak! 13265 20| tanítottak rá – monda a delnő, a kőfalnak támasztva a fegyvert – inkább 13266 17| káromkodott, a gyerekkarzat a kőfalon hujjahót kiabált, a pecér 13267 36| keresztül. Bányaváry megállt egy kofánál, s egy papírdobozt televásárolt 13268 14| Hát ezek az abrudbányai kőfaragványok.”~„Ezek római emlékek.”~„ 13269 30| utoljára?~Kálmán nem volt olyan kőfejű, hogy ne értse, miről van 13270 18| magamnak erre a kontóra a kohlmarkon.~Mutatta a felakasztott 13271 46| felsőkabátot vette meg ugyanott a Kohlmarkton; amely öltöny alig volt 13272 20| lihegő kebellel futott a kőhöz támasztott puskájáért.~Kálmán 13273 9 | melynek értelmében a kérdéses kőkeresztet Tóth Máté uram Decséry grófnak 13274 43| árát.~Akkor visszamentek a kőkereszthez, a költő leült a feszület 13275 14| ezek a kőbalták.”~„Azok a kőkor ismeretlen bennszülötteinek 13276 36| az ágy mellett volt egy kőkorsó, meg egy dézsa, mind a kettő 13277 1 | nuncium”, különösen a sonka és kolbászféle, magában hordja „az örvendetes 13278 2 | elemozsynát! Ezt a fonatost, ezt a kolbászt; jó lesz ez a szalonna az 13279 25| tanulmány nem kellene; mely koldul és olcsó szerelmet árul: 13280 25| ti dicsőségetek! Én nem koldulok a közönségtől, én kincseket 13281 20| zenét élesztgeti, és mind a koldusbottal kezeikben, a fekete kenyérrel 13282 16| csimpajkozott bogácsok és koldusdiók.~Hanem csengettyű, az van 13283 9 | uramöcsémnek, hogyha minden koldusnak két garasával fogja osztogatni 13284 32| pályatársainkkal, hogy exequaljunk a koldustarisznyáig elmarasztalt szerencsétleneket, 13285 42| próbáljon halni közülük kolerában; mert akkor a többit agyonverik.~ 13286 43| ilyenkor be mer jönni a kolerás Pestbe, hogy kedves betegét 13287 42| vonult egyébért, mint a kolerától féltében, hogy a külvilágtól 13288 42| palást! – kísérte őt Bálvándy kolerikus nevetéssel.~– Olyan férj, 13289 12| rabszolgaként, s vágott ólmot a Koliván-tónál mint elfogott szökevény 13290 32| a kitagadás? Hát, domine kollega, fog-e ön máskor is elolvasatlan 13291 31| megbotránkozott, fel is adta kollégáit túlságos engedékenységük 13292 39| nebolondozzonazúr”.~Kálmánnak csak egy kollégája ment utána: Biróczy. Úgy 13293 37| vetve Korcza úr a tovabicegő kollégának, s aztán nagyon megdicsérte 13294 31| műbírálót, s ott hagyta a kollegatust, hadd beszéljék ki magukat 13295 2 | vissza is kell még menniük a kollégiumba, az pedig este bezáratik, 13296 1 | kétségbe ne ejtsem az olvasót a kollégiumi műnyelvvel, melynek megértésére 13297 1 | kókvia” konyhát jelent, de kollégiumit; a „semper” mindennapi leves, 13298 1 | ezzel egyenlő értékű a más kollégiumokban, hol a büntetést naturáliákban 13299 4 | sem. Elcsaptam magamtól a kollégiumot. Hanem van egy attestatumom 13300 1 | debreceni sárlagúnák fölött a kollégiumtól a városházig az utcán végigvezet.~ 13301 10| fiskális kezéből, s írta a kollokvium folytatását az ajtóra.~– 13302 42| Bálvándy kinn időzik magyaráti kolnájában. Az a kolna igen szép emeletes 13303 34| nem akarja kiadni; hogy Kolokotroni nem akar részt venni a görög 13304 46| szép csákós szarvú ökröt, kolomp volt a nyakukban; pompás 13305 33| mint Debrecenben mondják: kolompért, vagy mint Gömörben mondják: 13306 24| zenéjével, melybe prózai kolomphang vegyült. Két hálótársa már 13307 46| paripák csengettyűje, az ökrök kolompja, a bivalyok csörgője megtette 13308 3 | rákezdték az udvaron a kolompolást. Berti meghagyta, hogy minden 13309 41| tehát kiadta a rendeletet a kolomposainak (ő maga elég óvatos volt, 13310 41| akarta gyújtani a házát; de a kolomposok elcsitították őket: „drágán 13311 3 | minden jármosról leszedjék a kolompot, s illendően beharangozzanak 13312 5 | kimaradt egy syllaba; komma, kolon, sehol sem volt; azt mind 13313 31| visszatartóztatták. Az ő esése kolosszdűlés volt. Azért kellett, hogy 13314 25| remekműve? A késő kor világító kolosszusa? Az irodalom büszkesége? 13315 41| kis utat megtegyen érte Kolozsvárig, hogy elválhasson tőle.~ 13316 29| olvastunk, az nincs többé. A Kolozsvárra küldött másolatot is visszahozattam, 13317 41| indítványba tette.~Dorothea csak Kolozsvárról írta meg szülőinek, hogy 13318 37| Ez pedig az én kedves komáim számára hozott keresztelői 13319 36| elment vele a szabómester komájához, csináltatott Kálmánnak 13320 1 | táborba: „Hol lakik kend, komámasszony? Keresztúrban!” De úgy is 13321 14| Az utolsó magántáncot a komáromi főispáni beiktatás ünnepi 13322 33| gazdag kereskedők voltak a komáromiak; minden hajóslegénynek diónyi 13323 1 | hogy „Retirálj, retirálj! Komáromig meg se állj.”~A csittvári 13324 23| mennykövektől, mikor Zeusszal komázik! Hadd jöjjön az a fergeteg! 13325 41| örömében, hogy az ő fia így tud komázni grófokkal és hercegekkel.~ 13326 37| mellette szólt. A politikai kombináció.~Kancellárváltozás volt: 13327 7 | ügyelt a darabra, saját komédiájával volt elfoglalva; nagyobb 13328 25| alatt? Verseket írsz megint? Komédiákon töröd a fejedet?~– Ah! Egy 13329 25| lenézőleg a versekről és komédiákról.~– Akkor még diák voltam, 13330 39| Feri:~„Wart verfluchter Komediant, werd ich dir geben abscheuliche 13331 8 | Isten átkozta nyomorult komédiásai! Veszett volna el a mélységes 13332 3 | milyen jó lesz!~– Én pedig komédiásnak állok. Nem bánom. Ahhoz 13333 20| volna, hogy játsszam mint komédiásné az ön által írt színdarabokban, 13334 17| meg, minek hozott ide?~A komédiások elhitték. Nem is sok kételkednivaló 13335 37| Kálmán ezekhez a fatális komédiásokhoz hozzávarrva, s akkor bekövetkezik 13336 8 | tudod még, hogy megszökött a komédiásokkal.~Ettől a szótól megint úgy 13337 17| Jaj barátaim – mondá a komédiásoknak –, nincs énnálam semmi pénz, 13338 1 | elhitte neki a clarissime a komédiát s mérgesen rivallt rá:~– 13339 29| megtagadta a budai várszínházban komédiázásunkat, s te most lejöttél ide, 13340 39| odahaza, a férje előtt nem tud komédiázni. Ah, ez a másik éppen ahhoz 13341 12| Nem poétázott többé, nem komédiázott, nem pajtáskodott rongyos 13342 46| hogy Csollán úr megszokott komfortját falun se nélkülöztesse vele. 13343 6 | bácsival, akinek az otromba komikum tetszett legjobban, amit 13344 14| az tökéletes lesz, mert a komikumnak is van hódító ereje. Hanem 13345 31| kellene lenni, s ahelyett komikussá lesz; gúnyszavainak csak 13346 41| Pedig ha nem teszi, királyi komisszáriussal fenyegetik a vármegyéjét.~ 13347 39| agyonüthetsz; megérdemlem. Komisz, alávaló fráter vagyok. 13348 25| cselszövődet kifütyülik a komiszkodásáért, s fejedelmi asszonyod egy 13349 1 | paszuly a karó körül balra, a komló pedig jobbra?~Ezt persze 13350 46| kiálta Katinka.~– Still! Komm noch etwas! – csitítá a 13351 5 | is kimaradt egy syllaba; komma, kolon, sehol sem volt; 13352 21| a medvebőr enyhítette a kommantást) – miszerint egészen más 13353 9 | Kálmán az ökle hegyével kommantgatá a homlokát, s mondogatta 13354 36| Nem is folytatta, újra komollyá tette arcát; hanem ujjával 13355 29| fogja magát érezni, de semmi komolyabb baja nem lesz: csupán csak 13356 2 | ismét visszatért a bírói komolyság:~– És most kenden a sor, 13357 33| sem hagyta el méltóságos komolysága. Amit mond is, mind komolyan 13358 2 | hogy a juhásznak meg a komondorainak legyen honnan szétnézni 13359 23| kertbe, keresztültörtem a komondorokon; fel a kastélyba, ott találtam 13360 3 | közül a legmérgesebben ugató komondort, s elkezd hozzá orrán keresztül 13361 26| porcelánjaid. Tarts jóravaló komornyikot, aki mindenedet számban 13362 26| dölyf volt az, rideg, nyers komorság mellett.~Kálmán sietett 13363 35| punccsal szedett-vedett korhely kompániát; hárman-négyen kártyáznak 13364 4 | kastélytól; onnan szoktak átkelni komppal a túlsó oldalra. Egy vastag 13365 10| megrohanja e perért, s az engem kompromittálna, ha a pert bírói parancs 13366 40| magát az egész világ előtt kompromittálni készült; s egyúttal ezt 13367 41| melyet a Kálmán öcs annyira kompromittált: azalatt a megye másik határán 13368 30| klasszikus filharmóniai koncert, azután pedig – ha a fiatalság 13369 3 | ménesből, gulyából, nyájból és kondából ellopnak a szomszédok egy 13370 10| készpénzt, gulyákat, méneseket, kondákat, juhnyájakat visz a fiú-leány. – 13371 3 | csikós, a gulyás, a juhász, a kondás be sem jelenti azt, hanem 13372 1 | s ha a papkisasszonynak kondizik, mint kezdje a beszédet? 13373 1 | elszökni a pátens elől. „Kondizni”, az egy igen népszerű műszó, 13374 13| ajkkal, eleven szemekkel, kondor gyapjúhajjal.~Hanem azért 13375 40| rázta.~– De hát mi a hét kőnek teneked az ilyen förtelmes 13376 11| paradicsomkertben; ha egyik konfidenskedőt elkergette, jött a másik, 13377 24| kezében, amellyel hatalmasakat kongat a hat ökörnek, neveiken 13378 1 | van, alulról megütve adjon kongó hangot. Clarissime Muskotályinak 13379 41| veszekedhetett az egész kongregációval, s ha tette, válogatott 13380 25| van Werbőczinek azokról a konkrét kérdésekről, miket a nagyméltóságos 13381 34| messzeségből.~Később aztán Konstantinápolyt is elhagyták, s együtt ültek 13382 13| folytatá latinul.~– Boldog konstelláció a tied.~– Perihelium. (Napközel.)~– 13383 19| tósztmondó volt; megkívánta a konstitúciója, hogy minden étel előtt, 13384 25| egészen helyre hozza a belső konstitúciót.~– Ilyen ám a parasztfrüstük – 13385 34| csaló.”~„Az iparos olyan kontár.”~„A kormány olyan erőszakos.”~„ 13386 34| ócsárolja őket. És méltán. A kontárok, akik a te remekművedet 13387 21| kenyérszeletet bezsírozni. A kontesznek nagyon tetszett ez a művészet. 13388 41| hiúság is szolgáltat némi kontingenst, és legvégül ideparancsolhatók 13389 1 | festam.” Ez a dátum, amikor kontókat szokás fizetni.~A „pátens” 13390 25| receptet ír, a kereskedő csak kontót készít; költők dalára hallgatni 13391 42| valamennyi vendéglőben sorban kontózni, s mikor az ember az egyik 13392 23| meg volt hódítva az egész konvent; a confraternium tárt karokkal 13393 16| is sunyja a fejét a két konya fülével csúnyául. Ámbár 13394 5 | odatámaszkodnia; mert amint nyílt a konyhaajtó, egyszer csak a nyakába 13395 10| kísérte. Jutka asszony a konyhaajtóból leskelődött utána.~– Hejh! – 13396 33| kapun keresztül egyenesen a konyhaajtónak vezette Cilikét és Kálmánt, 13397 10| vezetett, melyeken át egész a konyháig fenn volt tartva a szabad 13398 9 | Korcza úr annál keresetlenebb konyhalatinsággal.~Óh! milyen jól esik mind 13399 24| fejezze Sára asszony ízletes konyhaművészete iránt.~– Hja, jó iskolába 13400 10| gondja. Itt a két hétre való konyhapénz; csak úgy kell főzetni, 13401 10| reggel kapott Jutka asszony konyhapénzre két húszast, ha a principális 13402 10| cseléden.~– Jobb lesz, ha a konyhapénzről számolunk.~Erre aztán Jutka 13403 12| nem látta; azt tehette a konyhapénzzel, amit akart.~Kálmán holdjává 13404 5 | halkan, óvatosan benyitott a konyháról nyíló ajtón a nagymamához.~ 13405 4 | tintás lenyomat, vagy éppen kőnyomatú felzet; igazi megfontolással 13406 41| Honnan vegyen ő ** megyében konzervatíveket? Bár legalább vetőmagot 13407 12| való.~Ha leírja, hogy a kopár földön hált: nem mondja, 13408 12| arra majd rákerül a sor kopaszan.~Ez a nézete volt Jenőyné 13409 42| kitépte a csőrével, s mint egy kopasztott lidérc ült a támláján; azóta 13410 5 | Másban excellált.~Akkor még kópertát kellett csinálni hozzá.~ 13411 3 | vándorszínészeknek. Ezzel sok kölcsönös kópésága szokott lenni Csollán Bertinek. 13412 3 | diáknál is elővette ezt a kópéságot, előbb nagy sort ivott velük, 13413 3 | kártyát!”~– No, még ilyen kópéval nem akadtam össze. Már így 13414 1 | hogy viseli, míg el nem kopik. A „cibálás” származik egy 13415 23| láthatár alattit is bírhatni. Koplal, csakhogy több földdel jól 13416 41| szerkesztők, munkatársak koplalnak; a főmunkatárs, hogy éhen 13417 12| kíséri; annak már a lova kopogása az ablakhoz csalja a szép 13418 9 | szobában, egyszer csak halk kopogást hall az ajtón.~„Szabad!”~ 13419 39| ismeretes kertajtóig. Valami kopogó szellem odabenn azt mondta 13420 10| Egy délelőtt hatalmas kopogtatásra riadt fel Kálmán szétterített 13421 1 | ad hangot; ha pedig felül kopogtatják meg a fenekét, ott már kong; – 13422 9 | ismétlődik.~Szabad már!”~Meg újra kopogtatnak.~– Ejnye, ki az már?~Odasiet, 13423 1 | clarissime, botjával az asztalra kopogtatva.~Jenőy észrevette társai 13424 20| lélegezve, pihegve. Rózsaszínű kopoltyúi idomtalan nagy feje két 13425 2 | széthányni, ezernyi ezer koponya gördülne szét belőle.~A 13426 4 | porzót. Az egyik persze kőporral volt behintve, a másik aranyporzóval.~ 13427 34| fölött a koporsófödelet, s a koporsó födelére rakott egész világrész 13428 4 | nézve hangok; amik süketsége koporsófödelén keresztül is lehangzottak 13429 34| emelgeti maga fölött a koporsófödelet, s a koporsó födelére rakott 13430 44| hátrább, hogy helyet adjon a koporsóvivőknek, akik leszegték a födelet, 13431 36| S mire az egyik színmű kopottá lett, akkorra Kálmán készen 13432 4 | leginkább, hogy öltözete kopottas.~Kálmán azt érezte, hogy 13433 43| ruháját; mert a festéshez a kopottat használta.~– Tudtam én, 13434 1 | íme a hangszer felül csak koppant, de alul döngő szózatot 13435 5 | kényszerű kötelesség a körmüket koptatni, még akkor is tartanak tintát 13436 9 | emberek között a rang-, kor- és pártkülönbségeket.~Ebéd 13437 28| gyönyörnek, a megelégedésnek. Már kora gyermekkorodban az a csapás 13438 27| keresztülérzik a Rákóczi korabeli dohos hagyományok szaga! 13439 5 | macskanyom. Sőt, nagy kamasz korára annyira vitte a jó instruktor, 13440 31| századbeli kísértet, egy korától elmaradt csont, ki amióta 13441 22| fel indulatosan Katinka, korbácsa gombos végével ütve ugyanannyit 13442 22| utánuk! – kiálta Katinka, korbácsnyelével ütögetve azt az átkozott 13443 29| azok? Hátha az az esőtől korbácsolt alak maga Cilike? Az embernek 13444 34| írótollam; jövel népet ébresztő korbácsom: menjünk haza!~ 13445 27| asszony ajka nem nyújt.~Ovid a korbácsütés alatt is verset zokog: „ 13446 27| ki nem ejt már!” S a sors korbácsütésére a lant harmóniája zendül. 13447 26| szerét teszem, kicsalom Korczából, mi hordja itt az öregasszonyt?~ 13448 8 | letetted, elmégy patvariára Korczához; ha azt elvégezted, jurátusnak 13449 9 | ahhoz a pénzhez nyúlni, amit Korczának küldtem számodra, hogy ne 13450 26| meg ott van a nagyasszony Korczánál, folyvást okiratokat készítenek; 13451 26| üt a fejembe. Egész nap Korczával fiákereznek, nem tudom én 13452 20| Katinka ezt a nevet húzta: „Korda-fő.” Mikor aztán a férfiak 13453 20| most mindjárt eljutnak a Korda-főhöz, már hallania vízesés zúgását. 13454 20| környezte tündérgrotta a Korda-folyam forrása alatt.~A kordicai 13455 21| más ember az az úr, ki a Korda-főnél Katinka asszonyság előtt 13456 5 | boldogult férjét is oly kordában tartotta, hogy az öreg úrnak 13457 24| kukoricaszár ülésen, egylovas kordén; nyúzatta a nyomorult gebéket 13458 45| jött be faluról szamaras kordéval; szegény koldusasszony, 13459 20| tartozott, s azok között Kordica volt a metropolis. Ezt a 13460 20| Egyik birtoka határos a kordicaival, valamint a Decséryek egy 13461 23| fogadalmi templomot építtetett Kordicán, mégpedig kívül a falun; 13462 20| embereit, felküldte őket Kordicára, s két hónap alatt olyan 13463 20| szeles éjszakán felgyújtatta Kordicát, s a rongyos házak aztán 13464 42| mind nem használt semmit. A kordon kérlelhetetlen volt. Az 13465 42| bántja.~Az országok határain kordont húztak ellene, keresztül-kasul; 13466 40| uramnál rendelt meg magának kordovány csizmát, s ott meglátta 13467 33| szállásuk. Akkor még, ha kordoványt akartam venni, rácul kellett 13468 36| azt mondá: a színész akkor korhelyedik el, mikor vagy nagyon rosszul 13469 9 | Nem is járt se mulatni, se korhelykedni; ült egész nap otthon.~Élvezte 13470 35| sohasem járt. Gyűlhelye minden korhelynek, kártyásnak, szállástalan 13471 24| van tíz is, mint egy újabb kori vasút főindóházánál, hogy 13472 31| Bócza Nepomuk úr a késő korig meg van örökítve azon válogatott 13473 30| szalonképes, de a magántermekben korlátlan uralkodó. Táncolni kell 13474 17| van hagyva azon módon; a korlátokat hozzászegezték. A színkör 13475 37| elkövessenek az ellenzéki szellem korlátolására.~Bálvándynak három megyében 13476 7 | valaki nagyon befűtött érte a kormányférfiaknak, kik a vaskalaposokra nyomást 13477 10| vannak, akkor rebellis; ha a kormányhoz szít, akkor hazaáruló; ha 13478 4 | öreg révész olyan ügyesen kormányozta a járművet, hogy a sebes 13479 24| nagyobbik leánya vette át a kormánypálcát, azazhogy főzőkanalat. Az 13480 41| szóló – volt a gyűlésben a kormánypárt, de ő mint elnök csak nem 13481 37| Pozsonyban volt: ott olyan jó kormánypárti ókonzervatív úrként viselte 13482 41| alakítani a konzervatív kormánypártot: a főispánok azért vannak 13483 33| fogják amiatt támadni a kormányt. Kálmán úgy tapasztalá, 13484 11| egy szürke papagáj, vörös kormánytollakkal; egy rózsaszínű kakadu, 13485 47| törvényhozó testületben, a kormányzatban; s a tudósok ünnepe, kik 13486 22| szenvedés s a kamcsatkai kormányzó szigorú rendszabályai ugyan 13487 28| év óta él hazám fenséged kormányzói kezei alatt; változatos 13488 13| neveit; az útfélen elmaradozó kórók neveit, a légben elrepülő 13489 24| elvittek katonának, harmincéves koromben eresztettek vissza. Megjártam 13490 7 | konyhában, az egész vacsora korommá égett azalatt, s nagy későn, 13491 20| sziklafalon az ős fenyőerdő koronái zúgnak a szélben. Egy óriási 13492 1 | volt Jenőy.~Szent István koronájáról beszélt. Olyan dolgokat 13493 33| krumplivirággal díszítsék fel, s a koronajószágokban a tiszttartóknak megparancsoltatott, 13494 38| kik a hónuk alatt viszik koronájukat s batyuban bíborpalástjukat.~ 13495 34| egyes, kettős és hármas koronák egész kórusát!~Óh, szegény 13496 2 | szentekhez, akik a magyar koronára vannak festve, semmi köze 13497 14| egészen. Még én emlékszem a korra, amelyben hódított. Az utolsó 13498 40| A szerkesztő maga volt a korrektor, s Kálmán nemcsak novellákat 13499 35| lunatikusság, mint a nehéz kórság, amit gyógyítani kell.~– 13500 36| mind a kettő tele vízzel. A korsó víz felét kiitta, a másik 13501 36| Te visszajöttél; veled új korszak kezdődik meg ránk nézve. 13502 37| roppant idő a mézeshetek korszakába beleékelve!~Még az a lehetőség 13503 5 | elszunnyadásig. Mert vannak egyes korszakok a népéletben, amikről az 13504 31| óriás a közélet mocsarában. Korszakot alkotó lángész, ki ha bukik, 13505 47| alusznak már; a még élő kortársak is agg emberek már; de az 13506 41| Kortesdolgok és családi bajok~Senki sem 13507 41| vendégszerepét bevégzett korteshad ismét útban volt hazafelé; 13508 41| szomszéd vármegyéből hoz korteshadat ** megyébe, maga ajánlkozott 13509 25| törődik. A nemesember csak korteskedni szeret; a liberális hazafi 13510 23| másikat a fekete tollas párt kortestanyának. S azt ide nem adja a herkópáternek 13511 12| négy év múlva leszek teljes korú. Addig semmivel nem rendelkezem. 13512 24| természet gyönyörködtet. Ifjú korunkban danolunk, tréfálunk, vénségünkben 13513 4 | onnan üvöltött elő az egész kórus. Hogy kerültek oda? Bizonyosan 13514 34| és hármas koronák egész kórusát!~Óh, szegény öregasszony, 13515 31| kofák, itt ülnek csirkés kosaraik mellett a kecskeméti tyúkászok, 13516 38| párosával cipelve fedett kosaraikat. A hideg északi szél vígan 13517 38| szolga, ki a színpadi ruháját kosarastul utána viszi.~Cilike különben 13518 38| szolgát felkérte, hogy a kosárba kötött ruháit hozza át utána 13519 37| finom pálmarostból fonott kosárka cukorvirágokkal. Katinka 13520 37| alatt.~Kálmán fölemelte a kosárkából a virágokat, s talált azok 13521 37| hogy nyájasan nyújtá neki a kosárkát.~– Nem tart meg a virágok 13522 1 | népszerűsített elnevezése; a „kosta” pedig a tanító görög titulusa; 13523 1 | lukmát? Engedi-e vaskalapos a kostának a stóla negyedét meg a párbér 13524 40| kinyomott olajfestékeket meg ne kóstolja; jó lehet az kenyérre kenve; – 13525 27| kiejtett szó: „ezek várhatnak”.~Kóstolják meg már egyszer ők is a 13526 40| kenyérre kenve; – pedig úgysem kóstolta volna meg: csak kötődött 13527 38| jegének, ahol senki sem kószál már.~De Cilikének pedig 13528 2 | propagandát csináltok hazánk kőszikla alapja, a nemesi rend ellen; 13529 40| festeni, azon kell lenni kősziklának, zöld, sárga és veres levelű 13530 20| zöld rózsái, a szaka sárga koszorúi virítnak le róla, s ahol 13531 23| aludt ölembe hajtva fejét koszorúkból vetett ágyon, ahányszor 13532 7 | vagy a publikumtól kapott koszorúknak örüljön jobban.~Pedig Kálmán 13533 1 | Tudom, hogy egymás közt Koszorúnak nevezitek azt. Hol van a 13534 23| téve, s Cilike olyan volt a koszorúval fején, mint egy tündérnő, 13535 20| melyet a felfutó alkekengi koszorúz meg, narancsveres kelyheivel. 13536 43| Duna-partot fejedelmi házsorok koszorúzzák, s azok között a tudomány, 13537 33| forintot nem kap, hogy a kosztadóját kielégíthesse, nem kap enni. 13538 40| mert szűknek találta a kosztot; másik nap azt jelenté, 13539 31| Megcsináltam a darabhoz a sok kosztümöt, mind contóra, az mind rajtam 13540 9 | csomagot ezzel a szóval kotorászta elő a kopott ember.~– Itt 13541 40| szó, hogy „pedig”. Mert az kőtőszó, s Béni úr paripáinak Kálmán 13542 2 | tulajdonsága volt, hogy kottára lehetett volna szedni, mind 13543 1 | Megszaporodik ez az életfonál,~A kotyogó kebelű kancsónál. ~ 13544 25| úrfira. Abból azt úgy kell kotyogtatva kiszívni, hogy tovább tartson 13545 6 | Júliát” Shakespeare-től, Kotzebue „Bak-őzét”, „Zűrzavarát”, „ 13546 22| elfeledve Kamcsatkát, és Kotzebuet, örömrepeső mozdulattal 13547 16| parádét. A hintón a sok kovácsigazítástól több már a vaspánt, mint 13548 20| vízesés alatt. (Akkor még kovás puskák divatoztak.)~Pedig 13549 24| kell járni a konyhából.~Kővetkezett azután egy olyan úri lakoma, 13550 34| komoly, valódi művészet; kővetői szelíd, otthon ülő emberek, 13551 18| talált Berti egy csoport kozákot, akik nasivasit játszottak, 13552 3 | egyféléből állt: juhtokány volt: kozmás is volt; de azért elfogyott 13553 3 | zicsedlinek” tisztelt „30 kr.” feliratú s „6” krajcárra 13554 1 | két forintos Tallér, a Vén Krajcár és Kajla Márjás együtt való 13555 41| kétezer forintba, mint egy krajcárba; s miután a püspökök már 13556 17| megfizetteti tíz kemény krajcárig, s akkor aztán beléphet 13557 3 | 30 kr.” feliratú s „6” krajcárra devalvált kétgarasos, hanem